Megtartotta 34. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Járási Középszintű Szervezete. A rendezvénynek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont. Az évértékelő beszámoló előtt a jelenlévők egy perces néma főhajtással emlékeztek meg a háborúban elesettekről, Barta Józsefről, a KMKSZ néhai alelnökéről. A KMKSZ idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját, ennek kapcsán Sin József, a szervezet Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének elnöke nem csupán az elmúlt év történéseit ismertette. Beszámolójában kitért mindazokra a küzdelmekre és sikerekre, amelyeket 1989 óta élt meg a szervezet. A Beregszászi Járási Középszintű Szervezet a nehéz helyzet ellenére is aktív részt vállalt a kulturális programok szervezésében, az elmúlt évben számos hagyományőrző programot támogatott Csetfalvától Haranglábig. Sin József kiemelte, ezek a programok nem valósulhatnának meg az anyaország hathatós támogatási rendszere nélkül. A jelenlegi politikai helyzet elemzésén túl, több beszámoló is elhangzott. Darcsi Karolina Beregszászi Kistérségi Tanács a KMKSZ frakciójának vezetője a képviselői csoport tevékenységét ismertette és szó esett azokról a pályázatokról is, amelyeket az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési központ bonyolított le az elmúlt időszakban.
Megtartotta soron következő, 34. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezete április 7-én.
A gyűlésre delegált küldötteket a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében köszöntötte Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke.
A Himnusz eléneklését követően a közgyűlés egyperces néma főhajtással emlékezett meg a háború áldozatairól, valamint az elmúlt évben elhunyt KMKSZ-tagokról, köztük Barta József alelnökről.
A napirendi pontok elfogadását követően elnöki beszámolójában Sin József felidézte a 35 éve megalakult Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kiemelkedő momentumait, jelentős sikereit. Ezután kitért az anyanyelvi oktatás és nyelvhasználat terén jogszűkített kárpátaljai magyar kisebbség jelenlegi helyzetére. „Köszönettel tartozunk Magyarország Kormányának a kárpátaljai magyarság melletti kiállásért, valamint a gazdasági, szociális és kulturális támogatásért. A különféle támogatások, amelyekhez hozzájutnak a kárpátaljai magyarok, Ukrajnának is hasznosak, hiszen a személyi jövedelemadóból befolyt összegek Ukrajna költségvetését gazdagítják: a tavalyi évben ez 95 millió hrivnyát tett ki” – konstatálta Sin József, hozzátéve: „A kárpátaljai támogatások célja az, hogy minél több fiatalt érjenek el, s így megerősítsék a szülőföldön megtartó erőt.”
A KMKSZ BKSZ elnöke elmondta, hogy a sikeres 2020-as önkormányzati választások után mindegyik beregszászi járási kistérségben megalakultak a KMKSZ-frakciók. „Ne feledjük: a tét ma és a jövőben is az, hogy meg tudjuk-e tartani Beregszászt a kárpátaljai magyarság székhelyeként” – fűzte hozzá. Sin József kitért arra is, hogy az orosz–ukrán háború okozta nehézségek miatt az elmúlt két év alatt a BKSZ tagsága közel ezer taggal csökkent. Aláhúzta azonban, hogy az itthon maradottaknak ki kell tartaniuk, s nem szabad elfelejteniük, hogy „Egységben az erő!”.
Az elnöki beszámoló elfogadását követően ismertette jelentését Rácz János, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke és Orosz Adél, az ellenőrző bizottság elnöke is.
A Beregszászi Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának működéséről Darcsi Karolina, a frakció elnöke számolt be, kiemelve a KMKSZ-frakciók szerepvállalását az újonnan kialakított kistérségi tanácsokban. A sokakat foglalkoztató kérdésről Darcsi Karolina elmondta: a magyar tannyelvű iskolák tekintetében a kistérségen belül lesznek változások, ugyanakkor egyetlen magyar iskolát sem kívánnak bezárni. „Bízunk benne, hogy hamarosan eljön a béke ideje, s ha majd eljön egy újabb választás, akkor legyenek itthon magyarok, akiket tudunk majd képviselni, legyenek képviselőjelöltjeink, és már ma el kell azon is gondolkoznunk, hogy hogyan hívjuk haza majd azokat a honfitársainkat, akik az elmúlt két évben elhagyták vidékünket” – hangsúlyozta.
Juhász Edina, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ beregszászi irodájának munkatársa ismertette a jelenleg folyamatban lévő, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó vállalkozások fenntartásának támogatását célzó pályázat Beregszászi járásra vonatkozó adatait, felhívva a jelenlévők figyelmét a határidőkre, valamint a póthatáridő kérelmezésének lehetőségére.
Szólt a megjelentekhez Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke is, aki elsősorban köszönetet mondott azért az áldozatos munkáért, amit az alapszervezeti elnökök végeznek ezekben az olykor rendkívül nehéz időkben. „Amikor földrengés van, akkor nehéz építkezni. Amikor földrengés van, az ember azon gondolkodik, hogy hogyan maradjon talpon. Márpedig ez a világ körülöttünk reng, s ennek része az orosz–ukrán háború, amely minket egyenesben érint” – fogalmazott az alelnök reflektálva a világban zajló geopolitikai helyzetre. „A mi dolgunk annyi, hogy megpróbálunk a saját helyünkön megtenni mindent annak érdekében, amit ránk bízott a kárpátaljai magyarság: tehát a kárpátaljai magyarság érdekeinek védelme” – tette hozzá.
Felszólalásában Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője aláhúzta: „Magyarország abban érdekelt, hogy keleti szomszédságában stabil, gazdaságilag fejlődő, demokratikus ország legyen. Ehhez álláspontunk szerint elsősorban arra van szükség, hogy mihamarabb helyreálljon a béke. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy Kárpátalját ‒ egy légitámadáson kívül ‒ elkerülték a katonai cselekmények, s még fontosabbnak tartjuk, hogy ez így is maradjon” – fogalmazott a magyar diplomata, folytatva: „Magyarország mindig jószomszédi kapcsolatokra törekedett Ukrajnával, az országot és annak lakosságát példaértékű humanitárius segítségnyújtásban részesítette, de a Magyarországra érkezett menekültek ellátásáról is gondoskodott. […] Célkitűzésünk az, hogy hosszú távon tudjunk Kárpátalján dolgozni a magyarság megmaradásáért. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a kárpátaljai magyar politikai és szakmai érdekképviseleteknek, szervezeteknek egységesen kell fellépniük, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarság erőit összefogva tudjanak cselekedni a kihívások kezelése, az elért eredmények megőrzése érdekében.”
A küldöttek ezt követően a középszintű szervezet elmúlt évi munkáját megfelelőnek minősítették, majd szavaztak egy továbbképzés időpontjának kijelöléséről is, melyet a beregszászi járási kistérségek képviselői számára szerveznének a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark területén.
Január 22-én Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében a helyi magyar közösség Dsida Jenő költő életútját felölelő előadást tekinthetett meg a magyar kultúra napja alkalmából. Az előadás helyszíne a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház volt.
A magyar kultúra napját 1989 óta január 22-én méltatjuk, emlékére annak, hogy Kölcsey Ferenc – nemzeti imánk költője – 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz szövegét egy nagyobb kéziratcsomag részeként. Az elmúlt évtizedek során ezt a jeles napot a magyar közösségek világszerte különböző kulturális rendezvényekkel ünneplik meg. Kárpátalján közel harmincéves hagyomány, hogy a magyar kultúra napján a beregszászi színtársulat előadásával méltatja a KMKSZ ezt az ünnepet. A mostani alkalom során az országban kialakult helyzet kapcsán a budapesti Nemzeti Színház Déryné Programjának társulata hozta el a Szívedbe fényt című előadást.
Az ünnepélyes megnyitón Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivő konzulja a megjelenteket köszöntve kiemelte: a megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk évezredes hagyományainkra, gyökereinkre, nemzeti tudatunk erősítésére. Bárhol is éljünk mi, magyarok a világban, méltán büszkék lehetünk kultúránkra. Mint fogalmazott, a magyarok fontos küldetést kaptak a Mindenhatótól: Európa védőbástyájává avatott bennünket a történelem. Mikor nyelvi, nemzeti jogainkat csorbítják, akkor szükséges, hogy lássák a körülöttünk élők, hogy a magyar kultúra ápolásának értelme van. „A kultúra nemcsak tudást és műveltséget hordoz, hanem erkölcsöt is. A magyar kultúra továbbadását senki más nem végzi el helyettünk, csak mi magunk” – hangsúlyozta a konzul úr.
Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója köszöntőjében elmondta: „A Himnusz születésének körülményei mintaként szolgálnak számunkra, itt élő magyarok számára, hogy ne feledjük, sohasem volt könnyű. Hiszen ma is, a nehézségek ellenére is mennyien összegyűltünk, hogy ünnepeljük magyar kultúránkat, hiszen okunk lett volna a távolmaradásra, mert háborús időket élünk, szétszakított családokban élünk, és égető vágyunk a béke. Mindezen körülmények ellenére a kárpátaljai magyar közösség számára fontos, hogy kifejezze hovatartozását, és így a mai estén is telt házzal méltatjuk a magyar kultúra napját. Az idei éven a Déryné Program keretében jöhetett el a mostani előadás. Köszönet a színészeknek, hogy vállalva az utazással járó kényelmetlenségeket, kifejezik szolidaritásukat a háborús körülmények ellenére is élő és élni akaró kárpátaljai közösség iránt.”
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke köszöntője elején egyperces néma csenddel emlékezett a KMKSZ egykori alelnökéről, Barta Józsefről. A magyar kultúrát méltatva beszédében kifejtette: „A reformkorban újítani akaró nemesség és magyar értelmiség felismerte, hogy a magyar nemzet öntudatra ébredése a nyelvben és a kultúrában rejlik. Ennek hatására számos olyan költemény született, mely az összetartozást hirdette, majd megszületett nemzeti imánk, a Himnusz. Bár a mozgalmat gátolta az osztrák vezetés, azonban a reformkor végére megvalósult a polgári Magyarország alapjainak a megszilárdítása, ami elvezetett a modern Magyarország létrejöttéhez. Kölcsey Ferenc egy sokrétűen színes egyéniség volt, aki számára a nemzet iránti elköteleződés mindenek felett állt.” Sin József hangsúlyozta: erre kötelez minket is Kölcsey Ferenc emléke. „A mai magyar kormányzat nemzetpolitikájának köszönhetően minden magyar közösség, így a határon túliak is gazdagodtak és gyarapodtak az utóbbi években. „Ahhoz, hogy meg tudjuk tartani közösségeinket, békére és nemzeti szuverenitásra van szükségünk” – tette hozzá a politikus.
A köszöntő gondolatokat követően a művészeté lett a főszerep. A megjelentek a Déryné Társulat Szívedbe fényt című előadását tekinthették meg Dányi Krisztián és Turi Bálint színművészek tolmácsolásában. Az egyfelvonásos előadás során a nézők betekintést nyerhettek Dsida Jenő válogatott verseibe, életébe. Az egyórás intenzív előadásban a prózai és verses részek váltogatják egymást zene, fény, sötét, pantomim, jelbeszéd és számtalan más színházi elem elegye által, ami még nagyobb élményt és betekintést nyújt az egykori költő világába. A produkció alatt a művészek a hit, szerelem, halál és magyarság témaköreit boncolgatják a hétköznapi élet pillanatai által. Talán csak kevesen tudják, hogy Dsida Jenő kárpátaljai, beregszászi gyökerekkel is rendelkezett, hiszen édesanyja beregszászi születésű volt, így a költőóriás is megfordult vidékünkön, ezáltal az előadás is részben haza érkezett. Az est végén a közönség felállva, vastapssal honorálta a remek produkciót.
A csetfalvai Móricz Zsigmond Kulturális Központban szüreti hagyományőrző délutánt tartottak. A program által a szervezők szerették volna, hogy az országban uralkodó nehéz körülmények ellenére a helyi közösségnek lehetősége legyen a találkozásra, hagyományainak megélésére a fiatalabb generációk által. Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Középszintű Szervezetének (KMKSZ BKSZ) elnöke beszédében megjegyezte: „Ha megtartjuk hagyományainkat, azok megtartanak minket.”
Vasárnap a délutáni órákban az egybegyűltek a Kovács István néptáncoktató által vezetett néptáncegyüttes sokrétű folklórműsorát tekinthették meg a helyi kulturális központban, melyet versek, népdalok színesítettek. Az együttes műsorában többek között hajdúsági, mezőföldi, szatmári táncokat mutatott be.
Az esemény kezdetén Tar Attila, a KMKSZ Csetfalvai Alapszervezetének elnöke köszöntőjében kiemelte: örül az ember szíve, amikor látja a szép sugárzó arcú kisgyermekeket, a jövő nemzedékét. Mint mondta: sajnos a háborús helyzetből adódóan megfogyatkoztak a gyermekek a településen. Azonban a KMKSZ számára fontos, hogy megtartsa közösségeinket, kultúránkat, hagyományainkat. Így, ha kisebb is a közösség, mégis fontos támogatni mindazokat, akik itthon teszik a dolgukat. Megjegyezte, hogy a mostani szüreti ünnepség szerény körülmények között zajlik, hiszen az országban kialakult helyzet nem teszi lehetővé az ünneplést. De lehetőség van az együttlétre, és arra, hogy a fiatalok bemutassák mindazt, amivel készültek. Az alapszervezeti elnök köszönetét fejezte ki a KMKSZ-nek, akinek a támogatásával sikerült megrendezni a programot.
Sin József, a KMKSZ BKSZ elnöke kérdésünkre elmondta: „Az idén ez már a hatodik helyszín szervezetünk támogatásával, ahol a járásban folklórnapokat, -délutánokat tartunk.” A járási elnök szerint, ha megtartjuk hagyományainkat, azok megtartanak minket. Dicséretesnek nevezte, hogy Csetfalván több mint húsz gyermek jár rendszeresen a helyi kultúrházba foglalkozásokra, gyakorlatilag ez mintegy felét teszi ki a helyi iskolás gyerekeknek. Mint mondta: „Fontos, hogy legyenek olyan alkalmak, ahol a fiatalok és idősebbek is összejöhetnek, és a kultúra által éltethetik őseink hagyományait. Számos szép verset, előadást hallottunk ma. Nemcsak a régi időkben, de napjainkban is az ősz döntötte el, hogy milyen lesz a telünk. Bízunk benne, hogy a dolgok abba az irányba haladnak majd, hogy Ukrajnában is a föld nem lőszerrel lesz terítve, hanem békesség köszönt ránk.”
Július 29-én a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban szervezett közösségerősítő találkozót a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezete. A rendezvényen a Szövetség beregvidéki alapszervezeteinek elnökei és aktivistái vettek részt.
A találkozó ünnepélyes megnyitóján Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke az összetartozás jelentőségére, az identitástudat erősítésére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, fontos a honismeret és a fiatalok magyar önazonosságtudatának megerősítése, ezért korábban évente szerveztek többnapos honismereti kirándulásokat vidékünk magyar vonatkozású, nevezetes helyeire. Ezekre az alkalmakra jelenleg nincs lehetőség, ugyanakkor a közösségépítésre és az eszmecserére teret kívántak biztosítani, s éppen ezt a célt szolgálta a szombati találkozó is.
„Kis magyar közösségünk a nehéz körülmények közepette is igyekszik megőrizni hitét, s hagyományainkat a háborús időszakban is őrizzük” – hangsúlyozta Sin József, hozzátéve: a program helyszíne kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark területe a környéken egyedülálló és meghatározó, a magyar ősök ezerszázéves Kárpát-medencei jelenlétét igazoló régészeti lelőhely. „Remélem minden évben többször is el tudunk látogatni ide, hiszen nagyon sokan itthon vannak még, s ezekben az emberekben erősíteni kell az összetartozást és az identitástudatot” – fogalmazott a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke.
Köszöntőjében dr. Erdei Péter beregszászi magyar konzul megköszönte a hagyományőrző és a magyar kultúrához szorosan kapcsolódó rendezvények szervezőinek és a mai nap fellépőinek, hogy „ilyen sokat tesznek azért, hogy a magyar kultúra minél szélesebb vidéken ismert legyen, hogy a magyar kulturális értékeinket, hagyományainkat ápolják, s ami a legfontosabb: továbbadják gyerekeink gyerekeinek”.
„Hiszen ahhoz, hogy mi egy nemzetként határon innen és túl közösen tudjunk gondolkozni, a közös nyelv mellett arra is szükség van, hogy a Szent Istváni értékeket tovább víve a magyar kultúrát és a hagyományokat átadjuk a gyerekeknek. A magyar kormány egyik legfontosabb célkitűzése is az, amiért mindent megtesz akár erején felül is, hogy a szülőföldön való boldogulásban segítse a határon túl élő magyarokat” – szögezte le a diplomata.
„Nagy örömömre szolgál, hogy ebben a nehéz helyzetben is vannak ilyen rendezvényeink, ahol nemzetünknek a legkisebbtől a legidősebbig mindenki képviselteti magát” – húzta alá köszöntőjében Lokita István, a Beregszászi Járási Katonai Közigazgatás vezetőhelyettese, hozzátéve: „Nagy szükség van erre, hogy lássák: itt vagyunk, megmaradunk, őrizzük kultúránkat és magyarságunkat.”
A beszédeket követően a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit a park közepén álló emlékműnél, valamint Árpád vezér és Szent István király szobrának talapzatánál.
A rendezvény ezután kulturális műsorral folytatódott, melynek keretében a tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport rábaközi és szatmári táncokat mutatott be, a Mezőgecsei Művelődési Ház Tüzes Liliom hagyományőrző csoportja a magyar identitásról, megőrzésének fontosságáról énekelt, majd a Mezőgecsei Kék Viola Néptáncegyüttes, valamint a halábori Tiszavirág Néptáncegyüttes előadását láthatta a közönség. Egy frissítő zápor után a BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző civil szervezet foglalkozásain részt vevő gyerekek előadásában megzenésített versek, népi, valamint az Istenbe vetett hitet erősítő énekek csendültek fel. A későbbiekben Halász László zenész és az ismert beregszászi humorista, Pitkin szórakoztatta a jelenlévőket, majd a program a Sodró együttes koncertjével és táncházzal ért véget.
Az emlékparkhoz tartozó látogatóközpont az itt feltárt honfoglalás kori temető régészeti leletanyagát ismerteti meg az érdeklődőkkel, bemutatja a helyi magyarság X. századi életmódját, valamint az Árpád-házi királyok korának helyi vonatkozású emlékei tekinthetik meg az ide betérők. A látogatóközpont ajtaja a programok ideje alatt nyitva állt az érdeklődők előtt, s a legtöbben éltek is a lehetőséggel – őket magával is ragadta a kiállítás anyaga.
A szervezők gyakrabban terveznek hasonló találkozókat szervezni az emlékparkban, s bíznak abban, hogy ezekre a közeljövőben már békés körülmények között kerülhet sor.
A Rákóczi-főiskola Esztergom termében tartotta tisztújító közgyűlését a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete (BKSZ) március 26-án. Sin József elnöknek újabb három évre bizalmat szavazott az 55 küldött, valamint megválasztották a kilenctagú elnökséget, a bizottságok tagjait, valamint 16 személyt delegáltak a KMKSZ Választmányába.
A közgyűlés kezdetén a küldöttek felvételről meghallgatták Gáti Oszkár előadásában Babits Mihály Húsvét előtt című versét, majd elénekelték nemzeti imánkat.
Sin József elnöki beszámolójában elemezte az ukrajnai politikai helyzetet, felsorolva a magyar közösségünket sújtó jogkorlátozó intézkedéseket. Kijelentette: „Mi olyan jogot nem kérünk, amivel korábban nem rendelkeztünk volna. Ragaszkodunk alkotmányos jogainkhoz.” Elmondta továbbá: „Összefogva, erőinket egyesítve tudjuk elérni a társadalmi haladást biztosító nagyobb céljainkat, főleg Magyarország segítségével. Ezek közé sorolhatnám a Vérke-csatorna megtisztítását, a jánosi hulladékfeldolgozó megépítését, a főiskola fedett uszodájának befejezését, az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program, valamint a beregszászi színház, egyházi líceumaink és a magyar főiskola működésének biztosítását. […] Ebből is látszik, hogy a mostani, változó és veszélyes időben rengeteg feladat vár ránk. Meg kellene állítani az elvándorlást és megőrizni Beregszász magyar jellegét, valamint intézményrendszerünket” – hangsúlyozta Sin József, aki elmondta, hogy az általa vezetett középszintű szervezet tagsága közel ezer fővel fogyatkozott az elmúlt év folyamán, most 8 641 tagjuk van. Egy év múlva növekedésről szeretnének beszámolni, hazatérő családtagjainknak és barátainknak köszönhetően. „Szülőföldünket meg kell tartanunk és átadni gyerekeinknek, vele együtt hagyományainkat, hisz múltunk erős gyökér, jelenünk, jövőnk belőle él” – zárta beszámolóját az elnök.
Bemutatta továbbá az idei tisztújítások során megválasztott új alapszervezeti elnököket és ügyvezető elnököket: Rafajnaújfaluból Hegedűs Andrást, Jánosiból Jenei Viktóriát, Gutról Peres Lászlót, Haranglábról Híres-Szabó Évát. Mezőváriban Barta Gábor elnököt újraválasztották, ügyvezetőként pedig Márkus Julianna kapott bizalmat, Sárosorosziban Hiába Andrást választották alapszervezeti elnökké, ügyvezetővé pedig Hiába Krisztinát.
Orosz Adél, az Ellenőrző Bizottság elnöke beszámolt a szervezet elmúlt évi gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről.
Sütő Gábor, a Fegyelmi Bizottság elnöke pedig elmondta, hogy a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetében fegyelmi ügy nem volt.
Huszár Péter, a Beregszászi Kistérségi Tanács képviselője a kistérséget irányító egyesült magyar frakció munkájáról, annak nehézségeiről és a háború okozta új helyzetről tájékoztatta a közgyűlést.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke a Bibliára hivatkozva kijelentette: „Véleményem szerint most a kitartás ideje van. Meg kell próbálnunk megőrizni azt, amink van. Most nem annak az ideje van, hogy bővüljünk és újabb magaslatokat hódítsunk, hanem annak, hogy megpróbáljuk megtartani azt a keveset, amink van. Minden módon, ahogy csak lehet” – fogalmazott az alelnök.
Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke tájékoztatójában kiemelte, hogy legnagyobb kihívás most számunkra, hogy megmarad-e a nyelvünk, kultúránk a hivatalos oktatási intézményekben. Azt sikerült kiharcolni, hogy kilencedik osztályig többségében magyarul lehessen tanítani a tantárgyakat. Most az a kérdés, hogy lesznek-e érettségiző magyar osztályok – összegezte a pedagógusszövetség elnöke, hangsúlyozva: „A mintaóratervek alapján az iskolák a tantestületi gyűlésen kell, hogy elfogadják a saját óratervüket. Ehhez kell egy kis civil kurázsi. Tehát önökön is múlik.” Az iskolaigazgatóknak és pedagógusoknak oda kell figyelniük arra, hogy a szülők kérvényében bele legyen írva, hogy magyar tagozatra szeretnék a gyermeküket járatni! Mert ha külön nem kérik, akkor a gyereket automatikusan ukrán osztályba fogják beírni – figyelmeztetett Orosz Ildikó.
A közgyűlés a felszólalásokat követően egyöntetű, nyílt szavazással választotta újabb három évre Sin Józsefet a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnökévé. Az újraválasztott elnök javaslatára kilencfős elnökséget is választottak, melynek az elnök mellett tagjai: Farkas-Kordonec Gabriella, Juhász Edina, Vass Ottó, Pataki Gábor, Molnár D. István, Horváth Árpád, Komári Ibolya és dr. Jakab Lajos. Közülük alelnöknek Farkas-Kordonec Gabriellát, ügyvezető alelnöknek pedig Juhász Edinát választották.
A KMKSZ BKSZ a Szövetség Választmányába a következő személyeket delegálta: Orosz Ildikó, Molnár D. István, Bimba Csilla, Horváth Árpád, Bartha Ferenc, Szimcsera Szilvia, Dávid Menyhért, Szimcsera János, Tóth Angéla, Lokita István, Komári Ibolya, Juhász Edina, Seder Ilona, dr. Jakab Lajos, Vass Ottó, Jakab Erika.
Az Ellenőrző Bizottság tagjaivá Orosz Adélt, Jenei Viktóriát és Rácz Jánost választotta a közgyűlés, közülük Orosz Adél lesz a bizottság elnöke.
A Fegyelmi Bizottságot a következő három évben is Sütő Gábor elnökletével Bajusz Erzsébet és Mandzák Adrienn alkotja.
A közgyűlésen virággal és ajándékkal ismerték el Majorossy Gizella szervező, illetve a húsz éve alapszervezeti elnökként helytálló Nagy Anna és Kádár Szilvia, valamint a huszonöt éve a Tiszacsomai Alapszervezet élén álló Rácz János munkáját.
A közgyűlésen meghívott vendégként a felszólalókon kívül jelen volt Bacskai József ungvári magyar főkonzul, Erdei Péter beregszászi magyar vezető konzul, Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora, Nagy Anna, a Nagybégányi Kistérségi Tanács polgármestere, Vincze István, a Beregszászi Kistérségi Tanács alpolgármestere és Lokita István, a Beregszászi Járási Katonai Közigazgatási Hivatal alelnöke.
A közgyűlés a Szózattal és Cseh Tamás egy dalának aktuális üzenetet hordozó részletével zárult.
A 2021-es év is sok kihívást tartogatott Kárpátalja legjelentősebb érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapszervezeti elnökei számára is, akik településükön mindent megtesznek azért, hogy magyarságunk fenn- és itthon maradjon.
A KMKSZ középszintű szervezetei közül a legnagyobb tagsággal bíró Beregszászi járás alapszervezeti elnökei december 16-án idén utoljára találkoztak a szervezet beregszászi székházában. A jó hangulatú választmányi ülésen Sin József elnök beszámolójában szólt az aktuális ukrán–magyar viszony jelenlegi helyzetéről, szó esett az egy éve alakult kistérségi társulásokat érintő problémákról, a helyi magyarság helyzetéről.
Az értekezletet követően az alapszervezeti elnökök átvették a tagságuk számára minden évben elmaradhatatlan KMKSZ-naptárakat, illetve a KMKSZ és a KMPSZ közös ajándékát, a magyar iskolák elsőseinek szánt tanszercsomagokat, amelyek idén is a Széchenyi Jótékonysági Alapítvány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közreműködésével kerülhettek kiosztásra.
A választmányi ülést követően a résztvevők egy közös fotóra is összeálltak, amivel ezúton is jelképesen kívánnak mindenki számára áldott karácsonyt, jó egészséget és sikerekben gazdag boldog új évet!
Szeptember 26-án a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Középszintű Szervezete (KMKSZ BKSZ) a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola átriumában tartotta soron következő, 32. közgyűlését, melyen 34 alapszervezet 87 küldötte jelent meg.
A közgyűlés kezdetén Sin József, a KMKSZ BKSZ elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd a napirendi pontok elfogadását követően megtartotta éves beszámolóját. A küldöttekhez szólva – reflektálva a tavaly őszi választásokra – kiemelte: „Bátran kell politizálni, felvállalni feladatainkat és célkitűzéseinket, melyek leginkább a szülőföldön való maradást és megmaradást jelentik. Azt, hogy itt, Kárpátalján továbbra is éljen egy ilyen jelentős magyar közösség, s legyen KMKSZ, amely felvállalja érdekképviseletünket.”
Beszédét az elmúlt év további eredményeinek összefoglalásával folytatta: az októberi önkormányzati választásokon való sikeres szereplés jelentőségével. Sin József ennek kapcsán hangsúlyozta: voltak olyan települések, ahol a leadott szavazatok 70–80%-át a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt jelöltjére adták le. A KMKSZ jelöltjei a térségben 64 mandátumot szereztek a különböző szintű tanácsokba (járási tanács – 15, Beregszászi Kistérségi Tanács – 13, Mezőkaszonyi Kistérségi Tanács – 9, Nagyberegi Kistérségi Tanács – 12, Nagybégányi Kistérségi Tanács – 9, Bátyúi Kistérségi Tanács – 6).
Összefoglalójában Sin József kiemelte a magyar kormány támogatását, amely – mint fogalmazott – hatalmas segítség, hiszen Magyarország nemzeti kormányának köszönhetően újulhatott meg több mint száz oktatási, egészségügyi és kulturális intézmény, juthatnak pénzbeli támogatáshoz a kárpátaljai magyar a pedagógusok, egészségügyi dolgozók, s az egyéb oktatási és közművelődési intézmények dolgozói, a média munkatársai és számos más területen tevékenykedő emberek, az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program keretében pedig jelentős fejlődés tapasztalható a mezőgazdaság, a turizmus terén is.
A mindennapokat, a munkát azonban rendkívül megnehezítik azok a támadások, amelyek miatt folyamatos harcokat kell vívni a szerzett kisebbségi jogokért, az anyanyelvi oktatás lehetőségének és az anyanyelv közéletben való használatának megőrzéséért. A KMKSZ vezetése Magyarország támogatásával javaslatokat dolgozott ki új határátkelőhelyek megnyitására, a két ország közötti autópálya-összeköttetésre, a Beregszászt elkerülő út megépítésére, a Tisza folyó szennyezésének megállítására, a hulladékfeldolgozás megoldására, a nagymuzsalyi aranybánya és az aknaszlatinai sóbánya kérdésének tisztázására, a Munkács–Budapest vasúti közlekedés újraindítására stb. Ezek mind sürgető kérdések, amelyek nagy mértékben befolyásolják nemcsak az itt élők életét, de a magyar–ukrán kapcsolatok előrehaladtát egyaránt. „Végezetül azt szeretném kívánni: legyen végre béke Ukrajnában!” – zárta beszédét a KMKSZ BKSZ elnöke.
A mandátumvizsgáló és az ellenőrző bizottság jelentését Orosz Adél, az etikai bizottság beszámolóját Sütő Gábor tartotta meg, melyeket a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadott. A középszintű szervezet egyhangú szavazással kizárta Varga Erzsébetet a szervezetből, ugyanis a nevezett személy a tavaly őszi önkormányzati választáson más párt listáján indult képviselőjelöltként, s a KMKSZ jelöltjei ellen kampányolt.
A földkérdések rendezésének fontosságára Farkas-Kordonec Gabriella hívta fel az egybegyűltek figyelmét.
Ezután a Beregvidék kistérségei KMKSZ-frakcióinak vezetői beszámoltak az őket is érintő aktuális helyzetről. A Beregszászi kistérségből Darcsi Karolina, a Nagybégányiból Komári Ibolya, a Mezőkaszonyiból Bartha Ferenc, s a Bátyúiból Horváth Árpád szólalt fel.
Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára felszólalásában elmondta, hogy a középszintű szervezetben 2020-ban a karantén okán a tömegrendezvények elmaradtak, ugyanakkor számos helyen csendes főhajtással emlékeztek meg a nemzeti ünnepekről, emléknapokról. A karanténkorlátozások enyhítését követően számos rendezvényt sikerült ismét a korábbi évekhez hasonlóan, a megszokott létszámban lebonyolítani. A jövőben szervezendő alkalmakat az aktuális járványügyi helyzethez alkalmazkodva fogják megtartani.
Ezt követően Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul tájékoztatást adott az oltási kampány eredményeiről, valamint a védettségi igazolványok állapotáról. Júliusban és augusztusban összesen 20 690 kárpátaljai kapta meg a Janssen oltóanyagot a három oltóponton. Az elkészült védettségi igazolványok folyamatosan érkeznek mind az ungvári főkonzulátusra, mind a beregszászi konzulátusra, s azokról a megadott elérhetőségeken érdeklődhetnek az igazolványt igénylő beoltottak. A főkonzul a határátkelés problematikájáról szólva elmondta, tárgyalások folynak a megoldásokról, többek között arról, hogy minél hamarabb megnyíljon a Nagypalád–Nagyhódos közötti határátkelőhely, az Asztély–Beregsurány közúti határátkelőhely bővítéséről, s arról, hogy mindegyik határátkelőhely 24 órás nyitvatartással működjön.
A küldöttgyűlés végén elismerő oklevelet adtak át Komári Ibolyának, a KMKSZ Kisbégányi Alapszervezete elnökének és Bartha Ferencnek, a KMKSZ Beregsomi Alapszervezete elnökének, akik alapszervezeti elnökként már több mint 25 éve fáradhatatlanul tevékenykednek a helyi magyarság megmaradásáért, hozzájárultak a községük kulturális fejlődéséhez, valamint sikerre vitték Kisbégány és Beregsom községekben a magyarság politikai érdekképviseletét.
