A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye szemináriumának Ungvárra történő áthelyezésének 245.-ik évfordulója alkalmából rendeztek könyvbemutatóval egybekötött konferenciát az Ungvári Boldog Romzsa Tódor Görögkatolikus Teológiai Akadémia és Papnevelő Intézetben. 1771-ben Mária Terézia apostoli királynő kérésére XIV. Kelemen pápa felállította a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyét, amelynek székhelye 1775-től Ungvár lett, majd 1778-ban a görögkatolikus szeminárium is Ungvárra költözött. Ezen évforduló kapcsán került bemutatásra Boda Attila-Szögi László Az ungvári görögkatolikus szeminárium növendékei az 1778-1852-es években című kiadvány. A könyvet Szolánszky Ágoston, az akadémia tanára mutatta be. Felszólalásában kiemelte, a szemináriumban eltöltött évek meghatározóak voltak minden diák számára. A történeti Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye papi névtára kötetet Bendász István kanonok gyűjtése alapján Marosi István atya, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója, valamint Marosi Anita kutató, a Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltár igazgatója állította össze. A kiadvány több mint 7 500, a kezdetektől 1949-ig valaha élt és szolgált áldozópap életrajzi adatait tartalmazza. A rendezvényen jelen volt Nílus Luscsák püspök, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye apostoli kormányzója, aki felszólalásában kiemelte, Bendász István gyűjtése felbecsülhetetlen érték az egyházmegye számára. Bendász István egyháztörténész, parochus, kanonok neve többek között helytörténeti munkái révén vált ismertté. Az 1940-es években az egyházak üldözésének folyamata őt is elérte, 5 évig Karagandában raboskodott. Sok éves levéltári kutatásait tartalmazó hagyatéka csodával határos módon menekült meg és maradt az utókorra.
A történeti Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye papi névtára című kiadványt, mely Bendász István görögkatolikus kanonok több évtizedes kutatómunkáját tette mindenki számára hozzáférhető közkinccsé, Beregszászban, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégiumban mutatták be. Az egyházmegyében valaha élt és szolgált áldozópapok életrajzát a hitvalló Bendász István 1943-tól gyűjtötte, mely gyűjtemény feldolgozását, több mint 7 500 adatlapot a Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltár vállalta magára. Az így elkészült kiadvány a kezdetektől 1945-ig tartalmazza a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye papjainak életrajzi adatait, s ez lett a Bendász-hagyatéksorozat negyedik kötete.
Marosi István atya, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója köszöntötte a könyvbemutatón megjelenteket, majd Demkó Ferenc püspöki helynök, a Beregszászi Magyar Esperesi Kerület vezetője köszöntőbeszédében kiemelte: „Ez a kötet az élő tanúja, hogy mennyi ezernyi szállal, hajszálgyökérrel vagyunk mi ebbe a földbe, ennek a földnek a szellemi örökségébe belegyökerezve. Ezt tőlünk senki sem tudja elvenni, ez a múltunk, és ez kell, hogy erőt adjon nekünk a jelenben, és biztatást a jövőre…” – fogalmazott a helynök atya, majd a görögkatolikus egyház hagyományai szerint karácsony böjtjének első napján meggyújtotta a hat gyertyából álló görögkatolikus adventi koszorú első gyertyáját.
Bacskai József ungvári magyar főkonzul kiemelte: „A történelem csak akkor válik érthetővé, ha a nagy események mögött mindig meglátjuk a kisembert, aki az adott kort formálta, élte – és ami a Kárpát-medencének ezen a részén gyakran megtörtént –, el is szenvedte azt. Ebbe a velünk élő múltba, a személyes történelembe enged betekintést ez a ritka és különleges kiadvány, amelyet ma bemutattak” – fogalmazott a magyar diplomata, aki elmondta, büszke arra, hogy a kutatómunkát és a kiadvány megjelenését a magyar kormány, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium is támogatta.
Marosi Anita és Iván Gábor rövidfilmje bepillantást nyújtott abba a heroikus munkába, amely következtében a kötet létrejött. Majd szakmai szempontból elsőként dr. Janka György teológiai tanár, egyháztörténész, okleveles levéltáros, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanára értékelte a Bendász-hagyaték sorozat negyedik kötetét. „Óriási jelentőségű a görögkatolikus egyházunk számára ez a kötet, hisz több mint 7 500 adatlapot dolgoztak fel” – fogalmazott az egyháztörténész. Janka György elmondta továbbá, hogy ez esetben a történeti Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyéről van szó, aminek a története a XIV. századra nyúlik vissza, a Munkács–Csernekhegyi monostor köré szerveződött és abból fejlődött ki. Egy 125 éves folyamatnak kellett lezajlania ahhoz, hogy 1771-ben Mária Terézia apostoli királynő kérésére XIV. Kelemen pápa felállítsa a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyét, amelynek székhelye 1775-től Ungvár lett, és 13 vármegyére terjedt ki, több mint 700 parókia tartozott hozzá. Mára négy újabb egyházmegye tekintheti anyaegyházának.
Bendász István 11 x 21 cm-es lapocskákra, úgynevezett kutyanyelvekre jegyezte le a papi életrajzokat. „Hála Istennek, hogy a Bendász-hagyaték és ezen belül is ezek a bizonyos kutyanyelvek túlélték a sok viszontagságot, az illegalitás éveit, a rágcsálók étvágyát, és megmaradtak…” – fogalmazott Janka György, köszönetet mondva Marosi Anitának a hatalmas munkáért, amit a kutyanyelvek feldolgozásával és az életrajzok leírásával elvégzett.
Dr. Szakál Imre docens, főiskolai tanár, történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára értékelésében rámutatott: „Ha böngésszük ezeket a névsorokat, akkor felsejlik bennünk a rendkívül kiterjedt hálózatossága ennek az egyházmegyének, amely megnyilvánul a régiók közötti, kulturális intézmények közötti és papi családok közötti kapcsolatokban. Ha ebből készülhetne egy adatbázis, amelyben jól elkülöníthetők a különböző adatok, akkor ezt a hálózatosságot akár vizualizálni is lehetne, és ez nagyon hasznos segítség lenne a térség történetét kutatóknak, a családfakutatóknak, a településtörténészeknek és az egyháztörténészeknek is” – fogalmazott a történész.
Dr. Molnár D. Erzsébet történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárának moderálásával folytatódott a könyvbemutató, melynek során Marosi István atya és felesége, Anita beszélt a munkáról, a fényképek felkutatásáról, amelyeket a fényképezés feltalálását követő korszakban élt papok életrajza mellett már közöltek a könyvben. Elmondták, hogy terjedelmi okok miatt nem minden adat került bele a könyvbe, ugyanakkor Excel-táblázatukban a kimaradt adatok is megtalálhatók, ha valakit érdekel egy pap részletesebb élettörténete. A szerzők végül válaszoltak a népes közönség kérdéseire.
A könyvbemutató végén Petro Beres általános helynök, az Ungvári Boldog Romzsa Tódor Görögkatolikus Teológiai Akadémia és Papnevelő Intézet rektora elmondta, most először nemcsak a magyar esperesi kerület, hanem az egész munkácsi egyházmegye egyszerre kezdi a karácsonyi böjtöt. A 2023-as év valószínűleg arról lesz emlékezetes, hogy ekkortól minden görögkatolikus egyszerre ünnepli a karácsonyt. A bizánci hagyományban a karácsonyi böjt negyven napig tart. „Mindez azért van, hogy új ember szülessen bennünk, valami szép és új” – fogalmazott a rektor, majd Nílus püspök nevében főpapi oklevéllel tüntette ki a papi névtár összeállítása során, az írott dokumentumok feldolgozása terén kifejtett tevékenységéért Marosi Anitát.
Több éves munka eredményeként elkészült A történeti Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye papi névtára. A szerkesztők a kötetet Bendász István kanonok gyűjtése alapján állították össze. Az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégiumban tartott könyvbemutatón Bacskai József, ungvári magyar főkonzul beszédében hangsúlyozta: egy különösen értékes adatokat tartalmazó kiadvány látott napvilágot. A könyvbemutatón Demkó Ferenc, helynök rámutatott: a kötet annak a bizonyítéka, hogy a görögkatolikus egyháznak évszázadok óta meghatározó szerepe volt ebben a régióban. Bendász István görögkatolikus kanonok a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye XX. századi történetének meghatározó alakja, aki egész életében gyűjtötte az egyházmegyére vonatkozó adatokat, az egyházmegyében valaha élt és szolgált áldozópapok életrajzát. Bendász István az 1980-as évek folyamán szerette volna megjelentetni gyűjteményét. Ez azonban nem sikerült. Hagyatékát fia, Bendász Dániel atya az Ortutay központban helyet kapott, az édesapjáról elnevezett könyvtárnak adományozta. 2020-tól itt zajlott a papi adatlapok rendszerezése, katalogizálása és a kibővített életrajzok elkészítése fényképekkel kiegészítve. Ez teszi igazán értékessé a kötetet nem csak a görögkatolikus papság, a hívek, hanem mindenki számára, aki kutatni szeretné, vagy jobban megismerni Kárpátalja történetét. Bendász Istvánt, akár csak a többi görögkatolikus papot üldözték a szovjet hatóságok. 5 évet töltött a Gulágon. Könyvtárát és az összegyűjtött iratokat a házkutatások miatt gyakran más családoknál, vagy rejtekhelyeken, például dupla mennyezet alá rejtette el. Hagyatéka a csodával határos módon menekült meg és maradt az utókorra.
November 8-án a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjában mutatták be Beregszászi Anikó és Dudics Lakatos Katalin, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének oktatói Huszonkettő. A kárpátaljai magyar anyanyelvi nevelés 22 évének története című monográfiáját.
Új helyszínen, egy impozáns és tágas termekkel rendelkező épületben kezdte meg szeptemberben az új tanévet az MCC Beregszászi Képzési Központja, melynek programjai egyre jobban felkeltik a helyiek érdeklődését, és nagy népszerűségnek örvendenek a kárpátaljai fiatalok körében. A számos kurzus és tehetséggondozó foglalkozás mellett a Központban kéthetente különböző szakemberek tartanak aktuális témákat érintő előadásokat, workshopokat vagy éppen könyvbemutatót. Október 27-én Kálnoky Boris, az MCC Média Iskola vezetője látogatott el Beregszászba, hogy a vidékünkön is bemutassa az Őseim földje – A Kálnoky család története című legújabb könyvét. A székely apa és sziléziai anya fiaként 1961-ben Németországban született Boris életútja és könyve hamar megérintette a jelenlévőket, hiszen az üzenet, mely szerint járjunk bármerre a világon, a hazatérés és a gyökerekhez való ragaszkodás meghatározó jelentőséggel bír – ezt pedig megannyi kárpátaljai magyar érzi át napjainkban is.
A nagy sikerű könyvbemutató után ezúttal két kárpátaljai szakember idén januárban megjelent könyvét ismerhették meg az érdeklődők. A rendezvény kezdetén Dobsa Beáta, az MCC Beregszászi Képzési Központjának vezetője köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy bár az időjárásra az igazi őszi hangulat jellemző, ezzel az alkalommal sikerül egy kis napfényt csempészni a mindennapokba, hiszen egy „nagyon érdekes, tartalmas és hasznos könyvvel gazdagodhatott a kárpátaljai közösség”. Dobsa Beáta hozzátette, bízik abban, hogy az este folyamán nemcsak mint diákok, szülők vagy tanárok, hanem mint kárpátaljai magyar emberek is fontos tudásanyaggal gazdagodnak.
A kötet a kárpátaljai magyar anyanyelvi nevelés elmúlt huszonkét évének főbb irányvonalait, változásait és eredményeit mutatja be, emellett összegzi a helyi magyar oktatástervezés anyanyelvoktatási koncepcióját, módszereit, azok eredményességét, valamint az oktatás szereplőinek nyelvi attitűdjeit. Maga a cím – Huszonkettő – is érdekes: mint kiderült, szándékosan áll egyetlen szóból, ugyanakkor kicsit drámai hatást is kelt, hiszen 2022 egy olyan év volt, amikor minden megváltozott. „A háború kitörése után az ember végiggondolta azt, hogy mivel foglalkozhat a jövőben. Ennek a gondolatnak a mentén állítottuk össze az elmúlt két évtized kutatási eredményeit a nyelvi tervezés, a nyelvi attitűd és az anyanyelvoktatás módszertani megújításának és eredményeinek összefoglalója ez a kötet” – mondta Dudics Lakatos Katalin.
„A kárpátaljai magyar közösségnek története során ritkán volt alkalma az élet napfényes oldalán sütkéreznie. A magyar nyelvű iskolahálózat kiépítése volt az egyik olyan kapaszkodó, ami a megmaradást, a nyelv és a kultúra megőrzését volt hivatott segíteni a régióban. A magyar közösség Ukrajnában már a háború kitörése előtt is nehéz oktatáspolitikai körülmények között volt kénytelen megharcolni a napi politikai és egyéb harcait ezen oktatási hálózat megtartásáért. A ritka napfényes pillanatok közé tartoznak az elmúlt 22 évből a 2000-es évek óta az anyanyelv oktatásának megújításáért tett erőfeszítések. Annak a felismerése, hogy nagyon nem mindegy, hogy az iskolai anyanyelvoktatás tartalmában mi VAN és mi NINCS, mi AZ, ami hasznosítható tudást közvetít(het) és a magyar nyelv megmaradásához és presztízsének emeléséhez hozzájárul(hat) a régióban” – áll a kiadvány előszavában.
„A könyvben az elmúlt 22 év hullámhegyeit és hullámvölgyeit írtuk körül, azokat a dolgokat, amelyek a kárpátaljai magyar anyanyelvi oktatásban történtek” – fogalmazott Beregszászi Anikó, aki kifejtette a hozzáadó (additív) szemléletű anyanyelvoktatás kidolgozásának jelentőségét, mellyel egy időben megindult az ehhez kapcsolódó új magyar nyelvtankönyvek kiadása is. „Ezeket eljuttattuk az iskolákba, és volt olyan időszak – ez a 2010-es évekre ért be –, amikor Magyarországon és az összes határon túli régióban minket tanítottak, mi voltunk a példa, minket hoztak fel, hogy így is lehet csinálni” – konstatálta egy „hullámhegyre” reflektálva a szerző.
A Rákóczi-főiskola Filológia Tanszékén és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontban az elmúlt két évtizedben köztudottan olyan nyelvészeti alapkutatások folynak, amelyek eredményei az ukrajnai, a magyarországi, valamint a nemzetközi tudományos közéletben elismertek. Cél az anyanyelvdomináns kétnyelvűség kialakítása, ami az anyanyelv mellett az államnyelv és egy idegen nyelv ismeretét jelenti.
„Ha a könyv hasznosságát kellene megfogalmazni, akkor úgy gondolom – vagy remélem –, az abban rejlik, hogy úgy segít alakítani a tantárgy-pedagógiai szemléletet – vagy ahogyan itt, Kárpátalján mondják a módszertani szemléletet –, mindenkiét, aki tényező az oktatásban, a tanulótól a magyar szakos hallgatón át a magyartanárig vagy a tudósig, hogy az elmúlt huszonkét évnek a kárpátaljai magyar közösségről szóló tudományos eredményeit szintetizálja, és olyan utat próbál javasolni az anyanyelvi nevelésben, amely egybeesik a közösség hosszú távú céljaival: a nyelvnek, a kultúrának a megőrzése, az anyanyelv minél több színtéren való használatának a megalapozása” – hangsúlyozta Beregszászi Anikó, hozzátéve: egy dolga van a magyartanárnak az iskolában: az anyanyelvi otthonosságérzet kialakítása, ami annyit tesz, hogy a beszélő tudjon, akarjon és lehetősége is legyen az anyanyelvét használni minél több helyzetben, minél több színtéren, és ehhez minél pozitívabb attitűd, az adott nyelvnek minél nagyobb presztízse tartozzon az adott beszélő kompetenciájába.
A kiadvány elektronikus formában elérhető a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola honlapján, míg a nyomtatott verzióba az főiskola, valamint az MCC beregszászi központjának könyvtárában lapozhatnak bele.
A 128-as rohamdandár elesett katonáinak emlékére egy perces néma főhajtással kezdődött a Mathias Corvinus Collegium Beregszászi képzési központjának soron következő rendezvénye. A program keretein belül mutatták be Beregszászi Anikó, valamint szerzőtársa Dudics-Lakatos Katalin Huszonkettő című monográfiáját. A kötetben a kárpátaljai magyar anyanyelvi nevelés 22 évének változásait gyűjtötték össze. A megnyitón Dobsa Németh Beáta, az MCC Kárpátaljai régióvezetője kiemelte, hogy fontosnak tartják azt, hogy ne csak anyaországi, de helyi szerzőknek is lehetőséget adjanak munkásságuk prezentálására, a könyv pedig olyan fontos tudásanyagokat gyűjt össze, smire a későbbiekben is építhetnek majd a kárpátaljai magyar pedagógusok. A monográfia nem véletlenül viseli a 22-es címet, hiszen a mellett, hogy huszonkét év történéseit gyűjtötte össze, 2022-ben a háború kitörését követően íródott. A könyv célja, hogy a következtetéseket vonjanak le a magyar mint anyanyelv oktatásának fejlődéséről, amelyben vannak ugyan hullámvölgyek, de pozitív pályát mutat, összegezte Beregszászi Anikó. 2005-től kezdődően, a Kárpátaljai magyar anyanyelvi módszertan olyan elemekkel bővült, amely példaként szolgált az egész Kárpát-medencében. A huszonkettő című kötet elérhető a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola weboldalán, digitális módon, aki pedig könyv formájában szeretné kézbe venni, az megteheti a főiskola illetve az MCC könyvtárában.
A Mathias Corvinus Collegium beregszászi központja az idei év szeptemberétől új épületben kezdhette meg a tanévet. Ennek köszönhetően az intézmény nagyobb teret kapott, ezáltal az elmúlt két hónapban lehetőségük nyílt arra, hogy több ismert anyaországi előadót is meghívjanak. Legutóbb Kálnoky Boris, az MCC média iskolájának vezetője látogatott Kárpátaljára, hogy vidékünkön is bemutassa legújabb könyvét, melynek címe: „Őseim földje- a Kálnoky család története”. Az MCC média iskolájának oldalán közzétett bemutatkozásból megtudhatjuk, hogy Kálnoky Boris székely apa és sziléziai anya fiaként 1961-ben született Németországban. Miután szülei gyakran költöztek, ezért gyermekkorát Németországban, az Egyesült Államokban, Hollandiában és Franciaországban töltötte, hat különböző városban. A középiskolát Párizsban fejezte be, 1986-ban Hamburgban diplomázott politológiából, majd a Die Welt szerkesztőségében kezdett újságíróként dolgozni. Származása azonban hazahúzta és úgy érezte, hogy meg kell tanulnia anyanyelvi szinten a magyart és azt szeretné, hogy a gyerekei is tudjanak magyarul, ezért 1993-ban otthagyva felívelő karrierjét, Budapestre költözött. A kőröspataki gyökerű nemesi família, a Kálnokyak históriája végigkíséri a letűnt századok erdélyi, illetve osztrák-magyar történelmét. Kálnoky Borisban először akkor vetődött fel az ötlet, hogy könyvet ír családja történetéről, amikor erdélyi látogatása során rádöbbent ősei gazdag örökségére. A megjelentek érdeklődve hallgatták a szerző életútját és könyv megszületésének történetét. Nagy örömükre mindenki haza vihetett egy könyvet, amit Kálnoky Boris dedikált is nekik, a kígyózó sor pedig jól mutatta, mennyien szerettek volna néhány percet személyesen is beszélni a szerzővel. Kálnoky Boris életútja és az „Őseim földje” könyve hamar közel tudott kerülni a kárpátaljai magyarság szívéhez, hiszen az az üzenet, hogy járjunk bárhol a világon, fontos a hazatérés és a gyökerekhez való ragaszkodás, szinte minden itteni magyar lelkében megtalálható.
A Munkácsy Mihály Magyar Házban mutatták be Viktor Dvornicsenko Munkácsy Mihály Golgotája és feltámadása című irodalmi és publicisztikai esszéje magyar fordítását. A kötetet 3 évvel ezelőtt kezdték el lefordítani a Kisvárdai Ruszin Önkormányzat, valamint a Várda Hagyományőrző Kulturális Egyesültet támogatásával. A Latorca-parti város magyar házában rendszeresen tartanak könyvbemutatókat és kiállításokat, nagy örömmel adnak otthont olyan eseményeknek, amelyek Munkácsy Mihály munkásságával kapcsolatosak. A kötet magyar nyelvű fordítását Marczinkó István a kisvárdai Béres József Tudományos ismeretterjesztő társulat igazgatója lektorálta. A könyvbemutató Magyarország Ungvári Főkonzulátusának támogatásával valósult meg. A kötet magyar nyelvű verziójának bematatóján jelen volt, Szerhij Dvornyicsenko, a szerző fia is, aki kiemelte, hogy apja mindig is ikonként tekintett Munkácsy Mihályra. A tervek szerint Viktor Dvornicsenko Munkácsy Mihály Golgotája és feltámadása című irodalmi és publicisztikai esszéjének magyar fordítását a későbbiekben Magyarországon és Kárpátalja más településein is bemutatják majd.
Panelbeszélgetés keretében mutatták be Ópusztaszeren, a Magyarok Országos Gyűlésén a „Küzdelem a túlélésért” című angol nyelvű kötetet mely a kárpátaljai magyarság 1944 és 2022 közötti korszakát öleli fel. A könyv szerzői a beregszászi főiskola munkatársai, akik a különböző korszakok szakértői is egyben.
Programsorozatot szervezett Rákóczi-főiskola Biológia és Kémia, Földtudományi és Turizmus Tanszéke, valamint a Fodor István Kutatóközpont a Föld napja alkalmából, amelyet világszerte április 22-én méltatnak. Egy tájszépítő és környezetvédő szemétszedési alkalmat követően könyvbemutatóval egybekötött filmvetítésre invitálták az érdeklődőket, akiket a főiskola rektora köszöntött. Csernicskó István kiemelte: kaptunk egy gyönyörű bolygót ajándékba a Teremtőtől, és sajnos, gyakran felelőtlen bitorlóként viselkedünk vele. A Föld napja rendezvénysorozatot is részben az hívta életre, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy az a gazdagság, ami a Földet jellemzi, az nem feltétlenül állandó. Vigyáznunk kell rá, mert a felelősség a miénk- fogalmazott a rektor. A köszöntőt követően a hat társszerző, köztük Kolozsvári István koordinátor bemutatta A Beregdédai Tóvár Ornitológiai Rezervátum élővilága és élőhelyi viszonyai című monográfiát. Ismerhették az adatgyűjtések módszereit és eredményeit. A tudományos felmérésre azért is szükség volt, mert az érintett területen régen végeztek hasonló volumenű kutatásokat. A könyvbemutatót követően a jelenlévők megtekinthették a Múlt és jelen – Vizeink az ember kezében című magyar ismeretterjesztő filmet.