Július 22-én, szombaton közös koncertet és élményekkel teli délutánt szervezett a Péter Csaba megyei képviselő által létrehozott Kárpát Ház civil szervezet beregvidéki néptánccsoportjai számára a Nagymuzsaly határában lévő PETER Szőlőbirtok és Élményközpont területén.
A sajtónak Tóth Győző, a KárpátHáz civil szervezet ügyvezető igazgatója, a Beregszászi Kistérségi Tanács képviselője elmondta: „Szeretnénk a rendezvényből hagyományt teremteni. Itt a gyerekek bemutatják, amit tanultak egy év alatt, jó értelemben vett konkurenciát teremtve egymásnak. A szakmai program mellett egy szép délutánt ajándékozunk nekik, amikor kikapcsolódhatnak. Légvárral, körhintával, lovaglási lehetőséggel, vattacukorral szeretnénk nekik kedveskedni ebben a festői környezetben. Azt szeretnénk, hogy érezzék, ők is a KárpátHáz civil szervezet egyre bővülő családjának a tagjai, hogy mondják el a társaiknak, megéri a civil szervezetünk néptánccsoportjaihoz tartozni. Nekünk, a civil szervezet vezetőinek pedig a magyar kultúra, a magyar néptánc átörökítése a feladatunk.”
Tóth Győző elmondta még, hogy jelenleg öt beregvidéki településen támogatják a helyi néptánccsoportok működését, Badalóban, Haláboron, Mezőváriban, Borzsován és Csetfalván. Korábban több mint négyszáz gyermek néptáncolt az öt településen, ám az ismert körülmények miatt mára 150-en maradtak, akik közül százan jöttek el az első KárpátHáz-fiesztára csoportvezetőikkel és felkészítő tanáraikkal. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy újabb településeken is szeretnének néptánccsoportokat létrehozni. A Nagybégányi kistérség települései közül Beregdédában és Kisbégányban indítják be a néptáncoktatást, illetve Gáton, Balazséron és Makkosjánosiban is néptánccsoportokat szerveznek a következő hetekben. Bíznak abban is, hogy a háború elmúltával hazajönnek majd a most külföldre távozott gyerekek.
Kovács István néptáncoktató, a tánccsoportok szakmai tanácsadója és oktatója elmondta: „A gyerekek szeretik a néptáncot, de nem nagyon van rá lehetőség a mostani időszakban, hogy bemutassák tudásukat. Azért is gondoltuk Győzővel, hogy megszervezzük ezt a mostani találkozót, ahol minden csoport megmutathatja azt, amit tanult, amiben jó. A háború miatt nincsenek rendezvények, nincsenek külföldi meghívások sem, de itt megmutathatják magukat a néptánccsoportok, bizonyíthatják, hogy ők is olyan jók, mint azoknak a híresebb falvaknak a táncosai, ahol nagyon régen van már néptáncoktatás. Ma a KárpátHáz által támogatott öt tánccsoport mutatkozik be a közönségnek és egymásnak: a Badalói Levendula Táncegyüttes, a Halábori Tiszavirág Néptáncegyüttes, a Borzsovai Ibolya Táncegyüttes, a Mezővári Tulipán és a Csetfalvai Napraforgók Táncegyüttes.
Ahogy Győző is elmondta, hamarosan beindul újabb öt faluban a magyar néptáncoktatás, ahol egy tehetséges, ambiciózus fiatal hölgy, Sirokai Kitti fogja a gyerekeket tanítani. Reméljük, hogy ha jövőre is meg tudjuk szervezni ezt a nagyszerű fiesztát, akkor már ők is itt lesznek velünk.”
A rendezvényt Tóth Győző ügyvezető igazgató nyitotta meg, tolmácsolva a támogató és a helyszínt biztosító szőlőbirtok tulajdonosának, Péter Csaba képviselő úrnak a jókívánságait. Az eseményre és a néptáncosok életére Isten áldását kérte Sápi Zsolt badalói református lelkész, akinek kislánya is fellépett a Badalói Levendula Táncegyüttessel.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Kuti László ungvári magyar konzul és felesége, Fülöp Barna beregszászi magyar konzul, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Horváth László, a Beregszászi Kistérségi Tanács alpolgármestere, valamint Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyházkerület Diakóniai Központjának vezetője.
A vendégek közül Rezes Károly tudósítónknak elmondta: „A mai nap a gyerekekről szól. Nagyon fontos a magyar szellemiség megőrzése, a magyar hagyományoknak, a néptáncnak az ápolása. Ezt nagyon fontosnak tartom, különösen a mostani nehéz időkben. Emellett a Péter Csaba megyei képviselő által alapított KárpátHáz foglalkozik szociális problémákkal is, pillanatnyilag több mint nyolcvan egyedülálló vagy beteg nyugdíjast gondoznak állandó jelleggel. Nagyon fontos a mostani háborús időkben ez a tevékenység is. Terveik között szerepel, hogy ezzel a humanitárius segítséggel igyekeznek majd nagyobb területet is átölelni. A képviselő úr meg is ígérte, hogy ezt kiterjeszti majd ugocsai településekre is, amire ma nagyon nagy szükség lenne” – fogalmazott a Beregszászi Járási Tanács elnöke.
A fieszta egy nagy közös tánccal vette kezdetét, majd a Badalói Levendula Táncegyüttes magyarbődi, sárközi, mezőkövesdi, kiskunfélegyházi és gömöri páros táncot mutatott be, de volt a repertoárjukban még román, szircsák és bukovinai tánc is, a Halábori Tiszavirág Néptáncegyüttes kalocsai, hegyközi, dél-dunántúli és dél-alföldi táncokat és széki négyest mutatott be, Radvánszki Krisztina és Tóth Jázmin pedig népdalokat énekelt. A Csetfalvai Napraforgók mezőföldi, dél-alföldi, nyírségi táncokat adott elő, Kapur Viktória pedig népdalokat énekelt. Ők kárpátaljai huculkát és ukrán hopákot is bemutattak. A borzsovaiak és a mezőváriak mételeki és rábaközi táncokat, közös műsorukban pedig mezőföldi, dél-alföldi és dunántúli táncokat mutattak be.
A jó hangulatú koncert végén a gyerekek szórakoztatásáról szólt a szombat este, akik a légvár, a körhinta és más érdekes programok mellett az élményközpont lovaira is felülhettek, kipróbálva a lovaglást.
A szervezők ígérik, hogy a KárpátHáz-fiesztát jövőre is igyekeznek majd megszervezni. Szeretnék, ha hagyományos eseménnyé válna a néptáncos gyerekek örömére.
A Viski Népzenei és Néptánctábor immáron tizenhárom éve segíti a felső-Tisza-vidéki szórványmagyarok identitásának megőrzését, melynek megrendezése idén ismét megvalósult.
A június 11–15. között zajlott program alkalmával több szekcióban tartottak foglalkozásokat, így lehetőség volt táncolni, zenélni, énekelni vagy épp kézműveskedni a hét folyamán. Takács Zsuzsanna, a tábor főszervezője elmondta: „Idén kisebb körben tudtuk megszervezni a tábort, de hálásak vagyunk, hogy a viszontagságok ellenére is megvalósulhatott az esemény. Első alkalommal érkeztek a táborba erdélyi népzenészek és táncosok, akiknek köszönhetően erdélyi, azon belül kalotaszegi táncanyaggal és muzsikával ismerkedtek a gyerekek. A diákok nagyon lelkesen várták már a tábort, hiszen ilyenkor együtt lehetnek közösségben, és elfeledhetik az országban zajló borzalmakat.”
Az erdélyi muzsikosok mellett a viski származású Pál Lajos, Magyarország érdemes művésze, népzenész foglalkozott a harmonikásokkal, míg Pál Eszter népdalénekes, a népművészet ifjú mestere az énekespacsirtákat oktatta. Esténként táncház, napközben pedig kézműves-foglalkozás is várta a diákokat. A tábor idén is ünnepélyes táborzáró gálával ért véget, ahol a diákok bemutatták szüleiknek és a megjelenteknek a tanultakat. A gála egyben a Viski Folkműhely évzáró eseménye is volt, így a folkműhely diákjai számot adtak az elmúlt évben tanult tájegységek táncairól és muzsikájáról is.
Az erdélyi muzsikusok a felnőttek számára népzenei koncerttel kedveskedtek Visken, Técsőn és Sajánban.
Becske Adrienn, a tábor koordinátora elmondta: „Szerettünk volna egy kis változatosságot idén a táborban, hiszen eddig anyaországi oktatók jártak ki hozzánk évről évre. Szerettük volna kipróbálni, hogy milyen az, amikor erdélyi oktatók foglalkoznak a diákokkal. Azt gondolom, ez nagyon jól sikerült. Tavaly a folkműhely diákjai is több tábori alkalmon vehettek részt Erdélyben, ezt a kapcsolatot mélyíteni szerettük volna, és örülünk neki, hogy idén az erdélyi muzsikusok és táncosok eljöttek hozzánk.
A tábor szakmai partnere a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja, a program a Kárpátaljai Magyar Népművészeti és Hagyományőrző Egyesület keretében valósult meg. A tábor támogatója az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Csoóri Sándor Alap.
Idén második alkalommal biztosít helyet a Rákóczi Tábor Sátoraljaújhelyen a XXVII. Kárpátaljai Népzenei, Néptánc- és Kézművestábornak, mely közel félezer kárpátaljai gyermekkel nyitotta meg kapuit. Az ifjú néptáncos és népzenész palántákat most is a Magyar Állami Népi Együttes művészei, valamint Szalonna és Bandája oktatja. A tábor nyitórendezvénye a XVI. Kárpátaljai népzenészek és néptáncosok találkozója volt.
Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja, valamint a tábor vezetője köszöntőjében elmondta: az elmúlt éven sajnos nem tudtak személyesen jelen lenni a táborban, de köszönik kollégáiknak, akik becsülettel helyt álltak, és így immáron 27. alkalommal rendezték meg a tábort. Mint mondta, az, hogy ma közel félezer kárpátaljai gyermek lehet jelen itt, Sátoraljaújhelyen, azt bizonyítja, hogy a nehézségek ellenére is tovább kell folytatni a megkezdett utat, hiszen van kinek és kikért dolgozni.
Bacskai József ungvári magyar főkonzul elmondta: a kárpátaljai magyar emberek képesek minden akadályt legyőzni, és a nehézségek ellenére is itt vannak ebben a táborban. Mint fogalmazott, ezek a gyermekek lesznek majd azok, akik a jövő nemzedékét tanítják majd népi kultúránkra néhány évtized múlva.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke mindenki számára elsősorban azt kívánta, hogy az ide érkező gyermekek felszabadultan tudjanak gyermekek lenni. Mint mondta: „Önök Rákóczi földjéről Rákóczi földjére érkeztek, hiszen ezen területek anno mind a Nagyságos Fejedelem birtokához tartoztak, és lakói mind hűséggel álltak ki a fejedelem és a haza mellett. Kívánom ezt a kitartást önöknek is magyar kultúránk megtartásában!”
A köszöntéseket követően kezdetét vette a XVI. Kárpátaljai Népzenészek és Néptáncosok Találkozója, melynek gálaműsorával egyben az egykori viski fafaragóművészre, Balázs Istvánra is emlékeztek születésnapja alkalmából, aki hosszú éveken át kézművességet oktatott a táborban.
A műsor alkalmával a Kárpát-medence magyar tájegységeinek színes világát láthatták a 15 kárpátaljai műhely táncegyüttesének és zenészeinek előadásában. A gálaesten a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja mentorprogramjában részt vevő együttesek és zenészek mutatkoztak be, akik produkcióit Módos Máté, a Hagyományok Háza munkatársa, a Magyar Állami Népi Együttes művésze, Farkas Fanni és Kiss Balázs, a Magyar Állami Népi Együttes művészei, valamint Sikentáncz Szilveszter, az Örökség Gyermeknépművészeti Egyesület elnöke értékelte.
A találkozó a Kárpátaljai Kultúrkaraván keretében, a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg. A gálát követően kezdetét vette a tábor, mely táncházzal nyitotta meg kapuit. A XXVII. Kárpátaljai Népzenei, Néptánc- és Kézművestábort június 18. és 24. között rendezik meg, a résztvevők hangszeres, táncos és kézműves-foglalkozásokon vehetnek részt, majd esténként táncházra kerül sor. Csütörtök este a Szalonna és Bandája zenekar, a kárpátaljai népzenészek és a Kárpátalja Néptáncegyüttes táncosai adnak népzenei koncertet, péntek este pedig táborzáró műsorra kerül majd sor.
A program a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja szakmai partnerségével, valamint a Kárpátalja Kulturális Örökségének és Népi Hagyományainak Megőrzéséért Társadalmi Szervezet által valósul meg a magyar kormány támogatásával.
A Beregszászi Rezeda Folkműhely a nehézségek ellenére sikeres tanévet zárt, illetve egyben első alkalommal bocsátott ki végzős csapatot. A műhelyben idén is tanévzáró gálakoncerttel mutatták be a diákok az elmúlt évben elsajátított, táncos, zenei és énekes anyagokat.
A Beregszászi Rezeda Folkműhely megalakulása óta azt a célt tűzte ki, hogy ne csak megismertesse a Beregszász és környéki fiatalokkal a magyar népi kultúrát, hanem értő és használó közösséget formáljon, ahol a diákok számára a népi kultúra saját nyelvként, kifejezőeszközként szolgál. „Azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek tovább is tudják adni ezt a »nyelvet«” ‒ mondta köszöntőjében Várady Enikő, a Rezeda Folkműhely igazgatója. Visszaemlékezve a kezdetekre elmondta: „2016-ban tizenhat szemű csillogó kisgyermekkel találkoztunk először, amikor megalakult a Rezeda Néptáncegyüttes, akkor még nem sejtettük, hogy később egy teljes műhely jön létre, kielégítve ezáltal a helyi népzenekedvelők igényeket. Belevágtunk valamibe, amiről elmondhatom, hogy jól tettük, hiszen olyan fantasztikus csoport született, akikről biztosan tudom, hogy a célt sikerült elérnünk. Nemcsak ismerik, de már beszélik is ezt a különleges, őseink által ránk hagyományozott nyelvet.” Mint mondta: a háború sajnos átírta az elképzeléseiket, mindezt a felnőttcsoport sínylette meg a legjobban, hiszen a csapat jelentős része külföldre került, mindössze néhányan maradtak itthon. „De így sem adtuk fel, és ma ők négyen jelképezik az elmúlt nyolc év kemény munkájának lezárását” – hangzott el.
Dr. Erdei Péter beregszászi magyar vezető konzul elmondta: öröm látni, hogy Kárpátalján sok fiatal foglalkozik népi hagyományaink megőrzésével és elsajátításával. Ékes bizonyítéka mindez annak, hogy a Rezeda Folkműhelyben a kedvezőtlen körülmények ellenére is ötven gyermek táncol, énekel és zenél. Mint mondta: a magyar kormány lehetőségeihez mérten igyekszik segíteni a továbbiakban is a kárpátaljai magyar kultúrát és a helyi közösségeket.
Szilágyiné Tóth Gabriella, a folkműhely alapítótagja elmondta: „Örömmel tölt el, hogy a műhely remek úton halad, és ennyi csillogó szemű gyermek, ifjú sajátíthatja el magas szinten a népi kultúrát. Az élet engem egy másik színtérre vitt, az óvodába, de ettől függetlenül a folkműhelyre mindig szeretettel gondolok, és amiben tudok, segítek majd. Öröm látni, hogy Enikő, Péter és a többiek a nehézségek ellenére sem hagyták abba az elkezdett munkát” ‒ fogalmazott Gabriella, a műhely egykori oktatója.
Babják Edit, a Beregszászi Kistérség Oktatási és Kulturális Osztályának vezetője köszöntőjében megjegyezte: a Rezeda Folkműhely évek óta demonstrálja a népi hagyományok és a néptánc közösségformáló erejét. Kiemelte, hogy a Beregszászi Rezeda Folkműhelyben évek óta minőségi oktatás zajlik, amelyért köszönet illeti a műhelyben oktató pedagógusokat. Köszönetet mondott, hogy a Rezeda Folkműhelyben nemcsak ápolják és elhívatott munkával őrzik kulturális örökségünket, de a műhely Beregszász városát is népszerűsíti határon innen és túl.
Huszár Péter, a Beregszászi Városi Tanács KMKSZ-frakciójának helyettes vezetője köszönetet mondott a folkműhelyben oktató pedagógusoknak, hogy az elmúlt nyolc évben elhivatottan végzik munkájukat. Mint mondta: „A Rezeda Folkműhely nemcsak színvonalas oktatásáról ismert, hanem mindarról a különleges közösségi létről is, amely jellemzi a műhelyt. Nem szabad hagyni, hogy hagyományaink feledésbe merüljenek, hiszen mindezek rólunk szólnak.”
A köszöntőket követően a gálakoncert következett, melynek helyszínt a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház biztosított. A műsor alatt mezőföldi, viski, nagydobronyi, szilágysági, bonchidai táncokat láthattunk a folkműhely különböző korcsoportú fiataljai által, a népzenészek és énekespalánták pedig dél-dunántúli, mezőségi, bogyiszlói, szatmári és még sok érdekes más tájegység zenéjével varázsolták el a közönséget.
A produkciókat követően a folkműhely igazgatója átadta a ballagó diákok számára a jelképes okleveleket, sajnos a teljes csapat nem tudott jelen lenni, így 4 fő vehette át a tanulmányaik befejezését szimbolizáló oklevelet. A diákok is meglepetéssel készültek Várady Enikő és Orosz Péter néptánctanárok számára. Elbúcsúzva tőlük visszaemlékeztek az elmúlt nyolc év legszebb pillanataira, melyet kisebb történetbe öntve meséltek el.
A folkműhely közel ötven diákja a nehézségek ellenére is színvonalas gálaműsorral örvendeztette meg a szülőket, hozzátartozókat.
A program a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., valamint a magyar kormány támogatásával valósult meg.
Másodszor látogatott vidékünkre az a Kolozsvárról és környékéről érkezett, tíz főből álló zenekar, amely a Rendek között, vonók mögött című népzenei koncerttel ad betekintést a Kárpát-medence különleges népzenei örökségébe. Március 3-án Beregszászban, szombaton Eszenyben, míg vasárnap Munkácson nyűgözték le a közönséget.
A Rendek között, vonók mögött – népzenész sorsok a XXI. századból elnevezésű előadás a vonók mögötti életről, a népzenészekről szól, megmutatja, milyen ma a népzene, milyen ma népzenésznek lenni, milyen, amikor maguknak zenélnek, s milyen az, amikor másnak. Pontosan olyan szép és sokszínű a mai népzenész feladata, mint a Kárpát-medence népzenei kincse – fogalmazott Dénes Károly nagybőgős, csellós.
Már a nyitányban tizenháromféle verbunkdallamot hallhatott a közönség a Kárpát-medence vidékeiről, Gyergyótól Rábaközig, s a koncert további részében a muzsikusok „kikacsintgattak” többek között a Felvidékre is, majd visszatértek Szászrégenbe, s eljátszották, hogyan (nem) fér meg négy prímás egy csárdában. Ezután megmutatták azt is, hogy ők mit játszanának szívesen a gyermektáncházban, majd elkalauzoltak a magyar nóta világába, valamint neves prímások muzsikáját is megismertették a hallgatósággal. Visszanyúltak a gyökerekhez, s megfogalmazódott bennük az, hogy élvezik a játékot, a népzenészek közötti interakciót, s magát a zenét.
„Egy koncepcióra van fölfűzve az összes összeállításunk, amit hallhattunk a koncerten. Többnyire arról szól, hogy milyen a zenészek élete, miben más az, amikor koncerteken kell zenélni, vagy magunknak zenélünk, s ezt próbáltuk megmutatni belülről, úgy, hogy közben a zenén keresztül meséljük el ezeket a történeteket” – mutatott rá Dénes Károly, hozzátéve: „Nagyon jó a fogadtatás mindenhol, ahol járunk, és nekünk is hatalmas pluszt ad az, hogy látjuk, az emberek vágynak a kultúrára még ezekben az időkben is.”
A kárpátaljai koncertek megvalósulását az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja, a Kárpát-medencei Kultúrpajta és Tündérkert Hálózat, valamint a Csoóri Sándor Alap támogatta.
Becske Adrienn, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja munkatársa a sajtónak elmondta: „A koncert annyiban különbözik a hagyományos népzenei koncertektől, hogy itt nemcsak egy vagy két hegedű meg egy brácsa vagy nagybőgő van, hanem itt tíz fiatalember húzza egyszerre a talpalávalót, amely által ők meg tudják mutatni azt, hogy milyen a népzenészi élet, hogy érzik ők magukat, amikor koncertekre járnak, és egyáltalán milyen az, amikor ők jól érzik magukat.”
A beregszászi előadásnak a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház adott otthont. „Egy évvel a háború kitörése után a beregszászi színházban elmondhatjuk, hogy nem adtuk föl a kulturális életben végzett munkánkat, nem adtuk föl a küzdelmet a helyi magyar közösség kulturális programokkal való ellátására, biztosítására, s kiemelt célunk, hogy továbbra is el tudjuk látni ezeket a feladatokat, és nemcsak saját előadásainkkal, de vendégprodukciókat is tudjunk fogadni ebben az intézményben. Nagy öröm számunkra, hogy vannak olyan külföldi magyar előadók, akik nem rettentek meg a háború zajától, a légiriadóktól, és ellátogatnak ide, hozzánk. Érezzük a közönség szeretetén és érdeklődésén is, hogy ezekre a programokra óriási szükség van. Ezt egyfajta bemelegítésnek szántuk most a tavaszi színházi idény kezdetén, hiszen folytatjuk mi magunk is saját előadásokkal ezt a sort” – emelte ki Sin Edina színházigazgató, így folytatva: „Március közepén Vidnyánszky Attila rendezésében a Háztűznéző című előadásunkat mutatjuk be a beregszászi színház nagytermében. Ezt követően műsoron tartjuk az előadást, erre várjuk az érdeklődőket, és természetesen a korábban játszott meseelőadásainkat, illetve a felnőtteknek szóló programjainkat is folytatjuk, így a Déryné ifjasszony című film kárpátaljai vetítéssorozatát is szervezzük. A közeljövőben Munkácson, a Felső-Tisza-vidéken, illetve az ugocsai helyszíneken tudják az érdeklődők ezt a filmet közönségtalálkozóval egybekötve megtekinteni.”
A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja nem első alkalommal szervez néptáncpedagógus-képzést szűkebb pátriánkban, ezúttal pedig kezdő néptáncpedagógusok számára indított módszertani tanfolyamot Beregszászban.
Kárpátalján a háború kitörése óta jelentős káderhiány lépett fel az oktatásban, amely nem kímélte a művészeti oktatást sem. Sok műhely és táncegyüttes maradt pedagógus nélkül. A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja látva az oktatói hiányt a néptáncoktatásban, a nyíregyházi Antal Dóra és Antal Roland néptáncpedagógusokat kérte fel, hogy dolgozzanak ki egy olyan képzést, amely teljes mértékben a néptáncot eddig még nem vagy csak kezdő szinten oktató pedagógusokat célozza meg. A képzésre Kárpátalja több járásából 15 pedagógus jelentkezett, akik havonta egy alkalommal találkoznak Beregszászban és ismerkednek – az Antal házaspár által – a néptáncoktatás alapjaival.
Várady Enikő, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja programkoordinátora elmondta: „A hálózat az elmúlt évek során több képzést megvalósított kárpátaljai néptáncpedagógusok számára. A háború okozta helyzetből adódóan előttünk is egy új probléma körvonalazódott. Hiszen az eddig már magas szintű munkákat felmutató műhelyek pedagógusai sajnos érthető okok miatt nem tudtak tovább itthon maradni. Sok műhely maradt pedagógus nélkül, ami sajnos most állandó probléma Kárpátalján. Ezért úgy gondoltuk, hogy egy olyan képzéssel próbáljuk segíteni a mozgalmat, amely valamelyest talán tüzet olthat. A jelenlegi képzésre többen olyanok is jelentkeztek, akik eddig nem voltak jártasak a néptáncoktatásban, gondolok itt magyarnyelv-tanárokra, könyvtárosokra, cimbalomoktatókra és számtalan másfajta szakmában dolgozó résztvevőre. De ami kiemelendő: mindannyiuknak fontos, hogy a népi kultúra ne vesszen ki a településükön, és ezért hajlandók időt áldozni és tanulni” – fejtette ki Várady Enikő, aki szerint nagy lehetőség, hogy az Antal házaspár az országban kialakult helyzet ellenére is vállalja, hogy havonta egy alkalommal foglalkozik a kárpátaljai pedagógusokkal. Ezáltal egy komoly szakmai tudást kaphatnak a képzésen részt vevő pedagógusok.
Antal Roland, a képzés oktatója, a Nyíregyházi Tánctanoda alapító pedagógusa elmondta: „Pál Katalinnak, a hálózat vezetőjének a felkérésére immáron nyolc éve járunk ki rendszeresen Kárpátaljára táborokba, mentorprogramban. Második éve pedig már a néptáncpedagógus-képzést is vezetjük. Megtisztelő számunkra, hogy a nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyarságnak segíthetünk. Amikor most újra kijöttünk ide, nem tudtuk, milyen csapat fog majd fogadni minket. De azt gondolom, hogy ezzel a nagyszerű csapattal az előttünk álló félévben remélhetőleg jól fogunk tudni haladni, és számtalan fontos módszertani ismeretanyagot át tudunk majd adni számukra.”
A képzés havonta egy alkalommal kerül megrendezésre a beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi Házban. Az esemény támogatója a Csoóri Sándor Alap.
A Magyarság Háza hagyományos adventi rendezvénysorozatának első programján a kárpátaljai Sodró együttes adott nagyszabású ünnepi koncertet az Aranytíz Kultúrházban, Budapesten. Az advent első vasárnapján megtartott teltházas előadáson hosszan tartó többszörös vastapssal méltatták a kárpátaljai művészeket.
A november 27-én megtartott eseményen Teszár Hedvig a Magyarság Háza munkatársa köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követően kezdetét vette a Sodró együttes műsora. Az előadáson a zenekar egy utazásra invitálja a hallgatóságot, mely erdélyi, kis-magyarországi és a kárpátaljai népzenei és néptáncörökséget bemutatva hozza közelebb a jelenlegi élethelyzetet, momentumokat, pillanatokat. A szülőföldtől való elszakítottságot, a háborút és annak viszontagságait, a hányatatott sorsot, és a reményt a béke, a mihamarabbi hazatérés iránt. A műsorban a katonadalok, és a kisebbségi léthelyzet mellett felcsendülnek az adventet jelző énekek, egy-egy tájegység ünnepváró szokása.
Szalontai Richárd, a zenekar énekese köszöntőjében néhol elcsukló hangon elmondta: „Advent a várakozást jelenti, a szeretet ünnepét várjuk, Jézus megszületését. Számunkra február 24-e óta jelen van a várakozás a béke a iránt, a hazatérés iránt. A most összeállított műsorban a bennünk rejlő életérzést próbáljuk énekben, zenében, táncban átadni” – mondta el az énekes.
A koncert utolsó momentuma előtt Várady Enikő, az együttes művészeti vezetője megköszönte az anyaország és az ott élők támogatását, hogy a nehéz helyzet ellenére együtt dobban a nemzet szíve a kárpátaljai magyarsággal, és folyamatos a segítségnyújtás. „Köszönjük, hogy a legnehezbb időben is van kire számítanunk, az otthon maradt kárpátaljai honfitársaim nevében szeretném kifejezni köszönetemet, hogy segítenek és folyamatosan gondolnak ránk.” Amint azt a művészeti vezető mondta: bár nehéz, erőt próbáló időket élünk, megtanultunk egy nagyon fontos dolgot az utóbbi időben, még pedig azt, hogy mindenért csak hálásak lehetünk, amit eddig megéltünk és amit nap mint nap megélünk. Hálásak lehetünk a találkozásokért, a pillanatokért, hiszen semmi sem magától érthetődő az életben. Majd Ürögdi Ferenc Minden advent című versével kívánt áldott várakozást a megjelentek számára, ezt követően felcsendült egy katonanóta a Kis Kató és viski népzenei blokkal zárult a műsor. A közönség az egyórás nagykoncertet tapsviharral és többszörös vastapssal jutalmazta.
November 19-én erdélyi táncházzenészek adtak jótékonysági népzenei koncertet Visken, melyen a néző betekintést kapott a népzenészek mindennapi életébe, vagyis hogy a XXI. században milyen a népzenész munkája, mi lapul a rendek között és a vonók mögött. A koncerten befolyt összegből a szervezők a katonaságot kívánták támogatni.
A közel másfél órás koncert egy nagy utazásra invitálja a hallgatóságot, melyben a Kárpát-medence különleges magyar és román népzenei öröksége csendül fel. Azonban a megszokott hagyományosnak mondható koncertektől eltérően a színpadon a 10 főből álló zenekar egyszer csak testközelivé teszi a zenészek mindennapjainak egy-egy momentumát. A műsorban a néző betekintést kaphat arról, hogy mikor szeret egy zenész igazán muzsikálni, hogy érzi magát akkor, amikor másnak kell zenélnie. S egyáltalán milyen a mai világban népzenésznek lenni.
Bálint Zsombor, a formáció cimbalmosa kérdésünkre elmondta: „Ez a koncert nem egy átlagos koncert, mi valós élethelyzeteket ragadtunk ki egy zenész életéből. Hogyan is működik egy zenész élete két rend között vagy a vonók mögött. Igyekeztünk bemutatni milyen az, amikor rivalizálnak a prímások, vagy hogy érezzük magunkat, amikor gyermektáncházat muzsikálunk, vagy egy hajnali mulatságot kell végigjátszanunk. Az egész Kárpát-medence zenei anyagát igyekeztünk bemutatni a koncert során.”
Dénes Károly, a formáció nagybőgőse elmondta, hogy a jelenlegi formáció tulajdonképpen e koncert erejére állt össze. A zenészek mind Kolozsváron élnek és dolgoznak, azonban több zenekar muzsikusai verbuválódtak egybe. „A koncert címe Rendek között, vonók mögött, s itt igyekszünk bemutatni, hogy milyen az élete a népzenészeknek a vonók mögött. Nagyszerűen éreztük magunkat itt, Visken, több helyen voltunk már, de azt gondolom, mindnyájunknak megmarad majd a mai este emléke. Bevallom, volt bennünk egy kis kérdőjel a jelenlegi helyzet miatt, hogy jöjjünk vagy ne, de aztán vállalta mindenki az utat, és úgy gondoljuk, hogy jól döntöttünk” ‒ fogalmazott a formáció egyik sereghajtója.
A program a Kárpátaljai Magyar Népművészeti és Hagyományőrző Egyesület szervezésében valósult meg. Becske Adrienn, az egyesület munkatársa, a program szervezője köszöntőjében kiemelte: „Amikor először láttam ezt az előadást Szamosújváron, úgy éreztem, hogy ez valami olyan csoda, amely egy különleges utazásra visz majd. Megbeszéltük a fiúkkal, hogy el kell vinni majd Kárpátaljára. Örülök annak, hogy bevállalták és sikerült elhoznunk a programot. Azt gondoltam, hogyha nekem szükségem van rá, talán akik itthon maradtak, nekik is ad némi feltöltődést. Nagyon örültünk annak is, hogy ma este az áramot sem kapcsolták ki, és valóban minden úgy valósult meg, ahogyan azt megálmodtam, éreztük, hogy a Jóisten velünk volt és felkarolta ezt a kezdeményezést” ‒ mondta el a szervező
A zenészek tiszteletdíjukról lemondva vállalták a koncertet, a muzsikusok utazását az Erdélyi Táncházzenészek Egyesülete támogatta, a program a Csoóri Sándor Alap által valósulhatott meg.
Nyolcadik alkalommal hirdette meg a „Szól a fülemüle!” népzenei és néptánc tehetségkutatót a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány. Az eseményen most is magyarországi szakmai zsűri értékelte a produkciókat.
A versenyre 156 résztvevő jelentkezett 31 produkcióval. A fiatalok 4 kategóriában versenyezhettek: hangszeres szólista, hangszeregyüttes, néptáncegyüttes és néptáncszóló, mindegyikben két korcsoportban: 7–11 éves és 12–16 éves korosztály. A program szakmai partnere idén is a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltsége volt, amely a verseny szakmai zsűrijét biztosítja évről évre.
Az esemény megnyitóján Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója, a verseny szervezője köszöntötte az egybegyűlteket, aki elmondta: „Ha elég nemes a cél, a körülmények nem számítanak.” Az igazgató szerint a verseny célja nem más, mint hogy a felnövekvő generációk egyre jobban megismerjék a magyar népzenét és néptáncot.
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvezető konzulja köszöntőjében kiemelte: a magyar népi kultúra megélése és megőrzése a kisebbségi sorban rendkívül fontos, hiszen mindez nemcsak értéket teremt, de a közösségeket egyben tartja és formálja.
Váradi Enikő programkoordinátor,a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltségének kulturális szervezője hangsúlyozta: „Az elmúlt évek során Kárpátalján erős fellendülés volt látható a népművészetben. Sok új műhely alakult civil kezdeményezésre, amelyek jó munkát mutattak fel. Elindult egyfajta felzárkózás a több évtizedes lemaradást követően, amelyben kulcsszerepet játszott a hálózat által elindított mentorprogram is. Mindez a magyar kormány támogatásának köszönhető. Mindenki dolgozott, tervezett és hitt. Aztán egyik napról a másikra a Covid, majd a háború volt az, ami ezt az erős fellendülést megállította. S újra szélmalomharcot vívva a kárpátaljai közösség a családok elvándorlásával, a pedagógushiánnyal találta szembe magát. Újra a túlélés lett a tét. Mindeközben a rengeteg negatív körülmény ellenére is »megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán«, aminek bizonyítéka a most megjelent versenyzők száma. A népzene és a néptánc megtisztítja a gondolatokat és felemeli a lelket, ami ezekben a nehéz időkben egy biztos pont” – mondta Váradi Enikő.
Blaskó Csaba, a „Szól a fülemüle!” verseny zsűrijének elnöke elmondta: „Jóleső érzés itt lenni a nehéz körülmények ellenére is. Köszönet illeti a szülőket, a felkészítő tanárokat és a szervezőket, akik ezen időkben is kitartanak és teszik a dolgukat. Mi pedig igyekszünk a magunk részéről mindenben segíteni, hiszen azért vagyunk most itt, hogy elsősorban segítséget nyújtsunk önöknek ebben a nehéz körülmények között végzett nemes munkában” – fogalmazott a zsűri elnöke.
Ezt követően kezdetét vette a verseny. A fellépők produkcióikat neves zsűritagok előtt mutatták be: Berta Alexandra– a Hagyományok Háza népzenei szakelőadója, Junior Príma díjas előadóművész, népzenetanár, a Hagyományok Háza Hálózat mentorprogramjának oktatója, a Pengetős Trió formáció tagja; Blaskó Csaba– a váci Bartók-Pikéthy Zeneművészeti Szakgimnázium népzene tanszakának vezetője, gyakorlatvezető tanár a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen; Szokolik Szabolcs – kétszeres aranysarkantyús és Fülöp Ferenc-díjas táncos, az ELTE Néptáncegyüttes, valamint a Püspökhatvani Népi Együttes művészeti vezetője; Szokolik Melinda – kétszeres aranygyöngyös és Fülöp Ferenc-díjas táncos, az ELTE Néptáncegyüttes, valamint a Püspökhatvani Népi Együttes művészeti vezetője.
A tehetségkutató győztesei a nyári népzene- és néptánctáborokba kaptak meghívást:
Hangszeregyüttes (12–16 évesek) kategória: 1. Turjanica Emília, Marozsi Milán, Bocskai László és Gyurkó Abigél; 2. Hangraforgó citeraegyüttes; 3. Pengető citerazenekar.
Táncos szólista (7–11 évesek) kategória: 1. Csizmadia Márk, 2. Huszár Noémi és Pércsi Márton, 3. Dankai Nikolett és Komáromi Levente.
Táncos szólista (12–16 évesek) kategória: 1. Gricza Kamilla és Pércsi Lajos, 2. Bocskai László és Lázár Alexa Vanessza, 3. Bereczky Tamás.
A kategóriák első helyezettjeia Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltségének módszertani kiadványait kapták meg különdíjként, 37 500 Ft értékben.
A módszertani kiadványok megvásárlását, a seregszemlét, a hozzá kapcsolódó 30 órás képzést, a VIII. „Szól a fülemüle!” – Kárpátaljai Népzenei és Néptánc Tehetségkutató döntőjének megvalósulását a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Tehetség Program támogatta. Az esemény szakmai partnere a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja, a program támogatója a Csoóri Sándor Alap volt.
Jó úton halad a felzárkózáshoz a kárpátaljai magyar néptánc és népzeneoktatás, hiszen majd 50 éves lemaradást kellett leküzdeniük más Kárpát-medencei tájegységhez képest, mondta Blaskó Csaba, a váci Bartók- Pikéthy zeneművészeti szakgimnázium népzenei tanszékének vezetője a „Szól a fülemüle” VIII. Kárpátaljai Népzenei és Néptánc tehetségkutató verseny döntőjét követően. A magyarországi szakember társaival a Pál család meghívására több mint 20 évvel ezelőtt látogatott el először Tiszapéterfalvára, ahol alkotó és képző munkába kezdtek az akkor még gyerekcipőben járó hagyományőrzők körében. Az elmúlt évtizedben több olyan program is elindult, amelyek a néphagyományok felelevenítésére és oktatására összpontosultak, mint a Hagyományok Háza Hálózat mentor programja vagy a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola képzései. Emellett több folkműhely is létrejött, mint például a beregszászi Rezeda, amelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy vidékünkön is tovább éljenek a néphagyományok. A népzenei és néptánc formációk többsége folyamatos fejlődést produkál, viszont különbséget kell tenni az ágak között, véli az anyaországi szakember. A kárpátaljai népzene és néptánc oktatás fejlődésében komoly szerepe van a mentor programoknak. Ezek a szervezetek a továbbiakban is folytatják a jelenlegi helyzethez alkalmazkodva a népi hagyományok felelevenítését és oktatását az ifjú nemzedék számára.
