Az Iszlám Forradalmi Gárda bejelentése szerint Irán sikeresen pályára állította második katonai műholdját, a Noor 2-t – közölte kedden a Tasnim hírügynökség. Teherán továbbra is tagadja, hogy űrtevékenysége a ballisztikus rakéták fejlesztését szolgálná.
Az első katonai műhold, melyet Irán még 2020 áprilisában bocsátott fel, 425 kilométeres pályán kering, ezzel ellentétben a Noor 2 500 kilométeres magasságban állt pályára.
Az Egyesült Államok szerint ugyanakkor Irán most is azt a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétatechnológiát használta, mely akár nukleáris robbanófejek indítását is lehetővé tenné. Teherán mindazonáltal továbbra is tagadja ezeket az állításokat – írta meg a Reuters.
Iránnak – amely a Közel-Kelet legkomolyabb rakétaprogramjával rendelkezik – az elmúlt években több fellövése is kudarccal végződött, különböző műszaki rendellenességek miatt.
Az Egyesült Államok a próbálkozásokat látva már 2019-ben szankciókat vezetett be Irán polgári űrügynökségével és két kutatószervezetével szemben, mondván, hogy a műholdak fellövése csupán a ballisztikus rakéták fejlesztésének és tesztjeinek álcája.
Forrás: liner.hu
[type] => post
[excerpt] => Iszlám Forradalmi Gárda bejelentése szerint Irán sikeresen pályára állította második katonai műholdját, a Noor 2-t – közölte kedden a Tasnim hírügynökség. Teherán továbbra is tagadja, hogy űrtevékenysége a ballisztikus rakéták fejlesztését szolgálná.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1646777040
[modified] => 1646756353
)
[title] => Irán Föld körüli pályára állította második katonai műholdját
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=93515&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 93515
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 93519
[image] => Array
(
[id] => 93519
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/img1050401.jpg
[original_lng] => 50562
[original_w] => 781
[original_h] => 439
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/img1050401-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/img1050401-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/img1050401-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/img1050401.jpg
[width] => 781
[height] => 439
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/img1050401.jpg
[width] => 781
[height] => 439
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/img1050401.jpg
[width] => 781
[height] => 439
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/img1050401.jpg
[width] => 781
[height] => 439
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1646749154:4
[_thumbnail_id] => 93519
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 1947
[translation_required_done] => 1
[_oembed_ea66cfaabe1f7c455bc196eda332a3fe] =>
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
I've safely arrived at Lagrange Point L1, 1.5 million km from my home planet. 🌍Excited to be far away, yet intimately connected to unravel the solar mysteries #ISROpic.twitter.com/BCudJgTmMN
Egy három eszközt szállító műholdhordozó rakétát bocsátott fel Irán a világűrbe – közölte az iráni állami televízió csütörtökön.
A televízió idézte Ahmad Hoszeinit, a védelmi minisztérium szóvivőjét, aki azt mondta, hogy Szimorg típusú rakétát bocsátottak fel, amely három eszközt vitt magával. A szóvivő szerint kutatásra alkalmas eszközökről van szó.
A Szimorg (amely fárszi nyelven főnixet jelent) kétfokozatú hordozórakéta, amelyről Irán először 2010-ben tett bejelentést.
A mostani bejelentés arról nem szólt, hogy honnan indították a rakétát, és milyen eszközöket helyeztek el a hordozóban.
A korábbi indításokat az Egyesült Államok rendszerint bírálta.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit….https://t.co/z58UU4W5OP
Az iráni állami média nyilvánosságra hozott egy listát az iszlám köztársaság polgári űrprogramjának keretében tervezett műholdfelbocsátásokról. Korábban többször előfordult, hogy ezek az indítások kudarcba fulladtak.
A Forradalmi Gárdának egy másik program keretében tavaly sikerült Föld körüli pályára állítania műholdat.
Eközben Bécsben tárgyalások zajlanak a 2015-ös atomalku megmentéséről, amelyeken Irán mellett Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország képviselői közvetlenül, az Egyesült Államok megbízottjai pedig közvetetten vesznek részt.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
After launch in Feb 2021 the rocket stage was left in an elliptical orbit with a perigee of about 150 km and an apogee of 34440 km. The perigee height, shown here vs time, doesn't change much until recently pic.twitter.com/d4tHh7CTK5
This is the aftermath downrange following a Chinese Long March 3B launch from Xichang early Saturday. And that yellow smoke is very toxic hypergolic propellant. Source: https://t.co/VEh5X8Ors0pic.twitter.com/22IVIpyJOk
Az Iráni Forradalmi Gárda ballisztikus rakétákat és manőverező robotrepülőgépeket tesztelt kedden egy Perzsa(Arab)-öböl menti háborús szimuláció során – jelentette az iráni állami televízió.
A katonai szimulációs gyakorlaton öt manőverező robotrepülőgépet egyidejűleg lőttek ki, illetve olyan felfegyverzett drónokat is bevetettek, amelyek egyenként két célpont megtámadására képesek – tette hozzá az iráni média. Az ötnapos katonai gyakorlat hétfőn kezdődött.
„A Forradalmi Gárda haditengerészetének ballisztikusrakéta-kilövései új megközelítést jelentenek, és ezek 100 százalékos találati aránnyal működnek” – jelentette ki a katonai modellezésről Hoszein Szalámi tábornok, a Forradalmi Gárda vezetője a tévécsatornának.
Az iráni bejelentés szerint ballisztikus rakétáinak hatótávolsága 2000 kilométer, amellyel képesek elérni az ország legfőbb ellenfelét, Izraelt, és a térségbeli amerikai katonai támaszpontokat is.
Teherán hétfőn „elsöprő” választ helyezett kilátásba minden, Irán elleni izraeli támadással szemben. Tel-Aviv ellenzi a 2015-ben Iránnal tető alá hozott nukleáris megállapodás (JCPOA) felélesztésére irányuló nagyhatalmi törekvéseket, és már hosszabb ideje katonai akciókkal fenyegeti Iránt, ha a diplomáciai tárgyalások kudarcot vallanak, és nem sikerül megakadályozni, hogy Teherán atomfegyverre tegyen szert. Irán szerint nukleáris tevékenysége békés célú.
Az általános vélekedés szerint jelenleg Izrael az egyetlen közel-keleti ország, amely atomfegyverrel rendelkezik.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
#Puma22 has just commenced! Being the biggest Visegrad Group countries' exercise of the year, it joints increased efforts of #V4 states' troops ????????and Allies from ??&?? further strengthening interoperability capabilities. #StrongerTogether#DeterAndDefendpic.twitter.com/3uKDuLpzSy
Irán egyetlen nukleáris erőműve vészhelyzeti leállás miatt ideiglenesen nem termel áramot – közölte az iráni állami televízió.
A híradásban idézték Golamali Raksanimer, a létesítményt üzemeltető állami energiaszolgáltató vállalat szóvivőjét, aki szerint az orosz segítséggel épített busehri atomerőmű leállítását szombaton kezdték meg, ez három-négy napig is eltarthat, és emiatt áramkimaradások lehetnek.
Az iráni médiában olyan hírek láttak napvilágot, hogy baleset miatt történt a vészhelyzeti leállás.
Ez eddig soha nem fordult ott elő.
Az erőmű működését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyeli. A NAÜ egyelőre nem reagált a történtekre.
A busehri az ország egyetlen atomerőműve. Az építési munkálatok még az 1970-es évek derekán indultak. Az atomerőmű aktív tektonikai törésvonalak mentén található, ezért úgy építették, hogy ellen tudjon állni a nagyobb földrengéseknek is. Az utóbbi időben nem jelentettek jelentősebb földmozgásokat a térségből.
Az orosz segítséggel épített, és 2011-ben üzembe helyezett erőműben egy 1000 megawattos reaktor működik. 2016-ban orosz–iráni együttműködésben ugyancsak Busehrben elkezdtek építeni két másik reaktort, amelyek várhatóan csak tíz év múlva lesznek készen.
Mahmúd Dzsafári, az iráni atomenergia-ügynökség egyik tisztségviselője márciusban arra hívta fel a figyelmet, hogy a nukleáris erőmű leállhat, mivel Irán a 2018-ban ismét életbe léptetett amerikai szankciók miatt nem tud alkatrészeket beszerezni Oroszországból.
A busehri létesítményt Oroszországba termelt uránnal működtetik, és oda szállítják vissza az elhasznált fűtőelemeket.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
1999-ben egy súlyos aszály már rávilágított Irán kiszolgáltatottságára. A növekvő vízigény, a természeti környezet állapotának romlása és a vízkészletek nem megfelelő kezelése súlyos vízválságot okozott az országban.
Irán népessége az elmúlt évtizedek alatt ugrásszerűen megnőtt, az 1980-as 39 millióról mára közel 83 millióra. Az ebből fakadó villamosenergia-igény kielégítésére hatalmas vízerőműveket és gátakat építettek az országban. A nyugati embargók miatt az iszlám rezsim az élelmiszerellátás függetlenségére törekszik, ami sokszor az ökológiai adottságokkal szembemenő, illetve azokat figyelmen kívül hagyó mezőgazdasági gyakorlatokhoz vezet. Az agráripar az ország vízfogyasztásának 92 százalékát teszi ki, a mezőgazdaság intenzívebbé válása és a nem hatékony öntözési technikák pedig tovább fokozzák a vízkészletekre nehezedő nyomást.
Sok gazda a mai napig illegális magánkutakat használ, ami a vízkészlet további csökkenését eredményezi.
Az iráni vízhiányt súlyosbítja az egyre növekvő és fenntarthatatlan vízfogyasztás. Ma az irániak egy olyan vízválság időszakában vannak, amelyet a nem elég körültekintő, a túl gyors népességnövekedés, az éghajlatváltozás, az ipari fejlődés, a növekvő mezőgazdaság együttesen okozott. A kormányzati politikák drasztikus megváltoztatása nélkül egyesek úgy vélik, hogy körülbelül a lakosság 70 százalékának, azaz körülbelül 56 millió iráninak kell majd más területekre vándorolnia, ha az elkövetkező 20-30 évben nem kezelik megfelelően az iráni vízválságot.
Környezeti kihívások
Iránban évente átlagosan 376 mm csapadék hullik, amelynek nagy része csak az ország negyedének kedvez, főleg a Kaszpi-tenger menti és az északnyugati régióknak, míg a többi területre csupán átlagosan 200 mm csapadék jut, és az is szabálytalan időközönként.
Ráadásul Irán a globális felmelegedés egyik legnagyobb áldozata. A csökkenő csapadékmennyiség, a magasabb hőmérséklet, az elsivatagosodás és a szélsőséges időjárás nyomást gyakorol az ország vízellátására. Ezenkívül a fosszilis tüzelőanyagok intenzív égetése hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez és a fokozott vízszennyezéshez. A megújuló vízkészletek az elmúlt 50 év alatt 25 százalékkal csökkentek, kevesebb mint 100 milliárd köbméterre. Ezenkívül a hőmérséklet 1,1 Celsius fokkal emelkedett az elmúlt 15 évben, ami még jobban csökkenti a nedvességet és fokozza a párolgást, így homok- és porviharokat idéz elő. Szakértők szerint, ha a globális hőmérséklet jelenlegi tendenciái folytatódnak, a fejlemények komolyan súlyosbíthatják a vízzel kapcsolatos feszültségeket, nemcsak Iránon belül, hanem a szomszédok között is.
Diplomáciai feszültség
Az iráni vízválság fokozza az ország és szomszédjai közötti diplomáciai feszültségeket. A határokon átnyúló vízkészletek miatti konfliktusok közé tartozik az Afganisztánnal folytatott vita a Helmand folyó és a Harirud folyó miatt, a Kaszpi-tenger körüli konfliktusok más parti nemzetekkel, valamint az Eufrátesz-Tigris folyók körüli viták, amelyeken Irán Törökországgal, Irakkal és Szíriával osztozik.
A Pakisztánnal és Afganisztánnal határos Szisztán és Beludzsisztán a legnagyobb iráni tartomány, 2,5 millió lakosával. Az élet a régióban nagymértékben függ a Hamoun-tó vizétől és a Helmand folyó által táplált vizes élőhelyektől. A Hamoun, az ország legnagyobb édesvizű tava egykor 4000 négyzetkilométer területet ölelt fel. Az 1975-ös Ramsari Egyezmény értelmében a világ egyik legfontosabb vizes élőhelyévé nyilvánították, buja növényzettel és gazdag állatvilággal. Köszönhetően az éghajlatváltozásnak, valamint a hibás vízgazdálkodásnak az azóta eltelt évtizedek alatt a tó egyre zsugorodik és az egykor virágzó élőhelyek homoktengerré váltak. A területet egyre gyakoribb aszályok sújtják és az elmúlt három évben az itt élő emberek mintegy 30 százaléka elvándorolt.
Megoldási javaslatok
A jelentős vízhiány súlyos kihívás elé állítja a társadalmat és a gazdaságot egyaránt. Nem titok, hogy a helyzet komoly lakhatási válsághoz vezethet a következő évtizedekben, hacsak nem hoznak megfelelő kompenzációs intézkedéseket. A természeti erőforrások kezelésében Irán korábbi intézkedései ellenére a tudósok úgy vélik, hogy vannak lépések, amelyekkel meg lehetne előzni a környezeti katasztrófát.
„Az ország ezt a válságot csak azzal a paradigmaváltással tudja kezelni, amely a meglévő vízkészletek kiaknázásáról a drámai vízmegőrzésre, valamint a rendelkezésre álló víz fenntartható felhasználására irányul” – mondta el Mohammad Reza Najafi, a Nyugat-Ontarioi Egyetem hidrológusa.
Hasszán Rohani kormánya a közelmúltban elkezdte a reformokat. Teherán együttműködik az ENSZ-szel és más nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelőket vízhatékonyabb technikákra oktassák, és számos vízzel kapcsolatos infrastrukturális projektet indított el az ágazat korszerűsítése érdekében. Számos sótalanító létesítmény épül a part menti területeken, hogy növelje a rendelkezésre álló édesvíz mennyiségét, amelyet újonnan épített csővezetékek útján juttatnak el a belső szárazföldi régiókba. Az irániakat az állam által támogatott reklám- és dokumentumfilmek segítségével ösztönzik a víztakarékosságra.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
The level of the hydropower storage in Portugal is incredibly low. The grid operator says this is the worst #drought in 100 years, the Portugues metservice says that 2022 is the driest year since 1931. pic.twitter.com/tIoN67yLUh
China has been the world’s most populous country for hundreds of years. But it is now suffering from a demographic slump #WorldAheadhttps://t.co/Y7x3r6zcJM
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Oroszország fejlett műholdat fog eladni Iránnak, amellyel az egész Közel-Keleten nyomon tudja követni potenciális katonai célpontjait – írta csütörtökön a The Washington Post című amerikai napilap.
Egy nagyfelbontású kamerával felszerelt, orosz gyártmányú, Kanopusz-V típusú műholdról van szó, amelyet Oroszország néhány hónapon belül juttatna rakétával a világűrbe – tette hozzá a lap.
A műholddal folyamatosan tudják majd figyelni a perzsa-öbölbeli olajfinomítókat, az izraeli katonai támaszpontokat vagy az iraki katonai támaszpontokat, amelyek közül többön amerikai katonák is szolgálnak – közölte a lappal egy volt és egy jelenlegi amerikai tisztségviselő, valamint egy közel-keleti ország kormányának egyik magas rangú tagja.
Noha a Kanopusz-V-t polgári felhasználásra gyártja Oroszország, az iráni Forradalmi Gárda elitalakulat vezetői 2018 óta többször jártak Oroszországban, hogy egy ilyennek a megvásárlásáról tárgyaljanak. A kamera felbontása jóval nagyobb, mint amilyennel Irán jelenleg rendelkezik, miközben azonban messze elmarad az amerikai műholdak kameráinak képességétől. Most tavasszal pedig orosz szakértők jártak Iránban, hogy kiképezzék a műhold leendő kezelőit, akik egy újonnan felépült létesítményben, a Teherántól nyugatra lévő Karadzs város közelében végeznék a feladatot.
A Forradalmi Gárda 2020 áprilisában bejelentette, hogy sikeresen Föld körüli pályára állították az ország első katonai műholdját. Mike Pompeo akkori amerikai külügyminiszter erre reagálva úgy vélte, Irán megszegte az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik határozatát, ezért felelősségre kell vonni.
Hírügynökségek felhívják a figyelmet arra, hogy június 16-án lesz Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök csúcstalálkozója Genfben, és hogy az Iránnak történő műholdeladás egy újabb probléma lehet az Egyesült Államok számára, amelyet Biden fel fog vetni.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
#SatelliteImagery from September 25, 2022 shows a large traffic jam of vehicles leaving #Russia and attempting to cross the border into #Georgia, at the Lars checkpoint, following Russian President Putin’s mobilization order for the war in #Ukraine. pic.twitter.com/iHUsC8hYs2
1/ The independent Russian media outlet Verstka ("Layout") has published a noteworthy piece on the devastating effect that mobilisation is having on Russia's schools. Thousands of teachers have been conscripted or have fled, bringing schools to the edge of collapse. ? follows. pic.twitter.com/D34mmb43PM
#UPDATE The head of Russian mercenary group Wagner, who has been entangled in a power struggle with the defence ministry, announced Friday the opening of recruitment centres in dozens of cities. pic.twitter.com/LHNrq9kf4y
A rosszul beállított radar és a légvédelem kezelőjének hibájából történt az ukrán utasszállító repülőgép katasztrófája tavaly Iránban – közölte az iráni polgári légiközlekedési hatóság végleges jelentésében szerdán.
A MAU ukrán légitársaság gépét az iráni forradalmi gárda lőtte le 2020. január 8-án röviddel azután, hogy felszállt a teheráni repülőtérről. A szerencsétlenségben a fedélzeten tartózkodó mind a 176 ember életét vesztette.
Az iráni jelentés szerint „a gépet a légvédelem kezelőjének a tévedése miatt azonosították ellenséges célpontként Teherán közelében, és két rakétát lőttek ki rá”. „A polgári légiirányítóknak nem volt szerepük a légvédelmi üteg által elkövetett hibában” – fűzték hozzá a jelentés készítői.
Az iráni vezetés napokkal az incidens után ismerte be, hogy a légierő lőtte le a gépet. A kormány szerint „végzetes hibáról” volt szó a hadsereg részéről, amely riadókészültségben volt, miután egy amerikai drón megölte Bagdadban Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni forradalmi gárda magas rangú parancsnokát. Az irániak esetleges válaszcsapásoktól tartottak, miután a dróntámadásra megtorlásul rakétákat lőttek ki olyan iraki támaszpontokra, amelyeken amerikai katonák állomásoztak – emlékeztetett a Reuters brit hírügynökség.
A tavaly júniusban kiadott előzetes jelentésében az iráni Polgári Légiközlekedési Szervezet azt közölte, hogy a légvédelmi radar téves beállítása, illetve a légvédelem kezelője és a parancsnokai közötti kommunikáció hiánya okozta a szerencsétlenséget.
„A taktikai relokációt követően az érintett légvédelmi egység emberi hiba miatt nem állította át az irányító rendszert, így a kezelő a repülőtértől délnyugati irányból, viszonylag kis magasságból közeledő repülő tárgyat ellenséges célpontként azonosította. A kezelő – anélkül, hogy erre utasítást kapott volna a parancsnoki központtól – ellenséges célpontként azonosította a tárgyat, és a tervezett eljárástól eltérve rakétá(ka)t lőtt ki az utasszállítóra” – olvasható a végleges jelentésben.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Facebook-oldalán bírálta a jelentést. „Amit a ma (szerdán) közzétett jelentésben láttunk, nem más, mint cinikus kísérlet arra, hogy eltitkolják a gépünk lelövésének valódi okát” – írta. – „Nem engedjük meg Iránnak, hogy eltitkolja az igazságot, nem engedjük meg, hogy elkerülje a bűntett miatti felelősséget.”
Kuleba szerint az iráni vizsgálat nem a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően folyt, nem vették figyelembe az Ukrajna által átadott bizonyítékokat, és szelektív következtetéseket vontak le. Ukrajna és egy független ENSZ-vizsgáló korábban több kérdést is felvetett azzal kapcsolatban, hogy a gépet inkább szándékosan, mintsem véletlenül lőtték volna le.
Az ENSZ februárban azt közölte, hogy az iráni kormány magyarázatai belső ellentmondásokat tartalmaztak. Ukrán ügyészek szándékos emberölés miatt indítottak saját nyomozást a szerencsétlenség ügyében.
A teheráni kormány egyenként 150 ezer dollár kártérítést ajánlott fel az áldozatok hozzátartozóinak, és közölte, hogy több ember ellen vádat emeltek a szerencsétlenség miatt. Ukrajna közölte, hogy a kártérítést tárgyalásokon kell meghatározni, miután megállapították a tragédia okait és bíróság elé állították a felelősöket.
A személyzet kilenc tagján kívül két utas volt ukrán állampolgár, a többiek irániak, kanadaiak, svédek, afgánok, németek és britek.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
Megállapodást írt alá Kuba Iránnal arról, hogy átadja az ázsiai országnak a koronavírus ellen fejlesztés alatt álló, legelőrehaladottabb szintű vakcinájának technológiáját abból a célból, hogy ott végezzék el a klinikai tesztek utolsó – embereken végrehajtandó – fázisát.
Kuba és Irán gazdaságát is amerikai szankciók korlátozzák, amelyek következtében több külföldi gyógyszeripari vállalat nem üzletelhet ezzel a két országgal. Iránban december végén kezdték meg az első saját fejlesztésű Covid-vakcina tesztelését embereken. Kubában pedig négy kísérleti oltóanyag tesztelése folyik, de még egyik sincs abban a szakaszban, hogy embereken is kipróbálják. A legígéretesebb a Soberana 2 elnevezésű vakcina, amelyet nagyjából 150 ezer emberen fognak tesztelni Havannában. Viszont Kubának ennél sokkal több vizsgálatra lenne még szüksége, de ezeket csak külföldön tudja elvégezni, mert az országban alacsony a fertőzöttségi arány a sikeres védekezésnek köszönhetően – közölték kubai tisztségviselők.
A Soberana 2 tesztelésére vonatkozó kubai-iráni együttműködést helyi idő szerint pénteken jelentették be Havannában. Kubai közlés szerint számos ország érdeklődést mutatott kísérleti vakcinái iránt, de végül Iránnal kötöttek megállapodást a további közös fejlesztésről. Kianus Dzsahanpur iráni egészségügyi miniszter a helyi sajtó jelentése szerint arról számolt be, hogy 50 ezer önkéntest vonnak majd be a kubai fejlesztésű oltóanyag vizsgálatába. A Kubával kötött megállapodás részét képezi az, hogy az embereken végzett kísérletekért cserébe Irán megkapja a vakcina mögött álló technológiát, és részt vehet majd a gyártásban is – tette hozzá a miniszter.
Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője pénteken bejelentette, hogy megtiltotta a kormánynak a koronavírus elleni vakcinák importját az Egyesült Államokból és az Egyesült Királyságból. Arra hivatkozott, hogy ezek az államok nem megbízhatóak, mivel ha képesek lennének az oltóanyag fejlesztésre, akkor nem lenne ilyen komoly járványügyi krízis az országukban. Kuba nem tárgyalt egyetlen országgal sem oltóanyagok beszerzéséről, hanem saját fejlesztésű vakcinájával akarja megkezdeni a koronavírus elleni oltást még az év első felében.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
Ganó el Sí. Se ha hecho justicia. Aprobar el #CódigoDeLasFamilias es hacer justicia. Es saldar una deuda con varias generaciones de cubanas y cubanos, cuyos proyectos de familia llevan años esperando por esta Ley. A partir de hoy seremos una nación mejor. #ElAmorYaEsLey ❤️?? pic.twitter.com/O5o0Hi2cm1
– Az irániak nem lesznek külföldi vállalatok kísérleti egerei! – szögezte le Hasszán Rohani iráni elnök, kizárva annak a lehetőségét is, hogy az országban teszteljék a nyugati fejlesztésű vakcinákat. Szavai egybecsengenek Ali Khamenei legfőbb vallási vezető parancsaival, aki pénteken világossá tette, hogy betiltották az amerikai és brit gyártmányú oltóanyagokat.
– Egyáltalán nem bízom bennük. Más nemzeteken akarják kipróbálni a vakcináikat! – figyelmeztetett a nyugati államokra mutogatva az ajatollah.
Irán nem bonyolódott tárgyalásokba az amerikai–német Pfizer–BioNTechhel, az amerikai Modernával, a brit Astrazeneca és Oxfordi Egyetemmel, avagy bármelyik nyugati gyógyszerfejlesztővel. A kérdés mégis úgy merült fel, hogy segélyszervezetek azt ígérték, hogy oltóanyagot szereznek a járványtól keményen sújtott perzsa államnak. Az állami hírügynökség híradása szerint a bejelentések hallatán a Vörös Kereszt, amely százötvenezer Pfizer–BioNTech-vakcinát szállított volna, már le is mondta a segítségét.
Hogy akkor mivel oltanak az irániak? Teherán azt ígérte, vizsgálnak más forrásokat, elsősorban a kínai, orosz és indiai vakcinákat. Nagyon reménykednek a saját fejlesztésű oltóanyagban is, ám erre még biztosan várni kell: az embereken végzett kísérletek csak december végén kezdődtek el. A hivatalos kommunikáció szerint az eddigi eredmények biztatóak, a hatékonyság kilencven százalék fölötti lehet, és a mutációk ellen is véd. Ha a vizsgálatokon a saját szérumuk jól szerepel, akkor a következő fél évben készen állnak akár 12 millió dózis legyártására, és hamarosan akár külföldi igényeket is kiszolgálnának.
Irán az első országok között volt, ahová tavaly tavasszal átterjedt a koronavírus. A 82 milliós perzsa államban eddig több mint 1,2 millióan fertőződtek meg, és több mint 56 ezer életet követelt a kór. A hatékony ellátást nehezíti, hogy az amerikai szankciók keményen érintik az egészségügyi rendszert és a gazdaságot is.
Nem a perzsa állam az egyetlen, amely nem kér a nyugati vakcinákból. Több afrikai ország, legutóbb például Tanzánia jelezte, hogy nem bíznak a volt gyarmattartók oltóanyagaiban, inkább saját erőből oldják meg a gyógyítást. Igaz, ez esetükben nem saját fejlesztésű vakcinát, mint inkább gyógyteákat és egyéb csodaszereket jelent.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
Egy évvel ezelőtt, 2020. január 8-án zuhant le az Ukrajnai Nemzetközi Légitársaság repülőgépe Iránban. Az utasszállítót két iráni katonai rakétatalálat érte: 176-an vesztették életüket, köztük 11 ukrán. A vizsgálat még folyamatban van, az Iránnal folytatott tárgyalások elhúzódtak – emlékeztetett az РБК-Україна.
Az iráni fél szerint tavaly januárban a Teherán közelében történt utasszállító repülőgép balesetét „emberi tényező” okozta.
A légvédelmi rendszert az áthelyezése után nem állították be. A rendszerkezelő repülőgépet egy, a Teherán irányába haladó ellenséges célpontként azonosította. Anélkül, hogy választ kapott volna a koordinációs központtól, elindította az első, majd a második rakétát a gép felé. Ellenben az Ukrajnai Nemzetközi Légitársaság repülőgépe a városi repülőtérről szállt fel, és nem fordítva.
Ukrajna és Irán között már három tárgyalási forduló zajlott le a repülőgép-szerencsétlenség okait kivizsgáló nyomozás során.
Július 29-én Teherán beleegyezett abba, hogy kártérítést fizet az áldozatok családjainak. A második fordulóban a feleknek nem sikerült előrelépniük. Az ukrán főügyészség azzal vádolta Iránt, hogy késlelteti a nyomozást és figyelmen kívül hagyja az együttműködési kérelmeket.
A közelmúltban, a katasztrófa évfordulóját megelőzően Dmitro Kuleba külügyminiszter kijelentette, hogy a tárgyalási folyamat kudarcot vallott. Az iráni fél nem teljesítette a megállapodást, aminek következtében nem sikerült elérnie azt az eredményt, amelyre Ukrajna számított.
Ennek ellenére 2020. december 31-én Irán átadta Ukrajnának a katasztrófa okairól szóló technikai jelentéstervezetet. Elkészültét néhány héttel korábban jelentették be. A külügyminisztérium kihangsúlyozta, ez a szakasz nagyon fontos a felek közötti további együttműködés szempontjából.
A katasztrófa okainak kivizsgálására külön iráni szakértői csoportot hoztak létre, a baleset helyszínén dolgoztak az Ukrajnai Katasztrófavédelmi Szolgálat, a Belügyminisztérium és a Nemzeti Rendőrség képviselői is. Annak ellenére, hogy az ukrán fél a nyomozás összehangolására tett javaslatot tett, az nem történt meg. Irán hosszú ideig nem hagyta jóvá az Ukrajnával folytatandó tárgyalások megkezdésének időpontját.
Több mint hat hónapig tartott a „fekete” dobozok adatainak feldolgozása. Kezdetben az iráni fél nem volt hajlandó átadni őket a Boeing társaságnak mondván, hogy a dekódolást egy állami laboratórium végzi, majd a folyamatot a Covid-19 járvány miatt felfüggesztették.
Ugyanakkor Ukrajna beleegyezett abba, hogy francia szakembereket vonjanak be a repülési adatrögzítők adatainak feldolgozásába. Irán csak 6 hónappal a baleset után egyezett bele „fekete dobozokról” szóló tárgyalásokba. A dekódolást francia szakemberek végezték el 2020. július 20-án. A dokumentum megerősítette a repülőgép üzemelésébe történő külső beavatkozás tényét.
A Teherán közelében lezuhant repülőgép-szerencsétlenségben elhunytak hozzátartozói 150 ezer dollár (vagy ennek megfelelő összeg egyéb pénznemben) kártérítést kapnak.
Az iráni kormány utasítást adott ki a kártérítés mihamarabbi kifizetésére. A rendelet azt is kimondja, hogy kártérítést mindenkinek meg kell kapnia „nemzetiségen vagy állampolgárságon alapuló megkülönböztetés nélkül”, az országok törvényeinek megfelelően. Erre a kijelentésre válaszul az ukrán külügyminisztérium megjegyezte, hogy a kártérítés összegét tárgyalások útján kell meghatározni.
Emlékeztetőül, az Ukrajnai Nemzetközi Légitársaság repülőgépének iráni balesete volt az első a légitársaság történetében, és az egyik legnagyobb a világ repülési történetének 50 katasztrófája között.
Az iráni hatóságok három napig cáfolták a repülőgép elleni rakétatámadást annak ellenére, hogy több ország hírszerzési jelentése szerint a gépet az iráni légvédelem lőtte le. Két „föld-levegő” rakétát lőttek a gépre.
Hassan Rouhani elnök csak 2020. január 11-én jelentette be, hogy a katasztrófa oka „emberi tévedés”. A légvédelmi rendszer kezelője úgy döntött, hogy rakétákat indít anélkül, hogy megerősítést kapott volna a parancsnoki központtól.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
