Dmitro Lubinec, a Legfelső Tanács emberjogi biztosa azt javasolja a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsnak (RNBO), hogy törölje a „korlátozott alkalmasság” kifejezést, mert az egészségügyi problémákkal küzdő állampolgárok nem szolgálhatnak a fronton – közölte vasárnap az rbc.ua hírportál az ombudsman televíziós nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Lubinec az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva elmondta: „A „korlátozott alkalmassági” határozattal kapcsolatban sok olyan esetet rögzítettünk, amikor korrupcióval nem beteg, egészségügyi problémákkal nem küzdő állampolgárokat „alkalmatlannak” minősítettek, miközben korlátozottan alkalmasnak nyilvánítottak olyan embereket, akik egészségügyi problémákkal küzdenek és több éves diagnózisuk van. Ezt rendezni kell.”
Az emberjogi biztos elmondása szerint ezt a kérdést külön tárgyalták az RNBO ülésén, amelyen javasolta a „korlátozott alkalmasság” megfogalmazás törlését. Úgy vélte Ukrajna állampolgárának vagy alkalmasaknak kell lenniük a katonai szolgálatra, vagy alkalmatlannak. „Ha például valaki az egészségi állapota miatt alkalmatlan harci feladatok ellátására géppuskával a kezében közvetlenül a fronton, és például gerincproblémái vannak, akkor a főhadiszálláson vagy a rakétacsapatoknál informatikával foglalkozhat (katonai irányítás)” – tette hozzá.
Lubinec jelezte, hogy ajánlást tett az RNBO-nak, hogy a korlátozott alkalmasság, alkalmatlanság vagy teljes alkalmasság kérdését a katonai szakterületek szerint rendezzék. Szerinte ennek a szabályozásnak egyértelműen meg kell mutatnia az ukrán állampolgároknak, hogy ha alkalmasak, de egészségügyi problémáik vannak, akkor alkalmasak bizonyos csapatokban való szolgálatra, amelyek például egyáltalán nem kapcsolódnak a frontvonalhoz.
Az ombudsman hangsúlyozta: az eljárásnak a lehető legátláthatóbbnak, a polgárok számára érthetőnek és digitalizáltnak kell lennie. Emellett az állampolgárok, az orvosok és a parlamenti ellenőrzést gyakorló intézmények számára biztosítani kell az elektronikus adatbázisokhoz való hozzáférést – tette hozzá. „Ez ellehetetleníti a korrupciót, és lehetőséget ad az állampolgárok jogainak tényleges védelmére, ha azokat megsértik. Eddig a katonaorvosi bizottságok 75%-át ellenőrizték, a többinek az ellenőrzését szeptember végéig végzik el” – emlékeztetett Dmitro Lubinec.
Tarasz Kreminy államnyelvvédelmi biztos az Ukrzaliznicja ellenőrzését kezdeményezte a nyelvtörvény betartását illetően: a társaság nem az államnyelvet használta a jegyeken, számolt be Kreminy Facebookon.
Elmondta, különböző forrásokban jelentek meg információk arról, hogy az utasok számára eladott jegyeken nem az államnyelvet használták, és nem volt feltüntetve ukrán fordítás. Kreminy hangsúlyozta, hogy ezzel Ukrzaliznicja súlyosan megsértette a nyelvtörvényt.
A biztos elmondása szerint már aláírták a rendeletet, miszerint ellenőrzik Ukrzaliznicja RT-ben az állami nyelv használatát. „Meggyőződésem, hogy a helyzetet kijavítják, és a bűnösöket felelősségre vonják” – tette hozzá Kreminy.
Az ombudsman emlékeztetett arra, hogy Ukrajna „Az ukrán nyelv államnyelvként való alkalmazása biztosításáról” szóló törvény 30. cikkelye értelmében a bármilyen tulajdonú vállalkozásnak, intézménynek és szervezetnek államnyelven kell szolgáltatást, információt, termékekkel kapcsolatban tájékoztatást nyújtaniuk. Az ukrán nyelvű információk más nyelveken is feltüntethetőek. A törvény 36. cikkelye szerint pedig a fuvarozási szolgáltatásokat is ukrán nyelven kell nyújtani. Ez a hirdetésekre, közleményekre, feliratokra és információs szolgálatokra is vonatkozik.
„Szükség esetén ez az információ angolul, a nemzetközi személyforgalomban pedig a célország hivatalos nyelvén (nyelvein) is feltüntethető”, – írja a törvény.
Hozzávetőleges becsléseink szerint az Oroszországi Föderáció több mint húszezer ukrán civilt tart fogva – jelentette ki Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa, számolt be az Interfax-Ukrajina.
„Becsléseink szerint az Oroszországi Föderáció jelenleg több mint 20 000 civil túszt tart fogva… Miután felszabadítjuk az ideiglenesen megszállt területeket, a szám sokkal nagyobb lesz” – mondta Lubinec.
Nemrégiben közölték, az ombudsman információja szerint a hadifogságból kiszabadult ukrán honvédek 86%-át az oroszok fizikailag kínozták a fogvatartás idején.
Ukrajna megtalálta a módját az orosz fogságban lévő ukrán katonák azonosítására, számolt be Dmitro Lubinec emberi jogi biztos Telegram csatornáján.
Az ombudsman közölte, hogy április 19-én együttműködési megállapodást írt alá az ukrán igazságügyi minisztérium Kijevi Törvényszéki Vizsgálati Kutatóintézetével.
„Olekszandr Ruvinnal, az intézet igazgatójával megállapodtunk abban, hogy együttműködünk az állampolgárok alkotmányos jogainak és szabadságainak állami védelmének biztosítása, az igazságügyi szakértői vizsgálatok lefolytatásának technikai és információs kutatása terén” – áll a közleményben.
Jelenleg az Oroszországi Föderáció területén fogságban tartott ukrán katonák ellenőrzésére és azonosítására vonatkozó eljárást dolgozzák ki.
Korábban, miután a hadifogoly hozzátartozói a biztosi hivatalhoz fordultak, a hivatal képviselői felveszik a kapcsolatot a Kijevi Törvényszéki Vizsgálati Tudományos Kutatóintézettel, az intézet pedig fényképek alapján végez vizsgálatot és adja ki annak eredményeit tartalmazó dokumentumot.
„Ha a vizsgálat kimutatja, hogy ugyanarról a személyről van szó, ez alapját képezi a fogságban lévő katona ellenőrzésére és azonosítására” – hangsúlyozta Lubinec.
⚡️ More than 1,000 Ukrainians have been returned from Russian captivity since Feb. 24.
Ukraine’s Intelligence Directorate’s press officer Andriy Yusov said on Oct. 29 that almost 30 exchanges have already taken place since the beginning of Russia’s full-scale invasion.
Throughout all of this time, we have not stopped working for a single day to bring everyone home from Russian captivity.
And today, we have an important result: 75 more of our people have returned to Ukraine. The Armed Forces, National Guard, border guards, and four civilians.… pic.twitter.com/FrsHfb2fpM
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 31, 2024
Throughout all of this time, we have not stopped working for a single day to bring everyone home from Russian captivity.
And today, we have an important result: 75 more of our people have returned to Ukraine. The Armed Forces, National Guard, border guards, and four civilians.… pic.twitter.com/FrsHfb2fpM
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 31, 2024
Ukrajnában emelni kell az oktatás szintjét, hogy a tanulók olyan ismereteket és kompetenciákat kapjanak, amelyeket a való életben is hasznosítani tudnak, de ezen semmiképpen nem segít a tantárgyak kolosszális száma, ami csak túlterheli az iskolásokat – közölte szerdán Szerhij Horbacsov oktatási ombudsman a Facebook-oldalán, adta hírül az rbc.ua hírportál.
Az oktatási biztos jelezte, hogy az utóbbi időben heves viták zajlanak az iskolai tantárgyak számáról. „Nem a „tantárgyakkal”, hanem a gyerekeink iskolai végzettségével kellene törődnünk. Ezek összefüggenek ugyan, de messze nem azonosak” – hangsúlyozta. Mint megjegyezte, az iskolai tantárgy az oktatási folyamat szervezése érdekében az oktatás tartalmának valamelyest mesterségesen elszigetelt része.
„Számunkra nem a tantárgyak a legfontosabbak, hanem az, hogy a gyermekeink milyen tudást, kompetenciákat kapnak az oktatás eredményeként. És itt nagyon sok variáció lehet – gyermekeink kérésétől, igényeitől függően” – írta az ombudsman. Megjegyezte, hogy az iskolai tantárgyak számát tekintve Ukrajna az egyike a kétes első helyezetteknek. Ugyanakkor az oktatás színvonalát tekintve meglehetősen közepes eredményeket produkál az ország – állította.
Az oktatási biztos egyetértett azzal, hogy Ukrajnában a diákok kolosszális túlterheléssel néznek szembe a való élettől elszakított, szükségtelen mennyiségű tudással. „Miért vannak ilyen szenvedélyes viták? A válasz egyszerű: az oktatás tartalmának újraformázása azt eredményezi, hogy az oktatásban dolgozóknak eltökélten kell megújítaniuk a készségeiket és módszertani megközelítéseiket, el kell sajátítaniuk az új oktatási módszereket, komolyan át kell képezniük magukat. És ez nincs mindenkinek a kedvére. Innen van az ellenzés” – írta.
Szerhij Horbacsov azonban biztos abban, hogy ezt meg kell tenni, bármennyire is ellenzik az oktatás megújítását, mert szerinte a gyerekeket meg kell tanítani arra, amire igazán szükségük van az életben. Ezen túlmenően biztosítani kell, hogy az iskola legyen az a hely, ahová a gyermek fejlődni, új ismereteket elsajátítani megy – szögezte le.
Az Oroszországi Föderáció azonban kijelentette, hogy kész átadni őket Ukrajnának. Erről Dmitro Lubinec, a Legfelső Tanács emberi jogi biztosa számolt be az Ukrinformnak adott interjújában.
Megjegyezte, hogy a törökországi konzultációksorán az orosz ombudsmannak megállapodtak abban, hogy a családegyesítés kérdését a lehető leggyorsabban meg kell oldani.
„Külön dolgozunk a gyerekekkel. Nyilvánosan elmondhatom, hogy több pozitív esetünk is van, amikor Moszkaljkova segítségével kerültek vissza hozzánk gyerekek. Egyetértettünk abban, hogy a családegyesítés kérdését a lehető leggyorsabban meg kell oldani, és nincs miről tárgyalást folytatni. Ha a gyerekek az egyik oldalon, a szülők vagy a család a másik oldalon vannak, gondoskodni kell arról, hogy újra egyesüljenek. A maga részéről azt a kérdést tette fel, hogy mi van akkor, ha van olyan eset, amikor a rokonok Oroszországban vannak, a gyerekek pedig Ukrajnában. Elmondtam, hogy ugyanez a megközelítés érvényesül. Ha azt látjuk, hogy közvetlen rokonokról van szó, és a gyerkeke vágynak arra, hogy újra találkozzanak velük, akkor ezt a lehetőséget is megfontoljuk, hogy segítsünk nekik. Ezért most az Oroszországi Föderáció területére került gyermekek hozzátartozóihoz fordulok: vegyék fel velünk a kapcsolatot, adjanak tájékoztatást, megkönnyítjük a visszatérésüket” – mondta el.
FOX EXCLUSIVE: Video shows the plane carrying 90-100 Ukrainian soldiers landing at Fort Sill regional airport to begin training on the Patriot missile system this week at Fort Sill, Oklahoma @WestfallAustinpic.twitter.com/z46YaPzzOF
Az alapvető jogok biztosának hivatala keddi közleményéből derül ki, hogy a magyar–ukrán határ közelében nyit irodát az ombudsmani hivatal.
Azt írták, hogy Kozma Ákos ombudsman a nap folyamán Nyíregyházán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon személyesen tájékozódott az Ukrajnából, a háború elől menekülő emberek fogadásának körülményeiről, és még hatékonyabb támogatásuk további lehetőségeiről.
A megyei rendőr-főkapitányságon folytatott szakmai egyeztetésen részt vettek mások mellett a rendőrség, a kormányhivatal és a katasztrófavédelem képviselői, valamint a térség országgyűlési képviselője is – tették hozzá.
„Kiemelten fontosnak tartom, hogy ezekben a rendkívüli időkben is személyesen kövessem nyomon az aktuális helyzetet, egyúttal folyamatosan azon dolgozunk munkatársaimmal, hogy minél több embernek közvetlenül is jogi és humanitárius segítséget nyújtsunk” – írták az ombudsmant idézve.
Ennek érdekében az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, amely az ENSZ nemzeti emberi jogi intézménye, rövidesen ideiglenes területi irodát nyit az érintett határszakasz közelében, ahol kollégáik személyesen segítenek majd, például az ügyintézésben, jogi tanácsadásban, emellett a hivatal honlapján és közösségi oldalán közölt, rendszeresen frissülő információkkal biztosítják a háború elől menekülők tájékozódását – jelentette be Kozma Ákos.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala mindezzel egyidejűleg adománygyűjtést indít az Ukrajnából, a háború elől menekülők megsegítésére – áll a közleményben.
Ukrajnában évente 30–35 ezerrel csökken a születésszám – jelentette ki Ljudmila Deniszova, a Legfelső Tanács emberjogi biztosa, adta hírül pénteken az unn.com.ua hírportál.
Az ombudsman a szoptatás világnapja alkalmából rendezett kijevi kerekasztal-konferencián felszólalva hangsúlyozta, hogy az állami családpolitikának támogatnia kell a szoptatást, mert gyermekszületés nélkül nem lesz állam. Ennek kapcsán rámutatott, hogy Ukrajnában évente 30–35 ezerrel kevesebb gyermek születik. Míg 2011-ben még 8,3 millió volt a gyermekek száma az országban, addig 2019-ben már csak 7,9 millió – emlékeztetett Deniszova, megjegyezve, hogy a különbség azt jelenti, hogy ennyi gyermek egyszerűen nem születtek meg.
A tanácskozás résztvevői felvetették, hogy törvényi szinten kellene szabályozni a szoptatás védelmének és támogatásának kérdését, beleértve a nyilvános és munkahelyeken történő szoptatás ügyét az Európai Unióban érvényes foglalkoztatási gyakorlatnak és szociálpolitikai jogegyenlőségnek, valamint az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) és az UNICEF, az ENSZ gyermekalapjának csecsemők és kisgyermekek szoptatására vonatkozó globális stratégiájának megfelelően. A szoptatás világnapját évente augusztus 1-jén tartják.