35 éves a KMKSZ ‒ közgyűlés Beregszászban

35 éves a KMKSZ ‒ közgyűlés Beregszászban

09:27 Április 14, 2024

Közélet 1348 15 хвилин

A Rákóczi-főiskola átriumában megtartott XXXIV. közgyűlésén a KMKSZ elnöke, Brenzovics László kijelentette: „Mi békét akarunk, és emiatt azokat az erőket támogatjuk, akik arra törekszenek, hogy a háború minél hamarabb befejeződjön.” Szövetség alelnökévé a közgyűlés egyhangúlag választotta meg Sin Józsefet, átadták a KMKSZ Hűségdíját, valamint a Fodó Sándor-díjakat és a Fodó Sándor-ösztöndíjat is. A közgyűlés nyilatkozat elfogadásával ért véget.

„Harmincöt éves a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpát-medence II. világháború utáni legrégebbi független magyar érdekvédelmi szervezete. Ukrajnában is a KMKSZ a legrégebbi, folyamatosan működő nem állami szervezet” – emlékeztetett a KMKSZ elnöke beszámolója elején. A közgyűlés munkájában online részt vevő Brenzovics László elmondta: „Az elmúlt három és fél évtizedben tettünk és nem is keveset a kárpátaljai magyarság megmaradásáért és fejlődéséért.” A KMKSZ több mint három éve külföldre kényszerített és tavaly újraválasztott elnöke emlékeztetett arra, hogy 2016-ban indultak a magyar kormányzat jóvoltából azok a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány által fenntartott támogatási programok, amelyeket máig következetesen fenntartanak. Az Egán Ede-alapítvány programjai több mint tízezer kárpátaljai magyar vállalkozót segítettek, és útjára indult az óvoda- és iskolafejlesztési program is, amelynek köszönhetően több mint száz intézmény újult meg vidékünkön. A nehéz körülmények ellenére ezek a programok folytatódnak, a támogatások eljutnak a kedvezményezettekhez, és az ebből befolyó adóból jelentős mértékben részesülnek a kárpátaljai magyar kistérségi önkormányzatok is. Az elnök a gazdaságélénkítő támogatások kapcsán elmondta, hogy már újabb terveket dolgoztak ki a háború utáni időszakra. Megkezdte működését a Tiszacsomai Árpád Látogatóközpont és Lovarda, hamarosan átadják a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum új szárnyát, az idén befejezik Nevetlenfalu iskolájának felújítását, Ungvár egyik legszebb épületében új magyar líceum indulhat az idei évben, rövidesen befejeződik az új beregszászi sportcsarnok és uszoda építkezése is éppúgy, mint a péterfalvai sportcsarnok felújítása – sorolta a példákat a KMKSZ elnöke, bizonyítva, hogy a magyar kormány támogatásával, a háborús körülmények és az ellenük folyó bűnvádi eljárások ellenére is működnek a KMKSZ alapítványai, elősegítve megmaradásunkat, fejlődésünket. A Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás legnagyobb eredményének nevezte, hogy hamarosan átadásra kerül Makkosjánosi területén a hulladékfeldolgozó, amely az elmúlt évek legnagyobb beruházása volt Kárpátalján, hétmillió euró értékben.

Brenzovics kijelentette: a KMKSZ szakértőinek munkája is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évek jogszűkítésein enyhítettek, és megkezdődtek Budapesten az úgynevezett Szijjártó Péter-féle tizenegy pontról a tárgyalások. „A mi kérésünk nem változott. Szeretnénk visszakapni azokat a jogokat, amelyekkel korábban rendelkeztünk. Ennyit szeretnénk, nem többet, de nem is kevesebbet. Örvendetes az, hogy a mi álláspontunk egyezik a magyar kormány álláspontjával ebben a kérdésben” – fogalmazott. Az elnök véleménye szerint a vitás kérdéseket a legkönnyebben egy kétoldalú szerződés megkötésével lehetne megoldani, annál is inkább, mert a magyarországi ukránság száma is folyamatosan növekszik, a legutóbbi adatok szerint már több mint harmincezer. Ugyancsak megújulásra szorul az 1991-ben megkötött és a jelenlegi helyzetnek nem megfelelő konzuli szerződés is.

Az elnök elmondta, hogy a KMKSZ egyetlenként emelte fel szavát az öt kilométeres határzóna ügyében is, hisz meglátásuk szerint az intézkedés értelmetlen és nagyon megnehezíti a kárpátaljai magyarság életét. Egyben gratulált a Beregszászi Járási Tanácsnak, hogy ezt a kérdést sikerült napirendre tűzni, amit egyhangúlag meg is szavaztak.

Brenzovics László beszámolója végén köszöntötte az aznap 83. születésnapját ünneplő Milován Sándort, a KMKSZ tiszteletbeli elnökét, kijelentve: „Higgyék el, ő azon személyek egyike, akik az elmúlt évtizedekben a legtöbbet tették a kárpátaljai magyarság megmaradásáért és a KMKSZ-ért.”

A vendégek közül köszöntötte a közgyűlést Szili Katalin, a magyar miniszterelnök tanácsadója, aki a Szövetség elmúlt 35 évét értékelve a KMKSZ-t a magyar kormány partnerének nevezte, s kijelentette: „Nincs olyan háborús időszak vagy háború, amely felmentést adhat a nemzeti kisebbségek tiszteletének, jogainak a betartása alól.”

Bocskor Andrea már tíz éve képviseli a kárpátaljai magyarságot az Európai Parlamentben; az idén leköszönő képviselő köszönetet mondott a Fidesz–KDNP pártszövetségnek, hogy számunkra helyet biztosított európai parlamenti listáján, ami által a kárpátaljai magyar közösségnek a jogaiért folytatott küzdelme bekerült Ukrajna euroatlanti csatlakozási folyamatának fókuszába. Sok kárpátaljai magyar intézmény és helyi művészek váltak a képviselő asszony munkájának részeseivé, segítve azt, hogy autentikusan mutathassák be vidékünket az Európai Unió szívében, például a Brüsszeli Kárpátalja Napokon.

Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke a közgyűlést köszöntő beszédében köszönetet mondott Milován Sándor tiszteletbeli elnöknek és a KMKSZ minden egyes tagjának a magyarság megmaradásáért végzett munkájukért, köszönetet mondott a családtagjaiknak is, hisz mint fogalmazott, sokszor a családtagoktól veszik el az együtt tölthető időt, a család együtt hoz áldozatot a közösség megmaradása érdekében. Elmondta, hogy nagyon örül, hogy végre eljuthatott Kárpátaljára, hisz három évre ki volt tiltva Ukrajnából, s arra kérte a kárpátaljai magyarokat, hogy amikor annak eljön az ideje, szavazzanak a KMKSZ-re.

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a szerb parlament képviselője szerint talán senki nem érti meg annyira közösségünket, mint a délvidéki magyarság, hisz a ’90-es években ők is háborús körülmények között éltek, megtapasztalták a kényszersorozásokat. Elmondta, Szerbiában nemcsak az ott élő magyarok, de az ott élő ukránok is megválaszthatják a saját nemzeti tanácsukat, ami nem egy civil szervezet, hanem az állam partnere, amelynek konkrét hatáskörei vannak az identitás megőrzése szempontjából fontos területeken, tehát az oktatás, művelődés, tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területén. Azt üzente az ukrán vezetés felé: „Ami a szerbiai ukránokat megilleti – azt gondolom – meg kell illesse a kárpátaljai magyarokat is.” A szerbiai magyar politikus biztosította a KMKSZ közgyűlésén megjelenteket: „Mindenben számíthatnak a vajdasági magyarokra, a Vajdasági Magyar Szövetségre a jövőben is.”

Seszták Oszkár, a Kárpátaljával szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke beszámolt a két megye közötti együttműködés eredményeiről. Emlékeztetett arra, hogy miután a magyar diplomácia küzdelmeinek is köszönhetően Ukrajna megkapta a vízummentességet az Európai Uniótól, másnap elkezdődtek a magyarellenes intézkedések. Innen kell indulni a két ország közötti bizalom újjáépítésében, ami talán a mostani kétoldalú tárgyalásokkal elkezdődött – fogalmazott a magyarországi politikus.

Dr. Zubánics László, az UMDSZ elnöke köszönetet mondott a KMKSZ-nek azért, hogy 1991. október 6-án létrehozták az országos szervezetet. Elmondta, hogy a KMKSZ közgyűlésén jelen lévők is lámpások, „hiszen az adott közösségen belül rájuk tekintenek, ők azok az igazodási pontok, amelyek mutatják, hogy itt helyben még vannak emberek, akik a közért akarnak és tudnak is tenni…” – mondta el az UMDSZ elnöke.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke – mint a KMKSZ alapító tagja – azt javasolta a Szövetség elnökségének és választmányának, hogy Bocskor Andrea európai parlamenti képviselőt érdemei elismeréseként válasszák a KMKSZ nemzetközi nagykövetévé, létrehozva az említett tisztséget.

A közgyűlésen a megszólaló vendégek mellett jelen volt még dr. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Csorba Szilárd, az Erdélyi Magyar Szövetség országos alelnöke, Kopasz József, a CSEMADOK alelnöke, Vitalij Matyij, a Beregszászi Járási Katonai Adminisztráció elnöke, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Babják Zoltán, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának elnöke, a Beregszászi kistérség polgármestere, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke, valamint az Ukrajnába akkreditált magyar külképviseletek diplomatái.

Sütő Gábor, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke bejelentette: a KMKSZ taglétszáma 2023-ban 35 050 fő volt, ez a tagság 111 alapszervezetbe tömörült. A közgyűlésen 97 alapszervezet képviseltette magát. A XXXIV. tisztújító közgyűlés hivatalos küldötteinek száma 213 fő, közülük 193 küldött jelent meg, ami 91%, tehát a közgyűlés határozatképes.

A gyűlést vezető Gulácsy Géza alelnök megköszönte a leköszönt nagyberegi alapszervezeti elnök, Vass Bertalan munkáját és köszöntötte az alapszervezet új elnökét, Juhász Edinát.

Pacuha Aranka, az ellenőrző bizottság elnöke részletesen beszámolt a KMKSZ múlt évi gazdálkodásáról, majd a közgyűlés megfelelőnek minősítette a Szövetség munkáját.

A közgyűlés napirendre tűzte az elmúlt év novemberében elhunyt Barta József ügyvezető alelnök megüresedett tisztségének betöltését. Brenzovics László javaslatára a küldöttek nyílt szavazással, egyhangúlag választották Sin Józsefet a KMKSZ alelnökévé.

A KMKSZ közgyűlése úgy döntött, hogy a Tiszacsomai Árpád Látogatóközpont működtetését egy jótékonysági alapítványra bízzák, az alapítvány igazgatói teendőivel Mester Violát bízták meg.

Dr. Jakab Lajos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke a Fodó Sándor-díjasok mellett köszöntötte a napokban 60. születésnapját ünneplő Brenzovics Lászlót, aki – mint fogalmazott – „tíz éve a KMKSZ elnöke. Ennek az évtizednek az egyharmadában szülőföldjétől távol, az anyaországból volt kénytelen irányítani a Szövetséget” – mondta el, és a KMKSZ családjának nevében egy Sárközi Kitti badalói kézműves által készített, díszes tányért ajánlott ajándékként a Szövetség elnökének.

A közgyűlés nyilatkozatot fogadott el, melynek szövegét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasta fel.

A fórum végén Milován Sándor tiszteletbeli elnök és Gulácsy Géza alelnök átadta a KMKSZ Hűségdíját Barta Ferencnek, aki 28 éve a Beregsomi Alapszervezet elnöke, 1996–2014 között, majd 2020-tól a KMKSZ Választmányának tagja.

Fodó Sándor-ösztöndíjat vehetett át Pallagi László, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 6. évfolyamos, földrajz mesterszakos diákja, a beregsomi iskola történelem–földrajz–ökológia tanára, szakszervezeti elnök, aki a Debreceni Egyetemen szerzett PhD-fokozatot.

Fodó Sándor-díjat kapott dr. Vizauer Zseltvay Magdolna beregszászi gyermekorvos, Schink István, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója, fizikatanár és Sápi Zsolt, a badalói és a macsolai református gyülekezet lelkipásztora.

(Badó Zsolt/Kárpátalja hetilap)

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei