Leállt a koncert a Metallica brazíliai turnéján, mert James Hetfield sírva fakadt a színpadon. Az énekes-frontembert végül zenésztársai és a közönség segítette át a nehéz pillanatokon, hogy folytatni tudja a fellépést.
Továbbra sem eseménytelen a jelenleg Brazíliában turnézó Metallica élete, a zenekar ugyanis múlt héten még azzal került be a hírekbe, hogy a banda egyik fellépésén indult be a szülés egy rajongónál, most pedig a frontember, James Hetfield mentális egészsége miatt lett beszédtéma az együttes.
Az énekes ugyanis a közösségi médiában terjedő felvételek szerint a Sad but True című daluk előtt egyszerűen összeomlott, azt mondta, képtelen játszani, és hogy rossz gondolatok gyötrik.
Meg kell vallanom, nem éreztem magam túl jól, mielőtt kijöttem ide, bizonytalan voltam. Öreg vagyok, nem tudok már többet játszani. Ezekkel a szarságokkal volt tele a fejem – nyilatkozta Hetfield, aki láthatóan nehéz perceket élt át a színpadon.
Az énekest végül zenésztársai és a közönség segítette ki.
Mondták, ha valami gond van, ők ott vannak mögöttem, majd megöleltek – folytatta Hetfield, aki ezt követően a rajongóknak is megköszönte a támogatást, és biztosított mindenkit – aki szintén nehéz pillanatokat él át –, hogy ők is számíthatnak rájuk.
Egy friss tanulmány szerint a Golf-áramlat működéséért felelős rendszert fenntartó tényezők jelentős mértékben változtak, így az óceáni áramlat összeomlása sokkal közelebb lehet, mint eddig gondolták.
Az ember által okozott globális felmelegedés hatására az Atlanti-óceán Golf-áramlatát működtetető rendszer az összeomlás szélére sodródott – állítják a kutatók egy új, a Nature-ben megjelent tanulmányban. A tudósok évek óta figyelmeztetnek arra, hogy az Atlanti-óceán körforgási rendszere (Atlantic Meridional Overturning Circulation, AMOC) gyengül. Ez az a rendszer, ami meleg, sós vizet szállít a trópusokról Észak-Európához, majd az óceán mélyén hidegebb vizet küld vissza – emlékeztet a The Washington Post.
A kutatók arra figyelmeztetnek, a jelek szerint az AMOC bármikor „kikapcsolhat”, ami nemcsak komoly hőingadozásokat, de más drámai változást is okozhat a globális időjárásban.
A tudósok hangsúlyozzák, ugyan nem tapasztalták az AMOC lassulását, ugyanakkor a több mint egy évszázadnyi óceáni hőmérsékletre és sótartalomra vonatkozó adatok alapján úgy tűnik, több, a keringés erősségére közvetlenül ható tényezőben is jelentős változás állt be. Niklas Boers, a potsdami klímakutató intézet tudósa szerint mindez azt jelenti, hogy a rendszer érzékenyebbé vált a változásokra, így pedig a globális felmelegedés könnyen beavatkozhat a működésébe.
Ha a keringés leáll, az rendkívüli hideget hozhat Európába és Észak-Amerika egyes részeire, megnövelheti a tengerek szintjét az Egyesült Államok keleti partjánál, és bezavarhat a monszunokba, amelyek vízzel látják el a világ jelentős részét.
Boers elemzéséből az nem derül ki, hogy a rendszer összeomlása mikor következhet be, de úgy véli, már önmagában az, hogy a fordulópont ennyire közel van, azonnali és komoly cselekvést igényel.
A Golf-áramlat a trópusokon kezdődik, ahol a víz nemcsak felmelegszik, de a párolgás miatt megnő a só koncentrációja is. Ez a víz az Egyesült Államoktól indulva észak-kelet felé, Európa felé folyik. Miközben folyamatosan hűl, egyre sűrűbb lesz, Grönlandhoz érve pedig már annyira sűrű, hogy mélyen a felszín alá süllyed. Útja során a víz egy része keveredik más tengeri áramlatokkal, amelyek a globális, úgynevezett termohalin cirkuláció részét képezik. Ez az a cirkuláció, ami központi szerepet játszik a Föld hőjének elosztásában és az időjárási minták szabályozásában.
Boers szerint amíg a szükséges hőmérséklet és sótartalom megvan, addig a keringés a fizikai törvényszerűségek miatt nem fog leállni. Az éghajlatváltozás miatt azonban borul az egyensúly: a magasabb hőmérséklet melegebbé és könnyebbé teszi az óceán vizét, az olvadó sarkok pedig felhigítja az Atlanti-óceán sótartalmát, így csökkenti annak sűrűségét. Emiatt viszont a víz nem fog tudni a mélyebb rétegekbe süllyedni.
A tudósok szerint történt már hasonló korábban, a jégtakaró vizsgálata alapján pedig ez a hideg időszak nagyjából 1000 évig tartott.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Not only does tobacco 💀 kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
23%-kal emelkedik naponta a kórházba szállított koronavírusos betegek száma Belgiumban, a világ talán legrosszabbul védekező országában. A teljesen követhetetlen enyhítések és szigorítások, a kiszámíthatatlan járványkezelés miatt ismét az összeomlás közelébe kerülhet a belga egészségügy.
Mivel összeomlott az oltási terv is – halottaknak küldenek ki értesítést oltásra, a lakosság alig 4%-át oltották eddig be –, november végére ígérik csak a lakosság megfelelő átoltását. Ez pedig drámai következményekkel járhat. Az Európai Unió eleve késve és kevesebbet szállít minden tagállamnak a rossz uniós szerződések miatt, de Belgiumban még a meglevő oltóanyagot is rosszul osztották el.
A járvány növekvő tendenciája mellett rendkívül súlyos gondot jelentett az, hogy a korábbi, kizárólag az életkorra alapozott belga oltási terv összeomlott. (Az alapbetegségekre ugyanis nem figyeltek.) Egészen elképesztő képet festettek le a belga napilapok az elmúlt időszakban a belga oltási helyzetről, üresen tátongó oltási központokról, vagy az oltásra várók kígyózó soráról, arról, hogy halottak vagy már beoltottak részére küldtek ki oltási behívót.
De még olyan is előfordult, hogy az oltóanyagot tartalmazó ampullában levő maradékot ott hagyták az oltóközpontban. 2021. március 3-án válságértekezletet kellett összehívni az oltások megszervezése miatt kialakult súlyos helyzet miatt.
A Le Soir napilap címlapon hozta le a hírt, hogy a katasztrofális járványkezelés után az oltások kezelése is elfogadhatatlan szinten áll, miután kiderült, hogy Belgiumban több mint két hónap alatt a felnőtt lakosságnak mindösszesen csak a 4%-át sikerült eddig beoltani (2021. március 3-i adat). Ez megdöbbentő, különösen, ha hozzátesszük, hogy Brüsszelben a 75 felettiek oltását még csak most kezdték el. Catherine Fonck szövetségi képviselő (ellenzéki frankofon kereszténydemokrata, CDH) a La Premier közszolgálati rádióban drámai hangon beszélt a belga oltási helyzetről. Szerinte a belga kormány késve indította el az oltást, és annak üteme is rendkívül lassú volt. Fonck elmondása szerint
2021. március 4-én 550 ezer adag felhasználatlan vakcina hevert belga hűtőházakban, és annak ellenére nem használták fel őket, hogy az orvosi kamara folyamatosan sürgette a kormányt.
Ennek az is az oka Fonck szerint, hogy a belga kormányzat túlságosan is óvatosan kezeli az oltóanyagot, és gyakorlatilag „ráültek” erre a több mint félmillió vakcinára.
Életbevágóan fontos lenne minél előbb beoltani az arra leginkább rászorulókat – mondta Cathrine Fonck a belga közszolgálati rádióban.
Az egészségügyi miniszterek részvételével (Belgiumban 9, egymással gyakran veszekedő egészségügyi miniszter van) zajló válságértekezletet követően szakértők két óriási hibára hívták fel a figyelmet az oltás lebonyolításával kapcsolatban.
Az egyik hiba az volt, hogy az oltási tervet nem országos szinten, hanem a régiók szintjén hozták meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Vallóniában a 65 év felettiekkel, Flandriában a 85 év felettiekkel és Brüsszelben a 75 év felettiekkel kezdték el az oltást. Ez önmagában is egy szürreális döntés volt. A második óriási hibát a föderális kormány követte el azzal, hogy egy 4 főt alkalmazó flamand start up vállalkozást bízott meg az oltások rendjének informatikai kezelésével. A Paronella nevű vállalkozás egy Brüsszel melletti kistelepülésen működik, és egy „Doclr” nevű naptáralkalmazással igyekszik megszervezni a kicsivel több, mint 9 millió nagykorú belga beoltását.
A rendszer maga nem bonyolult, mégis számtalan informatikai hibával küszködik a kisvállalat már a kezdetek óta.
A brüsszeli városi televízió annyit tudott kideríteni a cég gyanús kiválasztásával összefüggésben, hogy a Paronella kisvállalkozással a belga kormányzatnak nagy volumenű informatikai szolgáltatásokat nyújtó Smals vállalat szerződött le.
A brüsszeli régió egészségügyi minisztere, Alain Maron szerint a „Doclr” program felel nagymértékben azért, hogy ekkora a lemaradás. Hiszen érdemben magát az oltási tervet bízták egy kisvállalkozásra. A rendszer ugyanis múltbeli időpontokra küld ki meghívókat, lassú a működése, hiányzik számos szűrő a rendszerből, így többek között az sem látható, hogy ki az, akit már behívtak oltásra, szinte lehetetlen módosítani az időpontokat, és számos biztonsági hiányosságot is felfedeztek. Axel Legay, az UCLouvain informatikaprofesszora szerint az sem segíti a működést, hogy a kormányzati (vagy régiós) oltási tervek is folyamatosan változnak.
De nincs elegendő oltási pont sem az országban.
A La Libre Belgique napilap értesülései szerint Brüsszel 4 észak-nyugati kerületében „elfelejtettek” oltóközpontot nyitni, a kerületek lakosainak máshová kell utazniuk. Annak ellenére, hogy 4 polgármester már február elején kérte, hogy nyissanak oltóközpontot, még mindig nem sikerült intézkedni. A jelenlegi belga oltási tervek szerint a lakosság oltása egyébként is csak november végén fejeződik be, ha minden rendben zajlik le, szakértők szerint ez nagyon nehéz helyzetbe hozza az országot a nyitás szempontjából.
Alexander De Croo miniszterelnök a belga parlamentben február 24-én ismerte el, hogy az oltással összefüggésben „a dolgok nem úgy történtek, ahogy kellett volna”.
Got vaccinated against #COVID19. Did this on the frontline with our soldiers as Supreme C-in-C. The same Oxford/AstraZeneca (Covishield) from India, which was delivered 1st to ?? & received by millions of people in the world. Vaccine ? will let us live without restrictions again pic.twitter.com/1diLtuRmqK
Do tej pory w grupie ponad 5,5 mln zaszczepionych jedynie 51 tys osób wykazało dodatni wynik testu na #COVID19, czyli 0,9%. Ponad połowa tych zakażeń nastąpiła w okresie do 14 dni po pierwszej dawce. Oznacza to w uproszczeniu, że poziom ochrony przekracza 99%.#szczepimysiepic.twitter.com/qDnBtL8lw1
COVID 2/187. Hétfőtől minden magyar regisztrálhat oltásra, éljen bárhol is // From Monday, all Hungarians can register for vaccination, wherever they may live
Super Green pass, la conferenza stampa di Draghi con i ministri Gelmini e Speranza: segui la diretta tv: Il presidente del Consiglio, Mario Draghi dopo il Cdm per decidere delle nuove misure anti-Covid tra cui il super Green pass, tiene una conferenza… https://t.co/T8bBn9teKupic.twitter.com/gH4hiJfqv1
A koronavírus-járvány miatt összeomló kirgiz egészségügyi rendszerről számolt be a BBC orosz nyelvű hírportálja.
A tudósítás szerint a járvány megfékezése érdekében létrehozott mobilegységek nem jutnak el mindenkihez, akinél megjelennek a kór tünetei. A kórházak túltelítettek, nincs elég kórházi ágy, az egészségügyi dolgozók rossz körülmények között dolgoznak, nincs elegendő védőruha és lélegeztetőgép.
A közép-ázsiai országban március elején mutatták ki először a koronavírust három olyan embernél, akik zarándokúton jártak Szaúd-Arábiában. Ők nem tartották be az önkéntes karanténra vonatkozó előírásokat, és több mint 150 emberrel érintkeztek. Mindnyájukat elkülönítették és vírustesztnek vetették alá.
Március végén a kormány lezárta a légi határokat, és szigorú, országos korlátozásokat rendelt el. A három legnagyobb város, azaz Biskek, Os és Dzsalálabád több körzetében rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat vezettek be.
Májusban lazítottak a korlátozásokon, úgy ítélve meg, hogy sikeres volt a betegség elleni védekezés. A 6,5 milliós országban akkor 1002 fertőzöttet regisztráltak, 12-en meghaltak. Többségük külföldről tért haza, többen Oroszországban dolgozó vendégmunkások voltak.
Június elején hirtelen emelkedni kezdett a fertőzöttek száma, naponta 25–80 esettel, ami június közepére napi 300–700 esetre nőtt. Akkoriban elrendelték, hogy a betegséget könnyebben viselőket otthon kezeljék. Ekkor alakultak a szóban forgó mobilegységek, de ezek sem bírták az egyre nagyobb nyomást. Az összeomló egészségügyi rendszer miatt a betegek magukat próbálják gyógyítani, sokszor interneten szerzik be a gyógyszert olyan orvosok javaslatára, akik a világhálón adnak tanácsokat.
Július elején élesen megemelkedett a fertőzéses esetek száma. Az akkori, mintegy 12 ezer beteg egyhatoda – kétezer ember – az egészségügyben dolgozik. Csupán július 14-én 105 orvosnál és nővérnél mutatták ki a fertőzést. Megbetegedésükhöz hozzájárult a túlfeszített, munkaidőn túli munka, valamint a védőfelszerelés hiánya. Emellett az egészségügyi miniszter, de még az országos tisztifőorvos is elkapta a fertőzést. Egyes kórházakban 30 betegre egy orvos és két nővér jut, továbbá lélegeztetőgépekből és betegágyakból is hiány van.
Az országban egyetlen ideiglenes kórház sem épült a vesztegzár kezdeti időszakában. Július elsején láttak neki ilyen egészségügyi létesítmények kialakításához, hogy csökkentsék a rendes kórházakra nehezedő nyomást. A fővárosban, Biskekben kilencet építettek.
A baltimore-i Johns Hopkins egyetem pénteki adatai szerint Kirgizisztánban 13 101 igazolt fertőzöttet tartanak nyilván, 173-an életüket vesztették.
