Száz éve, 1926. június 1-jén született minden idők egyik legismertebb filmsztárja és szexszimbóluma. Marilyn Monroe alig harminc filmet forgatott, mégis a múlt század tömegkultúrájának bálványaként őrzi az emlékezet.
Marilyn Monroe Los Angelesben született Norma Jean Baker néven. Apját sohasem ismerte, mert születése előtt eltűnt, így anyja első férjének nevét írták az anyakönyvbe. A filmvágóként dolgozó anya élete nagy részét elmegyógyintézetben, Norma Jean gyermekkorát nevelőszülőknél, árvaházakban hányódva töltötte, állítása szerint többször is molesztálták.
Az iskolákból kimaradt, és hogy a nyomorból meneküljön, tizenhat évesen férjhez ment. A második világháború idején egy repülőgépgyárban dolgozott, itt fedezte fel egy fotós, így kezdődött modellkarrierje.
A háború után elvált, filmszerződést kapott, haját kiszőkítette és felvette a Marilyn Monroe nevet. Mielőtt kamera elé állhatott volna, új frizurát kreáltak neki, megtanították öltözködni, viselkedni, kicsit még színészkedni is, de sorozatban öt filmje bukott meg. Átmenetileg visszament modellnek, és 1949-ben elvállalta a híres-hírhedt aktnaptárat.
A képek 1953-ban a Playboy magazinban jelentek meg, először róla közöltek az újság közepén kihajtható képet. 1950-ben az Aszfaltdzsungel és a Mindent Éváról című filmekben a nézők megismerték, megszerették – már ekkor több szerelmes levelet kapott, mint a nagy sztárok.
A népszerűség csúcsára 1953-ban a Niagara és a Szőkék előnyben című filmek röpítették. Habkönnyű komédiák sora következett, a Hétévi vágyakozásban látható a híres „szoknyafelfújós” jelenet. Ő lett Amerika szexszimbóluma, milliók bálványa, akit Joe DiMaggio, a baseball legnagyobb csillaga vett feleségül.
Rendhagyó nászútjukat Koreában töltötték, ahol Marilyn az ott állomásozó amerikai katonák előtt lépett fel. A házasság csak kilenc hónapig tartott, de exférje élete végéig kitartott mellette.
A színészi képességeiben élete végéig kételkedő Monroe úgy érezte, hogy a film felfalja a lelkét, idegessége súlyos fizikai tüneteket produkált. Bizonytalan énje a szerepekbe könnyen illeszkedett, de a forgatásokról órákat késett, mindenkivel összeveszett, szövegét sokszor elfelejtette.
Monroe a szexbomba szerepét megelégelve egy év szabadságot vett ki, hogy a híres New York-i Actors Studióban képezhesse magát. Az eredmény nem maradt el, 1956-ban a Buszmegálló című filmben bebizonyította, hogy drámai szerepet is el tud játszani, alakításáért Golden Globe-ra jelölték. Ugyanebben az évben feleségül ment a híres drámaíró Arthur Millerhez, akinek kedvéért áttért a zsidó hitre.
A forgatás továbbra is rémálom maradt vele, de egyre érettebb színésznő lett, 1957-ben Angliában forgatta a színészkirály Laurence Olivier mellett A herceg és a táncosnő című filmet. A két főszereplő olykor ökölre is ment egymással, a filmet azonban – legalábbis Angliában – jól fogadták. A forgatásról készült az Egy hét Marilynnel című film 2011-ben.
Monroe ekkor már az alkohol és a tabletták rabja volt, többször elvetélt, házassága is megromlott. 1959-ben készítette Tony Curtis és Jack Lemmon társaságában a Van, aki forrón szereti című komédiát, amelyért elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó Golden Globe-díjat. A filmben élete alakítását nyújtotta, de partnerei idegeire ment tévesztéseivel.
Következő filmje és flörtje a Szeressünk! volt Yves Montand-nal, ebben higgadtabb volt, de rosszul játszott. Már a szétesés szélén forgatta 1961-ben a Kallódó embereket, a forgatókönyvet Miller jegyezte, akitől már válófélben volt.
Depressziója miatt kórházba is került, ám ismét régi önmagát idézte, amikor 1962 májusában ő köszönthette John F. Kennedy elnököt annak születésnapi partiján. A köszöntés olyan jól sikerült, hogy románc szövődött közte és az elnök között, sőt fivérével, Roberttel is hírbe hozták.
Utolsó főszerepe a Valamit adni kell című vígjáték lett volna, de megbízhatatlansága miatt forgatás közben menesztették, s újabb szerződést nem kapott.
A még mindig csak 36 éves Monroe ágyban fekvő, meztelen, a telefont markoló holttestét 1962. augusztus 5-én reggel fedezte fel bejárónője. A hivatalos vizsgálat altatótúladagolást állapított meg a halál okaként, de ezt kevesen hitték el, azóta is számtalan összeesküvés-elmélet látott napvilágot.
1960-ban az elsők között avatták fel csillagát a hollywoodi Hírességek Sétányán, 1954-ben és 1962-ben is megkapta a filmvilág legnépszerűbb sztárjának járó Henrietta-díjat.
Monroe filmjei még életében 200 millió dollárt hoztak, legendája ma sem halványul. Rajongói közé tartozott Albert Einstein, Jean-Paul Sartre, számos híresség – Madonna, Lady Gaga, Gwen Stefani – utánozta imázsát, az ezredfordulón a Playboy és a People magazin szavazásán is őt választották az elmúlt évszázad legszexisebb nőjének.
Életéről több száz könyv, számos film, színdarab és dal született. 2022-ben a Netflixen mutatták be a Marily Monroe rejtélye: A soha nem hallott szalagok című dokumentumfilmet, valamint az Andrew Dominik rendezte, Joyce Carol Oates azonos című bestseller-regénye alapján készült Szöszi (Blonde) című életrajzi drámát, amelyben Ana de Armas alakította Monroe-t.
[type] => post
[excerpt] => Száz éve, 1926. június 1-jén született minden idők egyik legismertebb filmsztárja és szexszimbóluma. Marilyn Monroe alig harminc filmet forgatott, mégis a múlt század tömegkultúrájának bálványaként őrzi az emlékezet.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1780351320
[modified] => 1780345372
)
[title] => Száz éve született Marilyn Monroe, a világ egyik leghíresebb filmsztárja
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=285670&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 285670
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 285671
[image] => Array
(
[id] => 285671
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/monroe.png
[original_lng] => 1219138
[original_w] => 1315
[original_h] => 824
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/monroe-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/monroe-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/monroe-768x481.png
[width] => 768
[height] => 481
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/monroe-1024x642.png
[width] => 1024
[height] => 642
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/monroe.png
[width] => 1315
[height] => 824
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/monroe.png
[width] => 1315
[height] => 824
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/monroe.png
[width] => 1315
[height] => 824
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1780334573:12
[_thumbnail_id] => 285671
[_edit_last] => 12
[views_count] => 412
[_oembed_a8f8d9e3964e80361cfc5e5559ab2629] =>
[_oembed_time_a8f8d9e3964e80361cfc5e5559ab2629] => 1780331704
[_oembed_1cbb16ad5095440c71bf2a5f2fc27271] =>
[_oembed_time_1cbb16ad5095440c71bf2a5f2fc27271] => 1780331704
[_oembed_974466ca98c98aae3634d2147d70e638] =>
[_oembed_time_974466ca98c98aae3634d2147d70e638] => 1780331704
[_oembed_ee124a2db822580f3b071581ecaeab32] =>
[_oembed_time_ee124a2db822580f3b071581ecaeab32] => 1780331704
[_algolia_sync] => 924255669002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 23
[3] => 11
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Fotók
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 314
[1] => 65417
[2] => 3978976
[3] => 1556762
[4] => 2191
)
[tags_name] => Array
(
[0] => filmek
[1] => filmsztár
[2] => Marilyn Monroe
[3] => színésznő
[4] => születésnap
)
)
[1] => Array
(
[id] => 283808
[content] =>
Évről-évre egyre több miniszobor lepi el Budapestet, a magyar vidéket, de már a Föld különböző pontjain is megtalálhatók a humoros alkotások. Mihajlo Kolodko közel az ötvenhez, még mindig szenvedélyesen alkot.
Mihajlo Kolodko, ukrán–magyar származású szobrász május 17-én tölti be 48. életévét, neve pedig ismerősen csenghet mindenkinek. Ő az a művész, akinek köszönhetően Budapest tele van a különlegességnek számító miniszobrokkal. Művészetének korai éveiben inkább nagy méretű szobrokat készített, ezeknek voltak makettjei a mini verziók. A karrierjének ezen időszakában nem mindig voltak megrendelői, pénz hiányában nem szívesen pazarolt volna az anyagokkal, így születtek meg a híres miniszobrok. Eleinte szülővárosában, Ungváron helyezte ki szobrait, majd 2017-ben Magyarországra költözött, és onnantól sorra jelentek meg ott is a szobrok.
Miniszobrok szerte a világban
A gerillaszobrászat nagy úttörője amellett, hogy különleges szobrokat készít, jellemzően a legváratlanabb helyeken helyezi el a szobrokat, mint például hídon, padon, falba rejtve. A gyanútlan járókelők, így soha nem tudhatják, mikor és hol jelenik meg a következő szobor. Budapesten legelsőként a Főkukac miniszobor jelent meg, ez áll a művészhez a legközelebb. Ungvári eredetijének miniatűr másolata, ugyanis ez a kedvenc gyerekkori mesefigurája, mert A nagy ho-ho-horgász ikonikus karaktere és a mese segítségével tanult meg Kolodko magyarul. Ezért is különösen nagy jelentést hordoz a számára.
Budapesten szétszórva fedezhetünk fel a humoros, néhol már szatirikus ábrázolású szobrokat, amelyek kapcsolódnak valamilyen jellegzetes magyar történelmi vagy kulturális személyhez, eseményhez. A fővároson túl Magyarországon még a Dunakanyarban, a Balaton-környékén, Egerben és a Hortobágyon is találkozhatunk olyan népszerű alkotásokkal, mint Gombóc Artúr, Pumukli miniszobra, az Anyám tyúkja nevet viselő szobrot, vagy a Mária Terézia eksztázisa.
A kicsiny művek olyan nagy népszerűségnek örvendnek, hogy a felfedezésükből külön sportot űznek, városi programként pedig külön túrákat is szerveznek az érdeklődők számára. A miniszobrok felkeresése igazi kincsvadászat kicsiknek és felnőtteknek egyaránt. Az interneten külön, egy Budapesti miniszobrok térkép is megtalálható, amely listázza az összes szobrot a fővárosban.
Kolodko művészete Ukrajna és Magyarország határait átlépve meghódította Európát, Ázsiát és az Egyesült Államokat is. A Princeton Egyetem területén Albert Einstein, Stockholmban a magyar nagykövetségnél Alfred Nobel, Szöulban pedig Liszt Ferenc mini mása található meg. Németországban három szobrot is állított: Ajtósi Adalbert (Albrecht Dürer), Pumukli szobrokat, valamint az Oktoberfestre is készített egy miniszobrot, amely később eltűnt.
Száztíz éve született Méhes György Kossuth-díjas erdélyi magyar író, aki gyermekirodalmi műveivel, regényeivel és színpadi alkotásaival vált a XX. századi magyar irodalom meghatározó alakjává. Sokoldalú pályáját díjak és késői elismerések kísérték, életművét ugyanakkor az utóbbi években új viták is övezik.
Nagy Elek néven jött a világra az erdélyi Székelyudvarhelyen (románul Odorheiu Secuiesc), ahol édesapja ügyvédként dolgozott. Tanulmányait a kolozsvári református gimnáziumban végezte. Az érettségit követően – apja kívánságára – az akkor már román tannyelvű kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem jogi karára iratkozott be, jóllehet a jogi pálya egyáltalán nem vonzotta.
Ideje nagy részét az egyetem könyvtárában töltötte, ahol elsősorban színháztörténeti munkákat tanulmányozott. Az egyetem elvégzése után az Új Cimbora című lapnál dolgozott, majd 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjasaként néhány hónapot Budapesten töltött. 1938 és 1944 között a Pásztortűz és a Keleti Újság munkatársa volt, eleinte színikritikái, később politikai publicisztikái, rövidebb humoros, szatirikus írásai is megjelentek.
A második világháború idején zászlós rangban a határvadászoknál szolgált. 1944 júliusában kötött házasságának köszönhette, hogy nem került a tűzvonalba, mert mire visszaérkezett a nősülési szabadságról, alakulatát már a frontra vezényelték.
A háború alatti évek eseményeit az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című, önéletrajzi ihletésű regényében idézte fel.
1944 őszén Balogh Edgár a Magyar Népi Szövetség Világosság című lapjához hívta a kulturális rovat szerkesztőjének. 1948-tól a Falvak Dolgozó Népe című lap munkatársa, majd 1950-52-ben a Művelődési Útmutató műszaki szerkesztője volt. Ebben az időben pártonkívülisége miatt több támadás érte, a legkomolyabb a neve miatt: állítólag a kommunista író Nagy Istvánt zavarta a névrokonság, ezért Nagy Elekként nem publikálhatott. Egy matematikus-filozófus őse után így lett Méhes György. 1952-ben kilépett állásából, a társasági élettől visszavonult, szabadúszóként minden idejét az írásnak és családjának szentelte. Ekkor jelent meg első műve, a Verőfény című ifjúsági regénye.
Az ötvenes években elsősorban mese- és ifjúsági íróként vált híressé. „Aki gyermekkorában nem hallgatott, nem olvasott mesét, az nem is lehet boldog ember” – vallotta.
Sorra jelentek meg a gyermekeknek szóló munkái – Gyöngyharmat Palkó és más mesék, Kárpátok kincse, Szikra Ferkó, Gyémántacél, Virágvarázsló, Világhíres Miklós –, amelyek, ha nagyon burkoltan és áttételesen is, de zsarnokellenes mesék voltak.
A hatvanas évek elejétől visszatért régi nagy szerelméhez, a színházhoz. Első darabja, az Oroszlán a kastélyban című abszurd dráma megbukott, de aztán 33 névtelen levél című vígjátékával egyértelmű sikert aratott. Sorra születtek drámái és komédiái, ezekben, mint meséiben is, a társadalmi feszültségek kimondására törekedett. Színműveit – a fajsúlyos és rejtett mondanivaló ellenére is – az úgynevezett polgári színdarabok közé sorolták, amelyet szűk tematika és könnyedebb hangvétel jellemez.
Első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolyát 1977-ben publikálta, de nem aratott különösebb sikert. 1982-es Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című munkájára, mint igényes memoárirodalomra már felfigyelt a közönség. 1986-os kisregényeit, köztük a Gina címűt, valamint az 1977-ben megjelent A kolozsvári milliomosok című regényét a kritika figyelemre sem méltatta.
Magyarországi felfedezése igazából csak a 20. század végén kezdődött, a nagy mesélőkedvvel, olvasmányos stílusban megírt fordulatos történetek sorra jelentek meg, s nagy sikert arattak a honi olvasók körében.
Az írót 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „jelentős próza- és drámaírói tevékenységéért, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartó erejének kimunkálásában vállalt szerepéért, a gyermekirodalomtól a színpadi alkotásokig ívelő irodalmi munkásságáért”, 2005-ben a bécsi Európai Akadémia díjával jutalmazták munkásságát, és ugyanebben az évben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett. 2014-ben az osztrák posztumusz Lovagkereszttel (Ritterkreuz) tüntették ki.
Méhes György 2007. április 10-én halt meg Budapesten.
Az író Kossuth-díjának összegéből két irodalmi díjat is alapított, a Méhes György-nagydíjjal és a Méhes György-debütdíjjal az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotóit és fiatal tehetségeit ismerik el. 2016-ban a családja alapítványt hozott létre irodalmi hagyatékának ápolására. Az alapítvány által évente kiosztott Méhes György Irodalmi Díjjal a fiatal írókat, költőket támogatják. 2023-ban emlékére róla elnevezett életműdíjat alapított a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány.
2024-ben napvilágot látott az Átlátszó Erdély nevű tényfeltáró online portálon, hogy az ötvenes, majd a hetvenes években az írót beszervezte a Securitate, a hírhedt román titkosszolgálat.
[type] => post
[excerpt] => Száztíz éve született Méhes György Kossuth-díjas erdélyi magyar író, aki gyermekirodalmi műveivel, regényeivel és színpadi alkotásaival vált a XX. századi magyar irodalom meghatározó alakjává.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1778795220
[modified] => 1778759440
)
[title] => 110 éve született Méhes György, a mesék és színművek erdélyi mestere
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=283398&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 283398
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 283399
[image] => Array
(
[id] => 283399
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/mehes-gyorgy.png
[original_lng] => 657007
[original_w] => 1317
[original_h] => 828
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/mehes-gyorgy-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/mehes-gyorgy-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/mehes-gyorgy-768x483.png
[width] => 768
[height] => 483
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/mehes-gyorgy-1024x644.png
[width] => 1024
[height] => 644
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/mehes-gyorgy.png
[width] => 1317
[height] => 828
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/mehes-gyorgy.png
[width] => 1317
[height] => 828
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/mehes-gyorgy.png
[width] => 1317
[height] => 828
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1778748653:12
[_thumbnail_id] => 283399
[_edit_last] => 12
[views_count] => 860
[_oembed_ac0f023fd22bcd39c82d8693d32c7e2e] =>
[_oembed_time_ac0f023fd22bcd39c82d8693d32c7e2e] => 1778748643
[_oembed_33e888ed12923409443234174ee272eb] =>
[_oembed_time_33e888ed12923409443234174ee272eb] => 1778748644
[_oembed_0974fab71929e7e24e403f23c6584a37] =>
[_oembed_time_0974fab71929e7e24e403f23c6584a37] => 1778748644
[_oembed_5c4055fe718fcb4e4c06942beb76ecdc] =>
[_oembed_time_5c4055fe718fcb4e4c06942beb76ecdc] => 1778748644
[_algolia_sync] => 75486766000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 271
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Kultúra
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3918510
[1] => 3918511
[2] => 4609
[3] => 182414
[4] => 3918509
[5] => 2191
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 110 éve született
[1] => gyermekirodalom
[2] => író
[3] => magyar író
[4] => Méhes György
[5] => születésnap
)
)
[3] => Array
(
[id] => 282677
[content] =>
Május 8-án ünnepli századik születésnapját David Attenborough, aki új alapokra helyezte a természettudományos televíziózást, és nemzedékek számára tette átélhetővé a Föld élővilágának csodáit. A legendás brit műsorvezető és tudós pályafutása során nemcsak bemutatta bolygónk törékeny szépségét, hanem fáradhatatlanul küzdött annak megóvásáért is.
Nyugat-Londonban, Isleworthben született, gyermekéveit pedig testvéreivel, Richarddal – a későbbi neves filmrendezővel – és Johnnal Leicesterben töltötte. Már fiatalon szenvedélyesen gyűjtötte a fosszíliákat és köveket, rajongott a természetért, és korán eldöntötte, hogy életét annak megismerésének és másokkal való megismertetésének szenteli.
A cambridge-i Clare College-ban zoológiából és geológiából diplomázott, 1947-től a haditengerészetnél szolgált. Leszerelése után egy gyerekkönyv-kiadónál helyezkedett el, majd 1950-ben csatlakozott a BBC-hez. Az első időkben – főnöknője szerint a túl nagy foga miatt – nem került képernyőre, ismeretterjesztő műsorok producereként a háttérben dolgozott. Első filmje, az Állatminták készítésekor találkozott Jack Lesterrel, a londoni állatkert egyik kurátorával, akivel 1954-ben elkészítették Zoo Quest című műsorukat, amely Lester betegsége miatt végül Attenborough-val került adásba. A műsorkészítést a BBC általa alapított utazási és felfedezési osztályán folytatta, majd az 1960-as évek elején otthagyta állását, hogy filmes munkájához az antropológiát tanulmányozza.
1965 márciusában – a filmezés lehetőségének megtartása mellett – vezetőként csatlakozott a BBC2 csatornához, amelynek arculatát ő alakította ki. A BBC2 újszerű, a művészettől a sporton át a természettudományig terjedő, változatos műsorstruktúrája miatt vált népszerűvé, többek között ők vezették be a biliárd- és rögbiközvetítéseket, és 1967-ben elsőként sugároztak színes adást. Ez utóbbi előnyeinek érzékeltetésére rendelte Attenborough a Nézeteim a civilizációról című, 1969-ben bemutatott 13 részes sorozatot Kenneth Clark művészettörténésztől, a műsor mérföldkő lett a dokumentarista televíziózás történetében.
1969-ben a BBC programigazgatójának nevezték ki, de a három évvel később felajánlott vezérigazgatói állást már nem fogadta el, szabadúszóként tért vissza szenvedélyéhez, az ismeretterjesztéshez. Forgatott Indonéziában, filmsorozatot készített a törzsi művészetről, a felfedezőkről, gyerekeknek szóló sorozatot a legendás állatokról, s közben előkészítette híressé vált trilógiáját. Az Élet a Földön 1979-ben, Az élő bolygó 1984-ben, Az élet megpróbáltatásai 1990-ben készült el. A hátizsákos világjáró hihetetlen kalandjainak és közvetlen, sztorizós stílusának köszönhetően belopta magát a nézők szívébe, a természetfilmeket a szórakoztató és egyben tartalmas televíziós műsorok rangjára emelte. Az Élet-sorozatban foglalkozott még az Antarktisszal, a madarakkal, a növényekkel, a gerinctelenekkel és a hüllőkkel is. Emblematikus sorozata mellett Az első édenkert (1987) címmel bemutatta a Földközi-tenger medencéjének történetét, az ősmaradványok iránti szenvedélyéről az Elsüllyedt világok, eltűnt életek nyomában (1989) című filmje tanúskodik.
1977–2005 között ő volt a narrátora a BBC milliókat a képernyők elé ültető 253 részes Vadvilág sorozatának, a szurikátákról szóló részt a brit nézők minden idők legjobb természetfilmjévé választották. Ő kalauzol bennünket A természet világa sorozat ötvennél több epizódjában, s a Vadvilág jubileumi sorozatban. Forgatókönyvíróként és narrátorként jegyzi a BBC 2006-ban bemutatott Bolygónk, a Föld című természettudományi megaprodukcióját.
Írója és narrátora volt a pteroszauruszokról szóló Repülő szörnyek (2010) című háromdimenziós filmnek, amely az első BAFTA-díjas 3D-s mozi lett. 2013-ban indította el A természet csodái című sorozatát, a következő évben az ő hangalámondásával jelent meg a BBC ultra HD felbontással készült Life Story sorozata. 2015-ben vele indult el a BBC Earth The Hunt (A vadászat) című műsora, és őt kérték fel a Bolygónk, a Föld sorozat 2016-os folytatásához is.
„A nagyszerű kommunikátorként és páratlan oktatóként” emlegetett Attenborough műsorait a közszolgálati televíziózás mintapéldájaként dicsérik. Munkássága, a televíziós ismeretterjesztésben kifejtett tevékenysége elismeréseként elhalmozták kitüntetésekkel: barátai között tudhatta II. Erzsébet királynőt, aki 1985-ben lovaggá ütötte, 2019-ben Chatham House-díjat, 2020-ban Lovagi Nagykeresztet adományozott neki. A britek nemzeti intézményként tekintenek rá, 2002-ben a 100 legnagyobb brit közé választották. Ő az egyedüli BAFTA-díjas, aki fekete-fehér, színes, HD és 3D műsorért is megkapta az elismerést, 2018-ban és 2019-ben kiváló narrátori munkájáért Primetime Emmy díjat kapott. Számos újonnan felfedezett fajt – köztük a Sylvicanthon attenboroughi szkarabeusz bogarat – neveztek el róla, 2019-ben személyesen avatta fel a nevére keresztelt új brit sarkkutató hajót.
Az élővilág csodáit kutatva bejárta a Földet, Magyarországon a páratlanul gazdag szitakötő- és az Európa többi részéről szinte eltűnt tiszavirág-populációt mutatta be. 2002-ben kiadta, majd 2009-ben újra megjelentette Life on Air című önéletírását, 2015-ben a zene világába kirándulva narrátorként vezette fel Adele Hello című slágerének videoklipjét. 2020-ban Vilmos herceggel közösen megalapították az Earthshot Prize nevű „környezetvédelmi Nobel-díjat”.
Még ma is korát meghazudtolva emel szót a Föld megmentéséért: Perfect Planet (A tökéletes bolygó) című ötrészes sorozatát 2021-ben, Az óceán csodája című filmjét tavaly mutatták be. Az idén indított Titkos kertek sorozatával pedig rávilágít, hogy a vadon nem távoli egzotikus tájakon, hanem saját hátsó kertünkben kezdődik, csak észre kell vennünk.
Páratlan életpályája és születésnapi centenáriuma tiszteletére a BBC ünnepi tv-műsorral készül, és David Attenborough 100 éve a Föld bolygón címmel gálát rendez a Royal Albert Hallban.
[type] => post
[excerpt] => Május 8-án ünnepli századik születésnapját David Attenborough, aki új alapokra helyezte a természettudományos televíziózást, és nemzedékek számára tette átélhetővé a Föld élővilágának csodáit. A legendás brit műsorvezető és tudós pályafutása során...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1778276760
[modified] => 1778263707
)
[title] => Egy évszázad a természet szolgálatában – 100 éves David Attenborough
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=282677&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 282677
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 282680
[image] => Array
(
[id] => 282680
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/attengorough.jpg
[original_lng] => 117064
[original_w] => 1024
[original_h] => 738
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/attengorough-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/attengorough-300x216.jpg
[width] => 300
[height] => 216
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/attengorough-768x554.jpg
[width] => 768
[height] => 554
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/attengorough.jpg
[width] => 1024
[height] => 738
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/attengorough.jpg
[width] => 1024
[height] => 738
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/attengorough.jpg
[width] => 1024
[height] => 738
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/attengorough.jpg
[width] => 1024
[height] => 738
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1778252908:5
[_thumbnail_id] => 282680
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 557
[_oembed_f5bc332875021cfebe0f46fd42a2c7e6] =>
[_oembed_time_f5bc332875021cfebe0f46fd42a2c7e6] => 1778252885
[_oembed_996f1d395d23a6503db7fe0bb96a093a] => {{unknown}}
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 916222662001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 11
[4] => 592
[5] => 598
[6] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
[5] => Tudomány
[6] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 83335
[1] => 22862
[2] => 2191
[3] => 66826
[4] => 2156123
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 100 éves
[1] => Sir David Attenborough
[2] => születésnap
[3] => televíziózás
[4] => természettudomány
)
)
[4] => Array
(
[id] => 254202
[content] =>
Hatalmas „Boldog születésnapot!” feliratú molinókkal, lufikkal és üdvözlő táblákkal köszöntötte a Szent Péter téren összegyűlt tömeg XIV. Leó pápát vasárnap a hagyományos déli áldás alkalmával. A pápa a hívek jelenlétében mondta el az Angelus imát – számolt be az MTI.
Kedves barátaim, úgy tűnik, tudjátok, hogy ma lettem 70 éves
– mondta Leó éljenzés közepette.
Hálát adok az Úrnak, szüleimnek és mindazoknak, akik imáikban megemlékeztek rólam
– fogalmazott az egyházfő.
Születésnapja délutánját a pápa a XXI. század mártírjainak a tiszteletére rendezett ökumenikus ima vezetésével folytatta. A pápa várhatóan az Ágoston-rendi szerzetesekkel ünnepli majd születésnapját. Tavaly májusi megválasztásakor a 69 éves Robert Prevost lett a legfiatalabb pápa 1978 óta, amikor Karol Wojtylát 58 évesen II. János Pál pápává választották.
[type] => post
[excerpt] => Hatalmas „Boldog születésnapot!” feliratú molinókkal, lufikkal és üdvözlő táblákkal köszöntötte a Szent Péter téren összegyűlt tömeg XIV. Leó pápát vasárnap a hagyományos déli áldás alkalmával. A pápa a hívek jelenlétében mondta el az Angelus imát.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1757883360
[modified] => 1757872331
)
[title] => XIV. Leó pápa 70. születésnapját ünnepelték a Szent Péter téren
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=254202&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 254202
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 254203
[image] => Array
(
[id] => 254203
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/leo-papa-3.webp
[original_lng] => 43410
[original_w] => 638
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/leo-papa-3-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/leo-papa-3-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/leo-papa-3.webp
[width] => 638
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/leo-papa-3.webp
[width] => 638
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/leo-papa-3.webp
[width] => 638
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/leo-papa-3.webp
[width] => 638
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/leo-papa-3.webp
[width] => 638
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1757861533:5
[_thumbnail_id] => 254203
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1824
[_oembed_fe7095aa61f5ea5ec6edde40bed57b19] =>
Le pape Léon XIV a pris son premier bain de foule en papamobile, place Saint-Pierre. Il s'apprête à célébrer la messe d'inauguration de son pontificat, en présence de dizaines de milliers de fidèles et de dirigeants étrangers, dont le vice-président américain JD Vance. pic.twitter.com/InkJbLq8iZ
Donald Trump születésnapjára, június 14-én hatalmas katonai felvonulást terveznek Washington D.C.-ben, amely a legnagyobb katonai parádé lehet az Egyesült Államok történetében. A tervek szerint több ezer katona, harckocsi, helikopter és történelmi jármű is részt vesz a rendezvényen, de a hatalmas költségek és a főváros infrastruktúrájának védelme komoly aggályokat vetettek fel.
A SkyNews szerint, részletes terveket szivárogtattak ki egy hatalmas katonai felvonulásról, amely Donald Trump 79. születésnapján, június 14-én zajlana Washington D.C.-ben. A rendezvény célja, hogy az amerikai katonai erőt és történelemben betöltött szerepét ünnepelje.
A tervezett felvonulás részletei alapján több mint 6 600 katona, 150 katonai jármű, 50 helikopter és több mint 2 000 polgári személy vesz részt.
Az esemény magában foglalna hét katonai zenekart, ejtőernyős ugrásokat és történelmi járművek bemutatóját, majd este koncert és tűzijáték zárná le a napot. A rendezvény tervezett költségei meghaladják a korábbi felvonulásra vonatkozó előrejelzéseket, amelyek 69 millió font összeget emlegettek.
A tervek megvalósítása nem mentes a nehézségektől. Az amerikai hadsereg a rendezvény kapcsán jelentős logisztikai kihívásokkal szembesül, hiszen a katonai járművek és helikopterek átszállítása az ország különböző pontjairól Washingtonba külön költségeket jelent. Az egyik jelentés hangsúlyozza, hogy komoly biztonsági aggályok merülhetnek fel a nagy mennyiségű eszköz vonatúton vagy légi úton történő szállítása során.
Az eseményt Donald Trump kezdeményezte, miután 2017-ben Franciaországban, a Bastille-napi ünnepségen látott egy hasonló felvonulást.
Akkor elhatározta, hogy egy még grandiózusabb rendezvényt tartanak a Pennsylvania Avenue-n, azonban a 2018-as tervek a magas költségek miatt végül elmaradtak. Az újabb javaslatok most az amerikai hadsereg 250. évfordulójára építenek, amely egybeesik Trump születésnapjával.
A washingtoni főpolgármester, Muriel Bowser, aggodalmát fejezte ki a járművek és harckocsik szűk városi utcákon való áthaladása miatt. Szerinte a tankok jelenléte komoly károkat okozhat a főváros infrastruktúrájában.
A hadsereg szóvivője, Dave Butler ezeket a félelmeket enyhítette, kijelentve: A célunk az, hogy olyan eseményt hozzunk létre, amelyet az egész nemzet ünnepelhet velünk. Szeretnénk, ha az amerikaiak jobban megismernék saját hadseregüket és katonáikat. A felvonulás pedig egy nagyszerű módja lehet annak, hogy ezt elérjük.
Az elképzelt rendezvény még a kivitelezés előtt áll, de már most komoly vitákat váltott ki a költségek, a város infrastruktúrájára gyakorolt hatás és a katonai jelenlét erőteljes bemutatása miatt.
