Iránban a parlament megszavazta a Starlink nevű amerikai műholdas internetszolgáltatás betiltását, használóit ezután két évig terjedő börtönnel, pénzbírsággal, illetve testi fenyítéssel büntethetik – közölte vasárnap az ISNA iráni hírügynökség.
Egyelőre nem ismert, hogy az Elon Musk amerikai milliárdos tulajdonában lévő Starlink használata mennyire elterjedt Iránban, nem utolsó sorban a szolgáltatás magas ára miatt.
Viszont például nemrég a 12 napos iráni-izraeli háború alatt elrendelt hatósági internetzárlat idején a Starlink maradt azon kevés internethozzáférési eszközök egyike volt, amelyet az emberek tudtak használni az Iszlám Köztársaságban.
Az iráni parlament vasárnap a kémkedés büntetési tételeit is szigorította.
Az új szabályozás értelmében a külföldi entitásokkal való „műveleti együttműködés” a jövőben akár halálbüntetéssel is sújtható.
Mindkét döntést még az alkotmányossági felügyeletet ellátó Őrök Tanácsának is jóvá kell hagynia, amely azonban jelen esetben puszta formalitásnak számít.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Grossi szerint az iráni Fordó nukleáris létesítmény centrifugái már nem működnek az Egyesült Államok által végrehajtott légicsapások következtében.
Rafael Grossi a Radio France Internationale-nak adott interjúban elmondta, hogy csapata a műholdfelvételek alapján értékelte a hétvégi robbantások hatásait. A főigazgató hangsúlyozta: „Tekintettel ezeknek a bombáknak a teljesítményére és a centrifugák műszaki jellemzőire, tudjuk, hogy már nem működnek a rezgés miatt, amely jelentős fizikai károkat okozott.”
Az iráni Fordó nukleáris bázis egy föld alatti alagútrendszerben helyezkedik el, ahol különféle tevékenységek folynak – mondta Grossi. Hozzátette, hogy a műholdas képeken látható károk egyértelműen a dúsító csarnokra, azaz a centrifugák helyére koncentrálódnak.
Irán korábban jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely felfüggeszti az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, miután Grossi kijelentette, hogy az ellenőrök mielőbbi visszajuttatása a nukleáris létesítményekbe kiemelt prioritás – írta a Sky News.
A NAÜ főigazgatója hangsúlyozta, hogy az amerikai és izraeli katonai csapások utáni helyzet felmérése érdekében az ellenőrző szakemberek mielőbbi hozzáférése elengedhetetlen.
Az evakuálást Azerbajdzsán területén keresztül Moldovába hajtották végre. Jelenleg az ukrán polgárok úton vannak Kijevbe. A Védelmi Minisztérium Hírszerző Főigazgatósága a Külügyminisztériummal közösen 31 ukrán állampolgárt evakuált Irán területéről, számolt be a hírszerzés sajtóosztálya június 24-én, kedden.
A kimenekítettek között öt férfi, 12 nő és 14 gyermek van.
Az evakuálást Azerbajdzsán területén keresztül Moldovába hajtották végre.
Ez a Hírszerző Főigazgatóság és az ukrán külügyminisztérium izraeli és iráni képviseletei átfogó műveletének utolsó szakasza, amelynek célja az ukrán állampolgárok kimentése a veszélyes területekről.
„Teheránban végig teljesen védtelennek éreztük magunkat, mert soha nem szólaltak meg a szirénák. Ráadásul eltűnt az internet, és egyáltalán nem értettük, mi történik… Tudom, hogy Ukrajnában is háború van, de a mi országunk nem hagyja sorsára az embereket” – mondta a kijevi régióbeli Varvara, akit Iránból evakuáltak.
„Amikor elkezdődött a bombázás, még ijesztőbb volt, mint Ukrajnában. Amikor azt mondták, hogy lehetőségünk van elutazni, az ország északi részére mentünk, ahol Irán különböző városaiból is jelentkeztek ukránok. Hálásak vagyunk mindenkinek, aki erőfeszítéseket tett. Végre visszatérünk Ukrajnába” – mondta el Natalija.
Iránban szinte teljesen megszűnt az internet-hozzáférés június 18-án, csütörtökön, a forgalom a normál fogyasztás körülbelül 3%-ára csökkent, jelentette be a NetBlocks szervezet, amely az internet szabadságát felügyeli világszerte.
Megerősített információk szerint a valós idejű hálózati adatok azt mutatják, hogy Iránban jelenleg egy szinte teljes országos internet-leállás van folyamatban.
A szervezet hozzátette, hogy korábban is voltak részleges kimaradások, és az az „Izraellel fokozódó katonai feszültségek” miatt következett be, „a mindkét oldalról több napon át tartó rakétatámadások után”.
Szerda reggelig több mint 380 ukrán erősítette meg a szándékát, hogy el akarja hagyni Izrael és Irán területét – számolt be az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a közel-keleti biztonsági helyzet romlásának kezdete óta a Külügyminisztérium figyelemmel kíséri az ukrán állampolgárok jelzéseit, akik biztonságosabb régiókba akarnak távozni vagy visszatérni a hazájukba.
Az izraeli ukrán diplomáciai kirendeltségek már számos állampolgárt evakuáltak. Szerdáig a nagykövetség segélyvonala összesen több mint 400 hívást kapott ukrán állampolgároktól, akik a lehetséges evakuálási útvonalakkal kapcsolatban kértek tájékoztatást. A szükséges információk a diplomáciai képviselet forrásaiban találhatók.
Jelenleg 293 ukrán erősítette meg a szándékát, hogy a nagykövetség segítségével elhagyja Izraelt, míg 85 ukrán állampolgár és 10 külföldi, akik állandó tartózkodási engedéllyel rendelkeznek Ukrajnában, szeretné elhagyni Iránt.
„A Külügyminisztérium konzuli szolgálatának osztálya, valamint Ukrajna izraeli és iráni nagykövetségei számos módon dolgoznak az állampolgárok evakuálásának érdekében, mind külön járatokkal, mind partnerekkel közösen. A diplomaták továbbra is tisztázzák az állampolgárok adatait és megoldják a szervezési kérdéseket” – közölte a Külügyminisztérium.
All the passengers of the ‘selfie yacht’ are safe and unharmed. They were provided with sandwiches and water. The show is over. pic.twitter.com/tLZZYcspJO
— Israel Foreign Ministry (@IsraelMFA) June 9, 2025
Irán szigorít a WhatsApp használatával szemben: az állami televízió felszólította a lakosságot, hogy távolítsák el készülékeikről a népszerű üzenetküldő alkalmazást – számolt be az Origo. A hivatalos indoklás szerint – bár konkrét bizonyítékokat nem közöltek – a WhatsApp állítólag izraeli szervezeteknek továbbítja a felhasználói adatokat. A Meta cáfolja a vádakat, miközben a vita egyre élesebb formát ölt a digitális térben – az AP News.
A WhatsApp egy közleményben reagált a vádakra, hangsúlyozva:
Aggodalommal figyeljük, hogy ezek a hamis állítások esetleg ürügyként szolgálhatnak arra, hogy blokkolják szolgáltatásainkat – éppen akkor, amikor az embereknek a legnagyobb szükségük lenne rájuk.
A cég emlékeztetett arra, hogy a WhatsApp végpontok közötti titkosítást használ, ami azt jelenti, hogy az üzeneteket kizárólag a küldő és a címzett láthatja – harmadik fél, így a szolgáltató sem férhet hozzájuk – írja a The Washington Post.
„Nem követjük nyomon a felhasználók pontos tartózkodási helyét, nem rögzítjük, hogy ki kivel lép kapcsolatba, és nem figyeljük az emberek személyes üzenetváltásait” – tették hozzá. „Emellett semmilyen kormányzatnak nem adunk át tömeges adatokat.”
A végpontok közötti titkosítás lényege, hogy az üzenetek kódolt formában közlekednek, és csak a feladó és a címzett tudja azokat elolvasni. Ha valaki lehallgatná ezeket az üzeneteket, csupán értelmezhetetlen karakterhalmazt látna, amelyet a titkosítási kulcs nélkül lehetetlen megfejteni.
— South West Defender (@SouthernDefence) June 17, 2025
Szakértő figyelmeztet: A WhatsApp nem annyira biztonságos
Gregory Falco, a Cornell Egyetem mérnöki karának adjunktusa és kiberbiztonsági szakértő szerint bizonyított tény, hogy a WhatsApp titkosítással nem védett metaadatai értelmezhetők.
„Így nyomon követhető, hogyan használják az emberek az alkalmazást – és ez folyamatos problémát jelent, mivel a felhasználók többsége nincs is tudatában annak, hogy ilyen módon is elemezhető a tevékenységük” – mondta Falco.
Hozzátette: egy másik komoly kihívás az adatok szuverenitása, vagyis az, hogy az egyes országokban élő felhasználók adatait nem feltétlenül abban az országban tárolják, ahol azok keletkeztek. Példaként említette, hogy az iráni WhatsApp-felhasználók adatai nagy valószínűséggel nem Irán területén található adatközpontban vannak.
Az lenne az ideális, ha az országok saját adataikat a határaikon belül tárolnák, és azokat helyben, saját algoritmusaikkal dolgoznák fel. Egyre nehezebb ugyanis megbízni a globális adatkezelési infrastruktúrában
– tette hozzá.
A WhatsApp a Facebookot és az Instagramot is birtokló Meta Platforms tulajdonában van.
Irán az évek során több közösségimédia-platformhoz is korlátozta a hozzáférést, ám sokan még mindig proxy szerverek és VPN-ek (virtuális magánhálózatok) segítségével érik el ezeket a szolgáltatásokat.
2022-ben, amikor országos tiltakozások robbantak ki egy fiatal nő halála miatt – akit az erkölcsrendészet tartóztatott le –, a hatóságok betiltották többek között a WhatsApp és a Google Play használatát is. Ez a tilalom csak 2024 végén szűnt meg.
A WhatsApp korábban az Instagrammal és a Telegrammal együtt az egyik legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazás volt Iránban.
A 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon az Arany Pálmát szombat este Dzsafar Panahi világhírű iráni rendező „Egy egyszerű baleset” című, titokban forgatott thrillere nyerte el. A díjról a Juliette Binoche francia színésznő vezette nemzetközi zsűri döntött – számolt be az Origo.
Dzsafar Panahit húsz évre eltiltották a filmkészítéstől „rendszerellenes propaganda” miatt, miután 2009-ben a konzervatív Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök újraválasztása ellen demonstrált. Panahi ennek ellenére titokban folytatta a munkát hazájában, de most először kísérte el legújabb filmjét a nemzetközi bemutatóra, és egyelőre nem tudni, hogy fogják-e érni retorziók hazájában 11. filmjéért, amely közvetlenül az iráni hatalmat és a biztonsági erők önkényét bírálja.
A titokban forgatott film
Egy egyszerű baleset című krimiben több női szereplő is fejkendő nélkül jelenik meg, s a világpremier előtti vörös szőnyeges bevonuláson a cannes-i fesztiválpalotába egyetlen színésznő sem viselte az Iránban nők számára kötelező hidzsábot, ami az iráni törvények alapján rendszerellenes propagandának és obszcenitásnak minősül.
[type] => post
[excerpt] => A 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon az Arany Pálmát szombat este Dzsafar Panahi világhírű iráni rendező „Egy egyszerű baleset” című, titokban forgatott thrillere nyerte el. A díjról a Juliette Binoche francia színésznő vezette nemzetközi zsű...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1748167920
[modified] => 1748188143
)
[title] => Titokban forgatott iráni film nyerte az Arany Pálmát Cannes-ban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=243065&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 243065
[uk] => 243147
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 243066
[image] => Array
(
[id] => 243066
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/gru0vafxoaa-m5u.jpg
[original_lng] => 53195
[original_w] => 681
[original_h] => 383
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/gru0vafxoaa-m5u-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/gru0vafxoaa-m5u-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/gru0vafxoaa-m5u.jpg
[width] => 681
[height] => 383
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/gru0vafxoaa-m5u.jpg
[width] => 681
[height] => 383
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/gru0vafxoaa-m5u.jpg
[width] => 681
[height] => 383
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/gru0vafxoaa-m5u.jpg
[width] => 681
[height] => 383
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/gru0vafxoaa-m5u.jpg
[width] => 681
[height] => 383
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1748192599:8
[_thumbnail_id] => 243066
[_edit_last] => 12
[views_count] => 867
[translation_required_done] => 1
[_oembed_66ad83fc48a8e49fa37a362f5cca7e0d] =>
Váratlanul szabadon engedték az iráni rappert, Toomaj Szalehit, akit két évvel ezelőtt halálra ítéltek kormánykritikus dalszövegei miatt – számolt be róla a hvg.hu a BBC nyomán.
Szalehit 2022 októberében tartóztatták le, mert dalaiban támogatta az iráni tüntetéseket, amelyeket Mahsza Amini, egy 22 éves, kurd származású iráni nő rendőrségi őrizetben bekövetkezett halála váltott ki. A nőt azért fogták el, mert „nem megfelelő” hidzsábot viselt.
A 34 éves Szalehi bátran bírálta Irán vezetőit a zenéiben, ami miatt már a letartóztatása előtt megtiltották neki, hogy koncerteket adjon.
Szalehit tavaly júliusban hat év és három hónap börtönbüntetésre ítélték, majd rövid időre szabadlábra helyezték óvadék ellenében, de néhány nappal később újra letartóztatták, mert egy videójában azt állította, hogy a hírszerzési minisztérium ügynökei megkínozták. Ezt követően idén áprilisban halálra is ítélték.
Halálos ítéletét már 2024 júniusában eltörölték, és vasárnap szabadon is bocsátották, miután az iráni bíróságok szerint letöltötte egyéves büntetését, amelyet az állam elleni propaganda miatt szabtak ki rá – közölte az iráni igazságszolgáltatás hírügynöksége.
Iránban „klinikát” terveznek nyitni a szigorú iszlám öltözködési szabályokat figyelmen kívül hagyó nőknek – közölte az ország erkölcsrendészeti hatósága.
Az elképzelés szerint az új létesítményben a nőket „pszichológiai gondozásban részesítenék, gyógyítanák és visszavezetnék az iszlám erényekhez”, máskülönben ugyanis az öltözködési előírások megsértése címén feljelentenék és bíróság által elítélnék őket.
Az „átnevelő klinika” felvetését sokan értetlenséggel fogadták Iránban. Még Maszúd Peszeskján iráni elnök is elhatárolódott a tervtől, és hangsúlyozta, hogy kormányának „semmi köze” az ügyhöz.
Iránban egyre több nő hagyja figyelmen kívül az iszlám öltözködési előírásokat, és nem visel fejkendőt közterületen vagy a nyilvánosság előtt. A tendenciának az erkölcsrendészet szigorú és részben erőszakos fellépése sem tudott gátat szabni. A kiváltó ok Mahsza Amini halála volt, akit 2022 szeptemberében a kendőviselési szabályok megsértése címén letartóztattak, és az őrizetben életét vesztette, miután – szemtanúk szerint – súlyosan bántalmazták. A kurd származású fiatal nő halála nyomán országos tiltakozási hullám robbant ki.