A lakosságot érintő, és némely aggodalmat kiváltó aktuális kérdések megvitatására gyűltek össze a Beregszászi járási kistérségek, és vidékünk magyarlakta települései polgármesterei, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ frakciója, illetve a helyi önkormányzatok képviselői a makkosjánosi Helikon hotel konferenciatermében. A Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetője kezdeményezésére szervezett Fórumon részt vettek a rendvédelmi szervek, a határőrség, illetve a toborzási központok képviselői is. Petei Judit, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ frakciójának képviselője hangsúlyozta, az aktuális kérdések megvitatásán kívül fontos, hogy a megyei vezetés maximálisan támogatja a nemzeti kisebbségeket. Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára, a Beregszászi Kistérségi Tanács KMKSZ frakciójának képviselője kiemelte, rendkívüli jelentőséggel bír, hogy a megyei vezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy Kárpátalja továbbra is a béke szigete maradjon. A területi toborzási központ helyettes vezetője a fórumon hangsúlyozta, a hadkötelesek férfiaknak május 18-tól számítva 60 napon belül kell jelentkezniük a központokban az adatok egyeztetése, illetve frissítése érdekében. A mozgósítási törvény hatályba lépésének napjától azokra a hadkötelesekre, akik a behívók kézbesítését követően nem jelentkeztek adategyeztetésre, pénzbírságot szabnak ki.
Fennállásának tízedik évfordulóját ünnepelte a hétvégén a csapi nyugdíjas klub. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Csapi Alapszervezete tíz esztendővel ezelőtt szükségesnek érezte, hogy létrehozza a nyugdíjasklubját, hiszen már akkor is volt itt egy nagyon erős, szépkorúakból álló összetartó közösség. Az eseményen elsőként Belovics Lena, a szervezet vezetője megható beszédében felidézte az elmúlt éveket és köszönetet mondott a KMKSZ vezetőségének és az anyaországnak a fáradhatatlan támogatásért. Születésnap lévén köszöntésekből sem volt hiány. Papp Ferenc, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja külön köszönetet mondott azért, hogy a jelenlévők igazi magyar emberekként nevelték fel gyermekeiket, majd anyák napja alkalmából boldog, vidám és hosszú életet kívánt minden édesanyának és nagymamának. A rendezvényre a Bicskéről érkezett delegáció nevében Némethné Horváth Nikoletta elmondta, hogy mindig öröm számukra Csapra érkezni, mert nagyon szeretik ezt a közösséget. Baksa Dávid, a Csapi Református Gyülekezet vezető lelkésze pedig Isten áldását kérte a jelenlévőkre. Balogh Lívia, a KMKSZ Csapi Alapszervezetének elnöke így fogalmazott: Köszönjük a kitartó helytállást, a példamutató energiát. Beszédét követően pedig a születésnap és anyák napja alkalmából gyönyörű virágcsokrokkal és díszoklevelekkel köszönte meg a nyugdíjasklub munkáját. A csapi Kökény Néptánccsoport meglepetés előadással készült az eseményre. Elsőként magyarbődi népdalokat énekeltek, majd bökönyi asszonycsárdással köszöntötték a nyugdíjasklub tagjait. A tánccsoport első próbája 2013.április 15-én volt. Azóta többször átformálódott a csapat, viszont az elmúlt években a Hagyományok Háza Hálózat mentor programjának köszönhetően új táncokat tudnak tanulni és fejlődni. A jó hangulatú ünneplés, a közösségben már hagyománnyá vált bogrács főzéssel zárult.
Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Csapi Alapszervezetének Nyugdíjasklubja május 5-én.
A KMKSZ ungvári járási rendezvénytermében megtartott esemény résztvevőit elsőként Belovics Ilona, a csapi nyugdíjasklub elnöke köszöntötte. Megható beszédében felidézte a klub életében történt meghatározó történéseket, megjegyezve: „Hálásak vagyunk a Jóistennek, hogy van egy ilyen erős és megbízható közösségünk, van egy csodálatos rendezvénytermünk, ahol második otthonra találtunk, s hogy az anyaország támogatását élvezhetjük.” Belovics Ilona ezután köszönetet mondott a Bicskéről érkezett vendégeknek, akik elfogadva a meghívást együtt ünnepeltek velük, továbbá minden „szorgos kéznek”, akik segédkeztek az alkalom megszervezésében, valamint Balogh Líviának, a KMKSZ Csapi Alapszervezete elnökének, aki tíz évvel ezelőtt ötletgazdája volt a nyugdíjasklub újjáélesztésének. „Úgy gondolom, hogy a nyugdíjaskor az élet koronája, hiszen most derül ki, hogy mit gyűjtögettünk össze az életünk során: a megbecsülést, a szeretetet, a családot. Szeretjük a korunkat, szeretjük egymást, és nagyon örülünk, hogy az ilyen összejöveteleken felvidíthatjuk és biztathatjuk egymást, s jókat beszélgethetünk” – mondta Lena néni.
„Fontos és mindig számítunk az önök véleményére, hiszen a megélt évek tapasztalatával helyükre tudják tenni a dolgokat, tudják, mi a jó, amit továbbadhatnak, s mi a rossz, amit el kell kerülnie a következő generációnak” – szólt a nyugdíjasklub tagjaihoz Papp Ferenc ungvári magyar konzul, aki egy kifejlett fához hasonlította az öregkort, hiszen az „erős, van tartása, és sokat látott, akárcsak egy idősebb személy, s ahogyan a fa tartja leveleit, úgy tartják ők a családot, a gyerekeket, az unokákat, a rokonokat egyben”. A magyar diplomata külön köszönetet mondott azért, hogy a jelenlévők igazi magyar emberekként nevelték fel gyermekeiket, majd anyák napja alkalmából boldog, vidám és hosszú életet kívánt minden édesanyának és nagymamának.
Ezután Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének, valamint Csapi Alapszervezetének elnöke szólt a jelenlévőkhöz. A jubileumi évforduló kapcsán felelevenítette a nyugdíjasklub alapításának körülményeit: „Ebben a kicsi városban meglepően sok aktív nyugdíjas él, így tíz évvel ezelőtt Molnár Kati néni vállalta el az ő összefogásukat és vezetésüket, akitől később Belovics Lena néni vette át a stafétát – mindezért nagyon hálásak vagyunk nekik. Mára pedig olyan jól sikerült összefogni ezt a közösséget, hogy az alapszervezetünk legerősebb közösségévé vált, s a megyében is ők a legnagyobb és legaktívabb nyugdíjasklub, s mi erre nagyon büszkék vagyunk!” – hangsúlyozta Balogh Lívia, hozzátéve: „Köszönjük a kitartó helytállást, a példamutató energiát! További aktív, békés nyugdíjaséveket kívánunk szeretettel!”
Köszöntőjét követően Balogh Lívia díszoklevelet adott át a klub öt tagjának, tízéves fennállásuk alkalmából a nyugdíjasok életét szépítő, gazdagító sokoldalú tevékenységük elismeréseként, majd egy anyák napi verssel és egy-egy szál rózsával köszöntötte a teremben helyet foglaló édesanyákat és nagymamákat.
A rendezvényre Bicskéről érkezett delegáció nevében Némethné Horváth Nikoletta osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel. Elmondta, számukra feltöltődés, amikor itt lehetnek Csapon, hiszen nagyon szeretik a helyieket és a várost. Ezután Medvei Ida, a bicskei Barátság Nyugdíjas Klub elnöke Dsida Jenő Én hívlak élni versével köszöntötte a csapi nyugdíjasklub tagjait.
Baksa Dávid, a Csapi Református Gyülekezet vezető lelkésze a 92. zsoltár 13–16. verséből – „Az Úr házában vannak elültetve, ott virulnak Istenünk udvarain. Öreg korban is sarjat hajtanak, dús lombúak és zöldek maradnak, és hirdetik: »Igaz az Úr, kősziklám ő, akiben nincs álnokság!«” – és a Példabeszédek könyve 16. fejezetének 31. verséből vett igeszakasszal – „Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található” – köszöntötte a jelenlévőket, majd imádságban kérte Isten áldását életükre.
Az elhangzott felemelő gondolatok után a csapi nyugdíjasklub kórusának előadása örvendeztette meg a közönséget. Ezúttal Demjén Ferenc Kell még egy szó, valamint az ismert Hétre várom a nemzetinél, János, legyen fenn a János-hegyen és a Legyen a Horváth kertben című dalokat énekelték el.
Meglepetés-előadással készült az alkalomra a Kökény Néptánccsoport, melynek tagjai magyarbődi népdalcsokorral és bökönyi asszonycsárdással köszöntötték a nyugdíjasokat.
A program ezután közös ebéddel folytatódott, majd megtekintették a nyugdíjasklub korábbi rendezvényeiről készült videóanyagot, s végül megkóstolták a bicskeiek által főzött bográcsgulyást, miközben a hétköznapi problémákat kicsit félretéve önfeledten beszélgettek az élet dolgairól.
A KMKSZ élő történelemórát szervez iskolások számára a Tiszacsomai Látogatóközpontban. A programban való részvételre lehetőséget biztosítanak Kárpátalja minden hetedikes, magyar osztályban tanuló diákja számára. Az első napon 4 iskola 54 tanulója vett részt 4 csoportra osztva. Egy ilyen programból nem maradhatott ki az íjászkodás, amelyet szakoktató segítségével sajátíthattak el a gyerekek. Szabó András beszélt a honfoglalás kori híres magyar lovas íjászokról és persze az íj helyes használatának technikájáról. Hozzátéve, hogy ez csak az egyik előfeltétele annak, hogy a nyílvesszőnk célba találjon. Az előbb szó esett a lovas íjászatról. Ehhez bizony lovagolni is tudni kell. Ebbe is bele kóstolhattak a diákok a helyi betyárok és a szakoktató segítségével. Megtanulhatták hogyan kell fel- és leszállni a lóról, irányítani, összhangba jönni a pacival, amelynek hátán körözhettek is a manézsban. A népi játékok sok településen már feledésbe merültek Kárpátalján, ezért a szervezők ezeket is beiktatták a programba. Kellett itt rönköt dobálni, karón patkókat megtartani, ami nem is olyan könnyű, ahogy azt ember gondolná. Ahogy a zsákban ugrálás, ha a versenyző nem ismeri a technikáját. Nem egyszerű feladat a mocsárjárás sem, amelynek az a lényege, hogy fadarabokat hátulról előre rakva, majd arra átugorva kell elérni a célt. A hangulatból ítélve ez maradéktalanul sikerült is. A nap nem csak a szórakozásról, hanem az ismeretszerzésről is szólt. A csapatok ellátogattak a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkba. Itt megtudhatták, hogy a közelben egy 108 sírból álló honfoglalás kori temetőre bukkantak. A látogatóközpontban kialakított történeti kiállításon pedig magával a honfoglalás korával ismerkedhettek meg. A kirándulás a kísérő tanárok szerint is hasznos és tanulságos volt. A hagyományok ápolását és a honfoglalás korának megismerését célzó program során több mint ezer kárpátaljai hetedikes jut majd el a tiszacsomai komplexumba. Működtetője, a KMKSZ előzetes egyeztetés után kész fogadni más korosztályú tanulókat is.
Beregszászon, a Rákóczi-főiskolán tartotta éves közgyűlését a KMKSZ. Brenzovics László elnöki beszámolójában emlékeztetett: az idén 35 éves szövetséga legrégebben működő független magyar kisebbségi szervezet mind a Kárpát-medencében, mind pedig Ukrajnában. Kiemelte: a szövetséga rendkívül nehéz körülmények között is teszi a dolgát, védi és képviseli a kárpátaljai magyarság érdekeit. Brenzovics László az elért eredményekről szólva hangsúlyozta: a 2016-ban a kárpátaljai magyarok szülőföldön való boldogulása érdekében elindított anyaországi szociális, oktatási-nevelési és gazdaságélénkítő programok a háború ellenére jelenleg is folytatódnak. Az óvoda- és iskolafejlesztési program keretében több mint 100 intézmény újult meg Kárpátalján. A KMKSZ az elmúlt 35 évben a magyar kormány olyan partnerévé vált, amellyel közösen sikerült megoldani a kárpátaljai magyarság szülőföldön maradását és boldogulását biztosító gazdasági és szociális kérdéseket. Erről Szili Katalinbeszélt aközgyűlésen. A miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte: Magyarország elkötelezett a béke iránt. Hozzátette: Ukrajna Európába jutásának az egyik feltétele az, hogy az itt élő közösségek visszakapják a korábban elvett jogaikat. Bocskor Andrea, aki kárpátaljaiként Fidesz-KDNP színeiben tíz éve Európai Parlamenti Képviselő köszönetet mondott a KMKSZ-nek, a beregszászi főiskolának, a kárpátaljai szakmai és civil szervezeteknek a munkájához nyújtott támogatásért. Több külhoni magyar szervezet vezetője személyesen vett részt a közgyűlésen. Valamennyien szolidaritásukról biztosították a KMKSZ-t és a kárpátaljai magyarságot. A nemrég elhunyt Barta József helyére a közgyűlés új alelnököt választott. A küldöttek egyhangú szavazással fogadták el Brenzovics László javaslatát. Így a posztot ezután Sin József, a KMKSZ Beregszászi Járási Szervezetének elnöke tölti be, aki az alapításától kezdve a szövetség tagja. A közgyűlésen átadták a Fodó-díjakat. Pedagógus kategóriában Schink István, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója, egészségügyi dolgozóként dr. Vizáver-Zseltvay Magdolna gyermekgyógyász, a Beregszászi Családorvosi Központ korábbi főorvos helyettese, egyházi személy kategóriában Sápi Zsolt, a Badalói Református Egyházközség lelkésze vehette át az elismerést. Az idén a Fodó Sándor-ösztöndíjban Pallagi László, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai MagyarFőiskola földrajz mesterszakos VI. évfolyamos diákja részesült. A KMKSZ hűségdíját Barta Ferenc kapta, aki 1996-tól a beregsomi alapszervezet elnöke. 1996 és 2014 között, majd 2020-tól a KMKSZ választmányi tagja. A közgyűlés nyilatkozatot fogadott el, amelyben előremutatónak nevezi a 2023 decemberében az Ukrán Legfelsőbb Tanács által elfogadott, a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő törvényegyes kitételeit, mivel azok részben visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogait. Ugyanakkor a jogszabály továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja teljes mértékben a kisebbségek alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait – olvasható a nyilatkozatban.
A Rákóczi-főiskola átriumában megtartott XXXIV. közgyűlésén a KMKSZ elnöke, Brenzovics László kijelentette: „Mi békét akarunk, és emiatt azokat az erőket támogatjuk, akik arra törekszenek, hogy a háború minél hamarabb befejeződjön.” Szövetség alelnökévé a közgyűlés egyhangúlag választotta meg Sin Józsefet, átadták a KMKSZ Hűségdíját, valamint a Fodó Sándor-díjakat és a Fodó Sándor-ösztöndíjat is. A közgyűlés nyilatkozat elfogadásával ért véget.
„Harmincöt éves a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpát-medence II. világháború utáni legrégebbi független magyar érdekvédelmi szervezete. Ukrajnában is a KMKSZ a legrégebbi, folyamatosan működő nem állami szervezet” – emlékeztetett a KMKSZ elnöke beszámolója elején. A közgyűlés munkájában online részt vevő Brenzovics László elmondta: „Az elmúlt három és fél évtizedben tettünk és nem is keveset a kárpátaljai magyarság megmaradásáért és fejlődéséért.” A KMKSZ több mint három éve külföldre kényszerített és tavaly újraválasztott elnöke emlékeztetett arra, hogy 2016-ban indultak a magyar kormányzat jóvoltából azok a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány által fenntartott támogatási programok, amelyeket máig következetesen fenntartanak. Az Egán Ede-alapítvány programjai több mint tízezer kárpátaljai magyar vállalkozót segítettek, és útjára indult az óvoda- és iskolafejlesztési program is, amelynek köszönhetően több mint száz intézmény újult meg vidékünkön. A nehéz körülmények ellenére ezek a programok folytatódnak, a támogatások eljutnak a kedvezményezettekhez, és az ebből befolyó adóból jelentős mértékben részesülnek a kárpátaljai magyar kistérségi önkormányzatok is. Az elnök a gazdaságélénkítő támogatások kapcsán elmondta, hogy már újabb terveket dolgoztak ki a háború utáni időszakra. Megkezdte működését a Tiszacsomai Árpád Látogatóközpont és Lovarda, hamarosan átadják a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum új szárnyát, az idén befejezik Nevetlenfalu iskolájának felújítását, Ungvár egyik legszebb épületében új magyar líceum indulhat az idei évben, rövidesen befejeződik az új beregszászi sportcsarnok és uszoda építkezése is éppúgy, mint a péterfalvai sportcsarnok felújítása – sorolta a példákat a KMKSZ elnöke, bizonyítva, hogy a magyar kormány támogatásával, a háborús körülmények és az ellenük folyó bűnvádi eljárások ellenére is működnek a KMKSZ alapítványai, elősegítve megmaradásunkat, fejlődésünket. A Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás legnagyobb eredményének nevezte, hogy hamarosan átadásra kerül Makkosjánosi területén a hulladékfeldolgozó, amely az elmúlt évek legnagyobb beruházása volt Kárpátalján, hétmillió euró értékben.
Brenzovics kijelentette: a KMKSZ szakértőinek munkája is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évek jogszűkítésein enyhítettek, és megkezdődtek Budapesten az úgynevezett Szijjártó Péter-féle tizenegy pontról a tárgyalások. „A mi kérésünk nem változott. Szeretnénk visszakapni azokat a jogokat, amelyekkel korábban rendelkeztünk. Ennyit szeretnénk, nem többet, de nem is kevesebbet. Örvendetes az, hogy a mi álláspontunk egyezik a magyar kormány álláspontjával ebben a kérdésben” – fogalmazott. Az elnök véleménye szerint a vitás kérdéseket a legkönnyebben egy kétoldalú szerződés megkötésével lehetne megoldani, annál is inkább, mert a magyarországi ukránság száma is folyamatosan növekszik, a legutóbbi adatok szerint már több mint harmincezer. Ugyancsak megújulásra szorul az 1991-ben megkötött és a jelenlegi helyzetnek nem megfelelő konzuli szerződés is.
Az elnök elmondta, hogy a KMKSZ egyetlenként emelte fel szavát az öt kilométeres határzóna ügyében is, hisz meglátásuk szerint az intézkedés értelmetlen és nagyon megnehezíti a kárpátaljai magyarság életét. Egyben gratulált a Beregszászi Járási Tanácsnak, hogy ezt a kérdést sikerült napirendre tűzni, amit egyhangúlag meg is szavaztak.
Brenzovics László beszámolója végén köszöntötte az aznap 83. születésnapját ünneplő Milován Sándort, a KMKSZ tiszteletbeli elnökét, kijelentve: „Higgyék el, ő azon személyek egyike, akik az elmúlt évtizedekben a legtöbbet tették a kárpátaljai magyarság megmaradásáért és a KMKSZ-ért.”
A vendégek közül köszöntötte a közgyűlést Szili Katalin, a magyar miniszterelnök tanácsadója, aki a Szövetség elmúlt 35 évét értékelve a KMKSZ-t a magyar kormány partnerének nevezte, s kijelentette: „Nincs olyan háborús időszak vagy háború, amely felmentést adhat a nemzeti kisebbségek tiszteletének, jogainak a betartása alól.”
Bocskor Andrea már tíz éve képviseli a kárpátaljai magyarságot az Európai Parlamentben; az idén leköszönő képviselő köszönetet mondott a Fidesz–KDNP pártszövetségnek, hogy számunkra helyet biztosított európai parlamenti listáján, ami által a kárpátaljai magyar közösségnek a jogaiért folytatott küzdelme bekerült Ukrajna euroatlanti csatlakozási folyamatának fókuszába. Sok kárpátaljai magyar intézmény és helyi művészek váltak a képviselő asszony munkájának részeseivé, segítve azt, hogy autentikusan mutathassák be vidékünket az Európai Unió szívében, például a Brüsszeli Kárpátalja Napokon.
Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke a közgyűlést köszöntő beszédében köszönetet mondott Milován Sándor tiszteletbeli elnöknek és a KMKSZ minden egyes tagjának a magyarság megmaradásáért végzett munkájukért, köszönetet mondott a családtagjaiknak is, hisz mint fogalmazott, sokszor a családtagoktól veszik el az együtt tölthető időt, a család együtt hoz áldozatot a közösség megmaradása érdekében. Elmondta, hogy nagyon örül, hogy végre eljuthatott Kárpátaljára, hisz három évre ki volt tiltva Ukrajnából, s arra kérte a kárpátaljai magyarokat, hogy amikor annak eljön az ideje, szavazzanak a KMKSZ-re.
Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a szerb parlament képviselője szerint talán senki nem érti meg annyira közösségünket, mint a délvidéki magyarság, hisz a ’90-es években ők is háborús körülmények között éltek, megtapasztalták a kényszersorozásokat. Elmondta, Szerbiában nemcsak az ott élő magyarok, de az ott élő ukránok is megválaszthatják a saját nemzeti tanácsukat, ami nem egy civil szervezet, hanem az állam partnere, amelynek konkrét hatáskörei vannak az identitás megőrzése szempontjából fontos területeken, tehát az oktatás, művelődés, tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területén. Azt üzente az ukrán vezetés felé: „Ami a szerbiai ukránokat megilleti – azt gondolom – meg kell illesse a kárpátaljai magyarokat is.” A szerbiai magyar politikus biztosította a KMKSZ közgyűlésén megjelenteket: „Mindenben számíthatnak a vajdasági magyarokra, a Vajdasági Magyar Szövetségre a jövőben is.”
Seszták Oszkár, a Kárpátaljával szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke beszámolt a két megye közötti együttműködés eredményeiről. Emlékeztetett arra, hogy miután a magyar diplomácia küzdelmeinek is köszönhetően Ukrajna megkapta a vízummentességet az Európai Uniótól, másnap elkezdődtek a magyarellenes intézkedések. Innen kell indulni a két ország közötti bizalom újjáépítésében, ami talán a mostani kétoldalú tárgyalásokkal elkezdődött – fogalmazott a magyarországi politikus.
Dr. Zubánics László, az UMDSZ elnöke köszönetet mondott a KMKSZ-nek azért, hogy 1991. október 6-án létrehozták az országos szervezetet. Elmondta, hogy a KMKSZ közgyűlésén jelen lévők is lámpások, „hiszen az adott közösségen belül rájuk tekintenek, ők azok az igazodási pontok, amelyek mutatják, hogy itt helyben még vannak emberek, akik a közért akarnak és tudnak is tenni…” – mondta el az UMDSZ elnöke.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke – mint a KMKSZ alapító tagja – azt javasolta a Szövetség elnökségének és választmányának, hogy Bocskor Andrea európai parlamenti képviselőt érdemei elismeréseként válasszák a KMKSZ nemzetközi nagykövetévé, létrehozva az említett tisztséget.
A közgyűlésen a megszólaló vendégek mellett jelen volt még dr. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Csorba Szilárd, az Erdélyi Magyar Szövetség országos alelnöke, Kopasz József, a CSEMADOK alelnöke, Vitalij Matyij, a Beregszászi Járási Katonai Adminisztráció elnöke, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Babják Zoltán, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának elnöke, a Beregszászi kistérség polgármestere, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke, valamint az Ukrajnába akkreditált magyar külképviseletek diplomatái.
Sütő Gábor, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke bejelentette: a KMKSZ taglétszáma 2023-ban 35 050 fő volt, ez a tagság 111 alapszervezetbe tömörült. A közgyűlésen 97 alapszervezet képviseltette magát. A XXXIV. tisztújító közgyűlés hivatalos küldötteinek száma 213 fő, közülük 193 küldött jelent meg, ami 91%, tehát a közgyűlés határozatképes.
A gyűlést vezető Gulácsy Géza alelnök megköszönte a leköszönt nagyberegi alapszervezeti elnök, Vass Bertalan munkáját és köszöntötte az alapszervezet új elnökét, Juhász Edinát.
Pacuha Aranka, az ellenőrző bizottság elnöke részletesen beszámolt a KMKSZ múlt évi gazdálkodásáról, majd a közgyűlés megfelelőnek minősítette a Szövetség munkáját.
A közgyűlés napirendre tűzte az elmúlt év novemberében elhunyt Barta József ügyvezető alelnök megüresedett tisztségének betöltését. Brenzovics László javaslatára a küldöttek nyílt szavazással, egyhangúlag választották Sin Józsefet a KMKSZ alelnökévé.
A KMKSZ közgyűlése úgy döntött, hogy a Tiszacsomai Árpád Látogatóközpont működtetését egy jótékonysági alapítványra bízzák, az alapítvány igazgatói teendőivel Mester Violát bízták meg.
Dr. Jakab Lajos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke a Fodó Sándor-díjasok mellett köszöntötte a napokban 60. születésnapját ünneplő Brenzovics Lászlót, aki – mint fogalmazott – „tíz éve a KMKSZ elnöke. Ennek az évtizednek az egyharmadában szülőföldjétől távol, az anyaországból volt kénytelen irányítani a Szövetséget” – mondta el, és a KMKSZ családjának nevében egy Sárközi Kitti badalói kézműves által készített, díszes tányért ajánlott ajándékként a Szövetség elnökének.
A közgyűlés nyilatkozatot fogadott el, melynek szövegét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasta fel.
A fórum végén Milován Sándor tiszteletbeli elnök és Gulácsy Géza alelnök átadta a KMKSZ Hűségdíját Barta Ferencnek, aki 28 éve a Beregsomi Alapszervezet elnöke, 1996–2014 között, majd 2020-tól a KMKSZ Választmányának tagja.
Fodó Sándor-ösztöndíjat vehetett át Pallagi László, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 6. évfolyamos, földrajz mesterszakos diákja, a beregsomi iskola történelem–földrajz–ökológia tanára, szakszervezeti elnök, aki a Debreceni Egyetemen szerzett PhD-fokozatot.
Fodó Sándor-díjat kapott dr. Vizauer Zseltvay Magdolna beregszászi gyermekorvos, Schink István, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója, fizikatanár és Sápi Zsolt, a badalói és a macsolai református gyülekezet lelkipásztora.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 1989. február 26-án alakult Ungváron, a Kárpátalján élő magyarok kulturális, politikai és szociális érdekeit védő nemzetiségi társadalmi szervezetként. Büszkén mondhatjuk, hogy a KMKSZ nemcsak a független Ukrajna legrégebbi bejegyzett szervezete, de harmincöt évvel a megalakulása után is céljainak megfelelően működik és tevékenykedik. Mára Kárpátalján meghatározó politikai erővé vált, és számolnak vele a hatalom képviselői is.
A KMKSZ következetesen felemelte szavát az ukrajnai magyarok jogainak maradéktalan biztosítása érdekében. A Szövetség mindvégig tiltakozott a kisebbség oktatási és nyelvi jogainak szűkítése ellen. Ugyanakkor üdvözölte a 2023 decemberében az Ukrajna Legfelső Tanácsa által elfogadott törvényt, mely számos vonatkozásban a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő pozitív módosításokat irányozott elő. A törvény egyes kitételei előremutatónak tekintendők, mivel azok visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogainak egy részét, különös tekintettel az oktatásra, a nyomdai termékek előállítására és terjesztésére, valamint a médiahasználat területére. Ugyanakkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az elfogadott törvény továbbra sem engedi meg a kisebbségi nyelvhasználatot a magasabb adminisztratív egységek (járás, megye) szintjén. A jogszabály továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja a kisebbségek Alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, s nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogok teljességét.
Bízva abban, hogy e törvénymódosítás csak az első lépés a kárpátaljai magyarságot korábban megillető nemzetiségi jogok teljességének helyreállítása folyamatában, a KMKSZ továbbra is támogatja Ukrajna Európához történő felzárkózását. A KMKSZ Közgyűlése fontosnak tartja, hogy az európai integrációs jogharmonizációval megvalósuljon a kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítása, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják az Alkotmányban biztosított jogaikat. Kívánjuk, hogy Ukrajna legyen olyan európai, demokratikus jogállam, melyben tiszteletben tartják az emberi és nemzetiségi jogokat.
Szövetségünk több alkalommal fordult levélben az illetékesekhez a határsávban bevezetett tartózkodási engedélyek eltörlésével kapcsolatban az állandó jelleggel ott élő és dolgozó ukrán állampolgárok számára. Úgy véljük, hogy a bevezetett több tízezer embert érintő korlátozó rendelkezés sérti és korlátozza az alkotmányban is szavatolt szabad mozgás jogát, s károsan hat az ország gazdaságára is.
A kárpátaljai magyar közösség a háborús viszonyok ellenére is szeretne megmaradni szülőföldjén és töretlenül bízik a béke eljövetelében.
Köszönettel tartozunk az anyaország kormányának és társadalmának, valamint a határon túli magyar közösségeknek a szolidaritásért és támogatásért, mellyel nagyban hozzájárultak a háborús Ukrajna, a menekültek és a kárpátaljai magyarok túléléséhez.
