Június 16-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem adott otthont a XV., jubileumi Dunán innen, Tiszán túl Kárpát-medencei Ifjúsági Népművészeti Tehetségkutató Verseny kárpátaljai elődöntőjének. A rangos megmérettetés a Kárpát-medence fiatal népművészeti tehetségei számára biztosít lehetőséget tudásuk és művészi képességeik bemutatására.
A rendezvényt a Borsodi Magyar Közösségek Szövetsége MENTE Egyesület, a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem közös szervezésében valósították meg.
A XV. versenyévad a Kallós 100 Emlékévhez kapcsolódik, tisztelegve Kallós Zoltán, a kétszeres Kossuth-díjas néprajzkutató, a nemzet művésze előtt, aki 2018-ban hunyt el, de életműve máig meghatározó a magyar népi kultúra ápolásában. A verseny szakmai vezetője és fővédnöke Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, előadóművész, aki jelenlétével is emelte az esemény rangját.
Idén két korcsoportban – 6-tól 12 éves korig, valamint 13-tól 18 éves korig – és négy kategóriában nevezhettek a résztvevők: népmese, népdal, népzene és néptánc. A beregszászi elődöntőn 32 produkció mutatkozott be.
A versenyzők produkcióit háromtagú, szakmailag elismert zsűri értékelte, amelynek tagjai voltak: Sebestyén Márta, Orosz-Várady Enikő, a Kárpátalja Táncegyüttes igazgatója, a Beregszászi Rezeda Folkműhely vezetője, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja kulturális szervezője, valamint Csoóri Zsófia, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem docense.
A rendezvény megnyitóján a szervezők részéről elsőként Orbán Viktória, a PCS munkatársa köszöntötte a jelenlévőket, majd Rápóti-Fekete Mónika, a Borsodi Magyar Közösségek Szövetsége Mente Egyesület elnöke vette át a szót.
Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk. […] Azért dolgozom és abban hiszek, hogy ez a program összeköt bennünket, és olyan szintre hozza a magyar–magyar kapcsolatokat a gyerekeken keresztül, mint amit Kallós Zoltán is közvetített felénk
– hangsúlyozta.
Orosz Ildikó, a Rákóczi Egyetem és a PCS elnöke is köszöntötte a résztvevőket. Szavaiban Illyés Gyula gondolatát idézte fel: egy nép csak akkor tudja más nép kultúráját tisztelni, ha a sajátját ismeri. „A saját kultúránkba való kapaszkodás segít abban, hogy ezen a vidéken évszázadok óta a különböző népek, nemzetiségek megvoltak egymás mellett” – mondta.
A megnyitó után a fiatalok változatos előadásai hozták közelebb a közönséghez a magyar népi kultúra gazdag világát. A fellépők között több kárpátaljai település képviseltette magát, bizonyítva, hogy a hagyományőrzés élő és sokszínű közösségi ügy a térségben.
A délutáni eredményhirdetésen minden fellépő oklevelet vehetett át Orosz Ildikótól, Sebestyén Mártától és Rápóti-Fekete Mónikától. A szakmai zsűri döntése alapján a legmagasabb, kiemelt arany minősítést elért versenyzők képviselhetik Kárpátalját a miskolci döntőben. Az eredmények a következőképpen alakultak:
Idén tizennyolcadik alkalommal gyűltek össze a népzene és a néptánc szerelmesei Visken a helyi magyar középiskolában. A többnapos táborban a fiatalok neves oktatók segítségével ismerkedhettek a népi kultúra gazdag örökségével. A rendezvény nemcsak a hagyományőrzést szolgálja, hanem közösségépítő szerepet is betölt, erősítve vidékünk magyar fiataljainak identitását és összetartozását.
Jubileumi gálaműsorral ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a Beregszászi Rezeda Folkműhely. A június 7-én, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színpadán bemutatott Mesél az erdő című előadás a néptánc, a népzene és a színház különleges ötvözetével idézte meg az elmúlt évtized értékeit. A telt házas rendezvény méltó alkalmat teremtett arra, hogy a közönség együtt ünnepelje a kárpátaljai magyar népi kultúra egyik meghatározó műhelyének jubileumát. Az Orosz-Várady Enikő és Orosz Péter koreográfiájával, Vass Magdolna színpadi adaptációjában, a Sodró zenekar közreműködésével megvalósult produkció nagy sikert aratott, a közönség vastapssal jutalmazta az előadókat.
Tíz év nagy idő egy közösség életében, különösen Kárpátalján, ahol a hagyományőrzés ma már messze túlmutat az egyszerű kulturális tevékenységen. Orosz-Várady Enikő, a Rezeda Folkműhely vezetője meghatottan idézte fel a kezdeteket. Beszédében kiemelte: tíz évvel ezelőtt szülői megkeresésre, egy hittel és egy gondolattal indult el a munka, melynek során egy olyan otthont álmodtak meg, ahol a hagyomány élő valóság.
Az elmúlt tíz év során sok száz gyermek és fiatal fordult meg közöttünk. Láttam az első bizonytalan lépéseket, az első fellépések izgalmát, a sikerek örömét, és azt is, hogyan válnak a gyermekekből magabiztos fiatalok, majd közösségformáló felnőttek. Hiszem, hogy a néptánc és a népzene többet ad egyszerű művészeti tevékenységnél. Gyökereket ad. Identitást ad. Megtanít bennünket arra, honnan jöttünk, és segít abban is, hogy tudjuk, merre tartunk
– fogalmazott a műhelyvezető.
Orosz-Várady Enikő háláját fejezte ki a szülők töretlen bizalmáért, a kollégák, alkotótársak és a zenészek támogatásáért, hangsúlyozva, hogy a Rezeda sikere közös munka gyümölcse.
Az anyaország képviseletében Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának első beosztott konzulja mondott köszöntőt, aki rávilágított a magyar kultúra megőrzésének nemzetstratégiai jelentőségére. „Különösen igaz ez itt, Kárpátalján, ahol a kultúra megőrzése és megélése nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a megmaradás, az identitás és az anyanyelvi kultúra éltetésének lelki bástyája” – emelte ki.
Orosz-Várady Enikőhöz szólva hozzátette: egy közösség mögött mindig kell lennie egy motornak, aki nem ismer akadályt, ő pedig a szakmai alázatával és pedagógiai munkájával pontosan ezt képviseli.
„Ezek a fiatalok itt nemcsak lépéseket tanulnak, hanem tartást, emberséget és hazaszeretetet” – zárta gondolatait Gyebnár István.
Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, a Beregszászi Középszintű Szervezet elnöke a kezdetekre visszaemlékezve felidézte a műhelyvezető önként vállalt, hatalmas feladatát, amellyel egy évtizeddel ezelőtt életre hívta a Rezedát.
Ezt a gondolatmenetet folytatta Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke is. Rámutatott: a felgyorsult világban ma már tudatosan vissza kell tanítani a gyerekeknek a néptáncot, ami egykor a mindennapok természetes része volt. Orosz Ildikó kiemelte, hogy a Rezeda Folkműhely éppen ezt a nemes feladatot vállalta magára, és mára odáig fejlődött, hogy komoly táncszínházi előadásokkal áll színpadra. Az elnök asszony hangsúlyozta az utánpótlás-nevelés fontosságát is, mert ez elengedhetetlen alapja egy olyan átfogó kárpátaljai kulturális intézménynek, amely a vidék minden szegletébe eljuttatja majd a hiteles népi kultúrát.
„Azt kell mondjam, hogy itt egy következetesen felépített műhelymunka folyik, amely példaként szolgál a többi kárpátaljai táncegyüttes számára is. Itt nem csak közösséget építenek, itt nemességet tanulnak a gyerekek” – hangsúlyozta köszöntőjében Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja vezetője.
A Rezeda mindennapjainak különleges színteret biztosít a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház. Sin Edina, a színház igazgatója őszintén beszélt a két intézmény összefonódásáról, amely kezdetben kihívásnak tűnt: „Amikor egy bő évvel ezelőtt megkeresett minket a műhely vezetője azzal, hogy kellene egy helyszín, ahol gyakorolni tudnának, mi is bizonytalanok voltunk egy picit, hogy ugyan elférünk-e, hogyan tudjuk ezt megoldani. De az idő minket igazolt. […] Képzeljék el azt a szituációt, amikor van egy gyönyörű előadó-művészeti szentély, és itt találkozik a színészet, a zene és a tánc. Ennél üdvözítőbb helyzet nem is jöhet létre.”
Sin Edina hozzátette: a heti négyszer próbáló, mintegy 60–70 fiatal jelenléte gazdagítja az intézményt. A gyerekek beleszoknak az előadó-művészeti közegbe, megismerik a kulisszák titkait, a közös munka pedig olyan gyümölcsöket terem, mint például a korábbi Lélektánc, vagy a mostani Mesél az erdő című előadás. Kiemelte: bíznak a további együttműködésben, különösen a szeptemberben induló színészképzés hallgatóival kiegészülve.
A köszöntőket követően a jelenlévők egy kisfilm formájában betekintést nyerhettek a jubileumát ünneplő folkműhely mindennapjaiba és elmúlt évtizedébe. A filmet a TV21 Ungvár stábja, Debreceni Kamilla és Balla Béla készítette el a jeles alkalomra.
A jubileumi ünnepség abszolút csúcspontját a Mesél az erdő című táncszínházi produkció jelentette, amelyben a folkműhely apraja-nagyja színpadra lépett. A látványos műsor megálmodói Orosz-Várady Enikő és Orosz Péter koreográfusok voltak, akik az autentikus néptánclépéseket mesterien ötvözték a költői, lírai meseszövéssel. A darabot a beregszászi teátrum színművésze, Vass Magdolna alkalmazta színpadra, míg a magával ragadó, élő zenei hátteret a Sodró zenekar biztosította.
A nemzeti összetartozás napja és a trianoni békediktátum aláírásának 106. évfordulója alkalmából ünnepi programsorozat és nagyszabású gálakoncertek valósultak meg Kárpátalja több településén. A június 2. és 5. között zajló rendezvényeket a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola szervezte. A beregszászi központi eseménynek június 4-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem adott otthont, ahol méltó módon emlékeztek meg a magyarság összetartozásáról.
A rendezvénysorozat méreteit jól mutatja, hogy Kárpátalja-szerte 14 helyszínen (Rahón, Visken, Tiszapéterfalván, Csepében, Nagyszőlősön, Tiszaújhelyen, Beregszászban, Nagyberegen, Tiszakeresztúron, Kajdanón, Tekeházán, Nagydobronyban, Kisgejőcön és Ungváron) zajlottak az események. A Tulipán Tanoda Népművészeti Iskoláinak és a régió 91 településén működő kihelyezett szakköreinek növendékei, óvodások és iskolások, több mint 2 000 gyermek mozdult egyszerre, hogy eljárja az összetartozás táncát.
A beregszászi központi rendezvényen a helyi Tulipán Tanoda diákjai mellett 16 környező bázisóvoda, líceum és kihelyezett szakkör (köztük a II. RF KME Felsőfokú Szakképzési Intézete, a Perényiné Frangepán Katalin Gimnázium egységei, valamint Gát, Gút, Jánosi, Beregardó, Balazsér, Kisbégány, Nagybégány, Mezőkaszony, Beregsom, Csonkapapi, Hetyen, Beregdéda, Asztély és a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum) növendékei gyűltek össze a közös táncra és énekre.
Az összetartozás táncát követően Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja beszédében meghatottságának adott hangot a megtelt teret látva. Kiemelte, hogy több mint száz évvel a tragédia után június 4-e már nem a veszteségről, hanem a hitről szól: „Nincsenek egymástól elszakított magyarok, csak határok által elválasztott magyarok vannak, de ezek a határok egyre átjárhatóbbak. A nemzet, nyelvünk, a kultúránk, a hagyományvilágunk egységes, államhatároktól függetlenül a szívünk egy ritmusra dobban” – mondta.
Orosz Ildikó, a Tulipán Tanodát alapító II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke beszédében emlékeztetett: az idei június 4-e az a nap, amikor 106 éve annak, hogy utoljára tartoztunk egy államkerethez. „Ez a nap egyszerre fájdalmas és örömteli. Fájdalmas, mert a 20. század és a jelenünk is háborúkról szól, amelyek fiatal lelkeket, meg nem született gyermekeket vittek el, és árvákat hagytak maguk után. De örömteli is, mert látjuk, hogy az élet élni akar. Itt vannak a fiatalok, akik a jövőt adják” – fogalmazott az elnök asszony.
Kitért a gyermekek által bemutatott összetartozás táncára is, amelyet Korpás Éva gyűjtött Pozsony környékéről: a sváb, szláv polgári elemeket és magyar motívumokat ötvöző tánc egykor Felvidékről indult, s Kárpátalján hagyománnyá érett.
Orosz Ildikó beszéde után megkondultak az összetartozás békeharangjai, arra emlékeztetve, hogy Magyarország 1920. június 4-én elveszítette területének kétharmadát, és a magyar lakosság egyharmada idegen államok fennhatósága alá kényszerült.
A történelmi egyházak képviselőinek áldása és a közös fotó elkészítése után a jelenlévők átvonultak az egyetem átriumába, ahol Kepics Andzselika, a Tulipán Tanoda hálózatának igazgatónője köszöntötte az egybegyűlteket.
A köszöntőt követő gálaműsoron a tanoda és szakkörei színes produkciókkal mutatták be a tanév során elvégzett szakmai munka gyümölcsét. A színpadon egymást váltották az apróságok és a nagyobbak: a közönség népi gyermekjátékokat, ünnepi játékfüzéreket, valamint csángó, kalotaszegi, szatmári és kárpátaljai dallamokat felvonultató hangszeres, énekes és néptáncprodukciókat láthatott.
A Tulipán Tanoda példaértékű rendezvénysorozata és a zárókoncert is arról tett tanúbizonyságot, hogy amíg a legkisebbek így őrzik a hagyományt, a nemzet jövője a legnehezebb időkben is biztosított.
A programok a MOL – Új Európa Alapítvány Határtalan Nyár rendezvénysorozatának keretében, a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közreműködésével jöhettek létre.
Idén tizenkettedik alkalommal invitálta színpadra a GENIUS Jótékonysági Alapítvány a magyar népzenét és néptáncot kedvelő kárpátaljai fiatalokat. A Szól a Fülemüle! seregszemle céljául az autentikus magyar népzene népszerűsítését tűzte ki. A Hagyományok Háza Hálózat Kárpátaljai Kirendeltségének szakmai irányításával létrehozott népzenei seregszemle állandó házigazdája a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem. Összeállításunkban a szervezők és résztvevők gondolatait, tapasztalatait és élményeit gyűjtöttük össze.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány tizenkettedik alkalommal hirdette meg a „Szól a Fülemüle!” – kárpátaljai népzenei és néptánc tehetségkutatót a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Tehetség Program támogatásával. A seregszemle célja, hogy a felnövekvő generáció minél szélesebb körben ismerje meg és aktívan ápolja a magyar kulturális örökséget, értékeket. A Hagyományok Háza Hálózat Kárpátaljai Kirendeltségének szakmai irányításával létrehozott népzenei seregszemle állandó házigazdája a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem.
Április 19-én ismét a hagyományőrzés, a tehetség és a közösségi élmény került előtérbe Beregszászban. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában rendezték meg a „Szól a Fülemüle!” – XII. Kárpátaljai Népzenei és Néptánc Tehetségkutató döntőjét. A GENIUS Jótékonysági Alapítvány által létrehozott esemény immár tizenkettedik alkalommal biztosított bemutatkozási lehetőséget a fiatalok számára a magyar népzene és néptánc területén. Az idei rendezvényt egy felkészítő edzőtábor is megelőzte, amely tovább erősítette a szakmai fejlődést és a közösségi összetartást.
A tehetségkutató fő célja, hogy a felnövekvő nemzedék minél szélesebb körben megismerje, megszeresse és aktívan ápolja a magyar népi kultúra értékeit. A program a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Tehetség Programjának támogatásával valósult meg. Szakmai partnere a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátaljai Kirendeltsége, a rendezvény védnöki szerepét pedig a Pál család tölti be. A kezdeményezés ötletgazdája Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Tehetségsegítő Tanács és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke.
Az idei döntőben 17 intézmény képviseletében összesen 76 produkció került színpadra. A résztvevők több kategóriában versenyeztek: hangszeres szólisták, hangszeregyüttesek, szólótáncosok, táncospárok és néptáncegyüttesek is bemutatkoztak. A versenyzők munkáját a Flaska Banda segítette, amely kísérő zenekarként nemcsak a döntőn, hanem már a felkészítő táborban is együtt dolgozott a fiatal népzenészekkel és néptáncosokkal.
A szakmai zsűri ezúttal is elismert magyarországi népzenészekből és néptáncpedagógusokból állt, akik a produkciókat szakmai igényességgel és elhivatottsággal értékelték.
A rendezvény megnyitóján Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója a népi kultúra megélésének és továbbadásának fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a program évről évre nagy népszerűségnek örvend a kárpátaljai fiatalok körében. Mint elmondta, az elmúlt tizenkét év során összesen 691 produkció valósult meg, 4136 fellépő színpadi részvételével.
Balogh György, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja köszöntőjében arra is kitért, miért éppen a fülemüle vált a tehetségkutató jelképévé. Mint fogalmazott, ez az énekesmadár a szabadságot, a gondolat és a képzelet szabadságát, valamint az ének szabad szárnyalását is szimbolizálja.
Orosz Ildikó, a Rákóczi Egyetem és a KMPSZ elnöke, a verseny ötletgazdája visszatekintett arra a több mint három évtizedes folyamatra, amelynek során Kárpátalja magyar közössége fokozatosan eltávolodott a szovjet korszak művi, internacionalista szemléletétől, és visszatalált az eredeti magyar néptánc és népzene tiszta forrásához. Hangsúlyozta, hogy ma már több száz olyan ember él és alkot a vidéken, aki ennek a hagyománynak az őrzője és továbbadója.
Orosz Váradi Enikő, a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátaljai Kirendeltségének hálózati szakreferense Kallós Zoltán gondolatait idézve szólt a jelenlévőkhöz. Emlékeztetett arra, hogy addig vagyunk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk, ezért a kulturális folytonosság megőrzése ma is alapvető feladat.
Antal Roland nyíregyházi néptáncoktató szintén elismerően szólt a kárpátaljai közösségről. Mint mondta, minden alkalommal, amikor Kárpátaljára látogat, töretlen hittel dolgozó pedagógusokkal és lelkes fiatalokkal találkozik, és azt kívánta, hogy ez a lendület a jövőben is megmaradjon.
A megnyitón a szervezők minden döntőbe jutott versenyzőnek emléklapot adtak át, emellett oklevelekkel és pedagógus-különdíjjal ismerték el a felkészítő tanárok munkáját is. A versenyprodukciók lezárulta után, amíg a zsűri meghozta döntését, a közönség a Kárpátalja Néptáncegyüttes műsorát láthatta, amelyet vastapssal jutalmazott.
A zsűri döntése alapján a tehetségkutató legjobbjait kategóriánként és korcsoportonként arany, ezüst és bronz minősítéssel jutalmazták.
Szólótánc / táncospárok
I. korcsoport (7–10 évesek)
Bronz minősítés: Csizmadia Alex (Dayka Gábor Líceum, felkészítő: Botos Boglárka)
II. korcsoport (11–14 évesek)
Arany I. minősítés: Tamás Enikő és Szemák Vivien (Péterfalvai Művészeti Iskola, felkészítő: Mondics Benita)
Arany III. minősítés: Jancsik Félix és Tóth Barbara (Csomai Kultúrház, felkészítő: Jancsik Szilveszter), Juscsenko András, Ljahovics Vszevolod, Szilágyi Anasztázia és Mitro Emília (Dayka Gábor Líceum, felkészítő: Botos Boglárka)
Ezüst minősítés: Imszticsei Inesza és Bugyis László (Péterfalvai Művészeti Iskola, felkészítő: Mondics Benita), Popov Szabina és Pánykó Szofia (Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola, felkészítő: Kopasz Vivien Kitti)
Bronz minősítés: Bíró Ferenc és Bíró Ágnes (Tulipán Tanoda, felkészítő: Kopasz Vivien-Kitti), Csizmár Róbert (Téglási Művelődési Ház)
III. korcsoport (15–17 évesek)
Arany I. minősítés: ifj. Bereczky Tamás (Beregszászi Rezeda, felkészítő: Orosz Péter)
Arany II. minősítés: Komáromi Levente és Hajnal Regina (Beregszászi Rezeda Folkműhely, felkészítő: Orosz Enikő, Orosz Péter), Csizmadia Márk (Dayka Gábor Líceum, felkészítő: Botos Boglárka)
Ezüst minősítés: Kovács Áron és Birta Emília (BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet, felkészítő: Kovács Erika)
Bronz minősítés: Komáromi Levente (Beregszászi Rezeda, felkészítő: Orosz Péter)
Néptáncegyüttesek
I. korcsoport (7–11 évesek)
Arany minősítés: Cseprente Néptáncegyüttes (Dayka Gábor Líceum, felkészítő: Botos Boglárka)
Arany I. minősítés: Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes (felkészítő: Orosz Péter, Orosz Enikő), Reménység Néptáncegyüttes (Péterfalvai Művészeti Iskola, felkészítő: Mondics Benita, Ugyan Attila, Jánosdeák Ivett)
Arany II. minősítés: Csüllő Néptáncegyüttes (Ungvári Dayka Gábor Líceum, felkészítő: Botos Boglárka, Perdukné Lator Ilona), Orchidea Néptáncegyüttes (Téglási Művelődési Ház, felkészítő: Ignácz Mária, mentorok: Puskás László, Papp Judit)
Ezüst minősítés: AranyKéve (Nagyberegi Református Líceum, felkészítő: Orosz Péter), Gyöngyvirág Néptánccsoport (Benei Kultúrház, felkészítő: Holozsai Erzsébet), Kék Viola Néptáncegyüttes (Mezőgecsei Művelődési Ház, felkészítő: Botos Viola)
Bronz minősítés: Kígyósi Szederinda Néptánccsoport (KárpátHáz Ritmus és Hangműhely, felkészítő: Kovács István), Técsői Nereszen Néptáncegyüttes (felkészítő: Kristofóri Gyöngyi)
Hangszeres szólisták
I. korcsoport (7–10 évesek)
Arany I. minősítés: Bakó Brigitta (Beregszászi Rezeda Folkműhely, felkészítő: Kurindás Szilvia)
Arany II. minősítés: Lengyel Levente (BorzsaVári TMHCSZ, felkészítő: Kovács Sándor)
Arany III. minősítés: Jenei Viktória (Tulipán Tanoda, felkészítő: Szavla Klaudia)
Bronz minősítés: Megyesi Anna (Tulipán Tanoda, felkészítő: Dancs Marianna), Szup Krisztián (Viski Folkműhely, felkészítő: Miklós Márta)
II. korcsoport (11–14 évesek)
Arany I. minősítés: Balog Leila (Tulipán Tanoda, felkészítő: Mészár Katalin), Jancsik Félix (BorzsaVári TMHSzC, felkészítő: Kovács Sándor), Pupcsik István (Beregszászi Rezeda Folkműhely, felkészítő: Kurindás Szilvia)
Arany II. minősítés: Huszár Péter és Mandzák Mátyás (Tulipán Tanoda, felkészítő: Holozsai Imre), Orosz Júlia (BorzsaVári TMHSZC, felkészítő: Kovács Sándor)
Arany III. minősítés: Fudella Csenge (Nevetlenfalui Művészeti Iskola, felkészítő: Kurindás Szilvia), Gajdos Lilla és Tóth Alexandra (Tulipán Tanoda, felkészítő: Botos Boglárka), Rozsi Sándor (Viski Folkműhely, felkészítő: Kurindás Szilvia)
A szakmai zsűri pedagógus-különdíjjal ismerte el az alábbi felkészítők munkáját: Becske Adrienn, Bíró Ágnes, Botos Boglárka, Györkéné Csákány Marianna, Holozsai Imre, Kovács Sándor, Kurindás Szilvia, Lemen Iván, Mészár Katalin, Petrécs Dániel, Szavla Klaudia, Szavla Krisztián, Csetneki Ferenc, Heczel Katalin, Jancsik Szilveszter, Perdukné Lator Ilona, Mondics Benita, Orosz Péter, Orosz Enikő és Ignácz Mária.
Kárpátalján élő és továbbadható valóság a magyar népi kultúra. A fiatal előadók, a felkészítő pedagógusok és a szervezők közös munkája arról tanúskodik, hogy Kárpátalján van közösség, mely élni akar.
December 8-án felejthetetlen kulturális élménnyel gazdagodtak a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum tanulói: a Kárpátalja Néptáncegyüttes és a Sodró zenekar új, tánctörténeti előadása először került bemutatásra az intézményben. A látványos produkció a magyar népi kultúra sokszínűségét és fejlődését mutatta be, élő zenével, dinamikus koreográfiákkal és hiteles előadásmóddal közelítve a fiatalokhoz a hagyományok világát.
Az interaktív előadás igazi időutazásként vezette végig a közönséget a Kárpát-medence különböző tájegységein. A műsor nemcsak a különböző stílusok közötti különbségekre hívta fel a figyelmet, hanem arra is, milyen élő és változatos a magyar folklór napjainkban.
A műsor különleges utazásra invitálta a fiatalokat: a táncosok segítségével a Kárpát-medence kulturális hagyományait járhatták be, miközben a magyar néptánc múltjának és tájegységeinek jellegzetes formáival ismerkedtek meg. A program során többféle körtánc és közösségi tánctípus is bemutatkozott, amelyek a magyar tánchagyományok korai időszakát és a különböző vidékek sajátos mozgásvilágát idézték meg. A táncosok bemutatták az eszközös táncok látványos elemeit is, amelyek a pásztorkultúra jellegzetes kellékeit integrálják a koreográfiába. A program színes része volt a kanásztánc, valamint az ügyességet és ritmusérzéket próbára tevő üveges tánc, amely mindig nagy sikert arat a közönség körében.
A kezdeményezés célja, hogy a kárpátaljai iskolák tanulói közelebb kerüljenek saját kulturális örökségükhöz, és élményszerű formában fedezzék fel a népi hagyományok értékeit. A rendhagyó néprajzi óra több kárpátaljai oktatási intézményt érint, így a következőkben újabb diákcsoportok élhetik át a programsorozat nyújtotta utazást.
A program Magyarország Kormányának támogatásával valósult meg.
A hagyományok Háza Hálózat Kárpátalja több mint 10 éve szervez módszertani képzéseket népzene,népi kézművesség és néptánc oktatók számára, annak érdekében hogy az oktatók a helyi közösségekben az autentikus technikákat tudják átadni a fiatalok számára. Idén februárban indították el a néptáncpedagógusok módszertani képzését. Az elmúlt időszakban pedig a hatvan órás foglalkozás és a helyszíni hospitálások elvégzésével 18-an teljesítették a képzés elvárásait. Ezen személyek számára adták át a napokban a tanúsítványaikat a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban, ahol a korábban a foglakozások is zajlottak.
Szeptember 20-án rendezték meg a teljes Kárpát-medencét felölelő Sereglés 2025 elnevezésű rendezvénysorozatot, melynek során több tízezer népzenész, néptáncos és kézműves mester ünnepelte Kárpát-medence népművészetét egy időben. A közel kétszáz helyszínen megvalósuló fesztivál célja, hogy bemutassa a Csoóri Sándor Program eddigi eredményeit.
