Ma ünnepli hetvenhatodik születésnapját Nagy Feró rockzenész, énekes, médiaszemélyiség, a Beatrice együttes frontembere.
Nagy Feró erdélyi szülők gyermekeként született 1946-ban Letenyén. Szülei azért jöttek át Magyarországra, mert apja nem akart a magyarok ellen harcolni a román hadseregben.
Hamarosan a fővárosba költöztek, eleinte egy kocsiszínben laktak, majd egy óbudai pincelakásba kerültek. Apja az 1950-es években hőszigetelő szakmunkásként dolgozott, majd kisiparos lett.
Feró kamaszként rádió- és tévészerelő szeretett volna lenni, de egy malőr miatt lemaradt a felvételiről, így elektroműszerész ipari tanulónak ment. Ezután elvégezte a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola erősáramú üzemmérnök szakát, de a végső vizsgát halogatta.
Középiskolásként kezdte első zenei próbálkozásait: 1963-tól 1970-ig a Richmond Heads, majd a Zárvatermők tagja volt. 1971-ben csatlakozott a Csuka Mónika vezetésével két évvel korábban alakult, öt lányból álló Beatrice zenekarhoz, amely addig az egyetlen női beatzenekar volt az országban.
A Beatrice ezután lett sikeres, a Gyere kislány, gyere című diszkó- vagy inkább funkyslágerrel az 1977-es Tessék választani! rádiós dalfesztiválon mutatkoztak be.
Feró 1978-ra teljesen átalakította a Beatricét, amelynek frontembere lett. Az immár csak fiúkból álló együttes jellegzetes külsővel koncertezett: bőrszerkóban és babos kendővel a nyakban vagy a homlokon.
Főleg a külvárosi fiatalok körében lett népszerű a banda, amely 1980-ban már az Omega és az LGT előzenekaraként turnézott. Bluesos-punkos rockzenéjük és főleg a Feró által írott szövegeik azonban nem tetszettek az akkori rendszer kultúrfunkcionáriusainak. A zenekar azután lehetetlenült el, hogy 1980-ban a Hobo Blues Band és a P. Mobil társaságában felléptek a Fekete Bárányok koncerten.
Népszerűségük ellenére lemezük nem jelenhetett meg, az illetékesek folyamatosan keresztbe tettek nekik, s végül a nehézségeket megelégelve 1981-ben feloszlott az együttes.
1982 és 1985 között az ős-Bikini együttes alapító tagja, énekese volt, de aztán két album után kiszállt a bandából, és 1987-ben újraélesztette a Beatricét. Hamarosan színre lépett az igazi „Ricse”, amelynek blues és rock alapú dalai élesen, megalkuvás nélkül mutatták be az életbe kevés eséllyel belépő fiatalok helyzetét, érzéseit. Akkoriban Feró volt a magyar új hullám egyik vezéregyénisége, kiadták lemezen az együttes korábban betiltott számait is.
1991-ben sikeres évet zárt a Beatrice: megjelent az Utálom az egész XX. századot című nagylemez, amely 38 héten át szerepelt a hanglemezgyár listáján az élét is megjárva, s a zenekar fennállása óta először lépett föl a Budapest Sportcsarnokban.
Több filmben is szerepelt: először 1979-ben láthattuk a Ki beszél itt szerelemről? című alkotásban, aztán az Úgy érezte, szabadon él, Töredék az életről, Pofonok völgye, István, a király, Céllövölde, A túlélés ára és az Argo című filmekben alakított szerepet.
A médiában is otthonosan mozog: 1989-től három éven át vezette a népszerű Garázs című rádiós ifjúsági műsorát, amely igyekezett összefogni a problémákkal küszködő fiatalokat, és lehetőséget nyújtott amatőr zenekaroknak a bemutatkozásra. Később a televízió Rockkalapács című műsorát vezette, majd a Pannon Rádió munkatársa volt.
Az elmúlt időszakban pedig zsűriként láthatták a nézők a Dal című műsorban, de külön műsora is volt a Petőfi Rádióban.
Nagy Feró munkásságát 2021-ben Kossuth-díjal ismerték el, 2019-ben átvehette a Petőfi Zenei Díj Életműdíját.
Crowds lining the route in St James’s Park watch on as @KingsTroopRHA make their way around the Queen Victoria Memorial ahead of Trooping the Colour. pic.twitter.com/EDzaoWoA8v
God Save The King. HM King Charles III becomes the first monarch in decades to ride on horseback during Trooping the Colour, His Majesty’s Official Birthday. pic.twitter.com/V4oLbvTPyW
The @rafredarrows bring the curtain down on a very special tri-service flypast above central London, the culmination of King Charles III's first Official Birthday Parade as monarch.
Sokan elkezdték találgatni, hogy II. Erzsébet királynő, vajon lemond-e a trónjáról, és a legtöbben arra a következtetésre jutottak, hogy ez most valószerűtlen, de a találgatásokra a királynő egyelőre még semmit nem reagált.
Az egész világot megrendítette a hír, amikor megerősítették Fülöp herceg halálát. Az április 17-én megtartott szűkkörű gyászszertartásról korábban a Metropol is beszámolt.
A találgatások a temetést követően kezdődtek el, hiszen akkor vált még egyértelműbbé, hogy a királynőt mekkora veszteség is érte valójában. Férje, Fülöp herceg egész uralkodása alatt a királynő támasza volt, ráadásul a herceg nyugalomba helyezésének napján, a királynő egyik legmegbízhatóbb tanácsadója is tragikus módon elhunyt, ami szintén nagyon megrázta a királynőt.
II. Erzsébet ma ünnepli a születésnapját, így elképzelhető, hogy nagy bejelentést fog tenni, de a szakértők minden olyan feltételezést elvetnek, amely szerint a királynő elhagyná a trónját.
A királynői szerepéről a volt brit miniszterelnök, Sir John Major úgy beszélt, mint egy „ nagy magányos” életforma és elismerte , hogy „Nagyon korlátozott azon emberek száma, akiknek valójában kitárhatja szívét és akikkel teljes őszinteséggel tud beszélni..”
Crowds lining the route in St James’s Park watch on as @KingsTroopRHA make their way around the Queen Victoria Memorial ahead of Trooping the Colour. pic.twitter.com/EDzaoWoA8v
God Save The King. HM King Charles III becomes the first monarch in decades to ride on horseback during Trooping the Colour, His Majesty’s Official Birthday. pic.twitter.com/V4oLbvTPyW
The @rafredarrows bring the curtain down on a very special tri-service flypast above central London, the culmination of King Charles III's first Official Birthday Parade as monarch.
121 éve, 1900. április 11-én született Márai Sándor, a XX. század egyik legnagyobb magyar írógéniusza, a polgári eszmék egyik legjelentősebb magyar képviselője.
Márai egy szász ősökkel rendelkező előkelő kassai polgárcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot, az 1900-as esztendőben. Az írót eredetileg Grosschmid Sándorként anyakönyvezték, az 1910-es években azonban művésznevet vett fel, mivel alma matere, a kassai premontrei gimnázium és konzervatív családja nem nézte jó szemmel irodalmi ambícióit. Márai szülővárosán kívül még Budapesten és Eperjesen tanult, 1918-ban az utóbbi városban tette le érettségijét.
Az édesapa a família hagyományainak megfelelően ezután a fővárosba küldte fiát, hogy jogot hallgasson, a fiatalember azonban inkább az irodalommal és a politikával foglalkozott. Még 1918-ban megjelent első verseskötete, az Emlékkönyv, mely komoly sikert aratott a kritikusok körében, így Márai hamarosan állást kapott a Budapesti Hírlapnál.
1919 márciusában aztán eljött a tanácsköztársaság 133 napja, amikor a fiatal és naiv művész egy időre a kommunisták mellé állt, így például több alkalommal publikált a Vörös Újságban. Miután Kun Béláék elvesztették a hatalmat, az édesapa úgy gondolta, célszerűbb lesz Márait egy időre eltávolítani Budapestről, ezért Berlinbe, majd Frankfurtba küldte fiát.
Az író végül Németországban is az újságírást választotta az egyetem helyett, a Frankfurter Zeitung közönsége mellett pedig a kassai magyar olvasók is szívesen fogadták Márai tudósításait, illetve az általa készített Kafka-fordításokat. A fiatalember 1923-ban feleségül vette Matzner Ilonát, majd öt évre Franciaországba költözött, ahonnan már az Újság számára küldte cikkeit.
A Márai-házaspár 1928-ban tért vissza Magyarországra, a következő két évtized pedig kiemelkedő jelentőségűnek bizonyult a művész életében. Az egykori lázadó fiatal, aki 1919-ben még a Vörös Újság hasábjain kergette ábrándjait, egy évtized alatt „megtért” családja konzervatív értékeihez, és a polgári irodalom egyik legtehetségesebb és legjelentősebb képviselője lett.
Márai Sándor első regénye, amely A mészáros címet viselte, még 1924-ben, Bécsben jelent meg, ez a mű azonban mégis korszakhatárt jelentett az író munkásságában. Márai, aki egykoron lírikusként kezdte meg pályáját, ezután főként a próza műfajában alkotott, regényeiben, útleírásaiban és naplóbejegyzéseiben a Horthy-korszak polgárságának életét örökítette meg, miközben ádáz harcot vívott a hitleri nemzetiszocializmussal.
Az író 1933-ban, Berlinben első kézből tapasztalta meg a náci ideológia veszélyeit, ám meg kell említenünk, hogy a művész a szovjet bolsevizmusról sem alkotott előnyösebb véleményt. Márai Sándor már a Zendülők és a Csutora című regényekkel is komoly sikert aratott, a csúcspontot azonban az Egy polgár vallomásainak 1934-es megjelenése hozta el, ami a két világháború közti irodalom élvonalába repítette a szerzőt.
Márai a következő években a PEN Clubba, a Kisfaludy Társaságba és a La Fontaine Társaságba is felvételt nyert, főszerepet játszott az 1935-ben Magyarországra látogató Thomas Mann megvendégelésekor, 1942-ben pedig az MTA is levelező tagjai közé választotta.
Az író eközben szinte ontotta magából a sikeresebbnél sikeresebb műveket: a Napnyugati őrjárat londoni útját, a Kassai őrjárat az első bécsi döntéssel visszatérő szülővárosának helyzetét mutatta be, a Szindbád hazatér pedig mesterének, Krúdy Gyulának állított nagyszerű emléket. A második világháború ezer keserűsége paradox módon újabb fénykort hozott Márai művészetében: ekkor született meg A gyertyák csonkig égnek című regény és a Füves könyv is.
Az író a német megszállás miatt teljesen visszavonult a nyilvánosságtól, miután pedig megkezdődött Budapest ostroma, családjával Leányfalun keresett menedéket. A világháború után a művész nyugat-európai körutazásra indult, a magyar viszonyok miatti csalódottságát pedig Sértődöttek című regényében örökítette meg.
Márai Sándor 1945 után komoly dilemmába került, hiszen egyfelől azt kellett látnia, hogy a Szovjetunió befolyása nyomán hazánk egy újabb totalitárius rendszer felé halad, másfelől viszont hazaszeretete miatt nehezen tudta magát rászánni az emigrációra.
Márai döntése 1948-ra érett meg: ekkor családjával Svájcba, majd Olaszországba utazott, 1952-ben pedig a tengerentúlon, New Yorkban telepedett le. Az író élete végéig küldetésének érezte, hogy a polgári hagyományokat és a két világháború közti időszak irodalmának örökségét megőrizze és tovább gyarapítsa.
Ezt a célt szolgálta Márai monumentális naplója, és ez a szándék motiválta az emigrációban született remekművek, például az 1951-ben megjelent Halotti beszéd, a Béke Ithakában, vagy a San Gennaro vérének megírását is. A művész élete végéig reménykedett abban, hogy egyszer visszatérhet majd szülőhazájába, így például az 1956-os forradalom idején azonnal az Óvilágba utazott, majd részt vett a Szabad Európa Rádió magyar adásának szerkesztésében.
Márai azonban a várakozásban egyre inkább megkeseredett, ezért 1979-ben ismét a tengerentúlon, San Diegóban telepedett le, ahol tollával az utolsó pillanatig harcolt a szocialista ideológia ellen. Végrendeletében arra kérte feleségét, hogy mindaddig, amíg Magyarország nem szerzi vissza önrendelkezését, ne engedélyezze művei kiadását, illetve színpadra vitelét (pedig ekkor már lett volna erre lehetőség).
A sors azonban végül úgy hozta, hogy Márai Sándor túlélte feleségét, és élete utolsó három évében gyakorlatilag teljesen egyedül maradt. 1987-től az írót súlyos depresszió kínozta, miközben szervezetét lassan felemésztette a rák és a szülőhaza iránt érzett vágyakozás. Márai elkeseredettségében úgy gondolta, a reménytelen magányból már csak az öngyilkosság jelenthet számára kiutat, ezért 1989. február 21-én, 89 évesen végzett magával San Diego-i otthonában.
Halála egybeesett a rendszerváltás történelmi pillanatával, amikor a már szinte teljesen elfeledett polgári író ismét reflektorfénybe került Magyarországon: Márait a következő években elhalmozták posztumusz kitüntetésekkel, számos alkotását színpadra és filmre vitték, művei pedig több nyelven is megjelentek.
Crowds lining the route in St James’s Park watch on as @KingsTroopRHA make their way around the Queen Victoria Memorial ahead of Trooping the Colour. pic.twitter.com/EDzaoWoA8v
God Save The King. HM King Charles III becomes the first monarch in decades to ride on horseback during Trooping the Colour, His Majesty’s Official Birthday. pic.twitter.com/V4oLbvTPyW
The @rafredarrows bring the curtain down on a very special tri-service flypast above central London, the culmination of King Charles III's first Official Birthday Parade as monarch.
1825. február 18-án Jókay Móric néven született Komáromban. A pápai református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult, joggyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. Már diákként összebarátkozott Petőfivel. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont fogalmazásában. Beállt nemzetőrnek és elkísérte toborzó körútjára Kossuth Lajost. Ekkortól használta vezetéknevében az „y” helyett az „i” végződést, így vetve el szimbolikusan nemesi előjogait.
Adolf Dauthage fotóján (1872 vagy 1873)
1848 augusztusában feleségül vette a nála nyolc évvel idősebb Laborfalvi Rózát, a kor ünnepelt színésznőjét. Házasságát mindenki ellenezte a környezetében, részben a korkülönbség, részben a nő korábban házasságon kívül született gyermeke miatt. Döntése után édesanyja és Petőfi Sándor is megszakította vele a kapcsolatot.
Jókai és Laborfalvi Róza egy 1873-as fényképen
A szabadságharc idején követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra. A világosi fegyverletétel után az önkényuralom bosszújától félve a bükki Tardonán lakott. Felesége szerzett számára menlevelet, így 1850-ben visszatérhetett Pestre. Nagyszabású történelmi regényeinek köszönhetően nagyon hamar a legnépszerűbb író lett, a Kisfaludy Társaság 1860-ban tagjává választotta. A kiegyezést követően írásaiban sokat foglalkozott a kapitalizálódással. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette. Ötvenéves írói jubileuma alkalmából jelent meg 1894-ben műveinek százkötetes díszkiadása.
Laborfalvi Róza halála után 1899-ben újra megházasodott. Második házassága szintén botrányt okozott: 74 éves korában egy 20 éves színésznőt, Nagy Bellát vette el feleségül. Emiatt sokan elfordultak tőle.
Jókai és neje, Nagy Bella
Olaszországi nászútjuk során készült fénykép
Jókai és neje, Nagy Bella 1899-ben, olaszországi nászútjuk során készült fényképéről a következő tréfás megjegyzést tette: „A nápolyi fényképész ugyancsak becsületes ember volt; engem húsz évvel fiatalabbá tett, nőmet tízzel öregbítette s így harmincz évvel közelebb hozott egymáshoz”
Élete végéig dolgozott. Egyik legtermékenyebb írónk – fél évszázados pályafutása alatt megszámlálhatatlan elbeszélést, színművet, verset és több mint száz regényt írt.
Korszakalkotó irodalmi tevékenysége mellett politikai pályája is jelentős volt. Több mint három évtizeden át volt országgyűlési képviselő.
Jókai 1872 és 1874 között, részletekben közölt műve, A jövő század regénye az egyik első magyar tudományos-fantasztikus írás. A történet 1952 és 2000 között játszódik, és megjelenik benne a repülés problémaköre, valamint a műanyag előfutárának is tekinthető „ichor” előállításának víziója is.
Családja és fiatal felesége Jókai halála után évtizedekig pereskedett a szerző örökségéért.
A Magyar Írószövetség kezdeményezésére 2018-óta ünnepeljük a Magyar Széppróza Napját február 18-án, Jókai Mór születésnapján.
Főbb művei: Vadon virágai (elb., 1848); Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből (elb., 1850); Egy bujdosó naplója (elb., 1851); Erdély aranykora (r., 1852); Török világ Magyarországon (r., 1853); Egy magyar nábob (r., 1853-1854); Janicsárok végnapjai (r., 1854); Kárpáthy Zoltán (r., 1854); Szegény gazdagok (r., 1860); Az új földesúr (r., 1863); Politikai divatok (r., 1862-1864); Mire megvénülünk (r., 1865); Szerelem bolondjai (r., 1868-1869); A kőszívű ember fiai (r., 1869); Fekete gyémántok (r., 1870); Eppur si muove. És mégis mozog a föld (r., 1872, 1873); Az aranyember (r., 1872); A jövő század regénye (r., 1872-1874); Enyém, tied, övé (r., 1875); Az élet komédiásai (r., 1876); Egy az Isten (r., 1877); Névtelen vár (r., 1877); Rab Ráby (r., 1879); Szeretve mind a vérpadig (r., 1882); A lőcsei fehér asszony (r., 1885); A cigánybáró (r., 1885); A tengerszemű hölgy (r., 1890); Gazdag szegények (r., 1890); Sárga rózsa (r., 1893); Fráter György (r., 1893).
Crowds lining the route in St James’s Park watch on as @KingsTroopRHA make their way around the Queen Victoria Memorial ahead of Trooping the Colour. pic.twitter.com/EDzaoWoA8v
God Save The King. HM King Charles III becomes the first monarch in decades to ride on horseback during Trooping the Colour, His Majesty’s Official Birthday. pic.twitter.com/V4oLbvTPyW
The @rafredarrows bring the curtain down on a very special tri-service flypast above central London, the culmination of King Charles III's first Official Birthday Parade as monarch.
Húsz éves lett a mindenki által szabadon szerkeszthető online világenciklopédia, a világ hetedik leglátogatottabb honlapja, a Wikipedia.
Az internetezők által szerkesztett webes enciklopédia 2001. január 15-én indult útjára angol nyelven, az első év végére pedig már 18 nyelven volt elérhető. Ez a szám mára 309-re bővült, így a világ egyik leglátogatottabb weboldalává és az egyik legnagyobb, leggyakrabban használt információforrásává vált.
Az oldalt a kezdetektől fogva önkéntesek szerkesztik szerte a világon, minden hónapban több mint félmillióan javítják és ellenőrzik a tartalmát. A honlap 2007-ben bekerült a világ 10 leglátogatottabb weboldala közé, egyedüliként a nonprofit honlapok közül.
A Wikimédia Alapítvány médiatára, a Wikimédia Commons 2004. szeptember 7-én indult el, a feltöltött fájlok száma 2016. január 13-án túllépte a 30 milliós határt, ezzel az oldal egyike lett a világ legnagyobb szabad médiatárainak. Egy felmérés szerint a fejlett ipari országokban (OECD) az emberek havonta átlagosan kilenc Wikipédia-szócikket néznek meg.
A legtöbb emberek által szerkesztett szócikk angol nyelvű, második helyen a német kiadás áll. A teljes szócikkállományt tekintve 2. a szebuano (egy fülöp-szigeteki nyelv), a 3. pedig a svéd, ezeket azonban mesterségesen duzzasztotta fel egy vitatott, svéd fejlesztésű robotszoftver.
A Wikipédia magyar nyelvű változata 2003. július 8-án indult el és ma 482 ezer magyar nyelvű szócikket tartalmaz. A magyar Wikipédia nagyjából 2000 alkalmi és 150 állandó, aktív szerkesztővel rendelkezik.
Az enciklopédia számos elismerést is nyert az évek során: 2015 őszén megkapta a holland király által adományozott Erasmus-díjat, amelyet kiemelkedő kulturális tevékenységet folytató személyeknek vagy intézményeknek ítélnek oda, valamint kiérdemelte a spanyol királyi család kitüntetését, az Asztúria Hercegnője-díjat is, nemzetközi együttműködés kategóriában. Bár a világ legnagyobb szabad médiatára nem nyereségérdekelt, az online lexikont működtető – a technikai hátteret biztosító és több mint 100 fizetett programozót alkalmazó – Wikimédia Alapítvány évente több mint 120 millió dollár adományhoz jut.
Crowds lining the route in St James’s Park watch on as @KingsTroopRHA make their way around the Queen Victoria Memorial ahead of Trooping the Colour. pic.twitter.com/EDzaoWoA8v
God Save The King. HM King Charles III becomes the first monarch in decades to ride on horseback during Trooping the Colour, His Majesty’s Official Birthday. pic.twitter.com/V4oLbvTPyW
The @rafredarrows bring the curtain down on a very special tri-service flypast above central London, the culmination of King Charles III's first Official Birthday Parade as monarch.
Wass Albert (szentegyedi és czegei gróf Wass Albert; Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő Magyarországon csak halála után vált ismertté. 1944-től emigrációba kényszerült, először Németországba, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Nicolae Ceauşescu elnökségének éveiben Romániában könyveit betiltották. Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban szinte ismeretlen volt.
Wass Albert a Kolozsvár melletti Válaszúton született, tanulmányait Debrecenben, a németországi Hohenheimben és Párizsban végezte. Erdélybe apja betegsége miatt 1932-ben tért vissza, egy ideig azonban nem tudott még a családi ügyekkel foglalkozni, mert a román hadseregben a kötelező sorkatonai szolgálati idejét töltötte. Nagyapja halála után, 1936-ban átvette az egyházi tisztségét, így az erdélyi magyar református egyház kerületének főgondnoka lett.
A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) alapján Erdély északi része visszakerült Magyarországhoz. A következő év elején Wass Albertet a magyar Mezőgazdasági Minisztérium erdészfelügyelőnek nevezte ki Dés településre. Két hónappal később pedig a kolozsvári Ellenzék című lap irodalmi szerkesztője lett.
Mint tartalékos tiszthelyettes 1942 májusától három hónapos katonai kiképzésen vett részt, melynek végeztével a Magyar Királyi Lovasság zászlósi rangját kapta meg. A következő év márciusában a lap főszerkesztőjét behívták a hadseregbe, Wass megbízott helyettes lett. Wass Albert saját életrajzában meséli el, hogy alig három hónap után „két német a Gestapótól behatolt a szerkesztőségbe, felmutatva a parancsot, hogy a német hadsereg megbízásából »felügyelniük« kell a lapot, egyszerűen kisétáltam az irodámból, és felmentem a hegyekbe. Két hét múlva édesapám régi barátja, Veress Lajos tábornok üzent, hogy a németek »keresnek« engem. Hogy elkerülje a kellemetlenségeket, Veress tábornok, aki az Erdélyben állomásozó magyar hadsereg parancsnoka volt, egyenruhát adott nekem, s mint alhadnagyot Ukrajnába küldött a 9. Magyar Királyi Lovassággal, ahonnan csak karácsonykor tértem vissza.” Ezt a feladatot olyan jól látta el, hogy kétszer is megkapta a vaskeresztet.
Wass különböző beosztásokat látott el a hadseregben, majd 1944 áprilisától Veress Lajos tábornok szárnysegédje lett. A háború vége felé közeledvén a szovjet csapatok (majd később a románok is) egyre beljebb nyomultak. 1944 decemberében mutatták volna be egy drámáját a Nemzeti Színházban, de a bemutató a szovjet megszállás miatt elmaradt.
A II. világháború utolsó szakaszát katonatisztként élte át. Nem várta meg Észak-Erdély újbóli román elfoglalását, 1945 húsvétján lépte át a nyugati határt, az emigrációt választotta. Először Sopronba utazott, majd 1952-ig Németországban élt, Bleichbachban, később Hamburgban. Onnan 1951. szeptember 21-én az amerikai hatóságok megfelelő vizsgálatainak lefolyása után az Egyesült Államokba utazott, ahol nyugdíjaztatásáig, a floridai egyetemen a nyelvi laborban dolgozott.
A román Néptörvényszék 1946 tavaszán Wass Albertet távollétében halálra ítélte háborús bűnökért és gyilkosságért. Azzal vádolták, hogy 1940-ben az Észak-Erdélybe bevonuló magyar csapatoknak parancsba adta egy ortodox pap családjának és néhány románnak, a helyi zsidó kereskedőnek és családjának, valamint az ortodox román pópának és annak magyar szolgálójának a kivégzését.
A román hatóságok többször is kérték kiadatását, 1979-ben az USA Igazságügyi Minisztériuma többszöri átvizsgálás után, nem kellő megalapozottságára hivatkozva elutasította a kérelmet.
Wass Albert többször is azt állította, hogy a román kommunista állam titkosrendőrsége, a Securitate merényletek sorozatával igyekezett őt megölni – ezt azonban nem sikerült bizonyítania.
Az Egyesült Államokban töltött emigrációja során a Floridai-félsziget közepén elhelyezkedő Ocala Nemzeti Park területén lakott haláláig (egyes híradások szerint öngyilkos lett). Ténylegesen saját vadászpuskájával végzett magával: szájába vette a puska csövét, s elsütötte a fegyvert. Astorban (Florida) halt meg 1998-ban. Nehéz anyagi helyzetbe került, mert szélhámosok kiforgatták a vagyonából (ami leginkább temérdek könyvének szerzői joga volt). Kívánsága teljesült azzal, hogy hamvai Erdélyben, a marosvécsi (az egykori Kemény-) kastély kertjében, Kemény János mellett nyugszanak.
Magyar állampolgársága
A magyar sajtóban évekig tartotta magát az a vélekedés, hogy Wass Albert magyar állampolgárságát, többszöri kérvényezése ellenére, haláláig sem kapta vissza, s állampolgársági kérelmét a magyar állam rendre elutasította, arra hivatkozva, hogy a párizsi békeszerződés szerint újra automatikusan román állampolgár lett. 2007-ben Simicskó István KDNP-s és Babák Mihály fideszes képviselő arra kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy adjon posztumusz állampolgárságot Wass Albertnek. Az elnöktől azt a választ kapták, hogy ez több okból nem lehetséges, amelyek közül a legfontosabb, hogy Wass 1997-ben már megkapta a magyar állampolgárságot – az író magyar állampolgárként halt meg. Ugyanakkor az állampolgárságot igazoló okirat csupán egy éves időtartamra szólt, melyet az író sérelmesnek tartott, s nem is élt vele.
Irodalmi munkássága
A fiatal gróf számára az irodalmi sikert az 1934-ben megjelent A farkasverem című regénye hozta meg, aminek köszönhetően Baumgarten-díjban részesült és több irodalmi társaság is tagjává fogadta. Molter Károly az 1941-ben megjelent Erdélyi elbeszélők című antológiában így méltatta: „Természetérzéke, tájmegidéző képessége csodálatos. Művei szélesen hömpölygő, robbanó erejű, nagyvonalú alkotások. A fiatal erdélyi prózaírók közül kiválik egyéni hangjával, látásmódjával; izgalmas történetei úgy áradnak belénk, mint egy forró vérhullám.”
Több mint negyven könyve közül az első egy verseskötet volt, a Virágtemetés (1927); első regénye pedig a Farkasverem (1934), amelyért 1940-ben – ahogy Wass Albert fogalmazott – „a Baumgarten-díjat vágták a fejemhez”. Az Adjátok vissza a hegyeimet (1949) és A funtineli boszorkány (1952) még Európában jelent meg, de az Elvész a nyom (1952), a Tizenhárom almafa (1952), az Elvásik a veres csillag (1965) és a Kard és kasza (1974–1976) már az Amerikai Egyesült Államokban látott napvilágot.
Művei alapvetően a halála után kezdtek el terjedni Magyarországon, és fokozatosan egyre nagyobb népszerűségre tettek szert. A természet szépségeiről és titkairól, az erdélyi népek sorsáról és lelkivilágáról, a történelmi viharokról vagy akár az emberi értékekről írva számos örökérvényű iránymutatást és üzenetet hagyott hátra. Valószínűleg ennek köszönheti rendkívüli olvasottságát.
Erdélyben és aztán az emigráns szerepben is nyíltan felvállalta a magyar érdekek képviseletét, részben emiatt a mai napig sok támadás éri.
Crowds lining the route in St James’s Park watch on as @KingsTroopRHA make their way around the Queen Victoria Memorial ahead of Trooping the Colour. pic.twitter.com/EDzaoWoA8v
God Save The King. HM King Charles III becomes the first monarch in decades to ride on horseback during Trooping the Colour, His Majesty’s Official Birthday. pic.twitter.com/V4oLbvTPyW
The @rafredarrows bring the curtain down on a very special tri-service flypast above central London, the culmination of King Charles III's first Official Birthday Parade as monarch.
IX. szimfóniáját már siketen vezényelte, azóta a mesterséges intelligencia befejezte a X. is. Nem tudni pontosan, hogy december 16-án vagy 17-én, de az biztos, hogy 250 éve Bonnban látta meg a napvilágot Ludwig van Beethoven, minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje.
A születése napja pontosan azért nem ismert, mert akkoriban még polgári anyakönyvek nem készültek, így csak 1770. december 17-i kereszteléséről maradt fenn hivatalos adat. Mivel a keresztelőt általában a gyermek születésének napján vagy másnap tartották, a Brockhaus Riemann zenei lexikon szerint feltételezhető, hogy Beethoven 1770. december 16-án született.
Flamand származású zenészcsaládban jött a világra, innen nevében a van szócska. Részeges apja mindenáron Mozarthoz hasonló csodagyereket akart belőle faragni, így a kisfiúnak már akkor zongoráznia kellett, amikor a billentyűket még csak zsámolyról érte el.
Formális iskolai tanulmányait 11 évesen befejezte ugyan, de műveltséget szerzett, nyelveket tanult, Homéroszt, Plutarkhoszt, Shakespeare-t olvasott, zenei nevelését pedig valóban hozzáértő és jó szándékú muzsikusok vették át. Első mestere Christian Gottlieb Neefe volt, aki nemcsak zongorista tehetségét ismerte fel, hanem megismertette vele Bach Das Wohltemperiertes Klavier című művét, Händel, Mozart munkásságát, felkeltette érdeklődését a zeneszerzés iránt.
Tizenévesen már ilyen darabokat komponált:
1786-ban Bécsben Mozart fogadta tanítványául, de csak néhány órát vehetett tőle, mert anyja halála miatt haza kellett utaznia. A lelki megpróbáltatások, két testvére nevelésének terhe megtörte Beethovent, aki egyik betegségből a másikba esett.
Végül Waldstein gróf vette pártfogásába, s bevezette az arisztokrata körökbe. Beethoven ismét Bécsbe ment, ahol Haydn, majd Mozart vetélytársa, Salieri lett a zenetanára. A császárvárosban zongoravirtuózként lett ismert, első nyilvános fellépésén Mozart d-moll zongoraversenyét és saját B-dúr zongoraversenyét játszotta. Első nagyszabású zeneszerzői estjét 1800-ban tartotta, e korszakában született I. és II. szimfóniája, első három zongoraversenye, valamint Pathétique és Holdfény zongoraszonátája.
Hallása 1795 után kezdett megromlani, ám életének leginkább kínokkal teli időszaka egyben nagy teremtő korszaka is. Ekkor írta hatalmas szimfóniáit, köztük az V. Sors és a VI. Pastorale szimfóniát. A demokrata érzelmű komponista a zenetörténetben fordulatot jelentő harmadik, Eroica szimfóniáját Napóleonnak dedikálta, de amikor hírét vette, hogy az császárrá koronázta magát, széttépte az ajánlást. E korszakban született negyedik és ötödik zongoraversenye, a Waldstein és az Apassionata zongoraszonáta, egyetlen hegedűversenye és egyetlen operája, a Fidelio. Beethoven a Fideliót tartotta legkedvesebb művének, jóllehet a sikerhez többször kellett átdolgoznia s négy nyitányt is írt hozzá.
Beethoven hallásának elvesztésével egyre zárkózottabb lett. Egy ideig fültölcsér használatával próbálkozott, sikertelenül, később környezetével „beszélgető füzetekben” kommunikált, s felhagyott a koncertezéssel. Késői éveiben született utolsó hat zongoraszonátája, több kamaradarabja, a Missa Solemnis és A távoli kedveshez című dalciklusa.
Életművének megkoronázása és talán legismertebb műve a IX. szimfónia, amelyet két év alatt komponált, de az előkészületek mintegy másfél évtizedet vettek igénybe. A monumentális mű utolsó tételében a hangszerek mellett az emberi hang is megszólal, a Schiller versére íródott Örömóda a szeretet és emberi jóság hangokba öntött vallomása, ma Európa, valamint az Európai Unió himnusza.
Az 1824-es bemutatón a már teljesen siket komponista vezényelt, de a legenda szerint a sikerről csak akkor bizonyosodott meg, amikor az egyik énekes az ünneplő nézők felé fordította. (Egy idei tanulmány ugyanakkor azt állítja, egy keveset még hallhatott a zeneszerző halálakor.)
A zeneszerző soha nem házasodott meg, a „halhatatlan kedveshez” írott leveleinek címzettje Antoine Brentano, Brunszvik Teréz vagy Jozefin lehetett. Többször tartózkodott a Brunszvik-család martonvásári birtokán, számos műve született itt. Martonvásáron emlékére nyaranta Beethoven-esteket tartanak, emlékmúzeuma az idén újult meg. Visszavonultsága miatt mogorvának, sőt gorombának tartották, otthonában rendetlenség uralkodott, külsejére sem fordított sok gondot, a zenei újdonságok azonban élete végéig foglalkoztatták.
Élete végén elhatalmasodott májbetegsége, egy kutatás szerint szívritmuszavara magyarázhatja egyes művei ritmusváltásait. Az sem kizárt, hogy akaratlanul ólommérgezést kapott: májzsugorát és hasi ödémáját ólom tartalmú gyógyszerrel kezelték, s ólmot tartalmazott az általa fogyasztott bor és ásványvíz is. Minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője 1827. március 26-án halt meg Bécsben, utolsó útjára több ezren kísérték, sírja a bécsi központi temetőben található.
Tervezett X. szimfóniáját, amelyből csak néhány vázlat maradt fenn, mesterséges intelligencia segítségével fejezték be, az idén áprilisra tervezett bemutatót a koronavírus-járvány miatt 2021 őszére halasztották. Így hangzik:
A járvány miatt közönség nélkül, de megtartják viszont a Bonni Operaházban a Beethoven születésének 250. évfordulóját ünneplő koncertet. A West Eastern Divan Zenekar Daniel Barenboim sztárkarmester vezette csütörtöki koncertjét élőben közvetítik. Frank-Walter Steinmeier tartományi elnök köszöntőbeszéde felvételről lesz látható.
Crowds lining the route in St James’s Park watch on as @KingsTroopRHA make their way around the Queen Victoria Memorial ahead of Trooping the Colour. pic.twitter.com/EDzaoWoA8v
God Save The King. HM King Charles III becomes the first monarch in decades to ride on horseback during Trooping the Colour, His Majesty’s Official Birthday. pic.twitter.com/V4oLbvTPyW
The @rafredarrows bring the curtain down on a very special tri-service flypast above central London, the culmination of King Charles III's first Official Birthday Parade as monarch.
85 éves lett Alain Delon, az európai filmművészet egyik legnagyobb sztárja, aki olyan alkotásokkal írta be magát a mozgókép egyetemes történetébe, mint a Ragyogó napfény, a Rocco és fivérei, a Napfogyatkozás, A párduc, A szamuráj, A medence vagy a Klein úr – és aki olyan szórakoztató tömegfilmek értékét emelte jelenlétével, mint a Fekete tulipán, a Volt egyszer egy tolvaj, a Borsalino, a Zorro, az Airport ’79 vagy a Zsaru-filmek.
És Jean-Paul Belmondo mellett – sokak szerint előtte – a legnagyobb élő francia filmszínész. Pontosabban, gondolva pályája elején és vége felé alakított nagyszerű színpadi szerepeire: a legnagyobb francia színész.
Minden kétséget kizáróan: Alain Delon az elmúlt bő fél évszázad talán legnépszerűbb francia színésze, aki szerzői alkotások sorával örökre beírta nevét a filmművészet szent kánonjába, miközben a legszélesebb közönség a szórakoztató igényű zsánerdarabok sztárjaként zárta a szívébe. Nem ritka, inkább egyenesen természetes – főleg a francia mozivilágban – az efféle „színészsors”, a művészet és a tömegszórakoztatás párhuzamossága. Delon esetében mindenesetre elmondható, hogy mindkét területen sikerült emlékezeteset nyújtania – sőt, gyakorta szerepelt olyan filmekben, amelyek sikerrel békítették ki a művészet és a tömegszórakoztatás látszólagos ellentéteit.
Ösztönös tehetség, hiszen nem végzett színiakadémiát, a mesterséget sokkal inkább gyakorlat közben tanulta, rangos rendezők filmjeiben szerepelve csiszolódott a francia film ragyogó ékkövévé. E minősítés cseppet sem túlzó, ha figyelembe vesszük, hogy Delon kritikusai rendre kiemelik a színész gyémánthoz hasonlóan hideg és kemény, mégis ragyogó jelenlétét. S valóban, Delon egyik legfőbb színészi védjegye a már-már érzéketlennek tűnő visszafogottság, ugyanakkor finom és intelligens arcjátékával – s metsző tekintetével – képes mély és gyakran gyötrő érzelmeket felszínre hozni.
Mintegy véletlenül, de sorsszerűen került a film világába – hányatott gyerek- és ifjúkor után. 1935. november 8-án született a Párizs melletti Sceaux-ban, a szülei korán elváltak, ő pedig négyévesen nevelőszülőkhöz került, az anyja pedig csak az után vette ismét magához, hogy férjhez ment egy mészároshoz, majd a rossz magaviseletű gyerek válogatott internátusokban nevelkedett. Miután vagy egy tucatnyi iskolából eltanácsolták, 15 évesen félbehagyta tanulmányait, két évvel később pedig jelentkezett a haditengerészethez, Indokínában szolgált, majd – fegyelmi vétségei miatt előrehozott –leszerelése után Párizsban a legkülönfélébb munkákból tartotta el magát. Pincérként dolgozott, amikor megismerkedett és összebarátkozott a színészi pályát épp kezdő Jean-Claude Brialyval, aki 1957 májusában magával vitte a Cannes-i filmfesztiválra – egy amerikai tehetségkutató (David O. Selznick embere) itt figyelt fel a megnyerő külsejű fiatal Delonra, s kínált neki hét évre szóló tengerentúli szerződést.
Delon mégsem élt a lehetőséggel, hogy ő legyen az új James Dean, mert miközben angol nyelvleckéket vett Párizsban, megismerkedett a rendező Yves Allégret-vel, aki azt tanácsolta neki, előbb Franciaországban csináljon karriert. Delon megfogadta Allégret tanácsát, s rögtön (parányi) szerepet vállalt a rendező Amikor a nő zavarba jön (1957) című krimijében, majd az Yves fivére, Marc Allégret rendezte Légy szép és tartsd a szád! (1958) című komédiában (a film jelentősége leginkább abban áll, hogy ez az első olyan alkotás, amelyben Delon és a francia film másik, későbbi nagy csillaga, Jean-Paul Belmondo együtt szerepelt).
Első főszerepét Pierre Gaspard-Huit-től kapta 1958-ban a Christine című kosztümös romantikus filmben (ennek forgatásán ismerkedett meg Romy Schneiderrel, akivel 1963-ig állt hosszú jegyességben), az igazi átütő sikerre viszont még két évet kellett várnia – 1960-ban két, ma már filmtörténeti klasszikusban is letette színészi névjegyét: a René Clément rendezte, Patricia Highsmith A tehetséges Mr. Ripley című regényéből készült Ragyogó napfény Tom Ripley-jeként és Luchino Visconti (Giovanni Testori A Ghisolfa-híd című regénye által ihletett) Rocco és fivérei című remekműve „címszereplőjeként”.
Noha Clément-nal nem indult felhőtlenül a kapcsolata, ő és Visconti voltak Delon első nagy mesterei – a Míly öröm élni-ben (1961), A macskák-ban (1964) és a Párizs ég?-ben (1966) Clément, A párduc-ban (az 1963-as Lampedusa-adaptációért Delont Golden Globe-díjra jelölték) Visconti rendezte. Az olasz rendező afféle apapótlékként is szolgált, akire Delon nem csupán szakmai tudása, de intelligenciája és eleganciája miatt is felnézett, s aki két filmre szorítkozó együttműködésük során életre szóló hatással volt a színészre: Delon bevallása szerint a legkomolyabb mesterségbeli leckéket Viscontitól kapta („ami lettem, azt neki köszönhetem” – így emlékezett később a rendezőre).
A Ragyogó napfény nemzetközi hírű sztárrá, a Rocco és fivérei megkérdőjelezhetetlen tehetségű színésszé avatta Delont, aki nem elégedett meg a gyors sikerrel, és a hatvanas években a legkülönfélébb szerepkörökben próbálta ki magát – lenyűgöző szerzői alkotásokban és válogatott műfajú tömegfilmekben egyaránt.
A teljesség igénye nélkül: Visconti és Clément filmjei mellett Michelangelo Antonioni Napfogyatkozás-a (1962), az Alvilági melódia (1963, r.: Henri Verneuil), A fekete tulipán (1963, r.: Christian-Jaque), az Amerikában forgatott Egyszer egy tolvaj (1965, r: Ralph Nelson) vagy a Kalandorok (1967, r: Robert Enrico) nem csupán a színészi sokszínűséget, de a művészi önkeresés egy-egy állomását is jelzik.
A jellegzetes, visszafogott mégis erőteljes, vészjósló feszültséget hordozó jelenlétben megfogható Delon-imázs Jean-Pierre Melville két transzcendens bűnfilmjében, A szamuráj-ban (1967) és A vörös kör-ben (1970), valamint a Jacques Deray rendezte A medencé-ben (1969) és Henri Verneuil maffiamozijában, a Szicíliaiak klánjá-ban (1969) kristályosodott ki – s vált végérvényesen egyértelművé, hogy Delon színészete leginkább a bűnfilmben talál otthonra.
Melville, a francia bűnügyi film legnagyobb mestere, legalább akkora hatással volt Delon karrierjére, mint Clément és Visconti. A szamuráj forgatókönyvét egyenesen az általa legokosabbnak tartott francia színész számára írta, már 1963-ban, ám Delon épp akkoriban tette első hollywoodi kitérőjét. Noha nem Melville teremtette meg a szinte üres tekintetű, rezzenéstelen arcú Delont, akinek rezignált nyugalma mögött a legmélyebb érzések háborognak – s akinek arcára az események, a többi szereplő hatására a néző kivetítheti saját érzelmeit és értelmezéseit –, inkább csak tökéletesre csiszolta a visszafogottság feszültségére építő deloni jellemábrázolást, de ő segített megtalálni Delonnak a számára ideális színészi arculatot, a vonzó bűnözőt, amely szerepkör már korábban is jellemző volt a színész pályáján, de először A szamuráj-ban párosult a metafizikával.
Ennek a sajátos, a jelenlét erejét eszköztelenségben felfokozó filozofikus játékmodornak eredménye A medence is, de Delon egyik legszemélyesebb és legjobb filmje, a Klein úr (1976, r.: Joseph Losey) is. Mindkettőnek köze van a bűnhöz, bizonyos szempontból a krimihez, de mindkettő jóval rétegzettebb, egy-egy mélyfúrás az emberi pszichébe.
Persze A szamuráj-jal egy üzletileg is sikeres bűnügyi filmes karrier is elindult: 1968-ban Adel Productions néven Delon saját produkciós céget alapított, amellyel főleg bűnfilmeket kezdett gyártani: a Jeff (1969, r.: Jean Herman) után például a Borsalinó-t (Deray rendezte, aki egy időre afféle könnyen kezelhető házi direktorává vált), amelyben legnagyobb riválisával, Jean-Paul Belmondóval szerepelt (jól össze is vesztek, sőt Belmondo pert indított, mert Delon nem teljesítette partnere néhány, szerződésben kikötött kívánságát).
Előszeretettel alakított magányos kopókat is – ez részben ugyancsak Melville-nek köszönhető. A tragikusan korán meghalt rendező utolsó filmjében, a Zsaru-ban (1972) Delon kemény és kitartó rendőrt alakít, s ez a film egy csapásra vonzóvá tette számára a szerepkört.
A hetvenes-nyolcvanas években jóformán egymást érték a Delon fémjelezte „Zsaru”-filmek: a Zsaru mellett a Zsaru-történet (1975, r.: Jacques Deray), a Delon rendezői bemutatkozásával készült Egy zsaru bőréért (1981), A zsaru szava (1985, r.: José Pinheiro) és a Ne ébreszd fel az alvó zsarut (1988, r.: José Pinheiro).
Noha többször próbált betörni Hollywoodba, nemzetközi sikereket is elsősorban európai filmekkel ért el. 1985-ben A mi történetünk-ben (1984, r.: Bertrand Blier) nyújtott alakításáért elnyerte a francia Oscarként is emlegetett César-díjat. Kiégett, alkoholista férfit alakít, aki megismer egy fiatal nőt a vonaton, alkalmi kalandba bonyolódnak, s megszállottjává válik a nőnek, kiutat és új esélyt lát az életre, de a nő nem az, akinek gondolja, vagy épp mindig az, akinek szeretné – a szerelmi álmok delíriumos szatírája új alfejezetet nyitott Delon pályájában: a korábban felépített (és párhuzamosan ápolt), vonzó, magányos harcos imázs tudatos lerombolásának, de legalábbis idézőjelek közé helyezésének első figyelemre méltó kísérlete volt.
Ugyanebben az évben hasonlóan önimázsromboló szerepet játszott Volker Schlöndorff Proust-adaptációjában, a Swann szerelmé-ben, hetyke és homoszexuális Charlus báróként. De minimum önironikus Jean-Luc Godard idézetekből összeollózott, filmtörténeti allegóriának szánt remekművében, az Újhullám-ban (1990) is.
És ott a Casanova visszatér (1992, r.: Édouard Niermans), amelyben a 17 éve száműzetésben élő kalandor polihisztor várja, hogy kémszolgálatért cserébe visszatérhessen Velencébe. Erkölcsi mélyrepülés, amelyet egy szerelmi kudarc még nyomasztóbbá tesz – de a gyötrelmeket leginkább az öregedés teszi elviselhetetlenné.
„Egyikük sem merte a másikról levenni tekintetét. Casanováéban düh és szégyen volt, a lányéban szégyen és rémület. S Casanova tudta, hogy a lány látja őt, mert a levegő tükrében ő is látta magát, ebben a tükörben úgy, mint a tegnapiban, amelyik a toronyszobában lóg a falon: sárga, gonosz képpel, mély ráncokkal, vékony ajkakkal, szúrós szemmel – s ezenkívül az elmúlt éjszaka kicsapongásától, a reggel hajszolt álmától, s az ijesztő ébredéstől háromszorosan összetörten. S amint Marcolina pillantásából kiolvashatott, nem az volt, amit százszor szívesebben olvasott volna: tolvaj, szélhámos, csirkefogó, nem, azt olvasta ki belőle, ami minden szidalomnál jobban leverte, azt a szót, ami a legborzasztóbb volt, ami az utolsó ítéletét jelentette: öreg ember” – írja Arthur Schnitzler a film kiindulópontjául szolgáló kisregényében (Casanova hazatér). Noha a film híján van egyéb erényeknek, Delon tökéletesen alakítja az öregedéstől rettegő, hiú, lezüllött és cinikus kalandort. Hét évvel később – az ugyancsak önironikusra hangszerelt, megöregedett sztárok önjátékára építő Színészek (r.: Bertrand Blier) után – Delon bejelentette a visszavonulását.
Nem tartotta magát elsősorban önmagának tett fogadalmához, miszerint nem áll többet kamera elé. A kétezres években főként tévés produkciókban szerepelt (Frank Riva, Une journée ordinaire), illetve felbukkant az Asterix az olimpián -ban (2008, r.: Frédéric Forestier és Thomas Langmann). Utóbbit elintézhetnénk egy vállrándítással, de ugyan ki alakíthatná a legfranciább képregény adaptációjában Julius Caesart, ha nem az idős Delon – egyszerre ragyogva a francia film örök csillagaként, és a nézők felé kacsintva, kifigurázva saját imázsát.
Crowds lining the route in St James’s Park watch on as @KingsTroopRHA make their way around the Queen Victoria Memorial ahead of Trooping the Colour. pic.twitter.com/EDzaoWoA8v
God Save The King. HM King Charles III becomes the first monarch in decades to ride on horseback during Trooping the Colour, His Majesty’s Official Birthday. pic.twitter.com/V4oLbvTPyW
The @rafredarrows bring the curtain down on a very special tri-service flypast above central London, the culmination of King Charles III's first Official Birthday Parade as monarch.
100. születésnapját ünnepelte augusztus 13-án Barkaszi Julianna Beregsomban, akit e jeles évfordulón a népes rokonság és a szomszédok mellett a KMKSZ Beregsomi Alapszervezetének és a helyi református egyházközségnek a küldöttsége, a község elöljárói és sokan mások is köszöntöttek. Hogy mindenki elférjen, a család egy sátrat állított fel az udvaron.
Juliska néni olvasóinknak azt üzente, ne felejtsenek el soha imádkozni, szerinte az Istenbe vetett hit a legfontosabb, ami át tudja az embert segíteni a nehézségeken.
Nem volt könnyű az élete, de minden nehézséget és tragédiát el tudott fogadni, helyt tudott állni. Beregsomban, a mostani házától nem messze, a főút túlsó oldalán született Nagy Bálint lányaként. Már húsz éves elmúlt, amikor férjhez ment Barkaszi Lajoshoz, akivel másfél évet éltek csak együtt. Férjét a II. világháború idején besorozták a magyar hadseregbe, aki megsebesült, és abba bele is halt. Sátoraljaúlyhelyen van eltemetve, ott még fejfája is volt, amin szerepelt a neve. „Mondtam is neki, amikor elfele ment, hogy nem látlak én már többet. Úgy is volt.”
Lányát, Valikát egyedül nevelte fel, akit férjhez adott, de sajnos őt is fiatalon elveszítette. Valika közlekedési balesetben halt meg, a kapujukban ütötték el. Így két kisfiú unokáját is a 76 éves özvegy Juliska néni nevelte fel. Jelenleg egyik unokájának családjával él, korához képest jó egészségnek örvend, szemüveg nélkül olvassa az újságot, egyedül sétálgat az udvaron. Családtagjai kapcsán elmondta: „Ezek segítenek mindenben. Mindent hoznak, ami kell. Igaz, van úgy, hogy egész nap csak a négy fal közt ülök, nem jön be senki. Sok dolguk van mindig, ilyenkor nyáron még a kertben is. De jó a Jóisten velünk van. Megsegített idáig”– jegyezte meg bizakodva.
Juliska néni élt a csehszlovák, a magyar, a szovjet rendszerben is, és most az ukránban. Arra a kérdésemre, hogy melyik volt ezek közül a legjobb, melyikre emlékszik szívesebben, a következőket válaszolta: „Annak, aki egymaga volt, mindig nehéz volt.” Fiatalabb korában műtétje után rögtön dolgoznia kellett, figyelmen kívül hagyva az orvos utasítását. A helyi kolhozban dolgozott, kacsákat, libákat, baromfit gondozott. Soha sem gondolta volna, hogy ilyen nagy kort fog megélni.
A Juliska nénit köszöntők vendégek közül Barta Ferenc, a KMKSZ Beregsomi Alapszervezetének elnöke, a Mezőkaszonyi Kistérség Tanácsának képviselője tudósítónknak elmondta: „Jó érzés látnunk, hogy kicsiny falunkban 100 esztendős kort is élhetnek emberek, egészségben. Ehhez sok minden kell, de legelsősorban szeretet és olyan környezet, ahol az ember megtalálhatja mindennapi örömeit, lelkesíthet másokat, ezekből merítheti a mindennapi küzdelemhez szükséges energiát.” Barta Ferenc elmondta, hogy Juliska néni régóta tagja a KMKSZ-nek. Családtagjai máig aktivistaként segítik a helyi alapszervezet munkáját, így természetes, hogy a KMKSZ Beregsomi Alapszervezetének a küldöttsége ajándékkal és virággal köszöntötte az ünnepeltet.
Juliska néni sok mindenkit nem is ismert a vendégek közül. Megjegyezte: „Már nem ismerem ezeket a fiatalokat.” Nagyon örült, hogy vele együtt ünnepelhetett a 92 éves sógornője, Tóthné Barkaszi Vilma, illetve egy ugyancsak 92 éves szomszédasszonya.
Ezúton is azt kívánjuk Juliska néninek, hogy az Isten jó egészségben tartsa meg szerető családja körében.
Crowds lining the route in St James’s Park watch on as @KingsTroopRHA make their way around the Queen Victoria Memorial ahead of Trooping the Colour. pic.twitter.com/EDzaoWoA8v
God Save The King. HM King Charles III becomes the first monarch in decades to ride on horseback during Trooping the Colour, His Majesty’s Official Birthday. pic.twitter.com/V4oLbvTPyW
The @rafredarrows bring the curtain down on a very special tri-service flypast above central London, the culmination of King Charles III's first Official Birthday Parade as monarch.
A tervekkel ellentétben a koronavírus-járvány miatt mégis zárt körben, az ilyenkor szokásos több százezres ünneplő tömeg nélkül köszöntötték a brit uralkodót hivatalos szombati születésnapján.
A 94 esztendős II. Erzsébet királynő, aki 68 éve ül az Egyesült Királyság trónján, három hónapja legnagyobb vidéki rezidenciáján, a London nyugati határában fekvő Windsor ősi kastélyában tartózkodik 99 éves férjével, Fülöp edinburghi herceggel, és mindketten maradéktalanul tartják magukat azokhoz a korlátozó intézkedésekhez, amelyeket a királynő kormánya március végén hozott a járvány megfékezése végett.
Az uralkodó valós születésnapján, április 21-én elmaradtak az ilyenkor szokásos tüzérségi díszsortüzek is, amelyekkel a hadsereg tiszteleg minden évben a Buckingham-palota tőszomszédságában fekvő hatalmas Green Parkban, illetve a Temze partján, a Tower ősi épületegyüttese mellett.
Szombaton lett volna esedékes a királynő hivatalos születésnapi ünnepsége, a Trooping the Colour néven közismert, hagyományosan júniusban esedékes színpompás katonai parádé is, amelyet mindig a királyi lovas testőrség londoni laktanyájának parkjában, a Horse Guards Parade-en tartanak.
Az uralkodó ide az elmúlt évtizedekben mindig díszes hintón, nem kevésbé díszes lovas kísérettel, családtagjai társaságában érkezett a Buckingham-palotából, és megtekintette a másfél ezer fős díszelgő alakulat ünnepi parádéját.
A palota és az ünnepség helyszíne között húzódó, vörös aszfaltjáról híres Mall sugárút mentén ilyenkor rendszerint százezrek köszöntik a királynőt.
Szombaton azonban a windsori kastély belső nagy parkjában, közönség nélkül, a Walesi Gárda néhány tucatnyi katonájának díszszemléjével tartották meg a hivatalos születésnapot, amelyre a királynő gyalog érkezett közeli lakosztályából.
A katonák és katonazenekar tagjai a kormány előírásának megfelelően egymástól két méter távolságot tartva sorakoztak fel, és az ünnepség az ilyenkor szokásos másfél óra helyett alig húsz percig tartott.
A Trooping the Colour – a csapatzászlók ceremoniális bemutatása a hadsereg díszelgő alakulatainak – 1748 óta a mindenkori brit uralkodó születésnapjának ünnepsége. Azt azonban, hogy a hivatalos királyi születésnap mindig nyáron legyen, VII. Eduárd király, Viktória királynő fia honosította meg a múlt század első évtizedében.
VII. Eduárd születésnapja novemberben volt, amikor a brit időjárás általában alkalmatlan bármiféle nagyszabású szabadtéri rendezvény megtartására, ezért helyezték át a júniusi időpontra a hivatalos ünnepséget.
A százezreket vonzó ceremóniát II. Erzsébet királynő csaknem hét évtizedes uralkodásának kezdete óta eddig csak egyszer, 1955-ben törölték, az akkori országos vasutassztrájk miatt.
Az azóta eltelt 65 évben a rendkívül visszafogott szombati hivatalos születésnapi ünnepség volt az első, amelyet nem a hagyományos helyszínen, közönség nélkül rendeztek.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A tervekkel ellentétben a koronavírus-járvány miatt mégis zárt körben, az ilyenkor szokásos több százezres ünneplő tömeg nélkül köszöntötték a brit uralkodót hivatalos szombati születésnapján.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1592080140
[modified] => 1592062373
)
[title] => Zárt körben ünnepelték II. Erzsébet hivatalos születésnapját
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=18363&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 18363
[uk] => 18403
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 18365
[image] => Array
(
[id] => 18365
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/erzsebet-1.jpg
[original_lng] => 89469
[original_w] => 760
[original_h] => 427
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/erzsebet-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/erzsebet-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/erzsebet-1.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/erzsebet-1.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/erzsebet-1.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/erzsebet-1.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/erzsebet-1.jpg
[width] => 760
[height] => 427
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1592117872:8
[_thumbnail_id] => 18365
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 3067
[translation_required_done] => 1
[_oembed_5f04de4ca600c405cb3f6bcc6073a9d7] =>
Crowds lining the route in St James’s Park watch on as @KingsTroopRHA make their way around the Queen Victoria Memorial ahead of Trooping the Colour. pic.twitter.com/EDzaoWoA8v
God Save The King. HM King Charles III becomes the first monarch in decades to ride on horseback during Trooping the Colour, His Majesty’s Official Birthday. pic.twitter.com/V4oLbvTPyW
The @rafredarrows bring the curtain down on a very special tri-service flypast above central London, the culmination of King Charles III's first Official Birthday Parade as monarch.
