Hétfőn Irán újra megnyitotta azokat a repülőtereit, amelyeket az Izrael elleni hétvégi drón- és rakétatámadások után ideiglenesen leállítottak.
A Teherán melletti Mehrabad és a Khomeini Imám repülőtereken helyi idő szerint hétfő hajnalban indult újra a forgalom – jelentette a síita állam félhivatalos hírügynöksége, a Taszním, a repülőterek üzemeltetőit és hatósági forrásokat idézve.
Ebrahim Moradi, a Mehrabad repülőtér vezetősége részéről elmondta, hogy az újranyitás az összes, a szombat éjjeli támadás miatt a napokban lezárt légikikötőre vonatkozik.
A síita állam vasárnap jelentette be a Teherán melletti két repülőtér, a közép-iráni Iszfahán, a déli Busehr és Siráz légikikötőinek, valamint több más, az ország déli részén lévő légikikötőjének lezárását.
Az iráni Forradalmi Gárda szombat éjjel intézett drón-és rakétatámadást Izrael ellen. A gárdának az iráni állami médiában idézett közleménye szerint a támadás válasz volt arra a, halálos áldozatokkal is járó légicsapásra, amelyet Izrael hajtott végre Irán damaszkuszi konzulátusa ellen.
Irán ENSZ-nagykövete, Szaíd Iraváni a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT) leszögezte: Teheránnak nem érdeke a feszültség élezése, sem egy esetleges háború szítása a közel-keleti régióban, mindazonáltal választ fog adni minden őt ért agresszióra, „összhangban a nemzetközi joggal”.
Irán három műholdat bocsátott fel egyszerre vasárnap reggel, két héttel az 1979-es iszlám forradalom 45. évfordulója előtt – jelentette az iráni állami televízió, az IRNA hivatalos és a Mehr félhivatalos hírügynökség.
A Mahda, a Pajam és a Hatef nevű műholdak sikeresen pályára álltak 450 kilométerre a Föld fölött – tájékoztatott a média, mely a felbocsátásról felvételeket is közzétett.
Az Egyesült Államok és Izrael attól tart, hogy Irán nagy hatótávolságú rakéták kialakítására használja fel az űrtechnológiát, műholdprogramja pedig szembemehet az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatával.
Teherán ugyanakkor továbbra is fenntartja azt az állítását, hogy nem áll szándékában atomfegyvereket fejleszteni, műholdjai adatokat gyűjtenek az időjárással, a természeti csapásokkal és a mezőgazdasággal kapcsolatban, de semmilyen katonai célt nem szolgálnak. Egyben kitart amellett, hogy űrtevékenysége békés célú, és összhangban van az ENSZ határozatával.
Irán új támadódrónt fejlesztett ki Oroszország számára az Ukrajna elleni háborúba, és úgy tűnik, közel áll ahhoz, hogy felszín–föld rakétákkal lássa el Moszkvát – állítja egy jól értesült biztonsági forrás.
A Shahed–107-et „robbanó- és felderítő” pilóta nélküli légi járműként (UAV) írták le, amelyet valószínűleg olyan technológiával láttak el, amely nagy értékű harctéri célpontok, például az ukrán erők által használt brit és amerikai többszörös rakétakilövő rendszerek felkutatására alkalmas.
A forrás a Sky Newsnak elmondta, hogy a speciálisan tervezett drónból „néhány darabot” felajánlhattak Oroszországnak egy több mint 2 millió dollár értékű üzlet keretében.
A forrás szerint az új Shahed–107-es drón a pilóta nélküli légi járművek Shahed–101-es családjába tartozik, V alakú farokkal. A körülbelül 2,5 méter hosszú és három méteres szárnyfesztávolságú UAV egy járműről indítható, és a becslések szerint akár 1500 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik – tették hozzá.
Szankciókkal sújtják azokat vállalatokat, amelyek alkatrészekkel járulnak hozzá az iráni Shahed öngyilkos drónok oroszországi gyártásához.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium kiszélesíti a büntetőintézkedéseit, miután az egy éve tartó vizsgálat során 28 olyan vállalatot talált, amelyek részt vettek az oroszok által is előszeretettel alkalmazott iráni drónok alkatrészeinek szállításában – adta hírül az Asia Times.
A Shahed–136 típusú öngyilkos drónokat Oroszország saját létesítményeiben készül gyártani 2024-től, hála az Iránnal való megállapodásnak. Amerikai sajtóinformációk szerint a két állam közös katonai projektje már 2021 januárjában napvilágot látott, ám az orosz–ukrán háború kirobbanása és elhúzódása miatt most került igazán reflektorfénybe.
Ahogy azt korábban megírtuk, a washingtoni székhelyű Institute of Science and International Security agytröszt 2022. októberi jelentése szerint az orosz–ukrán háborúban megsemmisített iráni drónok darabjai között Németországból, Kínából, az Egyesült Államokból, Lengyelországból, valamint Ausztriából származó alkatrészek maradványait találták meg, amiből arra lehet következtetni, hogy
Teherán – az ellene bevezetett szankciók ellenére – jól prosperáló hálózatot tart fenn más országok hadiüzemeivel.
A kereskedelmi minisztérium illetékes hivatala szeptember 25-én közölte, hogy 28 cég közül 11-nek Kínában, ötnek Oroszországban, ötnek Pakisztánban és hatnak Finnországban, Ománban, Németországban és az Egyesült Arab Emírségekben van a székhelye. Az Asia Pacific Links (melyet 2014 decemberében hozott létre Anton Szergejevics Trofimov, egy 41 éves orosz állampolgár Hongkongban) nevű cég állítólag amerikai termékeket szállított Oroszországba, míg a Speed Business Trading és a Sunrising Logistics szintén amerikai termékeket szállított Iránba. A Well Fair International Pakisztánnak adott el amerikai alkatrészeket a nukleáris tevékenységeihez. Egy másik cég pedig amerikai termékeket szerzett be kínai katonai kutatásokhoz.
Alan Estevez, az Egyesült Államok ipari és biztonsági kereskedelmi államtitkára úgy fogalmazott, „intézkedéseink egyértelmű üzenetet küldenek azoknak, akik megpróbálják kijátszani az exportellenőrzésünket, hogy az USA nemzetbiztonsági érdekeit aláásni kívánó magatartásnak következményei lesznek”.
Peking gyorsan reagált a szankciós rendeletre. „Kína határozottan ellenzi ezt, és megteszi a szükséges intézkedéseket törvényes jogainak és érdekeinek határozott védelme érdekében” – közölte kedden a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője, aki hozzátette, itt az ideje, hogy Washington felhagyjon az egyoldalú intézkedésekkel, amelyek aláássák a nemzetközi kereskedelmi szabályokat.
Exemple concret de l’engagement de la France au soutien de l’Ukraine avec Delair et son PDG : plus de 150 drones sélectionnés par l’Ukraine, financés par la France et déjà en cours de livraison.
Interior Minister Klymenko's report on dealing with the aftermath of Russia’s shellings of Odesa and other cities and villages. Assistance to affected people. Protecting Odesa region is a priority in all my negotiations regarding air…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 25, 2023
Néhány nappal a „helytelen hajviselete” miatt lényegében agyonvert Mahsza Amini halálának első évfordulója után az iráni parlament elfogadta azt a törvényt, ami alapján akár 10 év börtönt is ki lehet szabni az iszlám vallási előírásokra hivatkozva elrendelt öltözködési szabályok megsértőire.
A szerdán 152-34-es szavazataránnyal elfogadott jogszabály fenyegető szándékát jól mutatja, hogy akár három évre is fel lehet függeszteni a büntetési tételt, ami azonban egy újabb kihágásra automatikusan életbe lép.
A törvényt az iráni állam teokratikus felügyeleti szervének, az „Őrök Tanácsá”-nak is helyben kell hagynia, de az ilyen szigorításokkal a síita hittudósokból álló testület nem szokott kekeckedni.
Az eleve súlyos gazdasági, szociális és politikai válságokkal terhelt 90 milliós országban a viselkedési és öltözködési szabályokra felügyelő erkölcsrendészet 2022. szeptember 16-án Teheránban a hidzsáb „nem megfelelő viselete” miatt olyan súlyosan bántalmazta a kurd származású 22 éves Mahsza Aminit, hogy a nő három nappal később belehalt sérüléseibe. Az 1979-es iszlamista forradalom után felállított erkölcsrendészet brutalitását az iráni közvélemény nem valamiféle túlkapásként, hanem a rezsim lényegének megnyilvánulásaként értelmezte, ezért hónapokon át tartó spontán népmozgalom indult a rendszer leváltására, melyet brutális eszközökkel is csak hónapok alatt sikerült elfojtani. Azonban az újabb incidensekre szinte mindig újabb tüntetések robbannak ki, ráadásul a drákói szigor ellenére napjainkban is számos nő hagyja fedetlenül a haját, hogy így tiltakozzon a nők másodrendű állampolgárságát szimbolizáló iszlám öltözködési előírások ellen.
A sária helyi értelmezése alapján a kamaszkortól kezdve a lányoknak kötelező hidzsábbal eltakarniuk a hajukat, és bő öltözék viseletével kell elkerülni azt, hogy illetéktelenek felmérhessék testük körvonalait. Jelenleg a törvénysértők 10 nap és 2 hónap közti börtönre, illetve néhány ezer forintnak megfelelő riálnyi pénzbüntetésre számíthatnak.
A szerdán elfogadott törvény azokat is bünteti, akik „a meztelenséget népszerűsítik” vagy „kigúnyolják a hidzsábot a médiában vagy a közösségi oldalakon. Aki pedig „szervezetten” sérti meg az öltözködési előírásokat, netán – kapaszkodjanak meg – „szervezetten”, egy „ellenséges külföldi kormánnyal, orgánummal vagy szervezettel együttműködve” hány fittyet az illemtudó öltözködésre, az 5 és 10 év közötti börtönbüntetésre számíthat.
A törvényt még tervezet formájában keményen bírálták az ENSZ emberi jogi szakértői, akik „nemi apartheid”-nek minősítették a jogszabályt, mely erősíti a hatalom „rendszerszintű diszkriminációját”, a nők és lányok „totális alávetettségét”.
[type] => post
[excerpt] => Néhány nappal a „helytelen hajviselete” miatt lényegében agyonvert Mahsza Amini halálának első évfordulója után az iráni parlament elfogadta azt a törvényt, ami alapján akár 10 év börtönt is ki lehet szabni az iszlám vallási előírásokra hivatkozva...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1695323640
[modified] => 1695303990
)
[title] => Iránban ezentúl akár 10 évet is kaphat az a nő, aki nem takarja el a haját
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=162165&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 162165
[uk] => 162425
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 162166
[image] => Array
(
[id] => 162166
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/02490000-0aff-0242-8c1d-08dad6a41af3-w1023-r1-s.jpg
[original_lng] => 93918
[original_w] => 1023
[original_h] => 575
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/02490000-0aff-0242-8c1d-08dad6a41af3-w1023-r1-s-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/02490000-0aff-0242-8c1d-08dad6a41af3-w1023-r1-s-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/02490000-0aff-0242-8c1d-08dad6a41af3-w1023-r1-s-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/02490000-0aff-0242-8c1d-08dad6a41af3-w1023-r1-s.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/02490000-0aff-0242-8c1d-08dad6a41af3-w1023-r1-s.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/02490000-0aff-0242-8c1d-08dad6a41af3-w1023-r1-s.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/02490000-0aff-0242-8c1d-08dad6a41af3-w1023-r1-s.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1695379002:2
[_thumbnail_id] => 162166
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1173
[_oembed_e0fb116299f840c070cea0b436bd3434] =>
[_oembed_time_e0fb116299f840c070cea0b436bd3434] => 1695288443
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1081
[1] => 33356
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Irán
[1] => szabályok
)
)
[5] => Array
(
[id] => 160114
[content] =>
A Nobel Alapítvány közleménye szerint a stockholmi díjátadásra történő meghívást a Svédországban megfogalmazott éles bírálatok miatt vonták vissza.
A Nobel Alapítvány honlapjára felkerült szombati közlemény szerint a pénteki bejelentéssel ellentétben mégsem hívják meg az orosz, a fehérorosz és az iráni nagykövetet az idei stockholmi Nobel-díj átadási ünnepségre, ugyanakkor „az oslói ünnepségre az eddigiekhez hasonlóan minden nagykövetet meghívnak”.
Hagyományosan az oslói városháza nagytermében adják át a Nobel-békedíjat.
Tavaly az ukrajnai háború miatt Oroszország és Fehéroroszország diplomáciai küldöttei nem vehettek részt a díjátadó ünnepségeken és a kapcsolódó banketteken. Pénteken viszont Vidar Helgesen, a Nobel Alapítvány igazgatója azt közölte: mivel „a globális trend miatt a különböző nézeteket vallók közötti párbeszéd visszaszorult”, az alapítvány most ezzel szemben idén szélesebb körben küldte ki meghívásait, „hogy megünnepeljék és megértsék a Nobel-díjat és a szabad tudomány, a szabad kultúra és a szabad, békés társadalmak fontosságát”.
Erre reagálva Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a TT svéd hírügynökségnek azt mondta, nem engedi, hogy Oroszország idén részt vegyen az ünnepségen, ha lehetőséget kap. „Oroszországot minden lehetséges módon, katonailag és gazdaságilag is el kell szigetelni” – jelentette ki a miniszterelnök. Johan Pehrson svéd foglalkoztatási miniszter pedig „rendkívül meggondolatlannak” nevezte az alapítvány részéről a meghívást, amely ellen tiltakozva több svéd parlamenti képviselő bejelentette, hogy nem vesz részt a díjátadón, ha ott lesz Oroszország, Fehéroroszország és Irán nagykövete is.
Szombaton az alapítvány már úgy fogalmazott, érzékelik, hogy olyan „erős reakciókat” váltottak ki Svédországban, amelyek „teljesen beárnyékolják a kezdeményezésük eredeti üzenetét”, és emiatt megváltoztatták döntésüket.
A Nobel-díjasok nevét október elején jelenti be az alapítvány, a díjátadót pedig minden évben december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják Stockholmban, ahol az orvosi, a fizikai, a kémiai, az irodalmi és a közgazdasági Nobel-díj kitüntetettjei XVI. Károly Gusztáv svéd királytól veszik át az elismerést. A díjátadást mintegy 1200 meghívott részvételével gálavacsora követi. A Nobel-békedíjat ugyanazon a napon Oslóban adják át.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Bezárták Iránban a síita ország legnagyobb webáruházának központját a fejkendőviselési előírások megsértése miatt.
A Sarg című iráni lap vasárnapi jelentése szerint a Digikala nevű internetes kereskedő cég teheráni irodáját lepecsételték.
Nem sokkal korábban olyan csoportképek szivárogtak ki, amelyeken egyes női alkalmazottak nem viselték az előírásszerű fejkendőt.
A Sarg úgy tudja, hogy mindennek ellenére az interneten leadott rendeléseket a cég továbbra is teljesíti.
Hónapok óta számos nő Iránban tüntető jelleggel nem visel hidzsábot. Az állam nemrég ismét az erkölcsrendészetet bízta meg az iszlám öltözködési szokások ellenőrzésével, illetve azzal, hogy a szervezet járőrei intézkedjenek az előírások megsértőivel szemben.
A hidzsáb viselésére vonatkozó előírás Iránban nem újkeletű, de különös jelentőséget kapott a tavaly őszén kitört országos tüntetéshullám miatt, amelyet Mahsza Amini halála váltott ki. Az öltözködési szabályok megsértése miatt előállított fiatal kurd nő az erkölcsrendészet őrizetében halt meg. Az ország politikai és vallási vezetése elleni tiltakozásba átcsapó tüntetési hullám nyomán az erkölcsrendészet alakulatai egy időre eltűntek a nagyvárosok utcáiról.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
Iránban ismét az erkölcsrendészet ellenőrzi a fejkendőviselési előírásokat – jelentette be a rendőrség szóvivője vasárnap.
Az erkölcsrendészet illetékes alakulatai mostantól az egész ország területén járőröznek gyalogosan, illetve autóval, és intézkedni fognak az előírások megsértőivel szemben – ismertette az ISNA iráni hírügynökség a szóvivő közlését.
A hidzsáb viselésére vonatkozó előírás Iránban nem újkeletű, de különös jelentőséget kapott a tavaly őszén kitört országos tüntetéshullám miatt, amelyet Mahsza Amini halála váltott ki. Az öltözködési szabályok megsértése miatt előállított fiatal kurd nő az erkölcsrendészet őrizetében halt meg. Az ország politikai és vallási vezetése elleni tiltakozásba átcsapó tüntetési hullám nyomán az erkölcsrendészet alakulatai egy időre eltűntek a nagyvárosok utcáiról.
Az ország vezetése nemrégiben beterjesztett a parlamentben egy törvénytervezetet, amely egyebek között kemény büntetéseket helyez kilátásba az előírások megsértőire.
„A precíziós irányítású Fattah hiperszonikus rakéta hatótávolsága 1400 km, és minden védelmi pajzsot képes áthatolni” – állítja a Forradalmi Gárda.
Irán kedden bemutatta első hazai gyártású hiperszonikus ballisztikus rakétáját – jelentette az IRNA állami hírügynökség. A Reuters szerint a lépés valószínűleg fokozza a Teherán rakétaképességével kapcsolatos nyugati aggodalmakat.
Az iráni állami média által közzétett felvételeken látható, hogy a Fattah nevű rakétát egy ünnepségen mutatták be, amelyen részt vett Ebrahim Rahisi elnök és a (Amerikában terrorista szervezetként számon tartott) Forradalmi Gárda parancsnokai.
„A precíziós irányítású Fattah hiperszonikus rakéta hatótávolsága 1400 kilométer, és képes minden védelmi pajzson áthatolni” – idézte az iráni állami média Amirali Hajizadehet, a Gárda légierejének vezetőjét. A rakéta végsebessége 15.000 km/h.
Oroszország és Kína után Irán a harmadik olyan állam, amely hiperszonikus rakétatechnológiát fejlesztett ki, Amerika egyelőre a tesztelési fázisban van.
A hiperszonikus rakéták a hangsebességnél legalább ötször gyorsabban és összetett röppályán is képesek repülni, ami megnehezíti az elfogásukat.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legújabb videóüzenetében arra kérte az iráni lakosságot, hogy ne legyenek bűnrészesek egy véres orosz háborúban, amelyben iráni önmegsemmisítő drónokat használ ukrán civilek megölésére.
„Egy egyszerű kérdés teszek fel: miért lennének önök cinkosok az orosz terrorban, miért állnak a gonosz állam oldalán? A világ látja, mi történik, és mindenki láthatja ezt Iránban is” – fogalmazott az államfő.
Zelenszkij kiemelte, hogy bár az ukránok megtanulták megsemmisíteni az Irán által Oroszországnak átadott kamikaze drónok nagy részét, még mindig vannak találatok és áldozatok.
„Miért lenne szükségük önöknek, iráni anyáknak ás apáknak arra, hogy egy iráni drón megöljön egy várandós ukrán nőt a férjével az otthonukban, hogy Sahid drónt találjon el egy iskolai kollégiumot, amelyben emberek halnak meg, a mentést végzők életét pedig egy a második Sahid drón oltja ki? Miért kellenek ezek a cinikus gyilkosságok Iránnak? Mit nyernek ezzel maguk Teheránban vagy Irán bármely más városában?” – folytatta az elnök.
Hangsúlyozta, hogy az agresszor Oroszország támogatásával Irán csak még jobban elszigetelődik a világtól és még több problémája lesz.
„Ez Oroszország részéről egy gyarmatosító háború egy szomszédos nemzet ellen. Irán népe egészen másképp élhetne, ha nem állnának egy oldalra olyan gonoszsággal, mint az orosz agresszió. Az önök Sahid drónjai, amelyek minden éjjel terrorizálják Ukrajnát, csak azt jelentik, hogy Irán népe egyre inkább a történelem sötét oldalára kerül” – zárta üzenetét Zelenszkij.
Csütörtökre virradóan Oroszország megint több hullámban indított dróntámadásokat Ukrajna több települése, köztük a főváros Kijev ellen.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója egy sajtónyilatkozatban kijelentette, hogy az ukrán ellentámadás már több napja tart. Később a Twitteren hozzátette, hogy az ellentámadás nem olyan esemény, amely „egy adott nap egy adott órájában” kezdődhet el. Szavai szerint az ellentámadás az ukrán határ mintegy 1500 kilométeres szakaszán zajlik intenzív harci cselekmények formájában.
Nem akarunk csapást mérni orosz területekre, a nyugat által biztosított fegyvereket arra használjuk, hogy megsemmisítsük az orosz állásokat a Moszkva által megszállt ukrajnai területeken, beleértve a Donyec-medencét és a Krím-félszigetet is” – emelte ki.
Megjegyezte, hogy Ukrajnának vannak nagy hatótávolságú Storm Shadow típusú rakétái, Leopard harckocsijai, Franciaország és Olaszország által biztosított rakétaelhárító rendszerei, az F-16-os vadászgépek pedig lehetővé teszik majd a légtér lezárását Ukrajna fölött.
Hanna Maljar ukrán védelmi miniszter a Telegramon arról írt, hogy a Donyeck megyei Bahmut peremvidékén a Wagner orosz zsoldoscsoport fegyvereseit felváltották az orosz reguláris hadsereg alakulatai, bent a városban viszont még vannak Wagner-zsoldosok.
Kiemelte, hogy az ukrán csapatok változatlanul ellenőrzésük alatt tartják Bahmut délnyugati részét.
Hangsúlyozta még, hogy a harcok epicentruma továbbra is az ország keleti részében van: az orosz erők Donyeck megyében Bahmuton kívül Avgyijivka, Marjinka és Liman városok, valamint a Harkiv megyei Kupjanszk irányában próbálnak előrenyomulni. Avgyijivkánál és Marjinkánál az ukrán csapatok visszaverték az orosz erők minden támadóműveletét – tette hozzá a miniszterhelyettes.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője közölte, hogy csütörtökön Ukrajna visszakapott 106, Bahmutnál fogságba esett ukrán katonát. A katonai hírszerzés pedig arról számolt be, hogy két külföldi és egy ukrán katona holttestét kapta vissza Kijev az orosz oldaltól.
Az ukrán nyilatkozatokban arról nincs szó, hány katonát adtak át cserébe Oroszországnak. Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint fogolycserével eddig 2430 ukrán, köztük 139 civil tért haza.
Many in Russia thought that the Black Sea was the water area of their power. The enemy hoped that our Navy would not be able to withstand Russian attacks. Well, the courage and skill of our warriors destroyed all these enemy hopes and drowned them in the sea.
Concerning the Russian strike on the warriors of the 128th Mountain Assault Brigade.
My condolences go out to the close ones of the fallen warriors. This is a tragedy that could have been avoided. Defense Minister Umerov informed me on all actions taken to determine full… pic.twitter.com/USA1Zcl0jd
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 5, 2023
The sacred Hanukkah lights, lit these days, remind us once again that light always prevails over evil. And of the value of life, which is worth fighting for. My best wishes to the Jewish community on Hanukkah! pic.twitter.com/ghoawSdy7b
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 7, 2023
Today is World Cancer Day. I visited Ukraine’s National Cancer Institute to support our young patients, their parents, and everyone fighting this terrible disease. They are all very strong, with a strong belief in our defenders and Ukraine.
