Kárpátalja turisztikai életének és a kárpátaljai turizmus újraindításának lehetőségei címmel szerveztek szakmai konferenciát Tiszacsomán augusztus 26-án. Az eseményen a megjelentek a jelenlegi nehéz körülményekre reflektálva keresték közösen a lehetőségeket és utakat a kárpátaljai magyar turisztikai élet újraindítása céljából.
Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke elmondta: „A konferencia egyben nyitórendezvénye is a ViaTisa nevezetű programunknak, mely egy szoftpályázat keretén belül valósul meg, amit Fehérgyarmat önkormányzatával közösen bonyolítunk le. Ennek az egyik prioritása, hogy szeptember–október folyamán tíz képzést fogunk szervezni, ahol harminc fő vehet majd részt. A jelentkezés bárki számára nyitott. Azt tervezzük, hogy több helyszínen szervezzük majd meg a képzési alkalmakat, ebből adódóan a jelentkezők számára is könnyebb lesz a részvétel. A kárpátaljai falusi turizmus a Covid-járvány, majd a háború miatt bezárt, nem nagyon fogadnak vendégeket. A nyár folyamán megjelentek a belső turizmus által a látogatók, de sajnos ez nem elegendő arra, hogy a falusi turizmus megnyissa kapuit. Mindenki készen áll a nyitásra, de egyelőre 70-80 százalékban zárva tartanak a falusi vendéglátó egységek. Bízunk benne, hogy a háború után minden újra elindulhat. Ez a konferencia egyben erre a problematikára is próbál reflektálni.”
Dr. Berghauer Sándor, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács alelnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense, a konferencia előadója szerint a kárpátaljai magyar turizmus szerves része az ukrajnai, kárpátaljai turizmusnak. Mint mondta: „Gyakorlatilag azzal tudunk gazdálkodni, ami helyben van. Fel kell mérnünk azokat lehetőségeket, erőforrásokat, amelyek helyben vannak. Ezeket hasznosítva kell a turizmussal foglalkozóknak végiggondolni, hogy milyen pluszattrakciókat tudnak biztosítani az idelátogató turisták számára. A turisztikai piac a háború miatt megváltozott, és csak a belső turizmus működik. A mi régiónkban nagyon kevés a turisztikai attrakció, tehát valamilyen többletet kell adnunk az ideérkezőknek. Van számos olyan forrás, amelyet fejleszteni lehet, innovatívvá lehet tenni. Ezért szükséges az, hogy ezen közösen gondolkozzunk, és elkezdjünk tenni is ezeknek a lépéseknek az irányában.”
Dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, megyei tanácsi képviselő köszöntőjében kiemelte: „A főiskola igazodik a kárpátaljai fejlesztési tervhez és irányokhoz. Mivel Kárpátalján a nehézipar a jövőben sem elképzelhető, ezért mi is a turisztika fejlesztéséhez igazodva alakítottuk ki az oktatási koncepciónkat. Mindez többszintű. Az éven a Kárpátaljai Magyar Líceum létrehozásával szintén ebbe az irányban léptünk egyet, itt már elkezdődik azzal, hogy a testnevelés szakon belül lovaglást lehet majd tanulni a gyerekeknek, ez megnyitja a lovas turizmust. Hiszen a jövőben szükséges az új programok és attrakciók ajánlása a turisták számára, hogy évente visszajáró klientúra legyen. Kárpátalja sajnos mindebben még nincs kiaknázva. A másik lehetőség a vízi turizmus, amely még szintén kiaknázatlan terület. A sportturizmusban is nagyon sok lehetőség van még Kárpátalján. A Covid és a háború mindenkit ráébresztett arra, hogy újra kell gondolni a turizmus szervezését a vidéken. A saját narratívánkat pedig érthetővé kellene tenni mindenki számára. Ehhez arra lenne szükség, hogy a már meglévő emlékhelyeknél megjelenjenek a QR-kódok, amelyek pontos leírást adnak egy-egy szoborról, épületről. Ezzel is foglalkozni szeretnénk.”
A konferencia keretében szó esett a határ menti turisztikai együttműködésekről, a kárpátaljai falusi vendéglátókról, tematikus útvonalakról a vidéken, valamint a turisztikai élet helyzetéről, mely témákat a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének adjunktusai és docensei vázoltak fel.
A program a Fehérgyarmat központú Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás és a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács közös határon átnyúló projektje, mely a HUSKROUA pályázati program keretében valósul meg.
A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) célja továbbra is a kárpátaljai magyar nemzetiségű, turizmussal foglalkozó vállalkozók, magánemberek összefogása, szakmai felkészítése, illetve segítségnyújtás a számukra, hogy minél sikeresebb munkát tudjanak végezni. Ám az elmúlt időszak az egész kárpátaljai turisztikai ágazatra negatív hatással volt, olyannyira, hogy az szinte megállt. Mester Andrással, a KMTT elnökével, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) gazdasági-önkormányzati titkárával, Mezőgecse elöljárójával a kialakult nehéz helyzetről, a szakmai szervezet elmúlt évéről, terveiről, illetve a közösségi munkáról beszélgettünk.
– Hogyan értékeli a KMTT munkáját a magunk mögött hagyott év történései tükrében?
– Turisztikai szempontból az elmúlt év rendkívül nehéz volt. A háború miatt a turizmus ágazata szinte megállt a működésében. Néhány vendéglátóhelyen, éttermen kívül szinte minden turisztikai objektum bezárt. Azok, amelyek nem zártak be, ráfizetéssel dolgoznak. A KMTT-n belül továbbra is működtetjük a szervezetet, fenntartjuk az irodát, és folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a tagsággal.
– A kialakult helyzet milyen mértékben, a turisztika mely területein változtatta meg a hazai turizmust?
– A háború – ha lehet ilyet mondani – a legjobban a turisztikai szektort érintette. Ezen belül is a kárpátaljai turizmus szereplőit sújtja a leginkább, hisz itt főként a külföldi turisták fogadására vannak berendezkedve az emberek, akik tavaly egyáltalán nem látogattak el vidékünkre.
– Milyen megoldásokat alkalmaztak a problémák kiküszöbölésére?
– A háború befejezéséig nem látok arra esélyt, hogy a turizmus újra tudjon indulni.
– Jelenleg melyek a kárpátaljai magyar turizmus fejlesztésének fő stratégiai szempontjai?
– A stratégiai célok továbbra is megmaradtak, miszerint újabb és további attrakciók létrehozására van szükség.
– Voltak-e új kiadványaik, illetve a régiek folytatódtak-e?
– Kiadtuk a Kárpátalja magyar szemmel útikönyvünket ukrán nyelven is, amelyet nemrég be is mutattunk Munkácson, a Munkácsy Mihály Magyar Házban.
– Milyen tervei vannak a KMTT-nek a jövőre nézve?
– A turisztikai tanáccsal két európai uniós projektben veszünk részt. Az egyik az élő tájházas projekt, amely keretein belül négy élő tájház jön létre: Tiszacsomán, Nagymuzsalyban, Salánkon és Visken. A másik projekt keretében 2023-ban online turisztikai képzéseket szervezünk. 2022-ben a projektek előkészítése zajlott, illetve elkezdődött a tájházak felújítása is.
– Elöljáróként hogyan értékelné ezt az időszakot?
– Elöljáróként is csak azt tudom mondani, hogy nagyon rossz a helyzet, a közösség fennmaradásáért kell dolgozni. Reméljük, hogy a háborút követően stabilizálódik, normalizálódik a helyzet, s azok a családok, amelyek most külföldre kényszerültek, hazajönnek, és újra megtelnek élettel a kárpátaljai magyar települések.
– Ezen a területen mi várható? Van-e konkrét stratégiájuk?
– A feladatunk a közösség megtartása, a remény megtartása, erősítése a közösségben, erősíteni mindenkiben azt az érzést, hogy itthon hazavárunk mindenkit, és mindenkire szükség van. Bízunk benne, hogy minél előbb béke lesz, és a kárpátaljai magyar közösség megmaradhat szülőföldjén.
Két év kihagyás után az elmúlt hét végén újra megszervezték az adventi vásárt Beregszászban. A szervezők idén a római katolikus templom udvarán várták az érdeklődőket. Az rendezvényen civil és karitatív szervezetek, valamint helyi kézművesek különleges portékáit lehetett megvásárolni, a segélyszervezetek által pedig finom bográcsgulyás, tea és forralt bor is elérhető volt.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) a pandémiát megelőzően rendszeresen szervezett adventi nagyvásárokat Beregszász főterén. A programon a kézműves termékek mellett kulturális műsor is várta az érdeklődőket. A jelenlegi háborús körülmények ellenére is szerettek volna ‒ igaz szerényebben ‒ vásárt tartani a szervezők, hiszen alig van lehetősége az itthon maradtaknak programokon részt venni. A vásáron befolyt összeg felével a szervezők az ukrán fegyveres erőket támogatják.
Mester András, a KMTT elnöke, a KMKSZ önkormányzati titkára elmondta: „A KMKSZ Elnöksége és a KMTT-tanács is úgy döntött, hogy a nehéz helyzet ellenére a vásárt megszervezzük, ám kulturális programok nélkül. Mindenképp szerettünk volna lehetőséget adni a kézműveseknek arra, hogy portékáikat elhozzák. Szerettük volna ezzel is egy kicsit segíteni a helyieket, így bevontunk jótékonysági és karitatív szervezeteket is az akcióba, hogy egy forró teával, forralt borral, egy tányér étellel segítsék az embereket. Hiszen áramkikapcsolások vannak, ha ezzel is valakit fel tudunk melegíteni, vagy csak némi lelki segítséget tudunk nyújtani, már az is jó. A cél az volt, hogy valahogy eltereljük az emberek figyelmét a nehézségekről, és karácsonyi hangulatot csempésszünk a nehéz hétköznapokba” – jegyezte meg Mester András.
A vásár alkalmával számos különleges kézműves portékát lehetett megvásárolni: a kis fából készült betlehemestől, a mézeskalács-díszeken át, a házi levestészták és jó minőségű borok, pálinkák, vagy éppen a számtalan horgolt, hímzett, gyöngyből és egyéb anyagból készült tárgy mind megtalálható volt a kínálatban. A finom forralt bor illata és a fahéjas tea pedig egy pillanatra összehozta az embereket, akik a rohanás és gondterheltség súlya mellett, egy-egy röpke percre feledhették az idei nehéz telet.
15 ezer hrivnyát sikerült összegyűjteni a Kárpátalja magyar szemmel c. útikönyv eladásából, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács pedig 10 ezer hrivnyával egészítette ki az összeget, így összesen 25 ezer hrivnyát adtak át a 68-as területvédelmi alakulat megsegítésére, amelyben Fegyir Sándor ismert kárpátaljai turisztikai tanácsadó szolgál.
A Munkácsy Mihály Magyar Házban nemrég mutatták be a Kárpátalja magyar szemmel című útikönyv ukrán változatát. Az eredetileg magyar nyelven megjelent kiadványt elsőként Budapesten vehették kézbe az érdeklődők még júliusban. A könyv Kárpátalja történelmét, földrajzát, természeti értékeit, hagyományait, továbbá a családok számára is könnyen teljesíthető túra útvonalakat mutatja be. A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács számára egyértelmű volt, hogy az útikönyvet ukrán nyelven is ki kellett adni.
„Az útikönyvet még a háború előtt lefordítottuk ukrán nyelvre. A korrektorok is befejezték a munkát. Azonban a háború kitolta a bemutatással kapcsolatos terveket. Később Fegyir Sándor fordult kéréssel a turisztikai tanácshoz, hogy nem tudnánk-e anyagilag segíteni a 68-as alakulatot. Az az ötletünk támadt, hogy megszervezzük a bemutatót, s az eladásból befolyt összeggel a katonákat támogatjuk” – mondta el Tarpai József, a kiadvány szerkesztője.
A könyv ukrán nyelvű változata nem csupán fordítás, de olyan kiegészítő információval látja el az olvasót, amely arra fókuszál, hogy a belső-ukrajnai, Kárpátaljára látogató turista is tudja, a soknemzetiségű vidéken miért fontos a történelmi értékeket is ápolni, és ami legfontosabb, elismerni és tiszteletben tartani azokat.
[type] => post
[excerpt] => 15 ezer hrivnyát sikerült összegyűjteni a Kárpátalja magyar szemmel c. útikönyv eladásából, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács pedig 10 ezer hrivnyával egészítette ki az összeget, így összesen 25 ezer hrivnyát adtak át a 68-as területvédelmi ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1667725980
[modified] => 1667691937
)
[title] => 25 ezer hrivnyát gyűjtöttek a 68-as alakulat részére a Kárpátalja magyar szemmel c. kiadvány révén
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=124605&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 124605
[uk] => 124514
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 124513
[image] => Array
(
[id] => 124513
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/041120221667602200.jpeg
[original_lng] => 735369
[original_w] => 2560
[original_h] => 1440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/041120221667602200-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/041120221667602200-300x169.jpeg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/041120221667602200-768x432.jpeg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/041120221667602200-1024x576.jpeg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/041120221667602200-1536x864.jpeg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/041120221667602200-2048x1152.jpeg
[width] => 2048
[height] => 1152
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/041120221667602200.jpeg
[width] => 2560
[height] => 1440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1667691835:5
[_thumbnail_id] => 124513
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1945
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_b054dc711dc978b1b5111aa77c03f72b] =>
[_oembed_time_b054dc711dc978b1b5111aa77c03f72b] => 1667718787
[_oembed_de252ef37765da69d4821542a0e23c86] =>
[_oembed_time_de252ef37765da69d4821542a0e23c86] => 1667718787
[_oembed_7cab16de26ad1098668368bae5fd9de6] =>
[_oembed_time_7cab16de26ad1098668368bae5fd9de6] => 1667718787
[_oembed_85706fef71e7e93fb944103ef62e8869] =>
[_oembed_time_85706fef71e7e93fb944103ef62e8869] => 1667718788
[_oembed_0d98760839ac854035afa745635d7c39] =>
Ano, ?? je první zemí na světě, kde se lidé složili na tank aby ho poslali proti Putinovi. Tomáš do války pojede! 33 milionů korun dalo dohromady 11 288 lidí se srdcem. Děkujeme. ❤️ A co bude dál? Munice! Munice do tanků, raketometů, houfnic a děl. Munice! https://t.co/pZ7lDyyUxqpic.twitter.com/0Kn2Qw9ers
A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács által kiadott Kárpátalja magyar szemmel című útikönyvet egy évvel ezelőtt mutatták be, s már akkor a tervek között szerepelt ukrán nyelven történő kiadása. A terv megvalósult, s a kiadvány immár Закарпаття очима угорців címmel is elérhető kiegészített tartalommal. Az útikönyv ukrán kiadását október 27-én, Munkácson, a Munkácsy Mihály Magyar Házban mutatták be az érdeklődők számára. A könyv több mint 600 fotóval és térképmellékletekkel gazdagon illusztrált, vidékünk történelmét, földrajzát, gasztronómiai és néprajzi hagyományait, valamint nevezetességeit, településeit, épített örökségét, szállás- és vendéglátóhelyeit, túraútvonalait mutatja be.
A megjelent vendégeket és érdeklődőket Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) elnöke köszöntötte, aki bejelentette, hogy a könyvbemutatón az útikönyvek értékesítéséből befolyt összeget eljuttatják a keleti fronton harcoló 68. számú területvédelmi katonai egységnek, ahol két kollégájuk és barátjuk, Fegyir Sandor, az Ungvári Nemzeti Egyetem tanára és Denisz Man, a Kárpátaljai Megyei Turisztikai és Üdülési Főosztály korábbi vezetője harcol országunk függetlenségéért és területi egységének megőrzéséért. Fegyir Sandor az internetnek köszönhetően bejelentkezett a frontvonalról és köszöntötte a könyvbemutató résztvevőit. Az ungvári egyetem turisztikai tanszékének professzora fontosnak nevezte az útikönyv ukrán nyelvű kiadását, hisz az az eddigieknél teljesebb képet ad vidékünk történelméről és nevezetességeiről az ukrán nyelvű olvasók számára.
Dr. Cseh Áron ungvári magyar vezető konzul színvonalasnak és hiánypótlónak nevezte a megjelent útikönyvet, „amely nemcsak egyszerű fordítása a magyar nyelvűnek, hanem új, átdolgozott kiadása a magyar kötetnek, ezentúl már a megye többségi nemzete és Ukrajna egész olvasó közössége számára is lehetőséget kínál Kárpátalja magyar szemmel történő felfedezésére és megismerésére” – fogalmazott a magyar diplomata, majd bejelentette, hogy Magyarország Ungvári Főkonzulátusa 10 példány megvásárlásával szeretne hozzájárulni a fronton harcoló 68. számú területvédelmi alakulat támogatásához.
Bohdana Nosza, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás Turisztikai és Üdülési Főosztályának vezetője ugyancsak elismeréssel szólt az ukrán nyelven megjelent útikönyvről, amely nagyon érdekes olvasmány az Ukrajna legnyugatibb csücskét alkotó vidékünk mindennapjai és történelme iránt érdeklődők számára.
A kötet szerzői közül Kaszinec Ottokár – aki már negyven éve dolgozik az idegenvezető szakmában – elmondta, hogy ma sok valótlanságot lehet olvasni vidékünkről, amit egyes esetekben Kijevben vagy más vidékeken élő szerzők, újságírók vetettek papírra, olyan emberek, akik csak felületesen ismerik Kárpátalját, annak sajátosságait és történelmét. Ezért volt szükség erre az útikönyvre, amely szakmailag ellenőrzött és hiteles információkat tár a vidékünkre utazó, Kárpátalja iránt érdeklődő ukrán turisták elé. „Remélem, hogy mi szerzőtársaimmal nem követtünk el hibákat” – jegyezte meg a Munkácsi járást bemutató fejezetek szerzője.
Az útikönyv szerzői: Berghauer Sándor, Csizmár Sarolta, Horváth Zoltán, Kaszinec Ottokár, Kész Barnabás, Kész Margit, Kovács Elemér, Marosi Anita, Mester András, Molnár László, Nagy Sándor, Nedbál Klaudia, Popovics Béla, Tarpai József és Varju Zoltán, valamennyien azt a részt írták meg, amelyet jól ismernek, így jött össze a 478 olvasmányos oldal, telis-tele csodaszép fotókkal.
A kötetet olyan szaktekintélyek recenzálták, mint dr. Hanusz Árpád professzor emeritus, a Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézetének, valamint a Budapesti Gazdasági Egyetem KVIK Turizmus tanszékének tanára, valamint Kovács Sándor, a Kárpátalját bemutató eddigi útikönyvek és térképek egész sorának szerzője és kiadója. A kötet szerkesztője, Tarpai József, a KMTT alelnöke tudósítónknak elmondta: „Már a háború kitörése előtt ukránra fordítottuk Mondik-Kurmai Szilviával a könyvet, csak utómunkákat kellett végezni rajta. Miután kitört a háború február 24-én, majdnem egy fél évig nem tudtunk vele foglalkozni. A háborús helyzet miatt nem a turizmus volt a legfontosabb. Mégis úgy gondolta a turisztikai tanács, hogy ki kell adni. Ez valóban nem csak egy egyszerű fordítása a magyar nyelvű eredetinek, hisz egy magyarországi turistának nem kell elmagyarázni, hogy ki volt II. Rákóczi Ferenc, vagy mit jelent a turulmadár, egy ukránnak viszont el kell. Emiatt ez a kötet bővített tartalmú, ugyanakkor az ukrán közvélemény számára széles körben ismert tartalmak le lettek rövidítve. Reméljük, hogy a kötetnek köszönhetően az ukrán közönség jobban megismeri majd Kárpátalját, és a két nemzet között ez is egy kapocs lesz. Mert ha jobban megismerek valakit, akkor jobban el is tudom fogadni. Ez az üzenete ennek a könyvnek és könyvbemutatónak egyaránt” – összegezte Tarpai József.
A január 19-én kezdődött kétnapos továbbképzést a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács hirdette meg a Magyar Konyha Hete rendezvénysorozatukhoz csatlakozott éttermek szakácsai számára, akiket elismert magyar séfek képeztek tovább Jánosiban, a Helikon Hotelben. A szakmai fórum jól sikerült, ugyanis összesen 34 szakács képviseltette magát 19 vendéglátóhelyről.
Az esemény megnyitóján Pásztornyicki László, a szürtei Italia Snack & Pizza étterem tulajdonosa, ismert kárpátaljai séf, a Magyarország étele verseny díjazottja mutatta be az anyaországból érkezett elismert kollégáit, Asztalos Istvánt, az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnökét, Friedrich Antal étterem-tulajdonost és séfet, valamint Varga Károly többszörös olimpiai-, Európa- és világbajnok mesterszakácsot.
Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke az ünnepélyes megnyitón elmondta, hogy idén tizedik alkalommal szervezik meg a Magyar Konyha Hetét, amelynek lényege, hogy a rendezvényhez csatlakozott éttermek kedvezményes áron kínálnak magyar ételeket a meghirdetett napokon a hozzájuk betérő vendégek számára. Szembesültek azzal a problémával, hogy akadtak olyan éttermek, melyek szívesen csatlakoztak a programhoz, de probléma volt számukra, hogy összeállítsanak egy magyar ételekből álló menüt. Pásztornyicki László elnökségi tag javaslatára és a magyarországi szakembereknek köszönhetően sikerült megszervezni a mostani szakmai továbbképzést, amely sok szakácsot vonzott megyénk több régiójából. Felkérték a magyarországi szakembereket, hogy az idei Magyar Konyha Hetéhez segítsenek összeállítani egy alapmenüt, melyen szereplő ételek minden étteremben rendelhetőek lesznek majd.
Beke Mihály András, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője a két kárpátaljai magyar külképviselet nevében köszöntötte a magyar gasztronómia magyarországi és kárpátaljai mestereit. Kiemelte, hogy a magyar gasztronómia, konyha a magyar nemzeti identitás igen lényeges része a regionális különbségeivel együtt. Elismerően szólt a Magyar Konyha Hetéről, amely a magyar diplomata szerint kiváló alkalom arra, hogy a világban és Magyarországon zajló gasztronómiai forradalmat kiterjesszék Kárpátaljára is.
Asztalos István, az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke elmondta, hogy 1958 és 2018 között eltelt 60 évben nem született új magyar étel, amely széles körben be tudott volna épülni a köztudatba. Ezért hirdették meg 2018-ban a Magyarország étele szakácsversenyt. Ezzel próbálták rávenni a világ magyarságát, hogy hozzanak létre új ételeket, ismerjék meg a változó alapanyag-kínálatot. Olyan, maximum négy elemből (pl. hús, köret, mártás, ragu stb.) álló innovatív, de populáris új ételekkel való nevezéseket várnak a szervezők erre a versenyre, amelyek a tradícióra, a regionális hazai alapanyagok megjelenésére helyezik a hangsúlyt, egyben a magyar étkezési szokásoknak is megfelelnek. Asztalos István számos példával támasztotta alá, hogy a magyar szakácsművészetnek olyan nagy elődei voltak, akikhez egykor az egész világról jártak tanulni. A magyar szakácsoknak nincs miért szégyenkezniük, de ezt a kultúrát ápolni kell és tovább kell adni, ami egyfajta „gasztroönvédelem”.
A szakmai részben Asztalos István részletesen bemutatta a Magyarország étele szakácsversenyt. Nagy érdeklődés övezte a Friedrich Antal és Varga Károly mesterszakácsok előadását a modern konyhai gépek és konyhai módszerek alkalmazásáról: a korszerű kombi sütők mindennapi használatáról, a sous vide főzésről, a sokkoló gépek szakszerű használatáról és a vákuumozási technikákról. A sous vide-olással kapcsolatban volt a legtöbb gyakorlati kérdés, ami alacsony hőfokon (60–65 °C) történő hőkezelést jelent.
A program részeként mindenki megtekinthette Varga Károly művészi ételfaragásait. A szálloda konyhájában a mesterszakácsok bemutatták, hogyan főzik a Magyarország étele verseny díjnyertes alkotásait, közben a résztvevők több olyan modern eszköz használatát és innovatív módszert is megismerhettek, melyeknek köszönhető, hogy egy jó étteremben mindig egyformán jó az ételek minősége, ráadásul sokkal gyorsabban el lehet azokat készíteni. A közös munka végén mindenki megkóstolhatta a Magyarország étele standról a díjnyertes magyar ételeket, s eldönthette, hogy melyiket veszi fel az étlapjára.
A világ legjobb szakácsai között számontartott Varga Károly többszörös olimpiai-, Európa- és világbajnok mesterszakács elmondta: „Sokan fel sem fogják, hogy mekkora kincs van a kezünkben. Vesznek inkább francia meg olasz alapanyagokat – jók azok is, csodálatosak, jó drágák is. De nekünk is van mangalicánk és még millió dolog, amikkel élnünk kell. Jelenleg óriási változás van a magyar gasztronómiában is, mert eddig becsmérelték a magyar alapanyagokat, nem kellett a magyar vad, a magyar hús és tradicionális fűszerek, mert az nem trendi. Igen ám, de most elfogytak a trendi vendégek, jó lenne a magyar vendég is, de ők meg már nem mennek be a legtrendibb helyekre. Szerintem az ízek a legfontosabbak egy étel elkészítésénél, ha azokat el tudjuk találni, az már siker, onnantól történhet bármi. Nekünk büszkének kell lennünk a magyar konyhára, amelyben annyi csodálatos íz van. Például sok olyan fűszer volt a hagyományos magyar konyhában, amelyeket ma már sokan nem is ismernek, például a tárkony, köménymag, lestyán, gyömbér stb. Én próbálom visszahozni a hagyományos fűszereket és hanyagolni a művi dolgokat.
Friedrich Antal hozzáfűzte: „Szerintem a híres francia konyha legjobb része a reklám. A magyar konyhának rossz a PR-ja, de ez rajtunk, egyes embereken múlik. Mi a Magyarország étele verseny kapcsán elkezdtük hirdetni: »Magyar szakács, magyar alapanyag, magyar étel«. Sokan azt mondják, hogy mi nacionalisták vagyunk. Magyarországon is vannak olyan szakácsok, akik a francia, az olasz, vagy más nemzeti konyhára esküsznek, viszont azt elértük, hogy akik hat éve még tagadták, azok körülbelül három éve már elismerik, hogy tényleg van magyar konyha. Továbbra is úgy gondolom, hogy amelyik magyar szakácsnak nem a magyar konyha az első, az inkább menjen oda, amely nép ételeit főzi. Ettől függetlenül bárhová megyek külföldre, mindig az ottani ételeket szoktam megkóstolni.”
Azt szeretném, hogy a magyar konyhának is renoméja legyen, nem csak gulyásleves, pörkölt és lángos van – ezek csak szösszenetek az egészből. Viszont annak is örülök, hogy van 15 millió magyar a világon, mégis mindenki ismeri a gulyáslevest. Gondoljanak bele, sok olyan nemzet van, melyeknek nem is létezik gasztronómiája. Én például nem tudok egy rendes osztrák ételt mondani, mert kitalálom, hogy az inkább sváb, szlovák vagy valahonnan máshonnan vették át.
Rendkívül népszerű a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács által szervezett helyi szakácsoknak szóló kétnapos továbbképzés. A Makkiosjánosiban zajló rendezvényen a kárpátaljaiszakemberek az elméleti rész mellett a gyakorlatban is elsajátíthatják a magyaros ételek elkészítésének csínját-bínját. Mindebben pedig magyarországi mesterszakácsok, a helyi ismert konyhafőnökökkel közösen segítik őket.
A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) olyan szakmai szervezet, melynek fontos célja, hogy összefogja a kárpátaljai magyar nemzetiségű, turizmussal foglalkozó vállalkozókat, illetve különböző segítségnyújtások, támogatások, szakmai képzések, felkészítések keretein belül megfelelő egzisztenciát alakítsanak ki közösen a számukra, hogy minél sikeresebb munkát tudjanak végezni. A szakmai szervezet elmúlt évét értékelte és a megvalósítandó terveiről beszélt Mester András, a KMTT elnöke, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) gazdasági-önkormányzati titkára, Mezőgecse elöljárója.
– Hogyan értékelné Kárpátalja turisztikai életét a magunk mögött hagyott év történéseinek tükrében?
– A 2021-es év ismét nehéz volt a turizmus szempontjából, hiszen a koronavírus-világjárvány még mindig éreztette a hatását, nem tudtunk teljes mértékben visszatérni a sikeres munkához, a turisztikában tevékenykedőknél kevés volt a vendég, illetve a különböző fesztiváljaink nagy részét sem sikerült megszervezni. Viszont voltak olyan időszakok is az év során, amikor rendezvényeket szerveztünk, valamint bizonyos szinten a belföldi turizmus is beindult, és ez mérsékelt bevételhez juttatta a különböző panziók, szállodák, vendégházak, vendéglők tulajdonosait, illetve a különféle szolgáltatásokat nyújtó vállalkozókat és a szférában dolgozókat.
– Kérem, értékelje az elmúlt évet a KMTT tekintetében.
– A mi szakmai tevékenységünk sok esetben nem függ az adott járványhelyzettől, tehát a különböző turisztikai kiadványainkat tovább tudtuk szerkeszteni, kiadni. Befejeztük a Kárpátalja magyar szemmel című útikönyv ukrán nyelvű változatát is, amely jelenleg a nyomdában van, illetve amelyet hamarosan be fogunk mutatni. Programjainkat tekintve részt vettünk a budapesti Utazási Kiállításon, kilencedik alkalommal szerveztük meg a Magyar Konyha Hetét, 23 fős vendéglátói tanfolyamot indítottunk, idegenvezetői továbbképzést szerveztünk. Ezenkívül első alkalommal indítottuk el a kézműves-továbbképzésünket. Sikerült részt vennünk különböző belföldi és külföldi turisztikai fesztiválokon, ott voltunk a lembergi Utazási Kiállításon, így sikerült azon is képviselnünk Kárpátalját.
– A szakmai partnerség szintén fontos a KMTT számára. Ez a gyakorlatban hogyan néz ki?
– Különböző kárpátaljai gasztrofesztiválokhoz is csatlakoztunk, pl. a Mezőgecsei Nemzetközi Böllérversenyhez – amelyet az elmúlt évben Tiszacsomán rendeztek kicsit szűkebb keretek között –, az Asztélyi Perecfesztiválhoz, a Hazahívogató Lecsófesztiválhoz Borzsován, a borfesztiválhoz Nagymuzsalyban, a Mezőgecsei Lekvárfőző Fesztiválhoz, illetve a Szent Márton-napi rendezvényekhez stb., valamint a Beregszászi Adventi Vásárhoz és betlehemes találkozóhoz, mely utóbbi kettő idén sajnos elmaradt. Ezeken a fesztiválokon mint szakmai partner veszünk részt.
– Milyen nehézségekbe ütközött ezek megrendezése?
– Nehéz ezeknek a fesztiváloknak a megvalósítása, ugyanis sok olyan rendezvény van köztük, amelyek még turisztikailag nem érték el azt a szintet, hogy a turisták azt előszeretettel látogatnák. Ezeket fejleszteni kell, viszont a járványhelyzet ezt erősen gátolja. Emellett az infrastruktúra megléte is fontos szempont, a megközelíthetőség, parkolás, adekvát helyszín stb., amelyek sok esetben szintén nem állnak rendelkezésre.
– A határon átnyúló együttműködés is kialakulóban van. Ez mit takar?
– Elindítottuk két európai uniós pályázat megvalósítását, ezek közül az egyik az élő tájházak létrehozása Kárpátalján, amely Tiszacsomát, Nagymuzsalyt, Salánkot és Visket foglalja magában. A másik pedig a Közös turisztikai értékek feltárása, fejlesztése és népszerűsítése, képzés és hálózatépítés a határ menti térségben című projekt elindítása, amely különböző képzések, konferenciák, tanfolyamok megvalósítását foglalja magában, valamint a határon átnyúló kapcsolatok megerősítésére irányul. Gyakorlatilag egy turisztikai jellegű együttműködésről szól Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja között.
– A 2022-es év milyen irányba mozdíthatja el a kárpátaljai turizmust? Milyen terveik vannak?
– A KMTT a következő évhez teljesen pozitívan áll hozzá, azt gondoljuk, hogy az átoltottság szintjének arányával a rendezvények száma is növekedni fog. A szakmai programjainkat mindenképpen megszervezzük, több új elemet is szeretnénk bevinni a képzéseinkbe, amelyek közül a túravezetői továbbképzést biztosan megvalósítjuk. Úgy érezzük, hogy idegenvezetők már szép számmal vannak Kárpátalján, hiszen már 50 ember végezte el a KMTT képzését, ezért megpróbálunk a túravezetésre fókuszálni. Ehhez egy kiadványt is párosítunk, amely különböző túraútvonalakat tartalmaz majd.
– Ön nemcsak a turizmusban érdekelt, hanem Mezőgecse elöljárója is egyben. A közigazgatási reform bevezetése óta miket tapasztalt a térség működését, stabilitását tekintve?
– Minden kistérségben sok a probléma, ezek legfőképpen a kevés anyagi forrás miatt jelentkeznek. Úgy gondolom, hogy ez visszatérő probléma lesz a kistérségek életében, tehát ahol kevés a lakosság, kevesebb a bevétel is, viszont az állami funkciókat el kell látnia a kistérségeknek. A különböző intézmények fenntartása is gondot okoz a falvakban, illetve a központi részek és a kisebb települések között érdekellentétek fognak kialakulni, hiszen nem mindig jut elegendő pénz mindenre. Mi, elöljárók és a megválasztott képviselők is azon dolgozunk, hogy ha nem is tudunk fejlesztéseket eszközölni, de legalább azt a költségvetési szintet biztosítani tudjuk a települések számára, amelyet korábban megkaptak. Az oktatási rendszer átalakítása is sok problémába ütközik, az iskoláinkat optimalizálni kell. Továbbá törvényes keretek között mindenhol polgárőrséget kell alakítani vagy legalább egy központit létrehozni. Ezenkívül a központi államhatalom viszonya sem normalizálódott a magyarsághoz, különböző politikai ügyleteknél számítanak ránk, viszont mi nem érzékeljük, hogy túlzottan figyelembe vennék a magyarság érdekeit. Jó lenne, ha nemcsak a választások közeledtével, hanem a választások után is egyenrangú partnerként tekintenének ránk.
A mezőgecsei Takaros Panzióban pénteken került sor annak a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) által szervezett kézműves továbbképzésnek a hivatalos megnyitójára, melyet november 12–13. között valósítanak meg.
Az eseményen elsőként Mester András köszöntötte a vendégeket és az első alkalommal szervezett képzés résztvevőit. A KMTT elnöke elmondta, hogy szoros kapcsolatot ápolnak a helyi magyar kézművesekkel, akik fontos részei a vidéken megrendezett fesztiváloknak, majd kiemelve céljukat aláhúzta: szeretnék, ha a kézművesek szintet tudnának lépni, s olyan áron tudnák értékesíteni termékeiket, amely stabil bevételt jelentene a család számára. Ennek elérése érdekében vállalkozást kell elindítaniuk, amelyhez azonban elengedhetetlen a megfelelő ismeretek elsajátítása – ebben lesz segítségükre a képzés. „Eljutottunk oda, hogy nem elég az otthon készített dolgokat a fesztiválokon árusítani, hiszen egy vállalkozásnak akkor van létjogosultsága, ha minél több terméket állít elő, s azokat olyan áron értékesíti, amelyből a vállalkozó meg tud élni, másképpen ez a tevékenység csak egyfajta hobbinak számít” – jegyezte meg Mester András.
Gyebnár István beregszászi magyar konzul köszöntője elején tolmácsolta Bacskai József ungvári magyar főkonzul és Beke Mihály András, Magyarország Beregszászi Konzulátusa ügyvivőjének üdvözletét.
„A kézművesség az ősi mesterségek ápolása és gyakorlása. Olyan fontos célkitűzés, amely jelentős mértékben hozzájárul a kárpátaljai magyarság kultúrájának megőrzéséhez, a hagyományok ápolásához” – fejtette ki Gyebnár István a kézművesség jelentőségéről szólva. Beszédében emlékeztetett arra, hogy minden tájegységnek megvan a maga sajátos tájjellemző népművészeti, gasztronómiai hagyománya, amelyek követése a közösségek fontos összetartó ereje, kovásza. A hagyományokhoz kapcsolódó kulturális értékek ápolása és bemutatása teszi az e területen élő embereket igazi közösséggé, valamint alkalmassá arra, hogy sajátos kulturális tradíciók közvetítésével kapcsolatba lépjenek eltérő, de szintén sajátos népi értékeket felmutató közösségekkel – fogalmazott a konzul.
„A népi mesterségek, a népművészet, a gasztronómia, illetve az ezek közvetítésével keletkező alkotások, ételek fontos turisztikai vonzerőt is jelentenek, felkeltik az ide látogató hazai és külföldi vendégek érdeklődését, hatást gyakorolnak azoknak a visszajárására a helyi lakossághoz, ezáltal fontos szálakat, kötődéseket hoznak létre” – hívta fel a továbbképzés jelentőségére a jelenlévők figyelmét Gyebnár István, hozzáfűzve, hogy fontosnak tartják, hogy a Kárpátaljára látogató vendégek ne „giccseket” vigyenek haza emlékül, hanem a vidékre jellemző népművészeti emlékeket hordozó tárgyakat, termékeket.
Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere köszöntőjében aláhúzta: roppant fontosnak tartja, hogy a Beregvidék minél erősebb turisztikai desztináció legyen, s minél több emberhez jussanak el a helyi kézművesek termékei. „A hagyományok ápolása a kézművesség által akkora érték, amelyből nemcsak a gyerekeink, unkáink, hanem a dédunokáink is erőt tudnak meríteni” – szögezte le a polgármester.
A kétnapos továbbképzésen fontos témaköröket érintenek, s betekintést kapnak a kisvállalkozások menedzselésének hátterébe, a vállalkozások online térben történő terjeszkedésének fontosságába, a 100%-ig biztos értékesítés receptjébe, megtanulhatják egy magánvállalkozás regisztrációjának pontos menetét, valamint hasznos tippeket hallanak hagyományőrző rendezvények szervezése kapcsán. A képzés végén a résztvevők gyakorlati foglalkozás keretében ismerik meg a kézművesség és a vállalkozás közötti kapcsolatot.
A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács első alkalommal indította el kézműves továbbképzését.
A három napos rendezvénynek a mezőgecsei Takaros Panzió adott otthont, ahol a szakmai fortélyok mellett az üzletvezetés és a vállalkozásokkal kapcsolatos teendőkről is hasznos információkat szereztek az érdeklődők.