Szeptemberben megkezdik a behívók postázását a kötelező sorkatonai szolgálatra Szerbiában, az első újoncok jövő márciusban vonulhatnak be – közölte a szerb védelmi miniszter pénteken. A tervek szerint a férfiak számára 75 nap lesz a kötelező sorkatonai szolgálat, míg a nők önként jelentkezhetnek kiképzésre.
Bratislav Gasic a szerb közszolgálati televíziónak (RTS) adott interjúban elmondta: a hadsereg készen áll a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítására, de az első újoncok fogadásáról szóló végleges döntést a globális biztonsági helyzet függvényében hozzák meg. A parlament egyelőre még nem fogadta el a szükséges törvényi szabályozást.
Nemcsak a térségben, hanem világszerte is egyre több ország vezeti vissza a rendszeres sorkatonai szolgálatot, mert a professzionális állomány önmagában nem elegendő a hadseregek feltöltésére.
A miniszter szerint Szerbia is ezen az úton halad, és arra számít, hogy a fiatalok körében kedvező lesz a fogadtatás – közölte.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Szerbia katonai semlegessége lehetővé teszi, hogy az ország a világ valamennyi államával partneri kapcsolatot tartson fenn, és tőlük korszerű haditechnikai eszközöket szerezzen be.
Kiemelte, hogy a szerb hadiipar is fontos szerepet játszik a hadsereg modernizációjában, és az ország célja, hogy a hadsereg a jövőben is erős, elrettentő tényező maradjon mindazokkal szemben, akik veszélyeztetni kívánnák Szerbia biztonságát.
A 2010-ben megszüntetett kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását két éve kezdeményezte a szerb hadsereg vezérkara, mert úgy ítélte meg, hogy a védelmi erő növelése érdekében az aktív és a tartalékos állomány utánpótlására és fiatalítására van szükség, ami így oldható meg a leghatékonyabban.
Öt nappal meghosszabbítják a tanévet Szerbiában a hónapok óta tartó tiltakozó akciók miatt – közölte az oktatási minisztérium kedden.
A szerb kormány néhány napja tett javaslatot arra, hogy hosszabbítsák meg a tanévet a diákok oktatáshoz való jogának biztosítása érdekében.
Az egyetemi hallgatók november óta tiltakoznak Szerbiában. A tüntetéssorozat azt követően kezdődött, hogy az újvidéki vasútállomás előtetője leszakadt 16 ember halálát okozva. A hallgatók blokád alá vették az egyetemeket, amelyeken így nem folyik oktatás.
A tiltakozáshoz egyes általános és középiskolák is csatlakoztak, így néhány helyen egyáltalán nincs tanítás, míg más helyeken rövidített órákkal folyik az oktatás.
Az illetékes minisztérium a tananyag pótlásának érdekében úgy döntött, hogy az általános iskolákban legfeljebb öt, a középiskolákban pedig legfeljebb 25 nappal hosszabbítható meg a tanév. Ez azt jelenti, hogy általános iskolásoknak legkésőbb június 20-ig, a középiskolások viszont akár július 18-ig is az iskolapadokban kell maradniuk.
Az oktatási tárca döntésének értelmében azokban az iskolákban, amelyekben legkésőbb május 5-én megkezdődött a tanítás, és a diákoknak sikerül elegendő érdemjegyet szerezniük, nem lesz szükség hosszabbításra.
A tiltakozó hallgatók követelései között szerepelt a baleset felelőseinek felkutatása és felelősségre vonása mellett a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala, továbbá az elmúlt hónapokban a tüntetőkre támadók felelősségre vonása, a tiltakozások miatt őrizetbe vett diákok és tanárok szabadon engedése, valamint a felsőoktatásra szánt költségvetési keret 20 százalékos növelése.
A kormány szerint már teljesültek a követelések, ezért a további tiltakozások indokolatlanok, és az egyetemisták a tanév elvesztését kockáztatják azzal, hogy nem ülnek vissza a padokba.
A hallgatók hétfő este újabb követeléssel álltak elő, amelyben előrehozott parlamenti választások kiírását kérik, mert véleményük szerint a kormányzat nem is tesz olyan lépéseket, amelyek arra utalnának, hogy a jövőben a követelések teljesítésére készülne, a korrupció pedig olyan mélyen gyökerezik az állami intézményekben, hogy emiatt lehetetlen, hogy a hatalomtól függetlenül végezzék munkájukat.
„Még aznap felajánlottam a lemondásomat, amikor a baleset történt, és erről a köztársasági elnököt is tájékoztattam” – mondta hétfő esti rendkívüli sajtótájékoztatóján szerb közlekedési, építésügyi és infrastruktúra-fejlesztési miniszter. A Szabad Magyar Szó beszámolója szerint Goran Vesić hozzátette: kedden hivatalosan is beadja majd lemondását.
„Nem vállalom a felelősséget a 14 ember haláláért, mert nekünk nincs felelősségünk ebben a tragédiában. Biztos vagyok benne, hogy az ügyészség is ezt fogja megállapítani. A lemondást felelős emberként nyújtom be, hogy példát mutassak, létezik erkölcsi felelősségvállalás”
‒ jelentette ki Vesić. Szerinte a miniszter semmilyen módon sem befolyásolta az újvidéki állomás felújítását.
Pénteken dél előtt néhány perccel szakadt le az újvidéki vasútállomás szerkezetének egy része, maga alá temetve az épület bejáratánál tartózkodókat. Tizennégy ember meghalt, három súlyosan megsérült, egy férfinak mindkét lábfejét, egy nőnek mindkét lábát, egy másiknak pedig egy karját amputálni kellett. Az ügyben az újvidéki főügyészség azonnal nyomozást indított: szombaton 26, vasárnap pedig további 14 embert hallgattak ki.
Helyi lapok szerint nem vett részt statikus az állomás rekonstrukciójában. A felújítás terveit négy építész készítette, akik belsőépítészeti, vízvezeték- és csatornázási munkákra szakosodtak.
Határozott szándéka a belgrádi hadvezetésnek, hogy hetvenöt napig minden fiatal magára öltse az angyalbőrt.
Teljességgel lényegtelen, hogy valaki például Bécsben vagy Budapesten született, esetleg éppen Rotterdamban él és dolgozik, ha rendelkezik szerb állampolgársággal, akkor be fogják hívni, hogy leszolgálja a kötelező sorkatonaságot – írja a Szabad Magyar Szó. Mint olvasható, a 2011-ben felfüggesztett intézményt a politikusok bejelentései alapján jövő szeptembertől indítják újra, és a 2006-ban született fiatalokat érinti elsőként.
A hetvenöt napos szolgálatra – melyből hatvan lesz a kiképzés, a többi pedig gyakorlat – szóló behívókat minden 18 és 27 év közötti férfinak ki fogják majd küldeni. A lap szerint ugyanakkor az is lehetséges, hogy a felső korhatárt 30 évben határozzák meg.
A lapban hozzáteszik, azoknak a vajdasági fiataloknak, akik magyar állampolgársággal is rendelkeznek, a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján vélhetően nem lesz majd kötelező a katonaság.
A szerb kormány jóváhagyta az országban 14 éve megszüntetett katonai szolgálat visszaállítását – számolt be az Euractiv, írta a Jevropejszka Pravda.
A szerb kormány közleménye szerint munkacsoportot hoz létre a kötelező katonai szolgálat visszaállítása folyamatának elindítására.
A tervek szerint a szerb férfiak kötelező sorkatonai szolgálatot fognak teljesíteni, amely 60 napos kiképzésből és 15 napos gyakorlatokból áll majd – közölte a kormány. A lányok számára a szolgálat önkéntes lesz.
Egyes katonai szakértők korábban bírálták a tervet, mondván, hogy drága lenne, és az ilyen rövid időtartamú képzés nem járulna hozzá jelentősen Szerbia védelmi képességeihez.
Aleksandar Vučić szerb elnök ennek ellenére üdvözölte a döntést, mint az ország védelmi képességeinek növelése felé tett fontos lépést.
Visszaállíthatják Szerbiában a kötelező sorkatonai szolgálatot, az erről szóló jóváhagyást Aleksandar Vucic szerb elnök már alá is írta, de a kormánynak is jóvá kell hagynia.
Aleksandar Vucic szombaton jelentette be, hogy aláírta azt a jóváhagyást, amely szerint 75 napos kötelező sorkatonai szolgálatot vezetnének be Szerbiában. A köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy a kormány hamarosan elfogadja ezt a döntést.
„Szeretném hinni, hogy mindannyian megértik, mennyire szükségünk van erős hadseregre, mennyi fegyvert kell még vásárolnunk, gyártanunk, előállítanunk. Nem az a vágyunk, hogy bárkit is megtámadjunk, és ezt nem is fogjuk tenni. Az viszont igenis a vágyunk, hogy elrettentsük mindazokat, akik minden nap, szüntelenül fenyegetnek bennünket” – hangoztatta Aleksandar Vucic.
A szerb elnök egy héttel ezelőtt jelentette be, hogy a férfiak számára 75 napos kötelező sorkatonai szolgálatot vezetnének be Szerbiában, míg a nők önként jelentkezhetnének a kiképzésre. Véleménye szerint a kötelező katonai szolgálatot úgy kellene bevezetni, hogy az ne ijessze el az embereket, ezért senki ne távozzon az országból. Mint mondta, 75 nap igazán rövid időszak, „ez a legkevesebb, amit bárki megtehet az országáért”. Hozzátette: pénzügyi juttatást is kapnának a katonák a kaszárnyákban töltött idejük alatt, ami ugyan megterhelné a költségvetést, de többszörösen megtérülne.
A 2010-ben megszüntetett kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását még januárban kezdeményezte a szerb hadsereg vezérkara, mert úgy ítélte meg, hogy a katonaság védelmi erejének növelése érdekében az aktív és a tartalékos állomány utánpótlására és fiatalítására van szükség, ezt pedig a kötelező sorkatonai szolgálat ismételt bevezetésével lehetne a leghatékonyabban elérni.
Milos Vucevic miniszterelnök tavaly még védelmi miniszterként beszélt arról, hogy voltaképpen nem is kellene ismét bevezetni a sorkatonai szolgálatot, mert az soha nem szűnt meg, „csak felfüggesztették”, ezért ezt a felfüggesztést kellene visszavonni. Indoklása szerint szükség lenne a katonai állomány feltöltésére, ugyanis már 13 éve nincs kötelező sorkatonaság, ebből következően a tartalékos állomány is hiányos és elöregedett.
Az illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés ellenőrzése és megelőzése érdekében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) mostantól Szerbia összes határán ellenőrzést végez, nemcsak az uniós országokkal közös szakaszokon. Erről Ivica Dacic szerb belügyminiszter és Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa állapodott meg Belgrádban.
Az úgynevezett balkáni útvonalon – amely Törökországon, Bulgárián, Észak-Macedónián és Szerbián keresztül vezet – még mindig évente több ezer közel-keleti és észak-afrikai migráns igyekszik bejutni az Európai Unióba. A keddi megállapodástól a felek azt várják, hogy javuljon a szerb határok biztonsága.
A Frontex és Szerbia 2021-ben kötött megállapodást arról, hogy az uniós tagországokkal – Magyarországgal, Bulgáriával, Romániával és Horvátországgal – közös határszakaszokat a szerb rendőrség és határőrség mellett a Frontex emberei is védeni fogják, a keddi megállapodás ezt váltotta fel azzal, hogy kiterjesztette a védelmet nem uniós országokkal – Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval, Észak-Macedóniával és Koszovóval – közös határszakaszokra is.
Ylva Johansson egyben egy 65 gépjárműből álló uniós adományt is átadott a szerb belügyminisztériumnak. A járművek a határellenőrzés hatékonyságát segítik majd.
Szamárköhögés-járvány sújtja Belgrádot, de a betegség Szerbia-szerte terjed, 2023. december 31-ig 909 esetet jegyeztek fel – közölte a belgrádi NIN hetilap pénteken.
A legtöbb megbetegedést a szerb fővárosban, valamint a nyugat-bácskai régióban regisztrálták. Belgrádban a betegek száma meghaladta a négyszázat, korábbi években ilyen sok esetet nem vettek nyilvántartásba, az utóbbi évtizedekben a legtöbben, 29-en 2018-ban betegedtek meg a hivatalos adatok szerint. 2022-ben például egyetlen esetet sem regisztráltak.
A NIN-nek nyilatkozó szakemberek szerint a helyzet aggodalomra ad okot, a betegség ugyanis szinte már eltűnt, létezik ellene védőoltás is, ám a szülők egyre gyakrabban utasítják el, hogy gyermekük védőoltást kapjon.
Snezana Rsovac tüdőgyógyász felhívta a figyelmet arra, hogy a betegség különösen veszélyes az újszülöttekre, minél idősebb ugyanis egy gyerek, annál kevésbé valószínű, hogy súlyos állapotba kerül.
A tünetekkel kapcsolatban a szakember közölte, hőemelkedés, orrfolyás és torokfájás is jelentkezhet, a legjellemzőbb tünet azonban az egyre erősödő, nem múló köhögés. Hozzátette: minél hamarabb születik diagnózis, annál hamarabb tudják megkezdeni az antibiotikumos kezelést.
Nemcsak Szerbiában, de Horvátországban és Montenegróban is folyamatosan nő a betegek száma.
A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását kezdeményezte csütörtökön a szerb hadsereg vezérkara – olvasható a védelmi minisztérium közleményében.
A vezérkar úgy véli: a szerb hadsereg védelmi erejének növelése érdekében az aktív és a tartalékos állomány utánpótlására és fiatalítására van szükség, ezt pedig a kötelező sorkatonai szolgálat ismételt bevezetésével lehetne a leghatékonyabban elérni – írták.
A vezérkar a kezdeményezést, miszerint a kötelező szolgálatnak négy hónapig kellene tartania, már továbbította is a köztársasági elnöknek, aki egyúttal a hadsereg főparancsnoka is.
Javaslatának megtétele előtt a katonai vezetés felmérte Szerbiának mint katonailag semleges országnak az általános biztonsági helyzetét és azokat a kihívásokat, amelyekkel potenciálisan szembesülhet.
A javaslat nem váratlan, Milos Vucevic védelmi miniszter már korábban a belgrádi Happy Televízióban beszélt arról, hogy kezdeményezni fogják a kötelező sorkatonai szolgálat ismételt bevezetését.
A tárcavezető közölte: voltaképpen nem is kellene ismét bevezetni a sorkatonai szolgálatot, mert az soha nem szűnt meg, „csak felfüggesztették”, ezért ezt a felfüggesztést kellene visszavonni. Indoklása szerint szükség lenne a katonai állomány feltöltésére, ugyanis már 13 éve nincs kötelező sorkatonaság, ebből következően a tartalékos állomány is hiányos és elöregedett.
Hozzátette: az intézkedés nem egyik pillanatról a másikra történik majd, előtte széles körű társadalmi párbeszédet tartanának róla, és leghamarabb 2025-ben vagy 2026-ban lehetne bevezetni a kötelező, négy hónapig tartó szolgálatot.
Milos Vucevic kiemelte: Szerbia nem készül háborúra vagy bármilyen katonai összetűzésre, de egy ország békéjét és stabilitását biztosítania kell a hadseregnek, és minél erősebb a hadsereg, annál erősebb az ország.
A kötelező sorkatonai szolgálatot 2010-ben függesztették fel Szerbiában.
Az Orosz Föderáció szerbeket toboroz katonai erőinek kiegészítésére Ukrajna elleni háborúban – közölte a The Guardian brit kiadvány. A sajtóorgánum úgy véli, hogy ezek az akciók bonyolítják a két ország viszonyát, mert a szerb törvények tiltják a külföldi háborúkban való részvételt.
Oroszország számos törvényt fogadott el, amelyek célja, hogy külföldi állampolgárokat sorozhassanak be a hadseregbe. A Kreml vezetője, Vlagyimir Putyin a biztonsági kérdésekről tartott megbeszélésen, amelyre nem sokkal csapatai Ukrajna elleni támadása után került sor, kijelentette, hogy segíteni kell azoknak a külföldieknek, akik Oroszország oldalán akarnak harcolni.
A 2012 óta EU-tagjelölt Szerbia egyensúlyoz az Oroszországgal való történelmileg szoros kapcsolatok és az európai integráció vágyai között. Az országban fokozódott a feszültség az Ukrajna elleni háború miatt, ahol sok szerb szimpatizál Oroszországgal. Az oroszbarát hangulat különösen erős a szerb ultranacionalisták körében, akik az Ukrajna elleni háború kezdete után számos Moszkva-barát megmozdulást szerveztek – írta a sajtó.
A beszervezett szerbek száma még nem elég jelentős ahhoz, hogy kézzelfoghatóan befolyásolja a harci cselekmények lefolyását, Moszkva lépései a kevés nyugati szövetségese egyikével, Szerbiával való viszony megromlásához vezethetnek – véli a kiadvány.
A toborzási terv vezetője a szerb Davor Szavicsics volt, aki évekig harcolt az első orosz csoport tagjaként, amely 2014-ben megszállta Ukrajnát. Kapcsolatban áll a Wagner magánalakulattal is. A Fontanka orosz kiadvány arról számolt be, hogy korábban Szíriában harcolt együtt a wagneristákkal.
A BBC orosz nyelvű szolgálata, amely a múlt héten számolt be először a szerb toborzási programról, azt közölte, hogy birtokába jutott egy privát felvétel Szavicsics meg nem nevezett moszkvai tisztviselőkkel való találkozójáról, amelyen Szavicsics azt mondta, hogy közel 1000 szerb állampolgárt tervez toborozni, hogy megalakítsa saját zászlóalját a 106. légideszant hadosztály keretein belül.
A toborzás megronthatja a Moszkva és Belgrád közötti kapcsolatokat. Többek között 2023 januárjában Olekszandr Vučić szerb elnök dühösen reagált a nemzeti televízióban, miután egy orosz híradóban szerb önkénteseket mutattak be, akik Wagner csapatokkal együtt készülnek harcolni Ukrajna ellen.
„A Wagner képviselői miért hívogatnak embereket Szerbiából, ha tudják, hogy ez ellentétben van a szabályainkkal?” – mondta az elnök arra a törvényre utalva, amely tiltja a szerbek külföldi konfliktusokban való részvételét.
Milos Vucevic szerb védelmi miniszter is óva intette a szerbeket attól, hogy csatlakozzanak az orosz hadsereghez. Több mint kéttucatnyi szerb nacionalista ellen indult büntetőeljárás.
[type] => post [excerpt] => Az Orosz Föderáció szerbeket toboroz katonai erőinek kiegészítésére Ukrajna elleni háborúban – közölte a The Guardian brit kiadvány. A sajtóorgánum úgy véli, hogy ezek az akciók bonyolítják a két ország viszonyát, mert a szerb törvények tiltják a ... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1697807220 [modified] => 1697735853 ) [title] => The Guardian: Oroszország szerbeket toboroz az Ukrajna elleni háborúba [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=165797&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 165797 [uk] => 165728 ) [trid] => ild5234 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 165729 [image] => Array ( [id] => 165729 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507.jpg [original_lng] => 74537 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1697725056:5 [_thumbnail_id] => 165729 [_edit_last] => 5 [views_count] => 3590 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_5c3525ae22086e79803a5c0df5eb1c9e] =>
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 30 October 2023.
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
A Russia-based disinformation network run by a former Florida cop has published a new fabricated story on a fake news website called "Seattle Tribune".
Russian youth in St. Petersburg party to anti-war music
Videos circulating on social media show crowds of young Russians singing along to banned anti-war songs — and have already sparked outrage among pro-Kremlin “Z-patriots.” So far, no arrests have been reported.
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
