Több mint hétszáz behívót küldtek ki a kötelező sorkatonai alapkiképzés első turnusára Horvátországban, és mindössze heten éltek lelkiismereti kifogással – közölte csütörtökön Tihomir Kundid vezérezredes, a horvát fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az első bevonulók március 9-én kezdik meg a kéthónapos alapfokú katonai kiképzést a knini, a slunji és a pozsegai laktanyában.
A tervek szerint Kninbe és Slunjba egyenként 200-200, Pozsegára pedig 400 újonc vonul be, ugyanakkor a pontos létszám csak a behívások véglegesítését követően lesz ismert.
Kundid tájékoztatása szerint a bevonulók korszerű felszerelést kapnak, köztük a horvát gyártású VHS gépkarabélyt. A kiképzés első szakaszában a résztvevők a gyalogos katonák alapvető ismereteit és készségeit sajátítják el, amelyeket később a tartalékos szolgálat során tovább mélyíthetnek. A tervek szerint évente öt kiképzési turnust indítanak, egyenként mintegy 800 sorkatonával, idén azonban – mivel az első turnus csak márciusban kezdődik – összesen négy behívási ciklus lesz.
A vezérkari főnök hangsúlyozta: a rendszert úgy alakították ki, hogy az újoncokat a civil életből érkezve nyolc hét intenzív felkészítés alatt, fokozatosan vezesse be a katonai szolgálatba. A hadsereg célja, hogy a fiatalok elsősorban az alapkiképzést válasszák a polgári szolgálat helyett.
Mint mondta, a két hónapos szolgálat nem töri meg a fiatalok tanulmányi vagy szakmai terveit, ugyanakkor hasznos, a későbbiekben is kamatoztatható tudást biztosít. Hozzátette: a kiképzőközpontok felkészülten várják a bevonulókat, az oktatók pedig külön felkészítést kaptak a fiatalokkal való munkára.
Tavaly decemberben 1200 fiatal kapott behívót kötelező orvosi vizsgálatra, amelyen mintegy 95 százalékuk megjelent, közülük körülbelül tíz százalék bizonyult alkalmatlannak.
Horvátország 2008-ban megszüntette a sorkatonaságot, a parlament azonban 2025 októberében döntött a visszaállításáról, így 2026 januárjától ismét kötelező a kéthónapos alapkiképzés.
A sorkatonák havi 1100 euró illetményt kapnak, szolgálati idejük pedig beszámít a munkaviszonyba. A katonai szolgálat alternatívájaként választható polgári szolgálat részletszabályait a kormány rendeletben határozta meg: a vallási vagy erkölcsi okból lelkiismereti kifogást benyújtók a belügyminisztérium irányítása alatt teljesíthetik szolgálatukat.
A polgári védelemnél három hónapig szolgálók havi 340 euró, az önkormányzatoknál négy hónapot teljesítők havi 170 euró adómentes juttatásban részesülnek. A szolgálat heti öt napon, napi nyolc órában zajlik. A belügyi tárca az idén legfeljebb mintegy 800 főt fogadhat, míg az önkormányzatoknál hozzávetőleg ötezren teljesíthetnek szolgálatot.
„Friedrich Merz német kancellár az alaptörvény módosításával terjesztené ki a nőkre is a kötelező egyéves katonai szolgálatot” – erről ír a Mandiner. A lap szerint Németországban a társadalmi ellenállást figyelmen kívül hagyva fogadták el decemberben azt a törvényt, amely 16 év után ismét lehetővé teszi a sorkatonaság bevezetését.
A német kancellár egy podcastműsorban beszélt arról, hogy ezentúl a nőknek is kötelező lesz az egyéves szolgálat: „ez egy nagyon érdekes téma. De ehhez meg kell változtatnunk az alaptörvényt” – magyarázta Friedrich Merz.
Az alkotmány jelenleg csak a férfiak számára teszi lehetővé a hadkötelezettséget. Friedrich Merz kancellár azon törekvéseit követi, hogy Európa legerősebb hagyományos haderejét hozza létre – írja a Mandiner.
„Mi a CDU-ban úgy döntöttünk, hogy egy mindenki számára kötelező évet szeretnénk. Ez akkor nemcsak katonai szolgálat lenne, hanem civil szolgálat is. Mindenki számára” – nyomatékosította álláspontját a német kancellár. „Ez tehát nemcsak katonai szolgálat lenne, hanem egy mindenki számára kötelező szociális szolgálati év segélyszervezeteknél, egyházaknál és társadalmi szervezeteknél. De ehhez szükségünk van az alaptörvény megváltoztatására” – fűzte hozzá.
Németországban, ahogy erről annak idején beszámoltunk a hirado.hu oldalán, a társadalmi ellenállást, a 90 német nagyvárosban tartott tüntetéseket figyelmen kívül hagyva fogadták el decemberben az új katonai szolgálati modellt, amely lényegében a sorkatonaság 16 évvel későbbi visszavezetése felé tett első lépésnek tekinthető. A törvény szerint minden 18 éves fiatal – férfi és nő – kérdőívet kap a katonai szolgálatra való hajlandóságáról és alkalmasságáról.
And so it begins.
Merz announces he wants a year of mandatory military service in Germany.
A férfiaknak ezt kötelező kitölteni, a nők számára a részvétel egyelőre önkéntes, a Friedrich Merz által támogatott alaptörvény-módosítás ezen a területen jelentene fontos változást.
Továbbá, ha az önkéntesek száma nem elegendő, a kormány bevezethet egy úgynevezett szükségalapú sorkatonaságot, amely akár sorsolással is kijelölheti a szolgálatra kötelezetteket. Az intézkedés célja a Bundeswehr megerősítése, miután a teljes önkéntes rendszerre való 2011-es átállás óta a hadsereg létszáma jelentősen csökkent, és 2023-ra 181 500 főre esett vissza. A változtatások összhangban állnak Friedrich Merz kancellár céljával, miszerint Németország építse fel Európa legerősebb hagyományos hadseregét a megváltozott biztonsági környezet, különösen az orosz–ukrán háború fényében.
Hatályba lépett Romániában az önkéntes katonai szolgálat bevezetésének jogi kerete, miután Nicusor Dan államfő kihirdette a honvédelmi felkészítésről szóló törvény módosítását – közölte kedden a Digi24.ro hírportál.
A román parlament által decemberben megszavazott jogszabály felhatalmazza a védelmi minisztériumot (MAPN), hogy négy hónapos katonai alapkiképzéseket szervezzen 18 és 35 év közötti, a szolgálatra önkéntesen jelentkező fiatal férfiak és nők számára, akik a felkészítő után az operatív tartalékos állomány tagjaivá válnak.
Az önkéntes szolgálat négy hónap kiképzést jelent egy katonai egységnél, amely gondoskodik a jelentkezők elszállásolásáról, étkeztetéséről, felszereléséről és a hivatásos állományéval megegyező havi zsoldjáról. Az erőnléti felkészítésen kívül az önkénteseket megtanítják a katonai fegyelem és alapvető szabályok és taktikák betartására, valamint különböző fegyverek használatára.
A négy hónapos időszak végén az önkéntes katonai szolgálatot elvégző fiatalok háromhavi országos bruttó átlagbérnek megfelelő bónuszt is kapnak a védelmi minisztériumtól. Tavaly a társadalombiztosítási költségvetés megalapozásánál 8620 lejes havi bruttó átlagbérrel számoltak, ami 5043 lejes nettónak felel meg.
Radu Miruta védelmi miniszter hétfőn ismételten leszögezte, szó sincs a (kötelező) sorkatonai szolgálat visszaállításáról, amelyet – békeidőben – Románia 2007-től függesztett fel. Az önkéntes katonai szolgálat megszervezését fél éven belül miniszteri rendelettel szabályozza a MAPN. A tárcavezető szerint egyelőre az a célkitűzés, hogy idén mintegy ezer fiatal önkéntest részesítsenek katonai alapképzésben.
A Digi24.ro szerint a program célja, hogy a hadsereg konfliktus esetén mozgósítható állománya elérje a 120 ezret. Jelenleg a MAPN-nek mintegy 70 ezer hivatásos katonája és körülbelül 40 ezer tartalékosa van, de utóbbiak között sokan az idősebb korosztályhoz tartoznak. Rajtuk kívül az elmúlt két évben körülbelül 3000 önkéntes tartalékost is kiképeztek – írta a hírportál.
Észtország 2027-től 12 hónapra meghosszabbítja a kötelező katonai szolgálatot, a változás minden új besorozott katonára vonatkozik – közölte az észt védelmi minisztérium.
Tisztviselők szerint a hosszabb szolgálati idő lehetővé teszi az alaposabb kiképzést és a modern fegyverrendszerek jobb integrálását. A terv szerint a besorozottak hat hónap intenzív elméleti képzésen, majd hat hónap harcgyakorlati foglalkozáson vesznek részt. A lépés szükségességét a romló regionális biztonsági helyzettel és Oroszország ukrajnai háborújából levont tanulságokkal indokolták – írja a TVP World.
Észtország, amely nagymértékben a tartalékos alapú védelemre támaszkodik, évente körülbelül 4 000 embert soroz be.
Felkészülés 2030-ra
A sorkatonaság visszaállítása az utóbbi időben kapott új lendületet az orosz–ukrán háború tükrében. Brüsszel nemrégiben indította el felfegyverkezési programját, melynek kimondott célja, hogy az Európai Unió 2030-ra készen álljon a háborúra – ugyanis úgy vélik, hogy Oroszország legkésőbb ebben az évben megtámad egy tagországot. Ursula von der Leyen szerint Európa már most harcban áll és Ukrajna alkotja az első védvonalat.
Legutóbb Németország hozott szabályozást a sorkatonaságot illetően, melynek értelmében 2027-től minden 18 éves férfi számára kötelező lesz megjelenni az orvosi alkalmassági vizsgálaton, miközben a katonai szolgálat alapvetően továbbra is önkéntes marad.
A német Bundestag jóváhagyta a katonai szolgálatra való behívás rendszerének nagyszabású reformját, amely visszaállítja a kötelező orvosi vizsgálatot minden 18 éves számára, számolt be a Spiegel. 323 képviselő igennel szavazott, 272-en ellene, és 1 képviselő tartózkodott.
A reform előírásai
A 18 évesek számára kötelezővé válik az orvosi vizsgálat.
A katonai szolgálat továbbra is önkéntes.
A hadsereg állományának bővítését tervezik, főként önkéntesek bevonásával.
Ha nem lesz elég önkéntes, a kormány lehetővé teszi a kötelező szolgálathoz való visszatérést, de csak további jogszabályok elfogadása után.
Továbbra is nyitott kérdés, hogy pontosan kiket és milyen alapon lehet szolgálatra kötelezni, ha a teljes sorkatonai szolgálatot elfogadják.
A törvényt még jóvá kell hagynia a Bundesratnak. Ha támogatást kap, a reform 2026 januárjában lép hatályba.
Németország 2011-ben befagyasztotta a korábbi a katonai szolgálatra való behívást, de a biztonsági szektorban bekövetkezett változások fényében az országban felülvizsgálják a hadsereg állományának feltöltésével kapcsolatos megközelítést.
[type] => post
[excerpt] => A német Bundestag jóváhagyta a katonai szolgálatra való behívás rendszerének nagyszabású reformját, amely visszaállítja a kötelező orvosi vizsgálatot minden 18 éves számára, számolt be a Spiegel.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1765128420
[modified] => 1765092598
)
[title] => Németországban megváltoztatják a katonai szolgálatra való behívás rendszerét: kötelezővé válik az orvosi vizsgálat a 18 évesek számára
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=264553&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 264553
[uk] => 264434
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 264435
[image] => Array
(
[id] => 264435
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1114df41417d4d77d0b9701c05c1aca348f152ff.png
[original_lng] => 387341
[original_w] => 650
[original_h] => 420
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1114df41417d4d77d0b9701c05c1aca348f152ff-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1114df41417d4d77d0b9701c05c1aca348f152ff-300x194.png
[width] => 300
[height] => 194
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1114df41417d4d77d0b9701c05c1aca348f152ff.png
[width] => 650
[height] => 420
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1114df41417d4d77d0b9701c05c1aca348f152ff.png
[width] => 650
[height] => 420
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1114df41417d4d77d0b9701c05c1aca348f152ff.png
[width] => 650
[height] => 420
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1114df41417d4d77d0b9701c05c1aca348f152ff.png
[width] => 650
[height] => 420
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/1114df41417d4d77d0b9701c05c1aca348f152ff.png
[width] => 650
[height] => 420
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1765085406:12
[_thumbnail_id] => 264435
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1260
[_algolia_sync] => 603663526000
[_oembed_6b0a245eaa3f04c41ff985c88bd63f67] =>
And so it begins.
Merz announces he wants a year of mandatory military service in Germany.
A német parlament 323:272 arányban jóváhagyta az új katonai szolgálati modellt, amely 2026. január 1-jén lép hatályba. A szabályozás értelmében 2027-től minden 18 éves férfi számára kötelező lesz megjelenni az orvosi alkalmassági vizsgálaton, miközben a katonai szolgálat alapvetően továbbra is önkéntes marad.
A törvény szerint minden 18 éves fiatal – férfi és nő – kérdőívet kap a katonai szolgálatra való hajlandóságáról és alkalmasságáról. A férfiaknak ezt kötelező kitölteni, a nők számára a részvétel önkéntes – közölte az Index.
Ha az önkéntesek száma nem elegendő, a kormány bevezethet egy úgynevezett szükségalapú sorkatonaságot, amely akár sorsolással is kijelölheti a szolgálatra kötelezetteket.
Az intézkedés célja a Bundeswehr megerősítése, miután a teljes önkéntes rendszerre való 2011-es átállás óta a hadsereg létszáma jelentősen csökkent, és 2023-ra 181 500 főre esett vissza. A változtatások összhangban állnak Friedrich Merz kancellár céljával, miszerint Németország építse fel Európa legerősebb hagyományos hadseregét a megváltozott biztonsági környezet, különösen az orosz–ukrán háború fényében.
Csütörtökön tárgyalja a Bundestag a német katonai szolgálat reformját, amely radikálisan új megközelítéssel oldaná meg a német hadsereg létszámhiányát. A kormánykoalíció egy sorsolásalapú besorozási modellt készít elő, amely az önkéntességre épülne, de szükség esetén kötelezővé tennék. A felvetés heves politikai vitát váltott ki, sokan pedig az Éhezők viadala című regényhez hasonlították.
Németország egy teljesen új megközelítéssel oldaná meg a Bundeswehr, a német hadsereg létszámcsökkenését. A német kormánykoalíció egy olyan új modellt készít elő, amely a lottóalapú besorozáshoz hasonlítana.
A Der Spiegel értesülései szerint a CDU/CSU és az SPD tárgyalói elvi kompromisszumra jutottak, miközben akkora politikai vita robbant ki, hogy az erről szóló sajtótájékoztatót inkább lemondták.
A Boris Pistorius német védelmi miniszter (SPD) által előterjesztett terv szerint a katonai szolgálat elsődlegesen önkéntes maradna. A javaslat értelmében minden 18 éves német állampolgár kérdőívet kapna, amelyben az egészségi állapotukról, fizikai erőnlétükről, iskolai végzettségükről és a katonai szolgálathoz való viszonyukról kellene nyilatkozniuk. A kérdőív kitöltése a férfiak számára kötelező lenne, a nők és a transznemű állampolgárok pedig önkéntesen vehetnek részt a folyamatban.
A rendszer célja, hogy a kormány pontos képet kapjon a potenciális utánpótlásról, és felmérje a katonai szolgálat iránti társadalmi hajlandóságot. Amennyiben ez sem biztosítaná a szükséges létszámot, a német kormány újra bevezetheti az általános hadkötelezettséget, amelyet 2011-ben felfüggesztettek.
A javaslat szerint ha a német hadseregnek nincs elegendő önkéntese, úgy sorsolással választanák ki azokat, akiket katonai szolgálatra hívnak. A felvetés heves politikai vitát váltott ki, sokan pedig az Éhezők viadala című regényhez hasonlították.
Boris Pistoriusnak 2035-ig kellene meghatároznia a német hadsereg személyi igényeit, valamint éves jelentést kellene tennie a parlamentnek a célok eléréséről. A tervek szerint a jelenlegi 183 ezer aktív katona létszámát 260 ezerre emelnék a következő évtizedben, valamint 200 ezer tartalékost is toboroznának.
A német kormány szerint a Bundeswehr bővítésére a nemzetközi biztonság romlása, és az ukrajnai háborúhoz köthető veszélyek miatt van szükség.
Felháborodást váltott ki a sorsolásalapú behívó
Október 14-én nyilvánosan is bemutatták volna a javaslatot, amit az SPD parlamenti frakciója végül nem hagyott jóvá. Boris Pistorius szintén elégedetlenségét fejezte ki a végleges dokumentummal kapcsolatban, mondván: „Ez nem az én ötletem volt, ez az unió javaslata” – írja a Die Welt.
A helyzet odáig fajult, hogy a koalíciós partnerek az utolsó pillanatban lemondták a sajtótájékoztatót, amelyre már az újságírók összegyűltek a Bundestag épületében. Az SPD és az Európai Unió közötti feszültség a nyári szünet óta ismét fokozódott, miközben a német kormány eredetileg éppen a belső viták elkerülését tűzte ki célul.
A CDU/CSU a sorsolásos rendszert a legigazságosabb megoldásnak tartja. Jens Spahn, a koalíció frakcióvezetője szerint, ha új sorozást vezetnek be, akkor a lehető legigazságosabb módon kell kiválasztani az érintetteket: „A sorshúzás biztosítja az egyenlőséget, mert mindenkinek azonos esélye van a behívásra.”
Alexander Hoffmann, a CSU képviselője a dán példára hivatkozott, ahol már működik hasonló gyakorlat. Szerinte az eljárás jogilag is összhangban állna a német alaptörvénnyel.
Alice Weidel, az AfD vezetője viszont határozottan elítélte a koncepciót, amit nevetséges és veszélyes ötletnek nevezett.
Az ellenzéki pártok közül többen is élesen bírálták a javaslatot. A Zöldek átgondolatlannak és önkényesnek nevezték a tervet, míg Sören Pellmann, a Baloldal szóvivője, az Éhezők viadala című regényhez hasonlította a sorsolásos besorozást.
Az Euronews információi szerint a Bundestag csütörtökön újra megpróbálja megvitatni a katonai szolgálat reformját.
A kötelező katonai szolgálatot is bevezethetik
A katonai reform legfőbb kérdése, hogy miként biztosítanák a német hadsereg működőképességét. A jelenlegi törvénytervezet az önkéntességre épít, de már tartalmazza annak a lehetőségét, hogy vészhelyzetben kötelezővé tegyék a katonai szolgálatot.
Az SPD álláspontja szerint az önkéntes rendszer megerősítése a jövő útja, míg az Európai Unió sürgeti az automatikus besorozás bevezetését arra az esetre, ha a toborzás nem hoz elegendő eredményt. A vita tehát ideológiai természetű is, amely a személyes szabadságjogok és az állam védelmi felelőssége közötti egyensúlyról szól. A kormánykoalíciót belső ellentétek, a közvéleményt pedig növekvő bizonytalanság jellemzi.
A német társadalom 2011 óta nem szembesült a katonai kötelezettség kérdésével, sokan pedig attól tartanak, hogy a sorsolásos modell aláásná a fiatalok bizalmát a német államban.
„Ez a káosz azt mutatja, hogy a kormány nem tudja megszervezni önmagát. Ez a tiszteletlenség jele a fiatalok felé” – jelentette ki Felix Banaszak, a Zöldek egyik vezetője.
A német kormány ötlete nem új keletű: a sorsolásalapú katonai behívásnak több történelmi és nemzetközi példája is van. Az Egyesült Államok a vietnámi háború idején, 1969 és 1972 között alkalmazott hasonló rendszert, amikor egy nyilvános sorsoláson születési dátumok alapján döntötték el, kiket hívnak be katonai szolgálatra. A rendszer alapján az alacsonyabb sorszámú napokon születettek hamarabb kerültek sorra.
Dánia napjainkban is működtet egy ehhez hasonló sorsolási modellt. Bár az alapja az önkéntes részvétel, a hiányzó létszámot sorsolással egészítik ki. Koppenhága egy új törvényi szabályozással is élt, amely 2025-től kötelezővé tette, hogy a 18. életévüket betöltő nők is kitöltsék a behívásról szóló kérdőívet.
A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása mellett foglalt állást egy vasárnap megjelent interjúban Frank-Walter Steinmeier német államfő.
Meg kell vitatni a sorkatonai szolgálat visszaállításának kérdését, „lehetőleg pozitív kimenetellel annak érdekében, hogy ha nem lesz elegendő önkéntesünk, akkor visszatérhessünk egy olyan kötelező sorkatonai szolgálathoz, amely feltehetően más jellegű lesz, mint amit korábban eltöröltünk” – mondta Steinmeier a ZDF televízió Berlin direkt című műsorában.
Németországban 55 év után, 2011-ben függesztették fel a kötelező katonai szolgálatot. A jelenlegi védelmi miniszter azt javasolja, hogy szükség esetén – a szövetségi parlament jóváhagyásával – legyen újra lehetőség a sorozás visszaállítására.
„Támogatom a kötelező sorkatonai szolgálatot” – erősítette meg az államfő az interjúban, amelyben ezzel kapcsolatban az európai biztonsági helyzet megváltozására, az ukrajnai háborúra, illetve az új amerikai kormányzatnak a transzatlanti kapcsolatokhoz való megváltozott hozzáállására utalt. Steinmeier szerint Boris Pistorius védelmi miniszter joggal állítja, hogy a fiatalemberek számára vonzó hadseregre lenne szükség Németországban. „Azt azonban senki nem tudja még megítélni, hogy ez elegendő is lesz-e” – vélte az államfő, aki szerint „ezért most vitát kell indítani a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításáról, még akkor is, ha ezt nem tudjuk egyik napról a másikra megvalósítani”.
Steinmeier rámutatott, hogy a szolgálat 2011-es eltörlése óta bezárták a laktanyákat, és azok a szakemberek, akik addig ott a katonák kiképzésével foglalkoztak, ma már nem állnak rendelkezésre.
Tizenhét év szünet után Horvátország ismét bevezeti a kötelező sorkatonai szolgálatot, az első újoncok kiképzése már az ősszel elindul – számolt be az Index.
Ivan Anusic horvát védelmi miniszter szerdán bejelentette, a felkészítés két hónapig tart majd Kninben, Slunjban és Pozsegán (Pozega), az ottani laktanyákban, és évente összesen öt generáció kiképzését tervezik, azaz generációnként 800 sorkatonáét.
Minden 18. évét betöltött férfi behívót kap, az újoncokat pedig abban a naptári évben küldik alapkiképzésre, amelyben betöltik 19. életévüket. A két hónap alatt megtanulják a fegyverhasználatot, a mozgás- és reakciótaktikát a csatatéren, a kommunikációt, a védelmet és a katonai szolgálatot, valamint fizikai felkészültséget szereznek – magyarázta a miniszter.
A sorkatonák 1100 euró fizetést kapnak havonta, és a szolgálat miatt nem lesznek elbocsáthatók a munkahelyükről. A kiképzés beleszámít majd a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe, és a sorkatonai szolgálatot végzett fiatalok elsőbbséget fognak élvezni az állami vagy közszolgálati munkakörök betöltésénél.
A tárcavezető rámutatott, a sorkatonai szolgálatra 19-től 30 éves korukig önkéntesek is jelentkezhetnek, köztük nők. Utóbbiak számára nem kötelező a szolgálat.
A miniszter emlékeztetett, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot Horvátországban 2008-ban töröltek el, részben arra való tekintettel, hogy sokan elutasították a fegyverviselést.
Azok, akik behívót kapnak, lelkiismereti okokra hivatkozva továbbra is elutasíthatják a fegyverviselést.
Nekik polgári szolgálatot kell teljesíteniük, amely három hónapig tart. De ugyanúgy pótlólagos tartalékosok lesznek, mint azok, akik katonai kiképzésen estek át
– húzta alá a védelmi miniszter.
A megváltozott globális geopolitikai és biztonsági körülmények, az egyre gyakoribb éghajlatváltozások, a természeti katasztrófák és hasonló kihívások miatt azonban Horvátország úgy döntött, újra bevezeti a kötelező sorkatonaságot, hogy katonai készségekre és a válsághelyzetek kezelésére képezze ki a fiatalokat – mondta Anusic, akit a zágrábi kormány 2024 februárjában kért fel arra, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, milyen formában állítható vissza a sorkatonai szolgálat.
Lengyelországban 2027-re a jelenlegi duplájára, hetvenezerre emelnék az évente kiképzett önkéntes katonák számát, azt követően pedig évi százezer önkéntes tartalékost kellene kiképezni – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök a keddi kormányülés elején.
Jelenleg az önkéntes tartalékosok katonai alapképzése egy hónapig tart, a résztvevők hatezer zloty (kb. 57 000 hrivnya) fizetést kapnak – emlékeztetett Tusk. A kormány előtt álló feladatnak nevezte annak biztosítását, hogy legkésőbb 2026-tól minden érdeklődő részt vehessen ilyen kiképzésben – számolt be róla az MTI.
Egy elképzelhető pozitív ösztönző elemként említette, hogy a kiképzés során lehetőség nyílna ingyenes hivatásos gépjárművezetői tanfolyam elvégzésére.
Lengyelországban jelenleg a katonai alapképzésben évente mintegy 35 ezer önkéntes vesz részt. Tusk bejelentette: 2027-ig duplájára emelnék a kiképzettek számát, onnantól kezdve pedig évi 100 ezer önkéntest képeznének ki.
Jelezte: a nemzetvédelmi tárca tervek szerint március végéig készíti elő a kiképzések számának növelését célzó javaslatokat.
A hivatásos hadsereg és az önkéntes területvédelmi erők (WOT) mellett létre kell hozni a tartalékosok hadseregét – jelentette ki Tusk.
Arról, hogy a tartalékosokkal együtt 500 ezer főre emelnék a lengyel hadsereg létszámát, Tusk múlt pénteken beszélt a szejm plenáris ülésén. Akkor bejelentette: az év végéig olyan kiképzési modellt szeretnének előterjeszteni, melynek értelmében minden felnőtt férfit kiképeznének egy esetleges háborús helyzetre.
