A Perényi Kultúrkúriában került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Oktatás és pedagógiai tudományok, valamint Számvitel és adóügy szakok hallgatói diplomaátadó ünnepségére. A mesterképzést keresztfélévvel végzett diákok a sikeres államvizsgák és az akkreditációt követően vehették át a végzettségüket igazoló okleveleiket. A másfél évvel ezelőtt indult képzésre 17 hallgató jelentkezett. Több szempontból történelmi esemény ez a mai, hangsúlyozta Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora. A végzős hallgatók nevében Dávid Alexandra Oktatás és pedagógiai tudományok képzésben részt vett diák mondott köszöntőbeszédet. Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulátusának főkonzulja kiemelte, a nehéz időszak ellenére a beregszászi főiskola, a kárpátaljai fiatalok igényeihez igazodva bővíti a képzési lehetőségeket. A fogadalomtételt követően a diplomákat Csernicskó István és Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke adták át. Az ünnepségen a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola nagydobronyi részlegének Dobronyi rózsák citeraegyüttese, valamint a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola tanulói léptek fel.
Magyarország álláspontja következetes: kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, valamint tovább folytatja a humanitárius segítségnyújtást Ukrajnában. Erről Bacskai József beszélt Ivano-Frankivszkban, a Szent Illés Próféta Templom alagsorában magyar kormánytámogatással létrehozott szociális pékség avató ünnepségén. Az ungvári magyar főkonzul elmondta: nem ez az első magyar segítséggel lebonyolított program a városban és Ivano-Frankivszk megye területén. A kezdeményezés mellé állt a „Tiszta Szívvel” Jótékonysági Alapítvány, amelynek működtetésében részt vállal Vaszil Visivanyuk, Magyarország tiszteletbeli konzulja. Az elképzelésről beszéltem Bacskai József főkonzul úrnak. Elmondtam, hogy természetesen jó az, ha egyszeri támogatásként élelmiszercsomagokat tudunk adni az embereknek, de ha beindulna a pékség, az folyamatos ellátást biztosítana a rászorulóknak. Egy hónap elteltével jött a válasz, hogy a magyar kormány támogatja a kezdeményezést. Az eredmény önmagáért beszél. A terveink szerint a péksütemények egy részét értékesítenénk és a befolyó pénzből tudnánk fedezni a sütöde fenntartási költségeit, valamint a liszt beszerzését, amiből a szociális kenyeret fogjuk sütni. Jelenleg az egyházközség 800 tagja szorul valamilyen jellegű támogatásra. Ők valamennyien részesülnek majd az itt sütött kenyérből. Az ünnepségen jelen volt Szumi megye parlamenti képviselője is, aki stábunknak elmondta: ez a szociális projekt gyors ütemben valósült meg, akárcsak a háborús övezetben élő gyermekek üdültetésének megszervezése. Mielőtt megáldotta a pékséget Volodimir Vitisin metropolita elmondta: a hasonló közös projektek közelebb hozzák egymáshoz az ukrán és a magyar népet, a két országot is. A pékség a tervek szerint minden nap fog működni. Kapacitását jelzi, hogy 50 péksütemény hat perc alatt sül meg. Kenyeret pedig az igényeknek megfelelően fognak sütni.
Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a Kárpáti Kiadóval közösen nemrég két nyelven ‒ ukránul és magyarul ‒ jelentette meg Petőfi Sándor Az apostol és János vitéz című elbeszélő költeményeit. A Petőfi-bicentenárium keretében megjelent két hiánypótló kötetetet a magyar kultúra napján mutatták be a kárpátaljai közönségnek, egybekötve a Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai támogatásával készült Petőfi a világ körül című vándorkiállítás megnyitásával.
Hétfőn délután a Hungarológia Központ zsúfolásig megtelt nagytermében elsőként Zékány Krisztina, az Ungvár Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének vezetője szólt a megjelentekhez, felelevenítette a Himnusz megírásának történetét és a magyar kultúra napjának apropóját.
– A mai napon ennek szellemét megtartva csatlakozunk a rendezvénysorozathoz, s két jeles kiadványt tárunk a nagyközönség elé. 2022-t a Magyar Országgyűlés Petőfi-emlékévvé nyilvánította, és a magyar költészet egyik legismertebb alakja előtt adózva jelentette meg a főkonzulátus az Apostolt és a János vitézt című elbeszélő költeményeket két nyelven.
Az Apostolt Jurij Skrobinec, ismert ungvári költő fordította, első ízben 1968-ban látott napvilágot a Kárpáti Kiadó gondozásában. A kötet azóta nem jelent meg ukrán nyelven. A mű az ukrán és magyar nyelv oktatásában egyaránt felhasználható, ezért a kiadó koordinátora példányokat fog eljuttatni a kárpátaljai megyei közkönyvtárak koordinálásával oktatási intézményekbe, pedagógusszövetségen keresztül kárpátaljai magyar tannyelvű osztályoknak, iskoláknak. Továbbá eljuttatják nyugat-ukrajnai és fővárosi egyetemekre is, Novák Katalin elnök asszony tavaly augusztusi kijevi látogatása során ezt a kötetet ajándékozta Volodimir Zelenszkij elnöknek.
Az 1844-ben íródott János vitéz ukránul először 1972-ben úgyszintén Jurij Skrobinec fordításában jelent meg. Most kisebb példányszámban Réti János kárpátaljai festőművész illusztrációival látott napvilágot december végén. A kötethez hangos könyv is készült.
Zékány Krisztina a megjelentek figyelmébe ajánlotta a Bródy-villa falain berendezett Petőfi a világ körül vándorkiállítást, amelyet nagyon sok magyar külképviselet nagy sikerrel mutatott be az elmúlt időszakban Európában, Ázsiában, Afrikában. A tárlat rendhagyó módon mutatja be Petőfi Sándor egyéniségét, versidézetekkel, ábrázolásokkal mint nemzeti, forradalmi és romantikus költőt.
Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja nyitóbeszédében köszöntötte a megjelenteket a magyar kultúra napja alkalmából és megjegyezte: rendhagyó módon nem Kölcsey munkásságáról, a Himnusz születéséről fog beszélni, hanem ez alkalommal a magyar kultúra egyik legnagyobb alkotójáról, Petőfi Sándorról, két kötetéről, amelynek ukrán‒magyar megjelentetését a Petőfi‒200 programsorozat keretében a magyar kormányzat és a főkonzulátus támogatta.
– Mindkét kiadvány könyvkiadási szempontból csodálatos munka, hiánypótló ritkaság, s mindkettőnek megvan a saját története. Az egyik kötet ötletgazdája a Kárpáti Kiadó igazgatója volt, a másikat a főkonzulátus álmodta meg, az anyagi támogatók között ott volt Novák Katalin, Magyarország elnök asszonya, a Sándor-palota, Magyarország Kormánya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium – mondta a diplomata és kiemelte: mindkét kiadvány egyedülálló illusztrált munka, melyet öröm kézbe venni, s ezért köszönet illeti a kiadó munkatársait.
Berta Eleonóra, a Hungarológia Központ igazgatója a vendégeket köszöntve megjegyezte: nagy megtiszteltetés, hogy egy ilyen nívós eseménynek szolgálhatnak helyszínül.
– 2024-ben ez az első kulturális rendezvényünk és úgy gondolom, hogy magasra lett téve a mérce, de természetesen további tudományos és kulturális magas szintű rendezvényeknek szeretnénk helyszínül szolgálni.
Viktor Braszlavec, a Kárpáti Kiadó igazgatója a könyvek elkészítésének történetét osztotta meg. Szólt az előkészületi munkálatokról, több fontos részletet megtudhattunk a könyvek születésének történetéről, az abban közreműködő művészekről, a szakmai titkokról.
A János vitéz a könyv lapjain lévő QR-kódok segítségével hallgatható is. Magyar szövegét Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő hangján hallhatjuk, az ukrán verziót pedig Sip Okszána, az Ungvári Művészeti Akadémia docense, Ukrajna érdemes művészeti dolgozója és Anasztázia Sztelmah, az akadémia 4. évfolyamos diákja, a Bavka Kárpátaljai Megyei Akadémiai Bábszínház színésze szólaltatja meg. A hangfelvételeket a TV21 Ungvár stúdiójában rögzítették.
A hangos könyv ukrán hangjai a helyszínen is előadtak néhány versszakot, sőt Okszána asszony magyarul is felolvasott egy részletet.
– Gyermekkorom óta hallgattam Petőfi verseit, az ungvári járási Homokon születtem, a nagymamám magyar volt, Sebők Juliska. Tőle hallottam először János vitézt is, s most, amikor a hangos könyv elkészítésére felkértek, nagy megtiszteltetés volt. Nagymamám már sajnos régen nem él, de az emlékeimben őrzöm a hangját magyar versek, legendák, dalok formájában – mesélte Síp Okszána.
A könyvbemutatón jelen volt Jurij Skrobinec, ismert kárpátaljai fordító lánya, Leszja Láver. Köszönetet mondott és kiemelte, édesapja, aki tavaly töltötte volna be 95 évét, ha megélte volna ezt az eseményt, nagyon boldog lenne.
– Mintha visszatértem volna a gyermekkoromba, amikor édesapám felolvasta a fordításokat, mert közben tanácsot kért, tudta, hogy egyszerű embereknek készíti, gyerekeknek, s mindig kikérte a családtagok véleményét. 11 éves voltam, amikor az Apostolt fordította. A János vitézt is gyerekkoromban olvastam, én voltam az első olvasója.
A fordító az a személy, aki hidakat épít a két kultúra között, ezek szellemi hidak, s a szellemi, kulturális hidak a legerősebbek, ezeket semmilyen bombával vagy drónnal nem lehet lerombolni. Örülök, hogy megjelent két híd, amelyek egyesítik a magyar és az ukrán népet, a kultúráikat, s nehéz túlértékelni ezeknek a jelentőségét – fogalmazott Leszja Láver.
A rendezvény második részében kötetlen beszélgetés következett, a vendégek kézbe vehették a két Petőfi kiadványt, megtekinthették a Petőfi a világ körül című vándorkiállítást, Réti János festőművész illusztrációit.
Megérkeztek a program utolsó helyszínére, a nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskolába azok a korszerű laptopok, amelyekkel a magyar kormány támogatja a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatási intézmények működését. A projekt keretein belül összesen 40 számítótechnikai eszköz érkezett vidékünk 5 iskolájába: a Técsői Református Líceumba, az ungvári Drugeth Gimnáziumba, Munkácson II. Rákóczi Ferenc Középiskolába és a Szent István Líceumba, valamint az ugocsai kisváros magyar iskolájába. Az eszközöket Magyarország Ungvári Főkonzulátusa adta át az intézmények vezetőinek. Bacskai József, a diplomáciai testület főkonzulja elmondta, a jövőben a nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola felújítása is megvalósul a magyar kormány támogatásával. A 4 korszerű, az oktatási folyamatot elősegítő számítástechnikai eszközt Nyibilevics Mónika, a nagyszőlősi magyar iskola igazgatója vette át. Stábunknak elmondta, ezek a laptopok a jövőben a szaktanárok munkáját könnyítik meg. A számítástechnikai eszközök kulcsfontosságú szerepet játszanak az oktatási folyamatban: elősegítik a pedagógusok munkáját, lehetővé teszik a hozzáférést a digitális tananyagokhoz, és elengedhetetlen eszközei a távoktatásnak.
A magyar kormány 40 számítástechnikai eszközt adományozott a kárpátaljai magyar nyelvű oktatási intézményeknek. A digitális eszközök lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanárok könnyen hozzáférjenek oktatási forrásokhoz, frissítsék a tananyagokat és hatékonyan kommunikáljanak a diákokkal. Korszerű számítógépek érkeznek a Técsői Református Líceumba. A magyar kormány támogatásának köszönhetően összesen 40 darab számítástechnikai eszköz jut el a kárpátaljai magyar nyelvű oktatási intézményekbe. Az első, 20 laptopból álló szállítmányt ungvári magyar főkonzul adta át a técsői intézménynek, melynek működtetését 2023. január elsejétől vette át a kistérségtől a Kárpátaljai Református Egyház és a Técsői Református Gyülekezet. Az azóta eltelt egy év alatt jelentős fejlesztések, külső és belső felújítási munkálatok zajlottak az intézményben nagyrészt a magyar állam támogatásával. Az adomány másik felét pedig Vida László első beosztott konzul vitte személyesen vitte az Ungvári Drugeth Gimnáziumba, ahol jelenleg közel 140 diák tanul. Ez pedig már a következő helyszín, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola. A közel 400 diákkal foglalkozó intézményben most hét laptopot adtak át. Január folyamán a legtöbb kárpátaljai intézményben online kezdték meg a tanévet, így minden technikai segédeszköz elkél. A másik munkácsi intézmény, amely támogatásban részesült, az a Szent István Líceum. Nem állami intézmény lévén az anyaország gondviselésének köszönhetően működhet a líceum immár több mint 20 éve. Az iskola igazgatója úgy véli, hogy a háború okozta nehézségekkel a Jóisten felé fordulva megbirkóznak, a magyar kormány pedig nagytestvérként támogatja őket. Az adományozott modern számítástechnikai eszközök, békeidőben is elősegítik a pedagógusok munkáját, de a háborús időkben felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak tanárnak, diáknak egyaránt.
A TV 21 Ungvár híradója is beszámolt arról, hogy a magyar kormány támogatásának köszönhetően 40 korszerű számítógép jutott el a kárpátaljai magyar nyelvű oktatási intézményekbe. Az első, 20 laptopból álló szállítmányt Bacskai József, ungvári magyar főkonzul adta át a Técsői Református Líceumnak, az adomány másik felét pedig a napokban Vida László első beosztott konzul vitte személyesen a helyszínekre, melyek közül az első az Ungvári Drugeth Gimnázium volt, ahol jelenleg közel 140 diák tanul. Az igazgató elmondta, hogy a most kapott öt darab digitális eszköz lehetőséget teremt arra, hogy a tanárok könnyen hozzáférjenek oktatási forrásokhoz, frissítsék a tananyagokat és hatékonyan kommunikáljanak a diákokkal. Ez pedig már a következő helyszín, a közelmúltban sajnos gyakran a híradásokba került Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola. A közel 400 diákkal foglalkozó intézményben most hét laptopot adtak át, melyeket az iskola igazgatója, Schink István vett át. A másik munkácsi intézmény, amely támogatásban részesült, az a Szent István Líceum. A számítástechnikai eszközök oktatási intézményeknek való adományozása kiváló módja annak, hogy támogassák a diákok és oktatók digitális fejlődését. Ezek az eszközök lehetővé tehetik akár a diákoknak is, hogy online hozzáférjenek a digitális tananyagokhoz, videókhoz és interaktív oktatási eszközökhöz. A Kárpátaljára kerülő 40 laptop annak köszönhető, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Panyi Miklós, a Miniszterelnökség politikai és stratégiai államtitkára úgy döntött, felkarolja ezen intézménynek a működését, amibe a Nemzetpolitikai Államtitkárság is bekapcsolódott. A modern számítástechnikai eszközök, mint a laptopok is, kulcsfontosságú szerepet játszanak a digitális oktatásban és a távoktatási környezetben. Elősegíthetik a pedagógus munkáját, vagy éppen olyan diákok is hozzáférhetnek a távoktatási lehetőségekhez, akik egyébként esetleg nehezebben jutnának hozzá az számítógépes eszközökhöz.
A magyar kormány 40 korszerű számítógéppel támogatja a magyar nyelvű oktatási intézményeket Kárpátalján. Az első, 20 darab laptopból álló szállítmányt Bacskai József ungvári magyar főkonzul adta át a Felső-Tisza-Vidéken, a Técsői Református Líceumnak azzal a céllal, hogy növeljék a szórványban működő intézményben az oktatás színvonalát. A técsői líceumban mintegy száz magyar származású diák tanul a környező szórványtelepülésekről. A Técsői Református Líceum működtetését 2023 január elsejétől vette át a kistérségtől a Kárpátaljai Református Egyház és a Técsői Református Gyülekezet. Az azóta eltelt egy év alatt jelentős fejlesztések, külső és belső felújítási munkálatok zajlottak az intézményben nagyrészt a magyar állam támogatásával. Ezt segítik elő majd minden bizonnyal ezek a számítógépek is. Az adomány másik felét ungvári, munkácsi és nagyszőlősi oktatási intézményekbe juttatja majd el az ungvári magyar főkonzulátus.
A TV21 Ungvár munkatársai Beregszász szíve címmel készítettek dokumentumfilmet a beregszászi nagyzsinagóga rekonstrukciós munkálatairól. A filmben betekintést kapunk az előkészületi tervek megvalósulásáról és a kivitelezési, építészeti munkálatok tervezésének folyamataiba. A film Beregszász zsidóságának és egykori nagyzsinagógájuk történetét is bemutatja. A történeti visszatekintés után megismerkedhetünk a zsinagóga XXI. századi igényeket kiszolgáló városi kulturális központtá való átalakításának terveivel is, amelyeket kárpátaljai és magyarországi szakemberek ismertetnek. A néző egy történelmi esemény szemtanújává válik: hogyan bontják ki az 1960-as években a zsinagógára ráépített betonszarkofágból az épületet és alakítják át egy multifunkcionális kulturális központtá.
Ezúttal ismét csak szűk körben került vetítésre az 50 perces dokumentumfilm. Beregszász után Ungváron a Magyar Ház adott otthont a rendezvénynek. A Budapestről érkezett Tamási Judit, a Beregszászi nagyzsinagóga projekt koordinátora is megtisztelte jelenlétével az összejövetelt.
Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja üdvözölte a meghívottakat és rövid történelmi visszatekintésben felidézte a projekt indulását.
Elhangzott, hogy a rekonstrukciós munkálatokat 2022. február 18-án Magyar Levente miniszterelnök-helyettes, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Beregszászban jelentette be Viktor Mikita kormányzó jelenlétében Ukrajna és Magyarország közös projektjeként. A Beregszászi Városi Művelődési Ház az egykori, 1883-ban felépült, majd 1969-ben átépített nagyzsinagóga, Beregszász város főterének egyik meghatározó épülete, s egyben az évszázadok óta békében együtt élő soknemzetiségű és vallású vidéknek egyik kiemelkedő szimbóluma is.
– Sajnos azonban a legrosszabb álmunkban sem gondoltuk volna, hogy a bejelentést követően néhány nap múlva arra ébredünk, hogy háború van Ukrajnában, Európában, oda a mindennapi békés életünk és a jövőre vonatkozó terveink. 2022. február 24-én minden megváltozott, az elmúlt 637 napban az emberek a megmaradásért küzdöttek, felújításról vagy építkezésről a mindennapokban, a közbeszédben szó sem eshetett. Az élet azonban, ha nem is a megszokott módon, nem a megszokott mederben, de megy tovább. Valamelyest előre kell és lehet tekinteni a jövőbe, legyen szó oktatásról, kultúráról, hagyományőrzésről, közös előre mutató fejlesztésekről, építkezésekről – emelte ki a főkonzul.
Ismételten biztosította a jelenlévőket, hogy a Beregszászi Művelődési Ház rekonstrukciója nem merült a feledés homályába, hiszen Magyarország ezt a projektet sem állította le, sőt, több más újabb projekttel együtt teljes gőzerővel folytatja a munkát Belső-Ukrajnában és Kárpátalján.
– A filmben bemutatott és más projektekkel, felújításokkal, ugyanakkor nem csupán a kárpátaljai magyar honfitársainknak, de az ukrán barátainknak is segíteni szeretnénk, téve mindezt a két ország között jóemberi és jószomszédi kapcsolatok szellemében. Erre irányul Magyarország aktív külpolitikája és minden Ukrajnába érkező közvetett és közvetlen humanitárius és egyéb támogatás is – hangsúlyozta Bacskai József.
A diplomata elmondta azt, is hogy a beregszászi nagyzsinagóga rekonstrukciója kapcsán először a szakemberek láttak hozzá az épület feltérképezéséhez, a felújítás tervezéséhez, az állagmegóvás legsürgetőbb feladatainak elvégzéséhez. A tervezési munkálatokról, a projektben részt vevő szakemberek elbeszélései alapján Beregszász szíve címmel egy nagyszerű és maradandó dokumentumfilm készült Debreceni Kamilla, Balla Béla, Bereczky Tamás, Molnár Ildikó, K. Debreceni Mihály, Vass Tamás, Debreceni Mihály, Koczáver Sándor közreműködésével, akik közül többen megtisztelték jelenlétükkel a vetítést.
– Elkészültek a tervek, eljött az építkezés ideje. Bízunk benne, hogy a háború hamarosan véget ér, és az újjáépülő, gazdaságilag fejlődő Ukrajnának egyik meghatározó, európai értékű közös ukrán és magyar együttműködésben megvalósuló kulturális szimbóluma lesz a felépülő és új funkciókkal bővülő egykori zsinagóga épülete – zárta köszöntőjét Bacskai József.
A vetítést követően a szomszédos teremben Brinkács István ungvári festő olajképeiből és bőrtechnikával készített alkotásaiból álló kiállítás megtekintése mellett tudtak gondolatokat cserélni a meghívottak.
Több éves munka eredményeként elkészült A történeti Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye papi névtára. A szerkesztők a kötetet Bendász István kanonok gyűjtése alapján állították össze. Az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégiumban tartott könyvbemutatón Bacskai József, ungvári magyar főkonzul beszédében hangsúlyozta: egy különösen értékes adatokat tartalmazó kiadvány látott napvilágot. A könyvbemutatón Demkó Ferenc, helynök rámutatott: a kötet annak a bizonyítéka, hogy a görögkatolikus egyháznak évszázadok óta meghatározó szerepe volt ebben a régióban. Bendász István görögkatolikus kanonok a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye XX. századi történetének meghatározó alakja, aki egész életében gyűjtötte az egyházmegyére vonatkozó adatokat, az egyházmegyében valaha élt és szolgált áldozópapok életrajzát. Bendász István az 1980-as évek folyamán szerette volna megjelentetni gyűjteményét. Ez azonban nem sikerült. Hagyatékát fia, Bendász Dániel atya az Ortutay központban helyet kapott, az édesapjáról elnevezett könyvtárnak adományozta. 2020-tól itt zajlott a papi adatlapok rendszerezése, katalogizálása és a kibővített életrajzok elkészítése fényképekkel kiegészítve. Ez teszi igazán értékessé a kötetet nem csak a görögkatolikus papság, a hívek, hanem mindenki számára, aki kutatni szeretné, vagy jobban megismerni Kárpátalja történetét. Bendász Istvánt, akár csak a többi görögkatolikus papot üldözték a szovjet hatóságok. 5 évet töltött a Gulágon. Könyvtárát és az összegyűjtött iratokat a házkutatások miatt gyakran más családoknál, vagy rejtekhelyeken, például dupla mennyezet alá rejtette el. Hagyatéka a csodával határos módon menekült meg és maradt az utókorra.
Szűk körben a viski református parókián adták át Czébely Lajos református kántor, helytörténész, költő, nyugalmazott tanár számára Novák Katalin Magyarország Köztársasági elnökének rangos elismerését. A Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést a helyi magyar közösséget szolgáló, többek között a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatás érdekében végzett elkötelezett és kitartó munkája elismeréseként adományozták Czébely Lajosnak.
A magát elsősorban tanárnak valló Czébely Lajos az elmúlt évtizedek során számos publicisztikával, több verseskötettel, valamint helytörténeti monográfiával is gyarapította a kárpátaljai magyarság szellemi és kulturális értékeit, mindemellett elhívatott pedagógusként tevékenykedett több mint negyvenöt éven át. Nemcsak az iskolai közösségnek, de a helyi viski magyarságnak is meghatározó alakja. A kitüntetésre a viski református gyülekezet javasolta Czébely Lajost. A díjat Magyarország Ungvári Konzulátusának főkonzulja, Bacskai József adta át. A különös díjátadó alkalmával a főkonzul elmondta: „Visken, mondhatnánk azt is, hogy a felső-Tisza-vidéki magyarság egyik központjában vagyunk. Czébely Lajos a helyi közösség alapvető támasza volt és mind a mai napig az” – emelte ki beszédében a konzul. Mint fogalmazott: „A kitüntetés előterjesztője a település református közössége volt, s az, hogy ilyen családias körben sikerült átadni a kitüntetést, az nekik is köszönhető. A mindenható is így akarta, hogy ma Visken adjuk át a kitüntetettnek, ezt a nagyszerű díjat” – jegyezte meg Bacskai József.
Jenei Károly református lelkész szerint Czébely Lajos nemcsak kiváló pedagógus, de valódi kántortanító is, aki elhívatott alázattal szolgálja a helyi református közösséget immáron több évtizede, folytatva ezáltal édesapja örökségét. A pedagógus az egyházban kifejtett szolgálata mellett a viski kulturális és közösségi életnek is meghatározó alakja. „Közösségi vonatkozásban mi elsősorban mint egyházi embert igyekeztünk javasolni. Hiszen nálunk ő a nagybetűs kántor minden értelemben, természetesen hozzá téve azt, hogy az a fajta közösségi munka, ami az iskola történetet vagy a nagyközség történetét mint egy monográfiát megírt, az egy pluszérték számunkra” – hangsúlyozta a lelkész. Mint mondta: „Nagyon sok éven keresztül gyakorlatilag sem egyházi, sem kulturális, sem más típusú megemlékezés vagy rendezvény nem történt meg anélkül, hogy Czébely Lajos ne szólalt volna fel ott, vagy pedig ne idéztük volna valamelyik megszólalását, vagy könyvéből valamelyik részt. S mondtuk, ezt azért tudjuk, sőt a mai napig is azért tudhatjuk, mert ő olyan alázatos és kitartó volt, hogy utánajárt és ezt könyvformájában is kiadta.”
A díj kapcsán maga a kitüntetett így nyilatkozott: „Az egész díjátadások sorozata, mint egy aranyeső a számomra. De a meglepetés mellett örömmel is tölt el, hogy van Magyarország határain kívül és belül olyan sok ember, aki méltányolta az igyekezeteimet és érdemesített erre a díjra és ezt elfogadták. Valójában az érdemekről nem tudok beszélni, mert egész életemben igyekeztem a közösségeket szolgálni legyen az bármi: zenekar, énekkar, egyházi gyülekezet, iskolai és még sorolhatnám, hogy miben sikerült ezalatt a hetven év alatt részt vennem. Az biztos, hogy az első nagy közösségem ungvári diákkoromban volt, utána gáti magyartanárként 21 év, majd ezt követően Visken 26 év magyar szakos tanárként, és ahogy elértem a nyugdíjaskort, igyekszem egyházi szolgálatommal, a templom orgonistájaként segíteni a közösséget, ameddig bírom” – jegyezte meg Czébely Lajos.
A sokoldalú közéleti tevékenységet folytató Czébely Lajos a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést megelőzően pár héttel vehette át a KMKSZ javaslatára Orbán Viktor miniszterelnöki kitüntetését, a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat. Czébely Lajos igen tevékeny nemcsak az egyházi életben, de a KMKSZ aktív tagjaként jelen van mind a mai napig a helyi közösségi életben is.