Egyetem lett a Beregszászban található II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Az örömteli hírt Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár közölte a Facebook-oldalán:
„Jó hír! Egyetem lett a kárpátaljai főiskola!
Közel 30 évvel ezelőtt a kárpátaljai magyarság vezetői elültettek egy magot. Hosszú és fáradságos munka árán ebből a magból nőtt ki a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, amely a nemzetrész szerteágazó, mélyen gyökerező kulturális és oktatási központjává vált, egy időtálló, rendíthetetlen tölgyfává, amely a számtalan nehézség, megpróbáltatás ellenére fejlődött és fejlődik tovább. A mai napon egy újabb mérföldkőhöz értünk, ahol a tölgyfa törzse tovább vastagodik, erősödik, és újabb gyümölcsöt hozott. A főiskolából egyetem lett!
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola egy alapítványi magán felsőoktatási intézmény, amelyet a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány működtet. A Főiskola 1996 óta működik, kezdetben Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola néven folytatott pedagógusképzést különböző szakokon, 2003-ban pedig felvette a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nevet. 2013-ban Orbán Viktor miniszterelnök úr együttműködési megállapodást kötött a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával, melynek értelmében a magyar kormány az éves normatív finanszírozás mellett biztosítja a főiskola szakmai és infrastrukturális fejlesztéséhez szükséges forrásokat.
Az elmúlt évek során a Főiskola kiemelkedő vezetésének és a magyar kormány támogatásának köszönhetően a beregszászi főiskola olyan oktatási intézményhálózatot alakított ki, ahol az óvodától a tehetséggondozáson és a szakképzésen keresztül egészen a felsőoktatásig kínálnak anyanyelvi tanulási lehetőséget a kárpátaljai fiatalok számára.
Hálásak és büszkék vagyunk azért, hogy az immár egyetemként működő felsőoktatási intézmény az idei évben minden eddiginél nagyobb hallgatói létszámmal, összesen 1582 diákkal kezdte meg a tanévet.
Köszönet ezért az alapítóknak: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek és a Kárpátaljai Református Egyháznak, valamint az intézmény vezetőinek, különösen Orosz Ildikó elnök asszonynak, Csernicskó István rektor úrnak, a felsőoktatási intézmény korábbi rektorainak, oktatóinak és hallgatóinak” – olvasható a bejegyzésben.
Idén is megtartottak a Kutatók Éjszakáját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, ahol több mint tíz éve Biológia és Kémia Tanszéke és a Fodor István Kutatóintézet gondozza a programot. A programra a főiskolai hallgatók mellett több középiskolából is érkeztek fiatalok vidékünk különböző településeiről. A fiatalok kémiai, biológiai kisbérletekben vehettek részt, de megismerkedhettek egzotikus állatokkal és a Kigyósi hegyen termelt szőlőfajtákkal is.
Szeptember 25-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) ismét bekapcsolódott a nemzetközi Kutatók Éjszakája rendezvénysorozatba. A Biológia és Kémia Tanszék által szervezett programnak a főiskola Gross Arnold terme adott otthont. Az eseményen nemcsak az érdeklődő főiskolások, hanem tanáraik kíséretében érkező középiskolai és líceumi diákok is részt vettek.
A Kutatók Éjszakája 2005 óta minden évben Európa-szerte megrendezett tudomány-népszerűsítő eseménysorozat, amelynek célja, hogy közelebb hozza a kutatókat a nagyközönséghez. A program szeptember utolsó péntekén zajlik több száz városban, és játékos, interaktív formában mutatja be a tudomány világát. Ehhez a kezdeményezéshez évek óta csatlakozik a Rákóczi-főiskola is.
A program rövid megnyitóval indult, ezt követően pedig interaktív foglalkozások sorába kapcsolódhattak be a látogatók. A rendezvény megnyitóján Kohut Erzsébet, a Biológia és Kémia Tanszék vezetője köszöntötte a résztvevőket. Beszédében kihangsúlyozta: „Úgy vélem, hogy a jó kutatóvá válás alapja már az egyetemi alapképzésben kezdődik: meg kell ismerkedni alaposan a biológia, kémia és általában a természettudományok alapjaival. Ez adja meg azt a kíváncsiságot és tudásbázist, amelyre később a kutatói munka épül. Ezért különösen örülök a középiskolások jelenlétének: remélem, hogy a rendezvény után többen megszeretik a biológiát és a természettudományokat, és elhivatottan készülnek arra, hogy jövőre már nemcsak látogatóként, hanem a főiskola aktív hallgatóiként vegyenek részt az eseményen. Szóval várunk titeket jövőre – nem csupán résztvevőként, hanem hallgatóként is! Ami a kutatói pályát illeti: büszke vagyok arra, hogy sok volt hallgatónk ma már kutatóként dolgozik. Akikkel itt találkoztok, többségük valaha a főiskola padjait koptatta – és úgy váltak kutatóvá.”
Ezt követően Kolozsvári István, a Fodor István Kutatóintézet vezetője osztotta meg gondolatait az alkalomhoz kötődve: „Tizenegy évvel ezelőtt még egészen kis létszámban zajlottak az első rendezvényeink. Akkoriban inkább magunknak szerveztünk kísérleteket, és a leglelkesebb diákjaink kapcsolódtak be: próbálgatták, kipróbálták, felfedezték, amit lehetett. Hála Istennek, az évek során sikerült nyitnunk, így ma már általános iskolások és középiskolások is gyakran ellátogatnak hozzánk. Bár mi Kutatók Éjszakájának nevezzük, valójában ez a rácsodálkozás és megismerés ünnepe. A program mindig színes és változatos: növényeket, állatokat, mikroszkopikus élőlényeket figyelhetünk meg, megtudhatjuk, hogy egy növény is lehet »szőrös«, hogy az állatok hangot adnak és nyomokat hagynak, vagy hogy az emberi szervezet működése mennyi titkot rejt. Mindenki megtalálhatja itt azt a részterületet, ami igazán érdekli. A fiatalabbak számára ez egy keresgélés, ismerkedés, amely irányt mutathat a jövő felé. Bízom benne, hogy aki ellátogat ezekre az alkalmakra, kedvet kap a biológiához vagy más természettudományokhoz, és talán éppen itt találja meg azt a tudományterületet, amely meghatározó lesz az életében. Volt már rá példa, hogy valaki diákként csodálkozott rá a Kutatók Éjszakájára, majd évekkel később biológusként vagy kémikusként kollégáink között üdvözölhettük. Ez a rendezvény tehát nemcsak élmény, hanem inspiráció is lehet egy egész életpályához.”
Majd Nagy Melinda, a felvidéki Selye János Egyetem rektorhelyettese szólt a tanulmányaik végéhez közeledő hallgatókhoz.
A szónoklatokat követően rövid tájékoztatóra került sor, majd mindenki kedvére válogathatott a program széles kínálatában. A szervezők célja az volt, hogy játékos, élményszerű formában hozzák közelebb a tudományt, különösen a biológia és a kémia világát a közönséghez. A kínálat igazán sokszínűnek bizonyult: mikroszkóp alatt vizsgálhatták meg a növényi szőröket és a rovarvilágot, állati „hang-bingó”-val tehették próbára tudásukat, valamint egy egészség-labirintusban is kalandozhattak. A Tréfás növényhatározó és a Ki hagyta itt a nyomát? című foglalkozások humorral fűszerezték a tudományos ismeretszerzést, míg a Paletta a múltból a kémia színes történetébe engedett bepillantást. A programok között helyet kapott állatsimogató, Ízek a szőlőskertből tematikájú kóstoló és fotósarok is, így minden korosztály találhatott számára vonzó elfoglaltságot.
A Kutatók Éjszakája egyedülálló lehetőséget kínált arra, hogy a résztvevők testközelből tapasztalják meg a felfedezés örömét, és választ kapjanak kérdéseikre a természettudományok világából.
[type] => post [excerpt] => Szeptember 25-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) ismét bekapcsolódott a nemzetközi Kutatók Éjszakája rendezvénysorozatba. A Biológia és Kémia Tanszék által szervezett programnak a főiskola Gross Arnold terme adott ott... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1758917160 [modified] => 1758895639 ) [title] => A tudomány ünnepe: ismét csatlakozott a Rákóczi-főiskola a nemzetközi programsorozathoz [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=255699&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 255699 [uk] => 255826 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 255707 [image] => Array ( [id] => 255707 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/img-8519.jpeg [original_lng] => 264979 [original_w] => 1000 [original_h] => 750 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/img-8519-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/img-8519-300x225.jpeg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/img-8519-768x576.jpeg [width] => 768 [height] => 576 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/img-8519.jpeg [width] => 1000 [height] => 750 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/img-8519.jpeg [width] => 1000 [height] => 750 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/img-8519.jpeg [width] => 1000 [height] => 750 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/img-8519.jpeg [width] => 1000 [height] => 750 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1758969883:3 [_thumbnail_id] => 255707 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1687 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_43d113966dff92613aaba3d6c0e1e3c9] => [_oembed_time_43d113966dff92613aaba3d6c0e1e3c9] => 1758881763 [translation_required] => 2 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 417025936002 [_oembed_729d5cf32fa4e25f068cd1914b25b2db] => [_oembed_time_729d5cf32fa4e25f068cd1914b25b2db] => 1759040210 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 31 [3] => 600 [4] => 598 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Kárpátalja [3] => Oktatás [4] => Tudomány ) [tags] => Array ( [0] => 67338 [1] => 1039 ) [tags_name] => Array ( [0] => Kutatók Éjszakája [1] => Rákóczi-főiskola ) ) [3] => Array ( [id] => 255491 [content] =>
Szeptember 24-én ünnepélyes megnyitóval indultak el a Kótyuk István nyelvi akadálymentesítő tanfolyamok a Fodó Sándor Kulturális Központban. A program célja a magyar és ukrán anyanyelvű lakosság közötti párbeszéd erősítése Kárpátalján, ahol a kétnyelvűség a mindennapok része, és jelentős hatással van az oktatásra, a közszolgáltatások elérhetőségére, valamint a közösségi együttélésre.
Az esemény kezdetén Váradi Natália, a Rákóczi-főiskola Felnőttképzési Központjának vezetője köszöntötte a résztvevőket. Beszédében elmondta, hogy a néhány éves kihagyást követően újra meghirdetett programra túljelentkezés volt. „Erre a nyelvi akadálymentesítő tanfolyamra ebben a körben összesen 1112 fő jelentkezett magyar mint idegen nyelvre, és 706 fő ukrán mint idegen nyelvre. A projekt szerint 150 csoport kialakítására kaptunk engedélyt, de a túljelentkezésnek köszönhetően végül 166 csoport indult: 101 magyar és 65 ukrán nyelvi. A képzések több mint 50 településen zajlanak összesen 88 pedagógus részvételével. Az oktatás 100 órás, és szeptembertől májusig tart. A tananyag a nyár folyamán elkészült, amelynek kidolgozásában jelen lévő szakemberek is részt vettek. A pedagógusok számára továbbképzést is szerveztünk, amelyen 88-ból 78-an vettek részt. A képzést Pelcz Katalin professzor asszony, a magyar mint idegen nyelv oktatásának neves szakértője tartotta” ‒ mondta el Váradi Natália.
Ezt követően Balogh György beregszászi magyar konzul mondott beszédet. A diplomata aláhúzta: „Egymást leginkább a másik nyelvének megismerésén keresztül érthetjük meg igazán. Ezt a célt szolgálja ez a nyelvtanfolyam is, amely mögé a magyar kormány örömmel állt – nemcsak anyagi támogatással, amely természetesen fontos tényező, hanem az ötlet és a kezdeményezés szellemisége mellé is. Jó együttlétet és eredményes nyelvtanulást kívánok mindenkinek, és köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik részt vettek a program gyakorlati megvalósításában: az ötletgazdáknak, a tanároknak és minden közreműködőnek.”
Ezt követően Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) elnöke mondta el a tanfolyam jelentőségét, s többek között azt, miért fontos vidékünkön a másik nyelvének ismerete – példaként hozva fel Bercsényi Miklós alakját és szellemiségét.
A példaértékű gondolatok után Csernicskó István, a II. RF KMF rektora szólt az egybegyűltekhez: „A tanfolyam névadójának, Kótyuk Pista bácsinak tudományos munkássága elsősorban az ukrán–magyar nyelvi kapcsolatok feltérképezésére irányult. Műfordítóként pedig rengeteget tett azért, hogy magyarul is olvashassuk az ukrán irodalom klasszikusait. Nem véletlen tehát, hogy az ő nevét választottuk a program elnevezéséhez. A többnyelvűség, vagyis az, hogy ebben a régióban képesek vagyunk megszólalni egymás nyelvén, évszázados hagyományokra vezethető vissza. Öröm számunkra, hogy ilyen sokan vállalták a kihívást, és belevágtak a nyelvtanulásba. Bár a nyelvtanulás sok kitartást és munkát igényel, cserébe egy új világ nyílik meg a tanulók előtt: felfedezik a másik kultúrát, irodalmat és gondolkodásmódot. Ez az élmény minden befektetett energiát megér.”
A teljes Kárpátalját lefedő tanfolyam Magyarország Kormány, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósul meg. A diákok szeptembertől májusig sajátítják el a tananyagot, majd ezt követően tudásukról számot adnak. A sikeres írásbeli és szóbeli vizsgát követően kerül majd sor a tanúsítványok átadására.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére augusztus 21-én, az államalapítás ünnepéhez kapcsolódva Gödöllőn – Beregszász testvérvárosában – mutatták be az István, a király című rockopera koncertváltozatát. Az előadás jótékonysági céllal valósult meg: a résztvevők adományaikkal a kárpátaljai magyar oktatást támogathatták. Az így összegyűlt, több mint 10 millió forintot szeptember 21-én ünnepélyesen adták át a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának Olvasótermében.
A támogatást Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere adta át Orosz Ildikónak, a főiskola elnökének, Csernicskó István rektornak, valamint Tóth Tündének, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány igazgatójának.
Sajtótájékoztató beszédében Hankó Balázs kiemelte: mindig meghatározó érzés Kárpátalján lenni, mert itt a magyar közösség nap mint nap bizonyítja, hogy képes helytállni a nehéz időkben is.
Kárpátalja az a hely, ahol a magyar nemzet legnagyobb szükségben lévő része él, és ahol minden magyar közösségért, minden magyar gyermekért közösen kell dolgoznunk
– hangsúlyozta a miniszter.
Beszámolt arról is, hogy idén rekordszámú, 634 elsőéves hallgató iratkozott be a Rákóczi-főiskolára, így a diákok teljes létszáma elérte az 1582-t. „Ez azt mutatja, hogy a magyar nyelvű, de mindenekelőtt magyar szívű oktatásnak itt, Kárpátalján, van jövője” – tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta: a magyar kormány számára az óvodától az egyetemig ívelő teljes oktatási lánc fenntartása kiemelt feladat, hiszen csak így biztosítható, hogy a fiatalok szülőföldjükön tanulhassanak és boldogulhassanak. „Ahhoz azonban, hogy mindez megvalósuljon, békére van szükség. Béke nélkül nincs jövő, nincs fejlődés, nincs lehetőségünk tovább építeni közösségeinket” – mondta.
A miniszter kiemelte, hogy a 2025–26-os tanév különleges jelentőséggel bír a főiskola számára: az intézmény idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját, emellett jövőre Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójáról is megemlékezik. Hangsúlyozta, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy az idei tanév során a főiskola egyetemi rangot kapjon, így a kárpátaljai magyar közösség számára „magyar nyelvű és magyar identitású egyetem” jön létre.
Orosz Ildikó elnök asszony köszönetet mondott a magyar állampolgároknak, az adófizetőknek és a kormánynak, amiért nehéz időkben is számíthatnak a támogatásukra. Visszatekintett az elmúlt évtizedekre, amikor az anyaországi közösség összefogása tartotta életben az intézményeket, s jelezte: ma is a közösség kitartása ad erőt a folytatáshoz.
Soha nem volt még ennyi diákunk, mint most: a főiskola történetében először lépte át a hallgatói létszám az 1500 főt. Emellett több mint ezer gyermek kezdte meg idén tanulmányait a magyar iskolák első osztályában. Ez annak a bizonyítéka, hogy közösségünk él, és van, aki továbbvigye a magyar szót Kárpátalján
– mondta.
Orosz Ildikó ugyanakkor nem hallgatta el a nehézségeket sem. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új ukrán oktatási törvény értelmében 2027-től sok kis létszámú iskola fenntartása az önkormányzatok alacsony bevételei miatt veszélybe kerül. „Magyarországi támogatás nélkül számos intézményünk már régen bezárt volna. Nemcsak a működéshez, de a rendkívüli helyzetek megoldásához is szükség van a segítségre. Amikor idén nyáron a vihar megrongálta iskoláinkat, az elsők között Magyarország nyújtott segítő kezet” – emlékeztetett. Külön köszönetet mondott a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak, amely a költségvetésükből finanszírozta részben a károkat, illetve a gödöllői koncert szervezőinek, akiknek köszönhetően a befolyt adományokból a főiskolához tartozó intézményeket újíthatják fel.
A támogatás a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítványon keresztül jut el a rászoruló intézményekhez, hozzájárulva ahhoz, hogy a magyar nyelvű oktatás a jövőben is biztos pont maradjon a szülőföldön maradó fiatalok számára.
A gödöllői koncert példája is azt mutatja, hogy ha a magyarok összefognak, akkor a legnehezebb időkben is képesek segíteni egymáson.
Egy határon átnyúló együttműködési program keretében a kárpátaljai magyar gazdák szövetsége, a Pro Agricultura Carpatica és a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület vállalta, hogy vidékenként 150 hagyományos étel receptjét gyűjti össze. A kárpátaljai fogások nagy részét Nagydobronyban, a Rákóczi-főiskola tankonyhájában gasztronapok keretében elkészítik és meg is lehet kóstolni. Minden alkalommal egy komplett ebédet főznek meg a megye különböző részeiről érkezett háziasszonyok. Rongyoslé, néhány féle pucuhaluska és gombócok különböző töltelékekkel. Ez volt az aktuális menü.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola jövője: 2025. július 17-én a főiskola alapítója, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány kuratóriuma elfogadta az intézmény alapszabályának módosítását. A döntés hivatalosan is megnyitja az utat az egyetemmé válás folyamata előtt.
A döntés az intézmény hosszú távú fejlesztési stratégiájába illeszkedik: a főiskola Tudományos Tanácsa (Szenátusa) már február 12-én elfogadta a 2025–2029 közötti időszakra szóló komplex intézményfejlesztési tervet és belső minőségbiztosítási stratégiát, melyben egyértelműen megfogalmazódott az a szándék, hogy a vezetés mérlegeli az egyetemi rang elérésének lehetőségét. Azóta a témában pozitív visszhang is érkezett: márciusban Hankó Balázs, Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériumának minisztere nyilvánosan kijelentette, hogy akár már 2026-ban megtörténhet a Rákóczi-főiskola egyetemmé alakulása.
„A 2025. július 17-én megtartott ülésén a főiskola alapítója, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány kuratóriuma – a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetőségének előterjesztése alapján – jóváhagyta az intézmény alapszabályának olyan irányú módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a főiskola elindítsa az egyetemmé válás folyamatát. A mai döntés még nem jelenti azt, hogy a főiskola mostantól egyetemi státusszal rendelkezik, de fontos lépés az egyetemmé válás felé vezető úton. Ahhoz, hogy az intézmény II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemként működhessen tovább, még számos adminisztratív lépésre van szükség. A folyamat azonban elindult” – hangsúlyozta Csernicsó István, a II. RF KMF rektora.
Az egyetemmé válás nem csupán intézményi rangemelkedést jelentene, hanem komoly szakmai, tudományos és társadalmi elismerést is. Ez új távlatokat nyitna meg a kárpátaljai magyar felsőoktatás előtt.
2025. július 3-án ünnepélyes keretek között tartotta diplomaátadó ünnepségét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola közössége. A rendezvénynek a beregszászi református templom adott otthont, ahol méltóságteljes légkörben vehették át okleveleiket a végzős hallgatók. Az idei évben a főiskola ismét kiemelkedő eredményeket ünnepelhetett: alapképzésen 197, míg mesterképzésen 73 hallgató szerzett diplomát. Közülük alapképzésen 6-an, mesterképzésen pedig 15-en kitüntetéses oklevéllel zárták tanulmányaikat.
A hagyományokhoz híven az ünnepség a történelmi zászlók ünnepélyes bevonulásával vette kezdetét. A zászlókat kuruc kori viseletbe öltözött hallgatók vitték, akiket korabeli nemesi ruhába öltözött diáklányok kísértek. Ezt követően Margitics János, a Beregszászi Református Gyülekezet lelkipásztora, aki egyben a Főiskolai Református Ifjúsági Gyülekezet vezető lelkésze is, köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében kiemelte, hogy a hálaadás minden élethelyzetben erőt ad, s arra buzdította a jelenlévőket, hogy a mai ünnepi alkalmat is Isten iránti hálával éljék meg. Szavait követően felcsendült nemzeti imádságunk, a Himnusz, valamint a főiskola himnusza, a Rákóczi imája.
Csernicskó István rektor ünnepi beszédében ezúttal rendhagyó módon szólt a jelenlévőkhöz. Mint mondta, bár a rektor ilyenkor minden évben köteles számot adni az intézmény tevékenységéről, idén úgy döntött, hogy nem tart részletes évértékelést. „Annyi minden történt velünk a mögöttünk hagyott tanévben, hogy a felsorolás legalább másfél órát venne igénybe” – fogalmazott.
Ugyanakkor néhány gondolatot mégis megosztott az elmúlt időszakról. Rámutatott, hogy a 2024/2025-ös tanév a folyamatos alkalmazkodás és a rendkívüli helyzetek közötti helytállás jegyében telt. A háború árnyékában is stabil maradt a főiskola, amely továbbra is oktatási, tudományos és kulturális központként szolgál. Hangsúlyozta, hogy az intézmény a kárpátaljai magyarság kitartásának szimbóluma, s helyi gazdasági szerepe is jelentős.
„Biztos pontja vagyunk a sarkából kifordult világnak” – fogalmazott, majd köszönetet mondott minden oktatónak és munkatársnak, akik odaadással végezték munkájukat, valamint a támogató szervezeteknek, akik biztosították a főiskola működését. Beszéde végén a főiskola és saját maga nevében sok erőt, kitartást, sikert és mielőbbi békét kívánt.
Az ünnepi gondolatok sorát Panyi Miklós miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára folytatta. Beszédében hangsúlyozta, hogy a diplomaátadó mérföldkő egy fiatal életében: „A diplomaszerzés, az egyetemi, főiskolai képzés befejezése egy fontos életszakasz lezárása. A klasszikus értelemben vett tanulás időszakának a vége, s a nagybetűs munka világának, az önálló élet elindulásának a kezdete.”
Arra buzdította a végzősöket, hogy bátran tekintsenek vissza és előre is, vonják meg saját teljesítményük mérlegét, köszönjék meg mindazoknak, akik mellettük álltak, és hozzák meg a jövőt formáló döntéseiket. Kiemelte, hogy a hallgatók büszkék lehetnek arra, amit közösen elértek, hiszen a nehézségek ellenére is helytálltak, közösséget építettek. Háláját fejezte ki a főiskola vezetőinek, akik – mint fogalmazott – fáradhatatlan nemzetmentő munkát végeznek.
Útravalóként rámutatott: a diploma nemcsak elismerés, hanem felelősség is, hiszen minden végzős döntése hatással van a kárpátaljai magyarság jövőjére. „Önök a kárpátaljai magyarság reményei, felmenőik örökségének megőrzői, az ezeréves Kárpát-medencei magyar kultúra és nyelv letéteményesei. Döntésük a közösség sorsát is meghatározza” – hangsúlyozta.
Pálmai Gergely, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében kiemelte, hogy a diplomaátadó és tanévzáró ünnepség nem csupán egy formális esemény, hanem a végzősök életében egy új korszak kezdete. Mint fogalmazott, a mai nap mérföldkő a fiatalok számára, hiszen az iskola falait elhagyva egy új fejezetet nyitnak, amely egyszerre tartogat kihívásokat és lehetőségeket.
A diploma nem csupán egy hivatalos okmány, hanem annak bizonyítéka, hogy tudásukat szorgalommal, kitartással szerezték meg. Olyan belépőjegy, amely nemcsak a szakmai életben, hanem emberi kapcsolataikban is értéket képvisel
– hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy a magyar szakképzés és a Rákóczi-főiskola között évek óta példaértékű együttműködés zajlik. Mint mondta, a közös munka 2019 szeptemberében kezdődött, és azóta is folyamatosan bővül, erősödik. „Közös célunk, hogy a határon túli magyar nyelvű képzések hatékonyságát és versenyképességét tovább növeljük, piacképes szakmai tudást kínálva a fiatalok számára” – hangsúlyozta.
„A folyamatosan változó világunkban igyekszünk felkészíteni a fiatalokat arra is, hogy rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a szüntelenül változó körülményekhez, és úgy tudjanak dönteni, hogy azzal saját életükben és közösségükben is harmóniát teremtsenek” – fogalmazott, majd gratulált a végzősöknek, sok sikert és további eredményes helytállást kívánva nekik a jövőben.
A köszöntőket követően a végzősök nevében Barta Klaudia angol nyelv és irodalom szakos hallgató mondott köszönetet, majd Lőrincz Andrea, ugyanezen szak hallgatója olvasta elő a diákfogadalom szövegét. Ezt követően a hallgatók ünnepélyesen átvették diplomáikat Orosz Ildikótól, a főiskola elnökétől és Csernicskó István rektortól.
A Gaudeamus igitur felcsendülése után Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke mondott zárszót. Köszöntőjében visszatekintett az elmúlt évekre, hangsúlyozva, hogy a most diplomázók nem mindennapi időszakban váltak hallgatókká. Mint mondta, a végzősök 2020–2021-ben, a Covid-járvány miatti karantén időszakában kezdték meg tanulmányaikat, amikor alig lehetett jelen lenni az intézmény falai között.
Alig normalizálódott az élet, amikor kitört a háború, amely újabb nehézségeket hozott. Mégis, az intézmény biztonságot nyújtott, itt volt áram, internet, óvóhely, fűtés, és a kollégiumi menza is működött. Az alma mater menedéket adott, és lehetőséget biztosított arra, hogy pótolják mindazt, amiről a világjárvány miatt lemaradtak
– emelte ki.
„De a mai nappal ez véget ér. És én félve engedem el önöket, mint a kertész is, aki félve ülteti ki palántáit a szabadba, mert tudja, hogy ott az időjárás viszontagságai és más növények közelsége is próbára teszi őket” – fogalmazott.
Útravalóként Viktor Frankl szavait ajánlotta a fiataloknak, amelyek szerinte különösen aktuálisak ebben a bizonytalan világban: „Az utolsó emberi szabadság az a képesség, hogy az adott körülmények között magunk választhatjuk meg a hozzáállásunkat.”
„Nem tudjuk, mi történik holnap, de azt igen, hogy miként reagálunk. Rajtunk múlik, hogy a megpróbáltatások erősebbé vagy gyengébbé tesznek-e. Kívánom, hogy bármi is történjen, az hitüket növelje, és jobb emberré váljanak általa. Isten áldása kísérje ezen az úton Önöket” ‒ zárta szavait.
Az esemény végén a történelmi egyházak képviselői Isten áldását kérték a végzősökre, majd a Szózat közös eléneklésével zárult a rendezvény.
Június 19-én barátságos légkör és színes programkínálat fogadta az érdeklődőket a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola pályaorientációs nyílt napján. A rendezvény célja az volt, hogy hiteles képet nyújtson az intézmény mindennapjairól, képzési lehetőségeiről, valamint alkalmat adjon a személyes találkozásra a jövőbeli oktatókkal és hallgatókkal.
A résztvevőket Orbán Viktória, a Pro Cultura Subcarpathica munkatársa köszöntötte, majd Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke szólt a jelenlévőkhöz. Kiemelte: nagy öröm, hogy a második nyílt nap is ekkora érdeklődést vált ki. Mint mondta: „A nyílt nap arról szól, hogy mindenki felelősség nélkül betekintsen a főiskola életébe.” Hangsúlyozta, hogy a Rákóczi-főiskola minden korosztálynak kínál tanulási lehetőséget a líceumi képzéstől a mesterfokozatig, gyakorló óvodákkal és iskolákkal kiegészülve. „Kívánom, hogy megtaláljátok azt az utat, azt a helyet, ahova szeretnétek eljutni, illetve a mai nap segítsen a döntéshozatalban” – zárta beszédét.
Az elnöki köszöntő után a jelenlévők egy promóciós videó segítségével pillanthattak be a főiskolai élet hétköznapjaiba – kollégiumi szobák, tantermek, sportlétesítmények és kulturális események villantak fel a képsorokon.
Fodor Gyula, a főiskola rektorhelyettese szintén örömét fejezte ki a nagyszámú érdeklődő láttán: „A legfiatalabb óvodáskorúaktól a felvételiző középiskolásokig minden korosztály képviselteti magát – ez ad értelmet annak a törekvésünknek, hogy az óvodától az egyetemig magyar nyelvű oktatási rendszert építsünk ki Kárpátalján.” Beszédében kiemelte a főiskola képzési rendszerének sajátosságait is: „Más ukrajnai intézményekkel szemben nálunk nemhogy nincs tandíj, de ösztöndíj-lehetőséget is biztosítunk.” Hozzátette, a Rákóczi-főiskola több mint egy oktatási intézmény: valódi közösséget és fejlődési pályát kínál. A rektorhelyettes külön kitért a nemzetközi lehetőségekre is: „Ha a Jóisten megsegít bennünket, és hamarosan beköszönt a béke, akkor a mobilitási ösztöndíjaknak köszönhetően a világ is kinyílhat hallgatóink előtt.”
Hidi M. Petra, a Hallgatói Önkormányzat elnöke közvetlen hangon fordult a diákokhoz. Mint mondta, a felsőoktatásba való jelentkezés nemcsak a tanulás helyének, hanem a közösségnek, az otthonnak a kiválasztása is. „Mi hiszünk abban, hogy a főiskola több mint órák és vizsgák halmaza – ez egy második otthon” – fogalmazott. Hangsúlyozta: itt minden hallgató fontos, és mindig számíthatnak egymásra. „Ha csak egy dolgot visztek haza erről a napról, remélem, az az érzés lesz, hogy itt számítotok és fontosak vagytok. Itt sosem vagytok egyedül” – zárta szavait.
A nap további részében a főiskola 23 szakja közül minden érdeklődő megtalálhatta a számára leginkább vonzót, hiszen a tanszékek tartalmas, kreatív foglalkozásokkal készültek.
A Pedagógia, Pszichológia, Tanító, Óvodapedagógia, Oktatás- és Intézményvezetés Tanszék óvodásokat és kisiskolásokat is megszólított. Volt népi játék, akadálypálya, kézművessarok és mozgásos játék. A foglalkozások nemcsak szórakoztattak, de képet adtak a leendő tanítók és óvodapedagógusok munkájáról is.
A Filológia Tanszék három nyelvi csoportja külön-külön is készült programmal. Az Angol Tanszéki Csoport országismereti kvízjátékkal, kulturális kérdésekkel és interaktív bemutatókkal fogadta a diákokat. A brit és amerikai kultúra iránt érdeklődők lelkesen vettek részt a játékos vetélkedőn. A Magyar Tanszéki Csoport „mesébe illő” programokat kínált az 5–8. osztályosoknak, míg a nagyobbakat irodalmi vetélkedővel és kreatív feladatokkal várták. Az Ukrán Tanszéki Csoport nyelvi foglalkozásokat, játékos fordítási feladatokat és személyes beszélgetéseket szervezett, ahol a diákok kötetlen formában ismerkedhettek meg a filológusképzés sajátosságaival.
A Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék interaktív kvízjátéka mobiltelefonon keresztül zajlott, a legjobb teljesítményt nyújtó tanulókat jutalmazták. Emellett a 10–11. osztályosok részletes tájékoztatót kaptak a nemzetközi szakmai gyakorlatok és csereprogramok lehetőségeiről.
A Földtudományi és Turizmus Tanszék zászlófelismerő és országismereti kvízzel, valamint vaktérkép-orientációs gyakorlattal készült. Az érdeklődők egy intézményi idegenvezetésen is részt vehettek, amelyet harmadéves turizmus szakos hallgatók tartottak.
A Biológia és Kémia Tanszék látványos kémiai kísérletekkel, állat- és növényvilággal foglalkozó interaktív előadásokkal és tanszéki gyűjteménybemutatóval hívta fel magára a figyelmet.
A Matematika és Informatika Tanszék a magyar találmányokról szóló interaktív előadással, mesterségesintelligencia-bemutatóval és stratégiai-logikai társasjátékokkal várta az érdeklődő diákokat.
A Számvitel és Auditálás Tanszék a pénzügyi és gazdasági tudatosságra helyezte a hangsúlyt. Interaktív játékokkal, szituációs gyakorlatokkal és a „Gazdagodj okosan!” szlogen jegyében tanították a gyerekeket a tudatos döntések fontosságára.
A Na’Conxypan Galéria tematikus tárlatvezetéssel gazdagította a kulturális kínálatot, az átriumban pedig kézműves-foglalkozások várták az alkotni vágyókat.
Voltak, akik kíváncsisággal, mások bátran, néhányan pedig még bizonytalanul érkeztek – de a nyílt nap végén mindannyian élményekkel gazdagabban távoztak. Aki részt vett a programon, már nem idegenként, hanem lehetséges jövőbeli hallgatóként lépett ki az intézmény kapuján.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nemzetközi kapcsolatok és történelem szakos hallgatói háromnapos tanulmányúton vettek részt Brüsszelben, az Európai Unió központjában. A látogatás célja az volt, hogy a diákok testközelből ismerjék meg az uniós intézmények működését, valamint hogy betekintést nyerjenek a kárpátaljai magyar közösség érdekképviseletének európai szintű munkájába. A kirándulás meghívottjai Ferenc Viktória EP-képviselő kezdeményezésére érkeztek a belga fővárosba.
A tanulmányút egyik legfontosabb eseménye a május 20-i rendezvény volt az Európai Parlamentben, amely Kockázatnak kitett mentális egészség a nők körében. Az Ukrajnában élő kárpátaljai nők rezilienciája címmel került megrendezésre. A hallgatók részt vehettek az előadásokon, amelyek a háborús helyzet mentálhigiénés következményeire és a nők megerősítésének lehetőségeire irányultak. A program során találkoztak Ferenc Viktória képviselő asszonnyal is, aki személyesen vezette be őket az európai döntéshozatal kulisszái mögé.
Másnap a hallgatók részletes betekintést nyerhettek az Európai Parlament működésébe: látogatást tettek a plenáris ülésteremben, részt vettek egy előadáson az intézmény szerkezetéről és feladatairól, valamint Ferenc Viktória képviselő asszony prezentációját is meghallgatták. Ezután az Európai Történelem Házában folytatták a programot, ahol Európa történelmi fordulópontjaival ismerkedtek meg modern, interaktív kiállítás keretében. Délután látogatást tettek Magyarország EU melletti Állandó Képviseletén, este pedig találkozhattak Várhelyi Olivérrel, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosával.
A tanulmányút harmadik napján, május 22-én a NATO brüsszeli központjában kaptak tájékoztatást a szövetség működéséről és szerepéről a nemzetközi biztonság fenntartásában Balogh István, Magyarország állandó NATO-képviselőjének tolmácsolásában. A program zárásaként a résztvevők Leuven városában tettek látogatást, ahol szabadprogram keretében ismerkedtek a flamand egyetemi város kulturális értékeivel.
A program szakmai tartalma mellett a hallgatók városnézésen is részt vettek Brüsszel belvárosában, megtekintették többek között a Szent Mihály-székesegyházat, a Királyi Palotát, a Manneken Pist (a pisilő kisfiút ábrázoló szobrot), valamint közös vacsorán is részt vettek Ferenc Viktóriával a belváros szívében.
A tanulmányút tartalmas élményekkel és értékes tapasztalatokkal gazdagította a hallgatókat, megerősítve bennük a nemzetközi kapcsolatok gyakorlati jelentőségét, valamint a közösségi szintű érdekérvényesítés fontosságát.
