Európai polgári kezdeményezést nyújtottak be az Európai Bizottságnak, amelyben arra kérik a testületet, hogy tegyen törvényjavaslatot az Európai Parlamentnek a dohányzás visszaszorítása érdekében.
A javaslat szerint az Európai Unióban a 2010 után született polgárok nem vásárolhatnának többé dohány- és nikotintartalmú terméket. A bizottság a kezdeményezést befogadta, a tartalmi vizsgálatát azonban még nem végezte el.
Az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy nyilvántartásba veszi a Felhívás a dohányfüstmentes környezet és az első európai dohányzásmentes generáció elérésére 2030-ig című európai polgári kezdeményezést.
A kezdeményezés szervezői arra kérik a bizottságot, hogy tegyen jogszabályjavaslatot az új generációk dohányfüggőségtől való megóvása érdekében, lépjen fel a kapcsolódó környezeti veszélyek és a dohányzás ellen.
A szervezők azt akarják elérni, hogy a brüsszeli végrehajtó testület olyan jogi lépésekre tegyen javaslatot, amelyek megszüntetik a dohány- és nikotintermékek értékesítését a 2010 után született európaiak számára.
A kezdeményezés konkrét intézkedéseket is szorgalmaz a csikkmentes vízpartok és nemzeti parkok európai hálózatának létrehozására, a szabadtéri füstmentes terek kiterjesztésére, valamint a dohányreklámok teljes betiltására.
Az Európai Bizottság közleménye szerint az európai polgári kezdeményezésre irányuló kérelem megfelel a vonatkozó jogszabályokban szereplő feltételeknek, jogilag elfogadható. A kezdeményezés tartalmát az uniós bizottság ebben a szakaszban még nem vizsgálta.
A szerdai regisztrációt követően a szervezők megkezdhetik a támogató aláírások összegyűjtését, amelyre egy év áll rendelkezésükre. A szabályok értelmében, ha egy európai polgári kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató aláírást kap legalább hét különböző tagállamból, akkor a brüsszeli testületnek reagálnia kell: el kell döntenie, hogy helyt ad-e a kérelemnek, vagy elutasítja, de döntését mindkét esetben meg kell indokolnia.
Az európai polgári kezdeményezés nem eshet a bizottság hatáskörén kívül, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az Európai Unió értékeivel.
Hozzájárult az Európai Parlament a koronavírus elleni védettséget igazoló tanúsítványok június 30-án lejáró érvényességének egyéves meghosszabbításához annak érdekében, hogy az uniós állampolgárok élhessenek az Unión belüli szabad mozgáshoz való joggal – közölte az uniós parlament csütörtökön.
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén 453 szavazat, 119 ellenszavazat, és 19 tartózkodás mellett elfogadott megállapodás szerint az uniós védettségi igazolványok érvényességének meghosszabbítása mellett a vonatkozó jogszabályi változások azt is lehetővé teszik a tagországok számára, hogy új típusú antigén-teszteken alapuló vizsgálati tanúsítványokat állítsanak ki – írja az MTI.
A tagállamoknak kerülniük kell a védettségi igazolványt birtokló polgárok szabad mozgásának indokolatlan korlátozásait, nyomatékosították a képviselők. Ha mégis utazási korlátozások bevezetésére kényszerülnek, akkor azoknak mindenképpen arányosnak kell lenniük, és bevezetésüknek figyelembe kell vennie az Európai Betegmegelőzési és Járványvédelmi központ (ECDC) legfrissebb tanácsait.
A jogszabály szerint hat hónappal az igazolványok érvényességének meghosszabbítása után az Európai Bizottságnak értékelnie kell, hogy a vonatkozó rendelet további fenntartása továbbra is szükséges illetve arányos-e. A képviselők egyöntetű véleménye szerint a rendelet alkalmazásának a lehető legrövidebbnek kell lennie, és a járványügyi helyzet változásával azonnal hatályon kívül kell helyezni.
A koronavírus elleni védettséget igazoló uniós tanúsítványt létrehozó, jelenleg hatályos rendeletet 2021. június 14-én fogadták el. Az Európai Bizottság február 3-án javasolta a rendelet érvényességének meghosszabbítását egy évvel, azaz 2023. június 30-ig. A rendelet az Európai Unió Tanácsának jóváhagyását követően lép hatályba.
Annak biztosítására, hogy az uniós állampolgárok élhessenek az Európai Unión belüli szabad mozgáshoz való jogukkal, az Európai Parlament (EP) támogatja a koronavírus elleni védettséget igazoló uniós tanúsítványok június 30-án lejáró érvényességének egyéves meghosszabbítását, és tárgyalásokat kezd a tagállamokkal ennek részleteiről – közölte az EP csütörtökön.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalás szerint az uniós védettségi igazolványok érvényességének meghosszabbítása mellett olyan jogszabályi változásokról is szó van, amelyek lehetővé tennék a tagországok számára, hogy új típusú antigénteszteken alapuló vizsgálati tanúsítványokat állítsanak ki.
A képviselők hangsúlyozták: a tagállamoknak kerülniük kell, hogy indokolatlanul korlátozzák a védettségi igazolvány birtokosainak szabad uniós mozgását. Ha mégis utazási korlátozások bevezetésére lenne szükség, azoknak a kockázatokkal arányosnak kell lenniük, és bevezetésük az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb tanácsainak figyelembevétele mellett történhet.
Az EP-képviselők azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy hat hónappal az igazolványok érvényességének meghosszabbítása után értékelje, hogy a vonatkozó rendelet fenntartása szükséges-e, és továbbra is arányos-e. A képviselők ugyanis azt szeretnék, hogy a rendelet alkalmazásának időtartama a lehető legrövidebb legyen, és amint a járványhelyzet lehetővé teszi, hatályon kívül helyezzék.
A koronavírus elleni védettséget igazoló uniós tanúsítványt létrehozó, jelenleg hatályos rendeletet 2021. június 14-én fogadták el. Az Európai Bizottság február 3-án javasolta a rendelet érvényességének meghosszabbítását egy évvel, azaz 2023. június 30-ig. Más, célzott módosítások bevezetésére is javaslatot tett, például az engedélyezett antigéntesztek körének bővítésére, továbbá arra, hogy a klinikai vizsgálatokban részt vevők részére is lehessen oltási igazolványt kiállítani.
Az Európai Unió (EU) kisebbségpolitikájáról, az EU és Ukrajna kapcsolatáról, a kárpátaljai magyarság helyzetéről, a környezetvédelem fontosságáról számolt be Bocskor Andrea kárpátaljai származású európai parlamenti képviselő.
– Az Európai Parlament Fidesz–KDNP-frakciójának képviselőjeként második ciklusát tölti Brüsszelben. Az ötéves ciklus felénél tartva milyen észrevételei vannak az Unió politikájáról?
– Az Unió politikája egyre uniformizáltabb, és sajnos egyre inkább balra tolódik. Ennek jó példája az Európai Néppárt (EPP), amely az Unió legszámottevőbb politikai ereje volt, de már nem azt a konzervatív-keresztény értékrendet követő párt, amelyhez anno a Fidesz csatlakozott. Ezért született az a döntés, hogy elhagyjuk a pártcsaládot. Az EPP sajnos elvesztette a gerincét, és sokszor behódol a baloldal, a liberálisok akaratának, mivel a politikai korrektségre hivatkozva nem merik vállalni eredeti elveiket.
Az EU migrációs politikája, genderőrülete, erőszakos LMBTQ-propagandája, az, hogy beleszól a tagállamok belügyeibe – például hogyan neveljük gyerekeinket –, az, hogy lassan betiltja a karácsonyt, Jézus Krisztus és a keresztény nevek használatát, elfogadhatatlan és túllép minden határon. Mindemellett a liberális tolerancia csak addig terjed ki, míg mindenki egyetért a mainstreammel, a más véleményen levőkkel szemben kettős mérce, jogállamisági eljárások és kondicionalitás érvényesül.
A másik, ami szembetűnő, az pont a kisebbségvédelmet érinti. Úgy tapasztalom, hogy sokkal nehezebb most átvinni a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó kezdeményezéseket pl. az EP-ben is, mert csak a szexuális kisebbséggel vagy a migránsokkal „divat” foglalkozni. Még bonyolultabb a feladat, ha Ukrajnáról van szó, hiszen az ukrajnai kisebbségek helyzetét az orosz–ukrán viszony szemüvegén keresztül szemlélik. Az Unió így szemet huny az alapvető emberi jogok negligálása felett, hiszen a kisebbségi jogok részei az alapvető emberi jogoknak. Ez azt is jelenti, hogy a kisebbségi jogokat feláldozzák a geopolitikai érdekek oltárán.
Nehéz dolga van azoknak a képviselőknek, pártoknak, akik a tradicionális, konzervatív keresztény kultúra értékeit képviselik, valamint az alapvető emberi és szabadságjogokért, köztük a kisebbségi jogokért küzdenek. De mi kitartunk, és tesszük a dolgunkat.
– Számos alkalommal tett tanúbizonyságot, hogy kárpátaljai származású képviselőként szívén viseli szülőföldje és a kárpátaljai magyarság sorsát, s fontosnak tartja, hogy szót emeljen a helyi magyarság érdekei és védelme mellett. Milyen változások következtek be az EU kisebbségpolitikájában?
– A nemzeti kisebbségek védelmére szolgáló jogi keretrendszer még az 1990-es években jött létre főként az Európa Tanács égisze alatt, önkéntesen csatlakozó országok részvételével, szankciók nélkül. Mára ez a keret elavult és nem kellően hatékony, hisz sok esetben éppen az államok nem tartják be, akiknek garantálniuk kellene a kisebbségi jogokat. A kisebbségi jogok garantálása és tiszteletben tartása fokmérője a demokráciának és egy társadalom fejlettségének. Minél fiatalabb egy adott nemzetállam, annál jellemzőbb a sovinizmus és a nacionalizmus. Az erős nemzetek tudnak toleránsak lenni úgy, hogy közben tisztában vannak a saját értékeikkel. Mivel kiderült, hogy szükség lenne uniós kisebbségvédelmi keretre, néhány éve számos kezdeményezés indult ennek érdekében, de sajnos bebizonyosodott, hogy az EU nem akar jogilag felelősséget vállalni sem a területén, sem az EU szomszédságában élő nemzeti kisebbségekért. Itt az Európai Bizottság által elutasított Minority SafePack polgári kezdeményezésre gondolok, amelyet több mint egymillió európai uniós állampolgár és az EP is támogatott. Ezzel nemcsak az Unióban élő őshonos nemzeti kisebbségeknek fordított hátat, de még kilátástalanabbá tette az EU-val társult országokban élő kisebbségek helyzetét, akik abban reménykedtek, hogy majd – az Unió példáját követve – az ő országukban is érvényesülnek a kisebbségi jogok. Az EU nem szolgál jó példával e téren a csatlakozni vágyó vagy társult országainak, így Ukrajnának sem.
Az is elfogadhatatlan, hogy az EU egyre több területen alkalmazza a kettős mércét, különbséget tesz a kisebbségek között. Míg valamelyik távoli országban élő kisebbségek, pl. ujgurok helyzetét szívügyének tekinti, addig a kárpátaljai magyarok ellen elkövetett jogsértéseket, atrocitásokat szemrebbenés nélkül veszi tudomásul. Továbbá míg az LGBTQ-közösségek vélt vagy valós sérelmei esetén szigorúan felszólal az EU, addig az őshonos nemzeti kisebbségek problémáit szőnyeg alá sepri, és tagországi kompetenciára hivatkozik.
– (Mikor) Történhet előrelépés az európai őshonos kisebbségek jogérvényesülése érdekében?
– A Minority SafePack elutasításával az EU-nak továbbra sincs hatásköre a nemzeti kisebbségek védelmében, de a kezdeményezők, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) nem adta fel, és az EU Bíróságán keres jogorvoslatot.
A nemzeti kisebbségek védelmében több nemzetközi szervezet is működik, kisebb-nagyobb eredménnyel. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségek főbiztosa fontos szerepet tölt be a kisebbségvédelemben. A jelenlegi főbiztossal, Kairat Abdrakhmanovval gyakran értekezem a kárpátaljai magyar kisebbséget érintő jogszűkítésekkel kapcsolatban, aki idén ősszel Kárpátaljára is ellátogatott, és helyben tájékozódott a magyar kisebbség helyzetéről. Fontos megemlíteni az Európa Tanácsot is, amely a kisebbségi jogok védelmében a legszélesebb nemzetközi jogi szerződéses hátteret adja a keretegyezménnyel és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájával. Novemberben ért véget az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros magyar elnöksége, melynek egyik súlyponti témája a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása volt. Az ENSZ-nek is van kisebbségi kérdésekkel foglalkozó különleges előadója – jelenleg Fernand de Varennes tölti be a posztot –, akivel több tárgyalást folytattunk, és már részt vett egy általam, a kárpátaljai kisebbség védelmében szervezett rendezvényen is, illetve a FUEN, amely a kisebbségvédelemmel foglalkozó civil és politikai szervezeteket tömöríti, és kifejezetten a kisebbségek nemzeti érdekképviseletére jött létre.
Nagy sikernek tekinthető, hogy a KMKSZ-t is tagjai közé fogadó, nagy presztízsű IDC–CDI, a kereszténydemokrata pártokat tömörítő ernyőszervezet júliusban a KMKSZ kezdeményezésére határozatban állt ki a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi és oktatási szerzett jogai mellett, és elítélte a Mirotvorec, valamint más szervek politikai nyomásgyakorlását.
Tehát a szervezeti keret- és normarendszer létezik, a hatékonyságát viszont növelni kellene. Remélem, hogy hamarosan nagyobb előrelépést tudunk elérni az őshonos nemzeti kisebbségek jogérvényesülése érdekében.
– Munkájának eredményeként Kárpátalja nemcsak politikai szempontból került fel a térképre, hanem a Brüsszeli Kárpátalja Napok szervezésével kulturális szempontból is. Miért tartja fontosnak, hogy napirenden tartsa ezt a kérdést?
– A Brüsszeli Kárpátalja Nap fő célja, hogy a vidék kulturális, történelmi, művészeti, gasztronómiai különlegességeinek bemutatása mellett napirenden tartsuk az aktuálpolitikai történéseket, és első kézből értesüljenek Európa fővárosában a kárpátaljai magyarokról. A kárpátaljai magyar közösség jogfosztását, anyanyelvi oktatási rendszeréhez való ragaszkodását gyakran nem értik Brüsszelben, távolinak tűnnek a vidék és az ott élők gondjai. Immár hatodik almalommal sikerült színvonalas rendezvényt vinni Brüsszelbe, mellyel hagyományt teremtettünk, és egyre jobban felfigyelnek ránk. A rendezvények után többször előfordult, hogy a közönség soraiból jöttek oda hozzánk, és elmondták, hogy hallottak a problémáinkról, de azt nem tudták, hogy ilyen rossz a kárpátaljai magyarság helyzete. Vannak visszatérő, nem magyar anyanyelvű nézőink is, akik számára örömteli, hogy más vidék kultúrájával ismerkedhetnek meg. Célunk, hogy a Brüsszelben élő magyarság mellett az uniós intézményekben dolgozó más nemzetiségűek is részt tudjanak venni a Kárpátalja Napon. Úgy gondolom, hogy a rendezvénnyel Kárpátalja és a magyar kultúra hírnevét öregbítjük, emellett kárpátaljai politikusok, oktatási szakemberek, történészek adnak valós választ a felmerülő kérdésekre, mutatnak reális képet a kárpátaljai valóságról, és nem utolsósorban kárpátaljai büszkeségeink, színészek, táncosok, festők, színtársulatok előtt nyílik meg a lehetőség, hogy bemutassák a mi Kárpátaljánkat.
– Október közepén rendezték meg a konfliktusmegelőzésnek és a kisebbségek jogvédelmének szentelt Európai Regionális Fórum negyedik ülésszakát, melyen a KMKSZ képviselőjével számos javaslatot fogalmaztak meg a kárpátaljai magyarság védelmében. December elején került sor az ENSZ Kisebbségi Fórumára, melynek fókuszában a konfliktusmegelőzés és a kisebbségek emberi jogai álltak. Az előzetes regisztráció ellenére a kárpátaljai magyarság képviselői nem kaptak szót a tanácskozáson, míg az ukrajnai kisebbségek helyzetét vázoló ukrán álláspont többször is helyt kapott. Mi a véleménye erről a kontrasztról?
– Dr. Váradi Natáliával, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docensével, aki a KMKSZ-t képviselte, októberben részt vettünk az Európai Regionális Fórum ülésén. Amellett, hogy felszólaltunk, ajánlásokat is beterjesztettünk az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket érintő diszkriminatív helyzet javítása érdekében. Sikerként könyvelhetjük el, hogy az ajánlásokba a mi javaslataink is bekerültek. A fórum ajánlásai általános megfogalmazások, amelyek felszólítják az országokat a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, pl.: hatékony részvételi lehetőség biztosítása a kisebbségek számára az őket érintő törvények és politikák kidolgozásakor, végrehajtásakor és ellenőrzésekor, kvótarendszer kialakítása a hatóságok részéről a kisebbségek részvételi lehetőségének biztosítására a politikai és állami struktúrákban, az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés és a megkülönböztetésmentesség biztosítása, beleértve a kisebbségi nyelveken történő oktatást, képviselőik bevonását, aktív részvételét a nemzeti kisebbségek oktatásával kapcsolatos politikák és programok kidolgozásába, továbbá olyan fontos rész is bekerült, hogy az állami szereplőknek és köztisztviselőknek tartózkodniuk kell attól, hogy a kisebbségeket potenciális nemzetbiztonsági fenyegetésként azonosítsák be. Az Európai Regionális Fórumon elért eredmények fényében bizakodva vártuk az ENSZ Kisebbségi Fórumát, mely négy regionális fórum tapasztalatát kellett összesítse. Ennek ellenére egyikünk sem kapott szót. Nehéz eldönteni, hogy ennek politikai motivációja volt-e, de míg egyes kisebbségek védelmében többen is szót kaptak, vagy pl. Ukrajna képviseletében többen felszólaltak, de csak a krími tatárok helyzetét ismertették, elmondható, hogy lehetséges. Remélem, hogy a következő fórumon nem történik ilyen diszkrimináció.
– Miben más az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzete az 1990-es évekhez képest?
– Sajnos a kilencvenes évekhez képest Ukrajna kisebbségpolitikája száznyolcvan fokos fordulatot vett. 1991-ben írta alá, 1993-ban lépett életbe a Magyarország és Ukrajna közötti jószomszédsági megállapodás, amelyben a két ország vállalta, hogy kölcsönös védelemben részesítik az egymás területén élő nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, vallási és nyelvi identitását. Az utóbbi években Ukrajna sorozatosan megszegi a megállapodásban vállaltakat. 1992-ben Ukrajnában elfogadták a kisebbségi törvényt. Most ott tartunk, hogy hamarosan Ukrajnának nem lesz kisebbségekről szóló törvénye, csak nemzeti közösségekről szóló, amivel felrúgnak minden nemzetközileg elfogadott standardot. Az ENSZ legutóbbi Kisebbségi Fórumán az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja is pont ezt bírálta, hogy sok ország úgy próbálja meg kikerülni a kisebbségi jogok védelme terén tett kötelezettségvállalásait, hogy a kisebbségeket érintő jogszabályok megalkotásakor megváltoztatja a terminusokat.
1989-ben alakult meg a KMKSZ, 1991-ben a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, 1994-ben kezdte meg működését a mai II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elődje. Ma ezeket az intézményeket sorozatos atrocitások érik, a KMKSZ ungvári székházát robbantásos merénylet érte, az Ukrán Biztonsági Szolgálat kommandósai megrohamozták a magyar kisebbségi szervezeteket, képviselőit politikai nyomás alatt tartják. A 2017-ben elfogadott oktatási törvény, a 2019-ben elfogadott nyelvtörvény, az idén elfogadott őshonos népekről szóló törvény és a most készülő nemzeti közösségekről szóló törvény mind azt bizonyítják, hogy a kilencvenes évekhez képest óriási visszalépés tapasztalható az ukrán kisebbségpolitikában, egyre inkább megfosztják az Ukrajna területén élő nemzeti kisebbségeket a korábban gyakorolt jogaiktól.
– Figyelemmel kísérve munkásságát megállapítható, hogy nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre. Júniusban Határokon átnyúló összefogással a tiszta Tiszáért címmel nagyszabású online konferenciát szervezett, melynek célja volt a tiszai szennyeződés magas fokú problémájának nemzetközi és európai uniós szinten való ismertetése, a környezetvédelem fókuszba helyezése szakemberek, hivatalok, civil szervezetek és aktivisták bevonásával, valamint a jelenlegi tarthatatlan helyzetre való hatékony megoldások keresése. Fél év távlatából sikeresnek tartja a konferenciát?
– A visszajelzések alapján elmondható, hogy sikeres volt a konferencia. Tisztában voltam vele, hogy Kárpátalján is komoly gondok vannak a Tisza hulladékkal való szennyezettségével, és már évek óta terveztem egy környezetvédelmi témát érintő konferencia megszervezését. Ljasuk Dimitrij A Tisza nevében filmjét látva eldöntöttem, hogy minél előbb be kell mutatni uniós szinten is ezt a több, köztük EU-s országokat is érintő problémát. Fél évvel a konferencia után is pozitívan említik azt, pl. az egyik előadó, Markku Markkula, a Régiók Európai Bizottságának tagja, az intézmény környezetvédelmet is érintő szakbizottságának ülésén említette a konferenciánkat, és elismerését fejezte ki, hogy komolyan foglalkozunk a Tisza szennyezettségének problémájával.
Örömmel tölt el az is, hogy Kárpátalján fontos lépések történnek a hulladékszennyezés csökkentésére, a szelektív hulladékkezelés mielőbbi megszervezésére. Pl. Viktor Bucsinszkij, a KMKSZ, én és a Mathias Corvinus Collegium közösen mozgalmat kezdeményeztünk, melynek köszönhetően szelektívhulladék-gyűjtő dobozokat és szemléltetőtáblákat helyeztek ki minden beregszászi iskolában. Nagyon fontos, hogy már gyermekkorban megismertessük a környezetvédelem fontosságát, hogy környezettudatosságra neveljük gyermekeinket.
– Mit üzen a kárpátaljai magyaroknak?
– Azt üzenem, hogy tartsanak ki anyanyelvük és szülőföldjük mellett. Ehhez kívánok hitet a Jóistenben, aki a nehéz helyzeteket is a javunkra tudja fordítani. Kívánok erőt, hogy minden nehézség közepette is meg tudják őrizni nemzetünk kultúráját és anyanyelvünket. Ne adják fel a küzdelmet, merjenek kiállni jogaikért!
Képviselői munkám során minden erőmmel azért küzdök, hogy segítsem és támogassam a kárpátaljai magyar közösség ügyét, nem hagyom szó nélkül az őket ért sérelmeket. Bár rengeteg nehézséggel kell megküzdenem, mint ahogy a kárpátaljai magyar közösségnek is jogaik érvényesítése érdekében, de hiszem, hogy „minden lehetséges annak, aki hisz” (Márk 9, 23).
Az anyaország és kormánya az elmúlt tíz évben mindig kiállt közösségünk mellett, az is ennek a felelősségvállalásnak a része, hogy a Fidesz–KDNP lehetőséget biztosított az EP-képviseletre. Fontos év lesz 2022, hiszen Magyarországon országgyűlési választások lesznek, melynek fontos tétje van: lesz-e a magyar érdekekért kiálló nemzeti kormány, vagy a külhoniak ellen uszító balliberális erők kerülnek hatalomra. Ez egyáltalán nem mindegy számunkra, kárpátaljai magyarok számára sem, így fontos, hogy aki teheti, vegyen részt a választásokon!
Boldog, egészségben és sikerekben bővelkedő új évet kívánok mindenkinek!
Az Európai Parlament a jövő héten szavaz egy állásfoglalásról, amely lépéseket sürget az őket érő hátrányos megkülönböztetés felszámolására az EU-ban. Még nem dőlt el, hogy a határozatot vitára is bocsátják-e, vagy csak szavazni fognak róla.
A plenáris ülés elé kerülő dokumentum nem a magyarországi homofób törvényről szól, amelyről az EP júniusban már elfogadott egy kritikus hangú határozatot. Ugyanakkor felhívja az uniós jogszabályok és normák betartatásáért felelős Európai Bizottságot, hogy használjon fel minden rendelkezésére álló eszközt az EU-s értékek védelmében Magyarországon és Lengyelországban.
Emlékezetes, hogy a biztosi testület júliusban két kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben: az egyik a pedofiltörvényt, a másik a “Meseország mindenkié” című, LMBTIQ-vonatkozású gyerekkönyvben kötelezően feltüntetendő nyilatkozatot ítélte a közösség normáival ellentétesnek. A magyar hatóságoknak szeptember közepéig kell válaszolniuk a brüsszeli kifogásokra. Az uniós szerv a napokban néhány lengyel regionális hatóságot arra figyelmeztetett, hogy megvonhatja tőlük a felzárkóztatási támogatást, ha továbbra is “LMBTIQ ideológiától mentes övezetként” reklámozzák magukat.
A parlament petíciós bizottságában előkészített állásfoglalás szerint az EU-nak fel kell számolnia az akadályokat, amelyekkel a melegek szembesülnek alapvető jogaik gyakorlásakor. Az egyik tagállamban kötött házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot minden országban egységesen el kell ismerni, a házastársakat és élettársakat ugyanúgy kell kezelni, mint az ellenkező neműeket. Az LMBTIQ személyek szabad mozgását nem korlátozhatják a nemzeti jogszabályok, például az azonos neműek házasságának tilalma. A gyermek születési anyakönyvi kivonatában szereplő felnőtteket az EU-ban mindenhol a törvényes szüleiként kell elfogadni. A szivárványcsaládoknak ugyanolyan joguk van a családegyesítéshez, mint az ellenkező nemű pároknak és családjaiknak – áll a szövegben.
A határozati javaslat az EP-hez beérkezett petíciókra válaszul született. E beadványokban a polgárok panaszolták, hogy egyes tagállamok nem ismerik el a más tagállamból származó azonos neműek házasságát, és emiatt megfosztják őket egy sor jogtól, kedvezménytől. Az azonos nemű gyermekes párok esetében sokszor megtagadják, hogy jogilag elismerjék őket gyermekeik közös szüleinek. Ahol nem ismerik el a transznemű szülők törvényes nemét, ott a határőrizeti hatóságok nem hajlandók regisztrálni őket saját gyermekük szüleiként.
Forrás: népszava.hu
[type] => post
[excerpt] => z Európai Parlament a jövő héten szavaz egy állásfoglalásról, amely lépéseket sürget az őket érő hátrányos megkülönböztetés felszámolására az EU-ban. Még nem dőlt el, hogy a határozatot vitára is bocsátják-e, vagy csak szavazni fognak róla.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1631117520
[modified] => 1631099404
)
[title] => A melegek közösségi jogairól szavazhat jövő héten az Európai Parlament
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=70709&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 70709
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 70712
[image] => Array
(
[id] => 70712
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/38651705-2948505-806375fc1fb429329fb2cedce7276d36-wm.jpg
[original_lng] => 425878
[original_w] => 935
[original_h] => 623
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/38651705-2948505-806375fc1fb429329fb2cedce7276d36-wm-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/38651705-2948505-806375fc1fb429329fb2cedce7276d36-wm-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/38651705-2948505-806375fc1fb429329fb2cedce7276d36-wm-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/38651705-2948505-806375fc1fb429329fb2cedce7276d36-wm.jpg
[width] => 935
[height] => 623
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/38651705-2948505-806375fc1fb429329fb2cedce7276d36-wm.jpg
[width] => 935
[height] => 623
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/38651705-2948505-806375fc1fb429329fb2cedce7276d36-wm.jpg
[width] => 935
[height] => 623
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/38651705-2948505-806375fc1fb429329fb2cedce7276d36-wm.jpg
[width] => 935
[height] => 623
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1631088616:4
[_thumbnail_id] => 70712
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2595
[_oembed_787cd3121fe3ef43193eca94410e94ff] =>
[_oembed_time_787cd3121fe3ef43193eca94410e94ff] => 1631106730
[_oembed_f0b7ca684cbdcb80ead7abb00c293071] =>
Ganó el Sí. Se ha hecho justicia. Aprobar el #CódigoDeLasFamilias es hacer justicia. Es saldar una deuda con varias generaciones de cubanas y cubanos, cuyos proyectos de familia llevan años esperando por esta Ley. A partir de hoy seremos una nación mejor. #ElAmorYaEsLey ❤️?? pic.twitter.com/O5o0Hi2cm1
Az Európai Parlament polgári jogi bizottsága jóváhagyta az Európai Unió oltási tanúsítványairól szóló határozattervezetet, számolt be május 26-án az Európai Parlament hírportálja. A digitális tanúsítványok projektjét 52 igen, 13 nem szavazattal fogadták el, hárman tartózkodtak.
„Az EP nagyon ambiciózus célokkal kezdte meg a tárgyalásokat, sikerült jó kompromisszumot elérnie. A ma szavazásra bocsátott törvénytervezet az egész EU-ban biztosítja a mozgásszabadság biztonságos helyreállítását, miközben folytatjuk a járvány elleni küzdelmet, kellő figyelemmel a polgárok jogaira a megkülönböztetés mentességét és adataik védelmét illetően” – jelentette ki Juan Fernando Lopez, a polgári jogi bizottság elnöke.
A projektet szavazásra bocsátják a plenáris ülésen, amelyre június első felében kerül sor. Ezt követően az EU Tanácsának kell jóváhagynia. „A határozat várhatóan a 2021. július 1-jén lép életbe”.
A közelmúltban az Európai Unió 27 országának vezetői a brüsszeli csúcstalálkozón támogatták az oltási igazolások tervezett július 1-i bevezetését. A csúcstalálkozó résztvevői megbízták az Európai Tanácsot, hogy június közepéig vizsgálja felül a közösség belső határaira vonatkozó ajánlásokat azzal a céllal, hogy megkönnyítse a mozgást az unió területén.
Május 21-én 27 EU-s ország állandó képviselője jóváhagyta az oltási tanúsítványokat, amelyeket a közösség minden országában július 1-jén vezetnek be. A tanúsítvány digitális és papír alapú formátumban lesz elérhető, amely QR-kódot tartalmaz. Kiadása ingyenes.
Ismeertes, hogy az uniós országok látogatásához azok az állampolgárok kaphatnak engedélyt, akiket az AstraZeneca, a Pfizer-BioNTech, a Moderna és a Johnson & Johnson, valamint a kínai Sinopharm vakcinával oltottak be. Az orosz Sputnik V, EpiVakKorona és KoviVak oltóanyagok egyáltalán nem szerepelnek a listán.
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadta a koronavírus elleni beoltottságot igazoló dokumentumról kezdődő tárgyalásokra vonatkozó álláspontját, melyben a képviselők leszögezték, hogy a járvány ideje alatt használni tervezett igazolványnak megkülönböztetés nélkül kell biztosítania a szabad mozgást Európában – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.
Rögzítették azt is, hogy az igazolványok nem működhetnek úti okmányként, és birtoklásuk nem válhat a szabad mozgáshoz fűződő jog gyakorlásának előfeltételévé.
A digitálisan vagy papírformátumban kiállítható igazolványnak tanúsítania kellene, hogy tulajdonosát beoltották a koronavírus ellen, vagy friss negatív teszteredménnyel rendelkezik, illetve már átesett koronavírus-fertőzésen. Véleményük szerint az okmány legfeljebb egy évig maradhat érvényben.
Az EP azt is biztosítani szeretné, hogy az igazolvány az uniós jogszabályok szerint bevezetett tagállami kezdeményezésekkel összhangban működjön. Szerintük ezért a tagállamoknak abban az esetben kell elfogadniuk más tagállam által kiállított oltási igazolást, ha az oltóanyagot az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) már engedélyezte. Minden tagállam azonban eldöntheti, hogy olyan vakcinával elvégzett oltásról szóló igazolást is elfogad-e, amely szerepel legalább az Egészségügyi Világszervezet (WHO) veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó listáján.
Azt javasolták, hogy az igazolványok birtokosainak ne kelljen további kötelező utazási korlátozásokra, például karanténra, önkéntes karanténra vagy tesztelésre számítaniuk. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a tagállamoknak – a be nem oltottak hátrányos megkülönböztetésének elkerülésére és gazdasági okokból – „egyetemes, hozzáférhető, időben történő és ingyenes tesztelési lehetőségeket” kellene biztosítaniuk.
Leszögezték, hogy az igazolványokban szereplő személyes adatokat a célország nem őrizheti meg, és uniós szinten sem hozhatnak létre központi adatbázist. Azt szeretnék elérni továbbá, hogy az adatokat kezelő és befogadó szervek közintézmények legyenek.
A képviselők végezetül kiemelték, hogy a koronavírus elleni oltóanyagokat nagy tömegben és megfizethető áron kell előállítani, és biztosítani kell globális elosztásukat. Emellett aggodalmukat fogalmazták meg azon problémák miatt, amelyet a termelési és szállítási ütemtervet be nem tartó vállalatok okoznak.
Vaccinated, pre-flight tested Europeans will again be able to travel to the US from November, just as vaccinated Americans are today allowed to travel to the EU. https://t.co/XPwtvlMBWw…
Suite à une erreur d’aiguillage à Paris Charles de Gaule, la #SNCF a envoyé á #Disney le train qui devait amener les parlementaires européens de Bruxelles á Strasbourg.
Elfogadta az Európai Parlament az úgynevezett digitális zöld igazolványról, vagyis az európai vakcinaútlevélről szóló jogszabálytervezetet – adta hírül Ujhelyi István, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti képviselője.
Az Indexnek eljuttatott közleményben a képviselő azt írja: leszavazta a többség azokat a módosítókat, amelyek az Európai Unió által jelenleg még nem engedélyezett vakcinák esetében is azok automatikus és kölcsönös elfogadására szólították volna fel a tagállamokat.
Magyar EP-képviselőként és az Európai Parlament közlekedési és turisztikai szakbizottságának témafelelős alelnökeként azt a határozott álláspontot képviseltem a szavazáskor, hogy egyetlen uniós állampolgárt sem érhet hátrány az utazásai során azért, mert nem az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett vakcinatípust kapott – írja Ujhelyi István, hozzátéve, hogy a mostani parlamenti döntéssel az a bizottsági javaslat kapott végül megerősítést, amely a tagállamokra bízza, hogy melyik nem uniós vakcinát milyen módon ismernek el a vakcinaútlevél részeként.
Donáth Anna a Momentum Mozgalom európai parlamenti képviselője felszólalt a javaslat hibás formája ellen, mint mondta: több mint egymillió olyan magyar állampolgárnak, akik kínai vakcinát kaptak, hátrányos megkülönböztetésére alkalmas az európai vakcinaútlevéllel kapcsolatos jelenlegi tervezet.
A vakcinák között nem szabad európai szinten különbséget tenni, mert az az emberek közötti különbségtételt jelentené – fogalmazott Donáth Anna, aki azt is leírta bejegyzésében: az, hogy az Európai Parlament a jelenlegi formájában megszavazza az EU-s védettségi igazolványt, még nem jelenti azt, hogy az feltétlenül ebben a formában fog hatályba lépni. Az európai jogalkotás menete szerint ugyanis még a tagállamok képviselőit tartalmazó tanácsnak is rá kell bólintania erre a megoldásra – tette hozzá.
Az EP-képviselők úgy döntöttek, hogy felgyorsítják a szavazás folyamatát az Európai Bizottság azon terve kapcsán, hogy létrehoz egy egységes dokumentumot, amely a koronavírus elleni oltást igazolja. Az erre vonatkozó nyilatkozat az Európai Parlament honlapján olvasható, közölte a Jevropejszka Pravda.
„A nyárig történő elfogadásának megkönnyítése érdekében az EP-képviselők úgy döntöttek, hogy felgyorsítják a zöld digitális tanúsítvány jóváhagyásának folyamatát, amely a biztonságos és szabad mozgást biztosítja a járvány idején” – áll a közleményben. A képviselők támogatták a gyorsított eljárás alkalmazását, amely lehetővé teszi a Bizottság javaslatainak gyorsabb megvitatását a parlamentben. A javaslatot 468 európai parlamenti képviselő szavazta meg, 203 ellenezte és 16 tartózkodott.
A szerdai plenáris ülés során a képviselők döntő többsége támogatta a digitális tanúsítvány létrehozását.
Az Európai Bizottság javaslata szerint az útlevél az alábbi információkat tartalmazhatja: a Covid-19 elleni oltás tényét, a korábbi tesztek eredményeit és a fertőzésből való gyógyulással kapcsolatos információt.
A soron következő áprilisi plenáris ülésen az Európai Parlament azt tervezi, hogy jóváhagyja az Európai Tanáccsal folytatandó tárgyalásokra való megbízatását.
Az Európai Parlament kulturális és oktatási szakbizottságában (CULT) kerül napirendre kedden a Magyar Színház- és Filmművészeti Egyetem ügye. A brüsszeli, de a vírus miatt lényegében távkapcsolattal zajló vita szereplői Vidnyánszky Attila, az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke, György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, Upor László, a SZFE lemondott rektorhelyettese, illetve Milovits Hanna, a hallgatói önkormányzat elnökhelyettese lesz – írja a Magyar Nemzet cikke alapján a PestiSrácok.
A lap felidézi, hogy az EP szakbizottsága a testület Zöld frakciójának kezdeményezésre vitatja meg az ügyet. Korábban a CULT a Közép-európai Egyetem (CEU) és a magyar felsőoktatási törvény 2017-es módosítása miatt fogalmazott meg kritikát, a szakbizottság ezen véleménye pedig a 2018-as, a magyar jogállamiság helyzetét bíráló Sargentini-jelentésben is visszaköszönt.
A Magyar Nemzet megjegyzi, hogy az SZFE-kérdésben az uniós intézményeknek egyébként nincs hatáskörük, noha az EU Alapjogi Chartája tartalmazza a művészet és a kutatás szabadságának követelményét. Az ügyben a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselői Mariya Gabrielnek, az Európai Bizottság oktatásért és kultúráért is felelős biztosának írtak levelet még szeptember elején, ebben azt panaszolták: a magyar kormány „meghódítja” a független művészeti, tudományos és oktatási intézményeket. Az EP oktatási és kulturális szakbizottságának a Fidesz EP-képviselője, Bocskor Andrea az egyik alelnöke. A CULT-nak más hazai tagja nincs.
