Visszaesés tapasztalható a nyelvi jogok érvényesítése terén Romániában – derül ki egy csütörtökön ismertetett kutatásból, melyről Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója tájékoztatott.
Mint mondta, a Bálványos Intézet és a Transylvanian Inquiry 2023-ban végzett teljes körű lekérdezést a nyelvi jogok romániai érvényesítésére vonatkozóan az új közigazgatási törvény megjelenése óta azokban az önkormányzatokban, ahol a magyarság számaránya eléri a nyelvi jogok érvényesítéséhez szükséges 20 százalékos küszöböt.
Az arányt a 2011-es népszámlálás eredményei alapján nézték, mivel az új cenzus eredményei még nem voltak ismertek.
A nyilvánossággal csütörtökön sajtótájékoztatón ismertetett kutatás eredményeit összevetették két korábbi – 2008-as és 2014-es – felmérés eredményeivel, és arra a következtetésre jutottak, hogy bár a jogszabályi keret a nyelvi jogok tekintetében bővült, a gyakorlatban az önkormányzatok ezt már kevésbé alkalmazzák.
Toró Tibor szerint bár vannak pozitív példák, az általános tendencia a visszaesés, még azokban az önkormányzatokban is, ahol magyar a polgármester, vagy magyar önkormányzati képviselők vannak többségben a tanácsban. Rámutatott: a visszaesés azzal is összefügghet, hogy már kevesebb nyelvi jogvédő szervezet tevékenykedik Romániában, kevésbé szerepel napirenden a kérdés.
Elmondta: a 323 romániai önkormányzatban – ahol be kellene tartani a nyelvi jogok érvényesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket –, teljes körű lekérdezést végeztek. Az adatgyűjtés három módszerrel folyt: strukturált helyszíni megfigyeléssel, telefonos lekérdezéssel és a honlap, valamint az önkormányzatokhoz köthető Facebook-oldalak elemzésével.
A kutatás során a nyelvi jogok öt, piramisszerűen egymásra épülő dimenzióját vizsgálták: kétnyelvű feliratok, szóbeli nyelvhasználat, írásos kommunikáció, hivatalos dokumentumok és formanyomtatványok.
„Ezeknek az a céljuk, hogy a magyar nyelv státusát emeljék valamilyen formában, vagy a hivatalos magyar nyelvhasználatot erősítsék” – mondta Toró Tibor, hozzátéve: a magasabb szintek elérése több erőbefektetést igényel, és a magyar nyelv státusa szempontjából is fontosabb.
Az eredmény szerint a nyelvi jogok érvényesítése a második szinten, azaz a szóbeli nyelvhasználat szintjén „megrekedt”, de a szórványban az első szintet sem éri el, tehát még kétnyelvű feliratok sincsenek.
„A Székelyföldön is átlagosan a hármas szintre ér fel, ami azt jelenti, hogy a polgármesteri hivatal Facebook-oldalán és honlapján kommunikálnak magyarul is, de hivatalos iratot nagyon keveset, formanyomtatványt még kevesebbet fordítanak le magyarra” – mondta Toró Tibor.
Kifejtette: a visszaesés az online nyelvhasználatban is nagyon látványos, sokkal kevesebb önkormányzatnak van kétnyelvű honlapja, a közérdekű információk, önkormányzati határozatok, formanyomtatványok már nem jelennek meg magyarul.
„Ez jellemző a magyar önkormányzatokra is, ahol az RMDSZ van többségben” – hangsúlyozta a szakember.
Elmondta: következtetéseik szerint „a nyelvhasználat kérdése lekerült a politikai napirendről” Romániában, ami részben összefügg azzal, hogy megszűntek jogvédő szervezetek, és számonkérés hiányában „maga az RMDSZ sem fordít erre már akkora hangsúlyt”, mint 2008–2014-ben.
Miközben a törvényi keret javult – például bekerült a jogszabályba, hogy a formanyomtatványokat is le kell fordítani az adott kisebbség nyelvére –, „a végrehajtásra már semmilyen hangsúlyt nem fektetnek”, az, hogy a nyelvi státusegyenlőség megvalósuljon, ma már „nem tűnik prioritásnak” Romániában – összegzett Toró Tibor.
Az ukránok szerint a hozzátartozóik rokonaik és barátaik körében probléma van a mozgósítási kötelezettség alóli kibúvással kapcsolatban – derült ki a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ frissen végzett felméréséből, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint a válaszadók 25%-a jegyezte meg, hogy környezetének a nagy része megpróbálja elkerülni a mozgósítást, míg 47% arról számolt be, hogy néhány ismerőse kerüli, és vannak, akik készen állnak a mozgósításra. Ugyanakkor 10% azt mondta, hogy a barátok többsége készen áll a mozgósításra.
„Figyelembe véve, hogy a válaszadók utolsó csoportjában néhány ismerős áll mozgósításra készen, elmondható, hogy a mozgósítást kerülés szintje nem alacsony, hanem közepes szinten van” – jegyezték meg a szociológusok.
A mozgósítás kerülése gyakoribb a keleti régiókban. Itt a válaszadók 39%-a jelezte, hogy a mozgósítás alá vont ismerőseik többsége ezt próbálja elkerülni, míg a déli régiókban ez az arány 32%, a nyugati régiókban 29%, míg a legalacsonyabb (15%) a középső régiókban.
A bevonulási hajlandóságot azonban a keleti, déli és nyugati régiók válaszadóinak megközelítőleg azonos (5-9%) aránya észlelte, és ez az arány valamivel magasabb (15%) a középső régiókénál.
A felmérést a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ 2024. március 21. és 27. között végezte 2020 válaszadó bevonásával. A felmérést azokon a területeken végezték, amelyeket Ukrajna kormánya ellenőriz, és ahol nem folynak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3%-ot.
A válaszadók 65%-a választja a levelezést, amikor kollégáival vagy ügyfelekkel kommunikál, míg 35%-uk a telefonálást részesíti előnyben.
A Rakuten Viber kiterjedt tanulmányt végzett az ukránok bejövő hívásokhoz való hozzáállásáról, amelyben 18 ezer válaszadó vett részt. Az eredmények szerint a polgárok 57%-a nem bánja, ha telefonon beszél, 22%-uk pedig a hívásokkal is rendben van, ha erről előzetesen egyeztettek.
Ugyanakkor minden ötödik válaszadó az üzeneteket részesíti előnyben. Leggyakrabban a szöveges levelezést kényelmesebbnek tartják a kollégákkal vagy ügyfelekkel való kommunikáció során.
Az ukránok a cégek akciókkal és szolgáltatásrendelési ajánlatokkal kapcsolatos hívásaival kapcsolatban egyöntetűen válaszoltak: a válaszadók 80%-a bosszantónak tartja, 20%-uk pedig azt jegyezte meg, hogy jól kezeli az ilyen hívásokat, ha a vállalkozások valóban hasznosat kínálnak.
Általánosságban elmondható, hogy az ukránok 45%-a semlegesen viszonyul az ismeretlen számokról érkező hívásokhoz, míg az ukránok 55%-a bosszantónak tartja az ilyen hívásokat.
Az ukránok túlnyomó többsége (68 %) úgy véli, hogy Ukrajna megőrizte a szuverenitását, és képes önálló döntések meghozatalára – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológia Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataira hivatkozva, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a megkérdezett ukránok 25 %-a úgy gondolta, hogy Ukrajna nagyrészt elvesztette szuverenitását, a Nyugat irányítása alatt áll, és leginkább annak a parancsait követi. A maradék 7 % nem tudott dönteni. Azok, akik úgy gondolják, hogy a Nyugatnak elege van Ukrajnából, és nyomást akar gyakorolni Ukrajnára, hogy tegyen engedményeket, jobban hisznek a „szuverenitás elvesztésében”. Közülük 36 % gondolta úgy, hogy Ukrajna elvesztette a szuverenitását (bár 60 % nem így gondolja).
Azok közül, akik úgy vélik, hogy a Nyugat továbbra is Ukrajna komoly szövetségese, mindössze 15 % gondolja úgy, hogy Ukrajna nagyrészt elvesztette a szuverenitását, míg 78 % úgy látja, hogy Ukrajna szuverén, és képes önállóan dönteni.
Amint azt Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, hogy Ukrajna 2014-ben, és különösen 2022-ben átment a törésteszten. „Bárhogyan is próbálkoznak Ukrajna ellenségei (és egyes „barátai”) más valóságot teremteni, Ukrajna államként és az ukránok szülőföldjeként létezett már jóval 2014 előtt is” – fejezte ki meggyőződését.
A szakember szerinte a jelenlegi mutatók a modern ukrán civil nemzet intenzív nemzetépítési és kikristályosodási folyamatáról tanúskodnak, amely képesnek érzi magát a nemzetközi színtéren teljes értékű alanyként szerepelmi.
A KMISZ a felmérését február 17-23-án végezte 1052 válaszadó bevonásával. A mintában nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyek ideiglenesen nem voltak Ukrajna hatóságainak az ellenőrzése alatt, és a felmérés nem terjedt ki a külföldön lévő állampolgárokra.
Március végén a megkérdezett ukránok 83 %-a hitt Ukrajna győzelmében az Oroszország elleni háborúban és csak 11 % válaszolta, hogy nem hisz benne, 6 % pedig nem tudott dönteni – derült ki a Razumkov Központ frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be az rbc.ua hírportál.
A kutatás szerint a győzelemben hívők 22 %-a gondolja úgy, hogy ez még az idei év vége előtt megtörténik, míg 2023 február-márciusában még 50 % vélekedett úgy, hogy 2023 vége előtt jön a győzelem. További 34,5 % gondolta úgy, hogy 1-2 éven belül lesz győzelem (2023 február-márciusban 26 % volt). Hogy 3-5 évet kell várni a diadalra, 17 % hitte, míg 7 % több mint 5 évre taksálta a győzelmet, 4 % és 1 %, hogy a győzelem az „életében aligha” fog megtörténni, 0,8 % és 0,4 % pedig, hogy soha nem lesz ukrán győzelem. Többen vannak, akik nem tudják, hogy pontosan mikor számíthatnak győzelemre (21 %, illetve 15 %).
Arra, hogy mi tekinthető győzelemnek, a győzelemben hívők relatív többsége (45,5 %) azt válaszolta, hogy győzelemnek tekinthető az orosz csapatok kiűzése Ukrajna egész területéről és a határok visszaállítása a 2014 januári állapotoknak megfelelően. További 23 % győzelemnek tartaná az orosz hadsereg megsemmisítését és a felkelés/összeomlás elősegítését Oroszországon belül. 11 % győzelemnek tekinti a 2022. február 23-i status quo helyreállítását, 9 % az orosz csapatok kivonását Ukrajna egész területéről, kivéve a megszállt Krímet, és 6 % a háború befejezését, még akkor is, ha az orosz hadsereg azokon a területeken marad, amelyeket a teljes körű invázió következtében (2022. február 24. után) foglaltak el.
A felmérést a Razumkov Központ 2024. március 21. és 27. között végezte 2020 válaszadó bevonásával az ukrán kormány által ellenőrzött területeken. A kutatást az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) finanszírozta.
[type] => post
[excerpt] => Március végén a megkérdezett ukránok 83 %-a hitt Ukrajna győzelmében az Oroszország elleni háborúban és csak 11 % válaszolta, hogy nem hisz benne, 6 % pedig nem tudott dönteni – derült ki a Razumkov Központ frissen végzett felmérésének adataiból.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1712780520
[modified] => 1712761161
)
[title] => Az ukránok több mint 80 százaléka továbbra is hisz a győzelemben, de a feltételei egyre távolodnak
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=183779&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 183779
[uk] => 183793
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 158854
[image] => Array
(
[id] => 158854
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433.jpg
[original_lng] => 113478
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/orosz-ukran-haboru-konfliktus-zaszlo-ukrajna-stock-536433.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1712753500:2
[_thumbnail_id] => 158854
[_edit_last] => 5
[views_count] => 582
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1984
[1] => 96003
[2] => 1985
[3] => 15271
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmérés
[1] => győzelem
[2] => közvélemény-kutatás
[3] => ukránok
)
)
[5] => Array
(
[id] => 182218
[content] =>
Az amerikai polgárok többsége a következő tíz éven belül a harmadik világháború kitörését várja. Véleményük szerint Ukrajna Amerika szövetségesei közé tartozik. Ezt bizonyítják a YouGov nemzetközi platform által végzett szociológiai felmérés eredményei – írta meg az Unian.
Az amerikaiak többsége úgy véli, egy új világháború legalábbis bizonyos mértékig bekövetkezhet a következő öt-tíz évben, de a legtöbben nem gondolják, hogy önként jelentkeznének katonai vagy nem harci szerepvállalásra, ha az Egyesült Államok részt venne benne – számoltak be a tanulmány szerzői.
Arra a kérdésre, hogy számítanak-e arra, hogy a következő 10 évben kitör egy világháború, az amerikaiak 61 százaléka válaszolt igennel: 22 százalék nagyon valószínűnek, 39 százalék pedig meglehetősen valószínűnek nevezte egy ilyen lehetőség bekövetkeztét.
A válaszadók 22 százaléka nem hisz a háború közeli kitörésében.
Figyelemre méltó, hogy a Republikánus Párt támogatói jobban hisznek a háború közeli kitörésében, mint a demokraták támogatói.
Ugyanakkor a megkérdezett amerikaiak 77 százaléka úgy véli, hogy az Egyesült Államok részt fog venni egy új világháborúban, ha az valóban kitör. Szintén 72 százalék számít arra, hogy Oroszország is belép a háborúba, méghozzá az USA-val ellentétes oldalon. Kínára is ugyanígy gondol a megkérdezettek 69 százaléka.
A megkérdezett amerikaiak túlnyomórészt úgy vélik, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei képesek legyőzni bármely ellenséges koalíciót.
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai polgárok többsége a következő tíz éven belül a harmadik világháború kitörését várja. Véleményük szerint Ukrajna Amerika szövetségesei közé tartozik. Ezt bizonyítják a YouGov nemzetközi platform által végzett szociológiai felmérés eredm...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1711379100
[modified] => 1711364258
)
[title] => Felmérés: Ukrajnával együtt nyerik meg a harmadik világháborút az amerikaiak szerint
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=182218&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 182218
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 182219
[image] => Array
(
[id] => 182219
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amerika-ukran-haboru.webp
[original_lng] => 994038
[original_w] => 1200
[original_h] => 700
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amerika-ukran-haboru-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amerika-ukran-haboru-300x175.webp
[width] => 300
[height] => 175
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amerika-ukran-haboru-768x448.webp
[width] => 768
[height] => 448
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amerika-ukran-haboru-1024x597.webp
[width] => 1024
[height] => 597
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amerika-ukran-haboru.webp
[width] => 1200
[height] => 700
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amerika-ukran-haboru.webp
[width] => 1200
[height] => 700
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amerika-ukran-haboru.webp
[width] => 1200
[height] => 700
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1711357058:12
[_thumbnail_id] => 182219
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 811
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 829103
[1] => 1984
[2] => 1995
[3] => 1227
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ameriak
[1] => felmérés
[2] => statisztika
[3] => USA
)
)
[6] => Array
(
[id] => 181754
[content] =>
A megkérdezett ukránok 29%-a támogatja a külföldre távozott ukrán állampolgárok jogainak korlátozását (választójog, bizonyos tisztségek betöltése, gazdasági tevékenység folytatása), 68%-uk pedig ellenzi ezt a kezdeményezést – derült ki a Rating Szociológiai Csoport frissen végzett felméréséből, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A kutatás szerint a válaszadók 54%-a gondolja úgy, hogy nem szükséges korlátozni a megszállt területek lakóinak jogait, további 43%-uk ezzel ellentétes véleményen van.
A Rating Szociológiai Csoport a felmérését 2023. október 18-24-én végezte 2000 válaszadó bevonásával minden régióban, kivéve a Krím és Donbász ideiglenesen megszállt területeit, valamint azokat a területeket, ahol akkor nem volt ukrán mobilkapcsolat. A 0,95-ös megbízhatósági valószínűségű vizsgálat mintavételi hibája legfeljebb 2,2%.
Az Európai Unió tagországaiban 3,88 millió csecsemő született 2022-ben, ami enyhe csökkenést jelent a 2021-es 4,09 millió születéshez képest – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön kiadott jelentéséből.
A 2022-es adatokat rögzítő jelentés megjegyezte, az EU-ban született gyermekek száma 2008 óta folyamatosan csökken, akkor 4,68 millió gyermek született.
A uniós termékenységi ráta 2022-ben 1,46 születés volt egy édesanyára vetítve, ami szintén visszaesést jelent a 2020-ban és 2021-ben feljegyzett kismértékű növekedés után, amikor a termékenységi ráta 1,51, illetve 1,53 volt.
A tagországok között a legmagasabb termékenységi mutatót Franciaországban (1,79) jegyezték fel, majd Romániában (1,71), Bulgáriában (1,65) és Csehországban (1,64), Szlovákiában (1,57), valamint Magyarországon (1,56). Ezzel szemben a legalacsonyabb termékenységi rátát Máltán (1,08), Spanyolországban (1,16) és Olaszországban (1,24).
A jelentés szerint Magyarország esetében a termékenységi mutató a 2022-ös 1,56-öt megelőzően 2019-ben 1,55, 2020-ban 1,59, 2021-ben pedig 1,61 volt.
Két évvel azután, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, a hollandok csaknem kétharmada továbbra is támogatná Ukrajnát pénzügyileg és katonailag – derül ki az RTL Nieuws holland műsorszolgáltató hétfőn közzétett felméréséből, amelyet az évforduló alkalmából készítettek.
A közvélemény-kutatás keretében 19 ezer embert kérdeztek meg, és a 13 százalékuk úgy nyilatkozott: szeretné, ha teljesen leállítanák az Ukrajnának nyújtott segélyeket. A megkérdezettek 55 százaléka elégedett a jelenlegi támogatással, 9 százalék többet adna, 15 százalék pedig folytatni szeretné ugyan a segítségnyújtást, de csökkentené annak mértékét.
A válaszadók kétharmada Hollandia ellenségének tekinti Oroszországot, 40 százalék valószínűnek tartja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök támadást akar indítani valamelyik NATO-tagállam ellen, és 30 százalékuk tart egy nyugati állam elleni orosz nukleáris támadástól is.
Az Ukrajna iránti szimpátia ellenére pesszimizmus uralkodik a háború előrehaladását illetően: a felmérésben résztvevőknek csupán a 3 százaléka gondolja, hogy Ukrajnában javult a helyzet, míg 43 százalék szerint rosszabb lett.
Pénteken Hollandia bejelentette, hogy kétoldalú, tíz évre szóló biztonsági megállapodást ír alá Ukrajnával, amely a hosszabb távú katonai segítségnyújtásra, az újjáépítésre és Ukrajna ellenálló képességének javítására összpontosít. Geert Wilders, a legutóbbi holland választásokon győztes, bevándorlásellenes Szabadságpárt vezetője úgy nyilatkozott: bár támogatja Ukrajna háborús védelmi tevékenységét, ellenzi, hogy az ügyvivő kormány hosszú távú megállapodást írjon alá az országgal.
Az ukrán állampolgárok többsége 2024 februárjában az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát (81%), Németországot (80%), Lengyelországot és Litvániát (79%), Kanadát (78%), Franciaországot (70%), Japánt (55%) tartja baráti országnak – derült ki Rating Szociológiai Csoport friss felméréséből, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint Lengyelország továbbra is baráti ország az ukránok többsége számára, de a pozitív értékelés tavaly júniushoz képest 94%-ról 79%-ra csökkent. Ráadásul 79%-ról 33%-ra csökkent azoknak az aránya, akik egyértelműen barátságosnak tartják Lengyelországot.
Bár az ukránok többsége az USA-t továbbra is baráti országnak tekinti, azok aránya is csökkent a júniusi 61%-ról 35%-ra, akik szerint az USA egyértelműen baráti, és ehelyett a „meglehetősen baráti” opciót választotta.
Az ukránok abszolút többsége ellenséges országnak tekinti az Orosz Föderációt (97%), Fehéroroszországot (90%) és Iránt (75%). A Fehéroroszországgal kapcsolatos attitűd romlott: 56%-ról 71%-ra nőtt azon válaszadók aránya, akik abszolút ellenséges országként kezelik Fehéroroszországot.
Kína és Magyarország a meglehetősen barátságtalan országok kategóriájába került: 58% ellenségesnek tartja Kínát, 52% pedig Magyarországot. Korábban ezt a két államot semlegesebben ítélték meg: 2023 júniusában Kínát a válaszadók 34%-a semlegesnek, 52 pedig ellenséges országnak, míg Magyarországot korábban a válaszadók 42%-a semlegesnek, további 26% ellenséges országnak tartotta.
Izraelt semlegesnek tekintette 44%, 38% barátinak értékelte. Az ukránok Törökországot inkább semleges országnak tartják (51%). Ugyanakkor 2023 júniusához képest 40%-ról 30%-ra csökkent az a vélekedés, miszerint Törökország baráti ország.
A Rating Szociológiai Csoport a felmérését 2024. február 10-11-én végezte 1000 válaszadó bevonásával minden régióban, kivéve Krím és Donbász ideiglenesen megszállt területeit, valamint azokat a területeket, ahol akkor nem volt ukrán mobilkapcsolat.
