Tárgyalástechnika, politikai helyzetelemzés, oktatásügy, politikai beszéd… Ezek voltak a fő témái az Mathias Corvinus Collegium által szervezett Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző 5. képzési hétvégéjének. Az MCC a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképzőt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel, a KMKSZ ifjúsági szervezetével és Bocskor Andrea Fideszes európai parlamenti képviselővel partnerségben szervezi. A Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző VI. évfolyamának résztvevői 6 képzési hétvégén vesznek részt. A szervezők célja: megtalálni azokat a fiatalokat, akiknek fontos a szülőföldjük és tenni akarnak az itt élő magyar közösség megmaradásáért.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központja immár harmadik alkalommal szervezett pedagóguskonferenciát tanárok, óvodapedagógusok, pszichológusok és szülők számára Beregszászban.
„A pedagógusok nálunk, az MCC életében hatalmas szerepet játszanak, hiszen ők azok, akik hétről hétre foglalkoznak a Központba járó gyerekekkel, fejlesztik a tudásukat. De nemcsak az oktatás egy pedagógus feladata, hanem a nevelés is. Meggyőződésem, hogy az utóbbi években még fontosabb szerepük lett, hiszen a nap nagyobb részében velük töltik az időt a gyerekek; ők azok, akik óvják a kicsiket, s megpróbálják a lelküket is ápolni. Sok gyermek ugyanis a benne felgyülemlő feszültségeket nem viszi haza, így a pedagógus feladata, hogy ne csak a tanulás nehéz folyamatán segítse át a gyermekeket, hanem a jelenlegi nehéz időszakon is” – emelte ki köszöntőbeszédében Dobsa Beáta, az MCC Beregszászi Képzési Központjának vezetője, konstatálva: hatalmas tehát a jelentősége minden pedagógusnak. Elmondása szerint ezt a hatalmas munkát szerették volna meghálálni, megköszönni a tanároknak a március 21-ei konferenciával, melyre olyan előadókat hívtak meg, akik a hasznos prezentációk mellett lelki táplálékkal is tudnak szolgálni, ami új lendületet ad a mindennapok kihívásaihoz.
Az esemény előadói között olyan szakemberek szerepeltek, akik jól értenek a gyerekek nyelvén, s tapasztalataik nyomán hasznos iránymutatásokkal szolgálhatnak a nevelő-fejlesztő munka során.
Az előadások sorát Zsidi Zsófia, az MCC Középiskolás Program vezető oktatója kezdte, aki az osztályteremben kialakult stresszkezelés kérdésére helyezte a hangsúlyt. Kiemelte, hogy ha a gyerekek életében kulcsszerepet játszó felnőttek, köztük a pedagógusok segítenek az iskoláskorú fiataloknak megérteni a stresszkezelés alapjait és elsajátítani a feszültségkezelés hatékony módszereit, akkor felvértezhetik őket a kiégés ellen és hozzásegíthetik őket a kiegyensúlyozott életvezetéshez. Ilyen, az iskolai környezetben is alkalmazható stresszkezelő módszer például a progresszív izomrelaxáció technikája vagy akár a hálanapló gyakorlata, valamint az apró, öngondoskodó technikák alkalmazása.
Pöltl Ákos, az MCC Ifjúságkutató Intézet kutatószakértője olyan aktuális kérdéseket érintett, mint az okostelefon használata a tanórákon. Osztályfőnököm az okostelefon – A modern technológia használata az iskolában című előadásában felhívta a tanárok figyelmét arra, hogy hol van a modern technológia helye az oktatásban, mikor segíti a tanulást és mikor akadályozza a figyelmet, a tudás hatékony megszerzését. A nemzetközi tudományos háttéranyagok és oktatói tapasztalatok ismeretében rávilágított arra, hogy mit nevezünk egyáltalán iskolai technológiának, mi a probléma a személyes képernyőkkel az oktatásban, érintve a képernyőfüggőség hátterét is, bemutatva: milyen hatást gyakorol az okostelefon és a közösségi média a fiatalok agyfejlődésére és dopaminegyensúlyára. A kérdésre, hogy adjunk-e okostelefont egy gyerek kezébe, a szakértő így felelt: „Adjunk, de a megfelelő időben, hiszen ha túl korán kap telefont a gyermek, akkor nem úgy fejlődik az idegrendszere, az agya, ahogyan kellene, s felborul a dopaminérzékenysége, érdektelenné válnak számára olyan dolgok, amelyeket egyébként abban az életkorban kellene csinálnia. S hogy mikor adjunk? Akkor, amikor nem bánjuk, hogy a gyerek pornográf tartalommal találkozik, mert amelyik gyerek kap telefont, az találkozik ezzel.”
Hal Melinda, az MCC Tanuláskutató Intézet vezetőkutatója A mentális egészség a krízisek korában címmel tartott előadást, melyben rávilágított arra, hogyan tudunk segíteni akkor, ha erőforrásaink kimerülőben vannak, mit tudunk mondani, ha szülőként, pedagógusként magunk is elfáradtunk, milyen jövő elé nézünk mi, felnőttek és a fiatal generációk a mentális egészség területén, s hogyan találunk mégis egészséges, jól funkcionáló embereket a krízisek korában. „Már nemcsak arról kell beszélnünk, hogy a pedagógus oldja meg az oktatási helyzetet, és egyáltalán tanítsa meg a gyerekeket valamire, hanem arról is, hogy hogyan tudnak a szakmák összefogni, hogy jobb legyen a gyerekeknek a mentális egészsége, s akkor hogyan tudnak jobban tanulni, hogyan lesz jobb az életminőségük, s hogyan lesznek stabilabbak idegrendszerileg” – emelte ki a klinikai szakpszichológus.
A konferencia előadója volt Böjte Csaba ferences rendi szerzetes is, aki a nap korábbi részében látogatást tett Kárpátalja más helyszínein is. „Reménnyel telt el a szívem, mert ahol ilyen nagyszerű pedagógusok vannak, ott van jövő, van holnap. És biztos vagyok abban, hogy mindannyiunkat segít a Jóisten, de leginkább az itt élőket, hogy megtalálják a párbeszédet a béke felé vezető úthoz. Ezért imádkozunk” – fogalmazott Böjte Csaba. A szeretet nem jutalom, hanem orvosság, az egyetlen orvosság, amely bennünket is, de a világot is jobbá tudja tenni, nélküle elveszünk; hinnünk kell, hogy a szeretet szeretetet szül, s a kitartó jóság jobbá teszi a világot – ez volt a legfőbb mondanivalója az erdélyi szerzetes előadásának. „A tanárok mindennap készülnek az óráikra, megkezdik a tanítást, s a gyermekek csintalanságát és szétszórtságát is jósággal, türelemmel próbálják legyőzni. Ehhez igyekeztem muníciót adni. Nem hiszem, hogy Jézus Krisztus lehetetlen feladatot bízott volna ránk. Egész biztos, hogy nem egy utópiát kergetünk, amikor azon fáradozunk, hogy gyermekeinket, egymást a szeretet parancsára megtanítsuk, hogy együtt, jó testvérekként szebbé tegyük ezt a világot” – húzta alá Böjte Csaba.
A rendezvény keretében Dobsa Beáta egy virágcsokorral köszöntötte Hnatik-Riskó Mártát, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum magyarnyelv- és irodalomtanárát, aki a közelmúltban vette át külhoni kategóriában az Év tanára kitüntetést.
A konferencia kötetlen eszmecserével, baráti beszélgetésekkel folytatódott.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központja nőnap alkalmából kerekasztal-beszélgetést szervezett Mindennapok művészete címmel. Az esemény meghívott vendégei dr. Koncz Zsófia parlamenti államtitkár, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, valamint dr. Illés Boglárka országgyűlési képviselő, a Fidelitas korábbi elnöke, akik a karrier és a harmonikus családi élet közötti egyensúlyról beszéltek, illetve arról is, hogyan lehet nőként sikeresnek lenni a karrierben és a családi életben egyaránt.
A program szervezője és a beszélgetés moderátora Dobsa Németh Beáta, az MCC Beregszászi Képzési Központjának vezetője volt, aki elmondta: „Az előadás a Mindennapok művészete címet kapta. Nőnap alkalmából két rendkívüli nő fogadta el a meghívásunkat, akik a karrierjük mellett a mindennapjaikat családanyaként, feleségként élik meg. Szorgos teendőik mellett nagyon át kell gondolniuk a napjaikat, beosztásukat. Éppen ezért esett a választásunk rájuk. Egy sikeres család háta mögött nemcsak egy édesanya áll, hanem egy megbízható társ is, aki a mindennapok megszervezéséből kiveszi a részét. Mindezeket a témákat boncolgatva kaphattunk betekintést nagyon sok jó módszerbe.”
Dr. Illés Boglárka országgyűlési képviselő már nem első alkalommal jár Kárpátalján, s mint fogalmazott, mindig szívesen látogat el a vidékre. „Akik a jelenlegi körülmények között Kárpátalján vannak és a szülőföldjükön való boldogulást választják, önmagában is értéket teremt. Mindaz az erőfeszítés, munkavégzés ‒ legyen az fizikai, vagy intellektuális értelemben ‒, amely itt zajlik, jelentős. Hiszen a kárpátaljai magyarság részéről azt éreztem korábban is, hogy kulturálisan és szellemileg olyan hozzáadott értéket teremtenek, ami pótolhatatlan. Ezzel az érzéssel érkeztem, hogy azokkal találkozhatom, akikkel már régebben is találkoztam, akik a nehéz körülmények között nemcsak a megmaradásra képesek, hanem arra is, hogy erőt adjanak ‒ nagyon sok esetben az anyaországiaknak” ‒ fogalmazott a képviselő. Mint azt kifejtette: „A karriert és a családot úgy lehet összehangolni, ha támogató társ és család van melletted. Csak csapatban tudunk eredményt és sikereket elérni.”
Dr. Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese a kerekasztal-beszélgetés előtt több kárpátaljai oktatási intézményben is látogatást tett, ahova humanitárius segélyt is vitt. Kérdésünkre elmondta: „Rendkívül tartalmas nap volt a mai, hiszen az előadás előtt délelőtt járhattam Ungváron, a Dayka Gábor Líceumban, majd Szerednyén egy belső menekülteket ellátó telephelyet látogattam meg, ezt követően Munkácson a Szent István Líceumban és Beregszászban egy bentlakásos óvodába is sikerült eljutnom. Nagyon jó találkozások voltak ezek, este pedig az MCC-ben volt lehetőségem egy nőnapi kötetlen beszélgetésen fontos kérdéseket érinteni.” Mint hangsúlyozta: „A jelenlegi nehéz helyzetben a kárpátaljai nőkre még nagyobb feladat hárul, bízom abban, hogy a mai beszélgetés mindenkit megerősített abban, hogy igenis a nők képesek arra, hogy ezekben a nehézségekben is megtalálják a jót. S készek arra, hogy az újjáépítés folyamatát elindítsák.”
Látogatás Belgium magyarországi nagykövetségén, a Parlamentárium megtekintése, a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli irodájának felkeresése… Egyebek mellett ezek a programok várták az MCC által szervezett Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző VI. évfolyamának résztvevőit Brüsszelben, ahova Bocskor Andrea Fideszes EP képviselő meghívására érkeztek. Ukrajna legfontosabb külpolitikai célkitűzése az Európai Uniós és a NATO csatlakozás, hangsúlyozza Bocskor Andrea Fideszes EP képviselő. A beregszászi származású politikus kiemelte: emiatt fontos, hogy a kárpátaljai magyar fiatalok minél jobban megismerjék az EU intézményrendszerét, hiszen ezen a terepen is küzdeni kell a kárpátaljai magyarok jogainak érvényesítéséért. A vezetőképző elsősorban azoknak a fiataloknak szól, akik felelősséget éreznek a kárpátaljai magyarságért, és vélemény-formálóként, döntéshozóként kedvező irányba szeretnék alakítani az Ukrajnában élő magyar közösség sorsát. A Kárpátaljai Közéleti Vezetőképzőt a Mathias Corvinus Collegium a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel, a KMKSZ ifjúsági szervezetével és Bocskor Andrea Fideszes EP képviselővel partnerségben szervezi. Az MCC fontosnak tartja, hogy a kárpátaljai magyar fiatalok lehetőséget kapjanak megismerni az Európai Uniót és intézményeit, melyek fontos szerepet játszanak Ukrajna és így a kárpátaljai magyar közösség jövőjének alakulásában is.
A magyar kormány továbbra is elkötelezett minden, az orosz-ukrán háború elől menekülő személy megsegítése mellett a kárpátaljai magyarok szülőföldön való megmaradását és boldogulását célzó támogatásában – jelentette ki Pál Norbert, az orosz-ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjában január 18-án.
Az MCC Beregszászi Képzési Központja idei első nyitott rendezvényének kezdetén Dobsa Beáta központvezető köszöntötte a megjelenteket. A közel két éve tartó orosz–ukrán háború kapcsán Dobsa Beáta elmondta: „Mi, kárpátaljaiak bizonyos értelemben nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a vidék a mai napig a béke szigete, s az a hely, mely menedéket, biztonságot és lehetőséget nyújt azoknak, akik Ukrajna azon részein éltek, melyeket hatalmas támadások értek az eltelt időszakban. Azonban a környező országok is hatalmas segítségről tettek tanúbizonyságot, s ebben kiemelt szerepe volt a magyar államnak is, mely támogatta és támogatja az otthonaikat a harcok miatt elhagyni kényszerülőket” – fogalmazott.
Magyarország az orosz–ukrán háború kitörésének első napjától segíti a menekülőket. Az ezzel kapcsolatos munka koordinálására kormánybiztosságot hoztak létre, melynek tevékenységét, Magyarország Ukrajnának és az ukrán állampolgároknak nyújtott szerteágazó segítségnyújtását összegezte előadásában Pál Norbert kormánybiztos csütörtök délután Beregszászban.
Alig néhány nappal a háború kitörését követően, 2022. március 4-én az Európai Unió aktiválta az ukrán állampolgárok ideiglenes védelme érdekében az erre a célra szolgáló irányelvét, mely alapján az Unió országai idegenrendészeti hatóságainak nem kellett egyénileg vizsgálniuk, hogy fennállnak-e egy adott személynél a menekültté válás kritériumai, csupán az ukrán állampolgárság ténye alapján jogosulttá váltak az adott országban való tartózkodásra és számos egyéb kedvezményre. Ennek megvannak a maga előnyei és hátrányai egyaránt: az ún. menedékes státuszt az orosz–ukrán háború elől menekülők gyorsan és alanyi jogon kaphatják meg, azonban a menekültstátusszal ellentétben a menedékes státusz egy meghatározott időre szól, jelenleg az Európai Unió ezt 2025. március 4-ig hosszabbította meg.
Pál Norbert kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarok többsége nem hagyta el szülőföldjét, s a lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek a megmaradásért, szomorú azonban, hogy egy európai országban háború dúl, mely következtében Ukrajnából rendkívül sokan távoztak külföldre. A statisztika alapján Magyarországra 2023 novemberéig 1 200 000, a háború elől menekülő személy lépett be, több mint 640 ezer ukrán állampolgár igényelt valamilyen formában segítséget a magyar–ukrán határszakaszon kialakított öt segítségponton, a karitatív szervezeteknél és a pályaudvarokon, s mintegy 40 ezren kaptak menedékes státuszt.
„Amellett, hogy mindenkiről, aki Magyarországon keres menedéket, gondoskodunk, számunkra az is nagyon fontos, hogy ebben a nehéz időszakban a több mint 1 100 éves kárpátaljai közösséget is támogassuk, megerősítsük, reményt adva, hogy a kárpátaljai magyarság vezetői, az önkormányzatok, az egyházak és a magyarság szolgálatát vállaló intézmények helytállnak ebben a helyzetben, az anyaország is mindenhol segít” – szögezte le Pál Norbert.
A kormánybiztos az Ukrajnából menekülők fogadása, alapellátása, elszállásolása, utaztatása, jogi és anyagi megsegítése mellett szót ejtett az önkéntesek és a karitatív szervezetek grandiózus munkájáról, majd részletesen beszámolt arról, mit tesz a magyar kormány a menekülők hosszabb távú tartózkodása feltételeinek megteremtése, társadalmi beilleszkedésük elősegítése érdekében. A hosszabb távú szálláslehetőség mellett biztosítják többek között az oktatáshoz és az egészségügyhöz való hozzáférést, engedélymentesítették a menedékes státusszal rendelkező ukrán állampolgárok munkavállalását.
Pál Norbert emlékeztetett arra is, hogy a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) a háború kezdete óta biztosítja a határról a díjmentes utazást azoknak a személyeknek, akik a háború elől menekülve Magyarországra érkeznek. Ez idáig ebből a célból kb. egymillió szolidaritási jegyet állítottak ki.
A háború elől menekülő ukrán személyek kapcsán az is fontos, hogy ők ukrán közösségre is találjanak Magyarországon, ahol szabadon ápolhatják hagyományaikat is, egymást segítve a jelenlegi helyzetben. Ebben nyújtanak segítséget a Magyarország-szerte működő ukrán nemzetiségi önkormányzatok, egyesületek és iskolák, s jelentős lépés volt a Leszja Ukrajinka Országos Ukrán Nemzetiségi Nyelvoktató Iskola megnyitása Budapesten.
A legnagyobb segítséget továbbra is maga a magyar kormány nyújtja, mely arra törekszik, hogy a menekültek számára stabil és biztonságos környezetet biztosítson – emelte ki a kormánybiztos, hozzátéve: az Ukrajnában kialakult háborúval összefüggésben felmerült kiadások már meghaladják a 80 milliárd forintot.
Magyarország jelenleg történetének eddigi legnagyobb humanitárius támogatását nyújtja, hiszen amellett, hogy befogadja a háború elől menekülőket és gondoskodik is róluk, segít Ukrajna területén is: a tartós élelmiszerek, orvosi felszerelések, autóbuszok, generátorok, üzemanyag átadása mellett többek között konténeróvodát alakítottak ki Zahalciban (Bucsai járás, Kijev megye) a harcokban megsemmisült intézmény pótlására, s jelenleg is folyik a súlyosan megrongálódott általános iskola felújítása ugyanitt, Bucsában konténer-mentőállomást hoztak létre és szereltek fel, a bucsai járási Szinyakon pedig folyamatban van egy multifunkciós egészségügyi rendelői, postai és önkormányzati funkcióval bíró épület létesítése.
Magyarország folytatja a humanitárius segítségnyújtást – hangsúlyozta Pál Norbert, hozzátéve: a magyar kormány továbbra is elkötelezett minden, az orosz–ukrán háború elől menekülő személy megsegítése mellett a kárpátaljai magyarok szülőföldön való megmaradását és boldogulását célzó támogatásában.
November 8-án a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjában mutatták be Beregszászi Anikó és Dudics Lakatos Katalin, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének oktatói Huszonkettő. A kárpátaljai magyar anyanyelvi nevelés 22 évének története című monográfiáját.
Új helyszínen, egy impozáns és tágas termekkel rendelkező épületben kezdte meg szeptemberben az új tanévet az MCC Beregszászi Képzési Központja, melynek programjai egyre jobban felkeltik a helyiek érdeklődését, és nagy népszerűségnek örvendenek a kárpátaljai fiatalok körében. A számos kurzus és tehetséggondozó foglalkozás mellett a Központban kéthetente különböző szakemberek tartanak aktuális témákat érintő előadásokat, workshopokat vagy éppen könyvbemutatót. Október 27-én Kálnoky Boris, az MCC Média Iskola vezetője látogatott el Beregszászba, hogy a vidékünkön is bemutassa az Őseim földje – A Kálnoky család története című legújabb könyvét. A székely apa és sziléziai anya fiaként 1961-ben Németországban született Boris életútja és könyve hamar megérintette a jelenlévőket, hiszen az üzenet, mely szerint járjunk bármerre a világon, a hazatérés és a gyökerekhez való ragaszkodás meghatározó jelentőséggel bír – ezt pedig megannyi kárpátaljai magyar érzi át napjainkban is.
A nagy sikerű könyvbemutató után ezúttal két kárpátaljai szakember idén januárban megjelent könyvét ismerhették meg az érdeklődők. A rendezvény kezdetén Dobsa Beáta, az MCC Beregszászi Képzési Központjának vezetője köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy bár az időjárásra az igazi őszi hangulat jellemző, ezzel az alkalommal sikerül egy kis napfényt csempészni a mindennapokba, hiszen egy „nagyon érdekes, tartalmas és hasznos könyvvel gazdagodhatott a kárpátaljai közösség”. Dobsa Beáta hozzátette, bízik abban, hogy az este folyamán nemcsak mint diákok, szülők vagy tanárok, hanem mint kárpátaljai magyar emberek is fontos tudásanyaggal gazdagodnak.
A kötet a kárpátaljai magyar anyanyelvi nevelés elmúlt huszonkét évének főbb irányvonalait, változásait és eredményeit mutatja be, emellett összegzi a helyi magyar oktatástervezés anyanyelvoktatási koncepcióját, módszereit, azok eredményességét, valamint az oktatás szereplőinek nyelvi attitűdjeit. Maga a cím – Huszonkettő – is érdekes: mint kiderült, szándékosan áll egyetlen szóból, ugyanakkor kicsit drámai hatást is kelt, hiszen 2022 egy olyan év volt, amikor minden megváltozott. „A háború kitörése után az ember végiggondolta azt, hogy mivel foglalkozhat a jövőben. Ennek a gondolatnak a mentén állítottuk össze az elmúlt két évtized kutatási eredményeit a nyelvi tervezés, a nyelvi attitűd és az anyanyelvoktatás módszertani megújításának és eredményeinek összefoglalója ez a kötet” – mondta Dudics Lakatos Katalin.
„A kárpátaljai magyar közösségnek története során ritkán volt alkalma az élet napfényes oldalán sütkéreznie. A magyar nyelvű iskolahálózat kiépítése volt az egyik olyan kapaszkodó, ami a megmaradást, a nyelv és a kultúra megőrzését volt hivatott segíteni a régióban. A magyar közösség Ukrajnában már a háború kitörése előtt is nehéz oktatáspolitikai körülmények között volt kénytelen megharcolni a napi politikai és egyéb harcait ezen oktatási hálózat megtartásáért. A ritka napfényes pillanatok közé tartoznak az elmúlt 22 évből a 2000-es évek óta az anyanyelv oktatásának megújításáért tett erőfeszítések. Annak a felismerése, hogy nagyon nem mindegy, hogy az iskolai anyanyelvoktatás tartalmában mi VAN és mi NINCS, mi AZ, ami hasznosítható tudást közvetít(het) és a magyar nyelv megmaradásához és presztízsének emeléséhez hozzájárul(hat) a régióban” – áll a kiadvány előszavában.
„A könyvben az elmúlt 22 év hullámhegyeit és hullámvölgyeit írtuk körül, azokat a dolgokat, amelyek a kárpátaljai magyar anyanyelvi oktatásban történtek” – fogalmazott Beregszászi Anikó, aki kifejtette a hozzáadó (additív) szemléletű anyanyelvoktatás kidolgozásának jelentőségét, mellyel egy időben megindult az ehhez kapcsolódó új magyar nyelvtankönyvek kiadása is. „Ezeket eljuttattuk az iskolákba, és volt olyan időszak – ez a 2010-es évekre ért be –, amikor Magyarországon és az összes határon túli régióban minket tanítottak, mi voltunk a példa, minket hoztak fel, hogy így is lehet csinálni” – konstatálta egy „hullámhegyre” reflektálva a szerző.
A Rákóczi-főiskola Filológia Tanszékén és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontban az elmúlt két évtizedben köztudottan olyan nyelvészeti alapkutatások folynak, amelyek eredményei az ukrajnai, a magyarországi, valamint a nemzetközi tudományos közéletben elismertek. Cél az anyanyelvdomináns kétnyelvűség kialakítása, ami az anyanyelv mellett az államnyelv és egy idegen nyelv ismeretét jelenti.
„Ha a könyv hasznosságát kellene megfogalmazni, akkor úgy gondolom – vagy remélem –, az abban rejlik, hogy úgy segít alakítani a tantárgy-pedagógiai szemléletet – vagy ahogyan itt, Kárpátalján mondják a módszertani szemléletet –, mindenkiét, aki tényező az oktatásban, a tanulótól a magyar szakos hallgatón át a magyartanárig vagy a tudósig, hogy az elmúlt huszonkét évnek a kárpátaljai magyar közösségről szóló tudományos eredményeit szintetizálja, és olyan utat próbál javasolni az anyanyelvi nevelésben, amely egybeesik a közösség hosszú távú céljaival: a nyelvnek, a kultúrának a megőrzése, az anyanyelv minél több színtéren való használatának a megalapozása” – hangsúlyozta Beregszászi Anikó, hozzátéve: egy dolga van a magyartanárnak az iskolában: az anyanyelvi otthonosságérzet kialakítása, ami annyit tesz, hogy a beszélő tudjon, akarjon és lehetősége is legyen az anyanyelvét használni minél több helyzetben, minél több színtéren, és ehhez minél pozitívabb attitűd, az adott nyelvnek minél nagyobb presztízse tartozzon az adott beszélő kompetenciájába.
A kiadvány elektronikus formában elérhető a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola honlapján, míg a nyomtatott verzióba az főiskola, valamint az MCC beregszászi központjának könyvtárában lapozhatnak bele.
Megnyílt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) első felvidéki központja a Csallóköz központjának számító Dunaszerdahelyen szerdán.
Fotó: Gyurkovits Tamás / Forrás: MCC
A Kárpát-medence legnagyobb tehetséggondozó intézményének tartott hálózat eddig 28 képzési helyszínen működött, ezek sorát bővíti az ünnepélyes keretek közt megnyitott dunaszerdahelyi központ. Ez az első felvidéki helyszín, de a szervezet tervei szerint képzési kínálatuk még az idén további felvidéki helyszíneken is megjelenik majd.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója a megnyitón mondott köszöntőjében Selye János szavait és gondolatiságát idézve rámutatott: intézményük vezetése is úgy gondolja, hogy a kiválóságra törekvés mindennek az alapja, ugyanakkor úgy vélik: a tehetség arra is kötelez mindenkit, hogy a közösségéért, a szülőföldjéért, a nemzetéért is felelősséggel dolgozzon. Elmondta: azt szeretnék, hogy a most megnyitott központ egyfajta közösségi térré váljon Dunaszerdahelyen, ugyanakkor a teljes Felvidéket szeretnék megszólítani, ezért Pozsonyban, Komáromban, Érsekújváron, Párkányban, Rimaszombaton, Kassán és Királyhelmecen is terveznek programokat.
Pomichal Krisztián, az MCC felvidéki igazgatója a központ megnyitóján azt mondta: meggyőződése, hogy az intézmény felvidéki megjelenésének nemzetstratégiai jelentősége van. Kifejtette: nemcsak azért, mert így az intézmény képzései már a felvidéki magyar diákok számára is kényelmes közelségbe kerülnek, hanem azért is, mert a Dunaszerdahelyen megnyílt intézmény kifejezett célja, hogy a tehetséges diákok felkarolásával az egész nemzet hasznára legyen. „Szülőföldünk, de egész Közép-Európa számára is lehetőséget jelent, ha tehetséges, nemzetközi tapasztalatokkal felvértezett, ideológiáktól független, de értékekben gondolkodó magyar fiatalok veszik ki a részüket közös jövőnk építéséből” – mondta Pomichal Krisztián.
Az MCC dunaszerdahelyi központjának elsődleges célja a legtehetségesebb helyi és környékbeli magyar fiatalokat célzó tehetséggondozás. Az MCC új helyszínén az alapiskola felsőtagozatosainak szóló Fiatal Tehetség Program (FIT) és a Középiskolás Program (KP) elérhető, de a központ a tehetséggondozáson túl számos hazai és nemzetközi szakemberek részvételével tartott nyilvános előadást is kínál – közölték az MCC vezetői a megnyitón.
A dunaszerdahelyi központ információi szerint nyári toborzásaik alkalmával képzéseik iránt a vártnál is nagyobb érdeklődést tapasztaltak. Az alapiskolások számára elérhető programra – amely 25 fővel indulhat el – háromszoros volt a túljelentkezés, a középiskolás programra – amelynek nincs ilyen létszámkorlátja – pedig mintegy százan jelentkeztek eddig.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács alapító és tiszteletbeli elnöke szeptember 27-én Beregszászba látogatott, ahol A XXI. század globális kihívásai című prezentációjával elsőként tartott előadást a Mathias Corvinus Collegium (MCC) vasárnap átadott új Beregszászi Képzési Központjában.
A miniszterelnöki főtanácsadó véleménye szerint még egy háború dúlta országban élő közösség sem tudja kivonni magát a globális világ, a globalizáció okozta nehézségek hatása alól. Felhívta a figyelmet: a klímaváltozás, a túlnépesedés és a rendkívüli környezeti károk miatt 2 100-ra lakhatatlanná válhat a bolygónk, fenntarthatatlanná válik a Föld lakossága. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, törekednünk kell az észszerű gazdálkodásra a rendelkezésünkre álló energiaforrásokkal, melyekkel mindenképpen takarékoskodnunk kell – szögezte le. „Környezettudatosan kell élnünk ahhoz, hogy utódaink számára élhető maradjon a Földünk” – jelentette ki.
Szili Katalin előadásában rávilágított: napjainkig az emberi tevékenységek a szárazföldi környezet háromnegyedét, míg a tengeri környezet mintegy 66%-át változtatták meg jelentősen. Egyet azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni: „Mindenki tehet környezete megóvásáért” – emelte ki a miniszterelnöki főtanácsadó, hozzátéve: az oktatáson és a nevelésen keresztül a következő nemzedékeket kell ebben a kérdésben partnerül hívni, hogy gondolkodásmódjuknak már természetes része legyen bolygónk megóvása az utókor számára.
Kárpátalja a Kárpát-medence, az itt élő magyarság pedig a magyar nemzet szerves része, „még abban az esetben is, ha (a kárpátaljai magyarok – a szerk.) egy másik ország állampolgárai” – jelentette ki Szili Katalin. Emiatt fontos, hogy a nemzetrészek anyanyelvükön jussanak hozzá azokhoz az ismeretekhez, amelyek a XXI. századi kihívások között segítik az eligazodást – fűzte hozzá.
Reflektálva a környezettudatos életmód népszerűsítésének kérdéskörére a kárpátaljai magyarság tekintetében Szili Katalin elmondta: talán a kisebb közösségekben az a legfontosabb kérdés, hogy mi az, amit az adott közösséget alkotó egyének tudnak tenni? „Ha egyénenként mindannyian felismerjük azt, hogy nekünk dolgunk van akkor, amikor vásárolunk, amikor a hulladékainkkal valamit teszünk a környezetünkben, vagy amikor komposztálunk, s ha ez egy összefogásban történik, akkor azt gondolom, hogy sokat teszünk nem csak a ma emberéért” – jelentette ki.
Számos, a témában végzett tanulmány és kutatás eredményét ismertetve a miniszterelnöki főtanácsadó rámutatott: a jelenlegi életvitelt folytatva most 1,75 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani mai életvitelünket. Azonban ha mindenki észak-amerikai színvonalon szeretne élni, akkor öt bolygóra lenne szükségünk. A tény, hogy a következő generációktól veszünk el erőforrást, meghökkentő és szomorú. 2023. augusztus 2. – a túllövés napja, mely annyit jelent, hogy ezen a dátumon használta el az emberiség a 2023-ban felhasználható erőforráskeretet, nehezítve ezzel az utódaink sorsát.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2015. szeptemberi közgyűlésén a világ országai elfogadták a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet és a hozzá tartozó 17 fenntartható fejlődési célt. A menetrend – az éghajlatváltozásról szóló párizsi klímamegállapodással együtt – arról szól, hogy hogyan lehet közös erővel jobbá tenni a világot, valamint a fenntartható fejlődés és annak gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és irányítási dimenziói terén végzett nemzetközi együttműködés globális keretként szolgál. A Párizsban megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési célt – a szegénység felszámolása, az éhezés megszüntetése, egészség és jólét, minőségi oktatás, nemek közötti egyenlőség, tiszta víz és alapvető köztisztaság, megfizethető és tiszta energia, tisztességes munka és gazdasági növekedés, ipar, innováció és infrastruktúra, egyenlőtlenségek csökkentése, fenntartható városok és közösségek, felelős fogyasztás és termelés, fellépés az éghajlatváltozás ellen, óceánok és tengerek védelme, szárazföldi ökoszisztémák védelme, béke, igazság és erős intézmények, valamint partnerség a célok eléréséért – minden országnak be kellene tartania. Szili Katalin külön kiemelte a béke jelentőségét, hiszen ma elsősorban, ha valamiről itt, Kárpátalján beszélni kell, az a béke – fogalmazott. Szerinte a béke megteremtését követően az lesz a legfontosabb kérdés, hogy miként lehet megküzdeni a globális problémákkal, és „milyen lesz az élete a gyermekeinknek, unokáinknak, dédunokáinknak, és ők milyen kihívásokkal fognak szembenézni”.
Előadását Mezei András egy elgondolkodtató idézetével zárta: „Lesz-e bárka, mely megtelik majd minden égi és földi fénnyel? Visszatérnek-e madarak csőrükben oxigénnel?”
Az előadást követően Dobsa Beáta, az MCC Beregszászi Képzési Központjának vezetője köszönetet mondott a részletes prezentációért, s elmondta, hogy a tervek szerint a központban kéthetente kívánnak szervezni hasonló közösségi eseményeket, melyekre szeretettel várják az érdeklődőket nemtől, kortól és nemzetiségtől függetlenül. Október 12-én például a mostani rendezvényre és témára építve Zero Waste napot tartanak. Hozzátette azt is, hogy amennyiben ukrán anyanyelvűek regisztrálnak egy-egy eseményre, számukra szinkrontolmácsolást biztosítanak, ezáltal elérhetővé téve a rendezvényt mind a magyarul, mind az ukránul beszélő kárpátaljaiak számára.
A rendezvény további részében kötetlen beszélgetésre és eszmecserére volt lehetőség.
Az MCC az új beregszászi képzési központjában tartotta tanévnyitó ünnepségét. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: Magyarország támogatja Kárpátalját, az itt élőket, támogatja a kárpátaljai magyarságot, az alapvetői jogaik biztosítását, a nyelvhasználati jogaik visszaszerzését, mindenekelőtt az anyanyelv szabad használatát, különösen az oktatásban. Viktor Mikita, a kárpátaljai katonai közigazgatás vezetője megköszönte Magyarország Ukrajnának nyújtott humanitárius segítségét. Rámutatott: az orosz agresszor ellen hősiesen harcoló ukrán katonáknak, köztük a magyar nemzetiségűeknek is köszönhető, hogy ezt a tanévnyitót is nyugodt körülmények között lehessen megtartani Kárpátalján. Babják Zoltán, a Beregszászi Kistérség polgármestere köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vállaltak abban, hogy az intézmény Beregszász egyik leg patinásabb épületében folytathatja tevékenységét. Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója kiemelte: a beregszászi képzési központ az utóbbi évek nehézségei ellenére is folyamatosan fejlődött és bővült az intézmény tevékenységi köre Programjai iránt évről évre egyre nagyobb az érdeklődés. Az új tanévet 234 diákkal kezdték meg. Amikor az MCC megnyitotta az egyik első külhoni képzését éppen itt az ukrajnai Beregszászon, akkor nem csak az MCC történetében indult el egy új fejezet, hanem a kárpátaljai fiatalok életében is. Egy olyan központ jött létre, amely kifejezetten a tehetséges fiatalok lehetőségeinek megsokszorozását tűzte ki célul, de nem valamilyen távoli városban, hanem itt helyben a legnépesebb magyar közösséggel rendelkező városban, Beregszászon. Az MCC a Kárpát-medence legnagyobb tehetséggondozó intézményeként rendkívül fontosnak tartja, hogy minden tehetséges diáknak a szülőföldjéhez lehető legközelebb támogassa tehetsége kibontakoztatásában. Dobsa Beáta, az MCC Beregszászi Központjának vezetője arról beszélt, hogy mindenkinek gyökerekre van szüksége az érvényesüléshez. Ennek táptalaját próbálja biztosítani az MCC közössége is. A cél pedig az, hogy a diákok érezzék, tartoznak valahová. A központban hetente tartanak majd fejlesztő foglalkozásokat és előadásokat. Az elsőt már szerdán Szili Katalin, miniszterelnöki tanácsadó a 21. század globális kihívásairól.
„Magyarország támogatja Kárpátalját, mindig, mindenkor és mindenhol támogatja az itt élőket, támogatja a kárpátaljai magyarságot, az alapvetői jogaik biztosítását, a nyelvhasználati jogaik visszaszerzését” – emelte ki Gulyás Gergely, Magyarország Miniszterelnökséget vezető minisztere a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjának tanévnyitó ünnepségén szeptember 24-én.
A tanévnyitó előtt Gulyás Gergely miniszter, Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője, Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere és Dobsa Beáta, az MCC Beregszászi Képzési Központjának vezetője átvágták az átadást szimbolizáló zöld színű szalagot, ezzel hivatalosan megnyitva az új központot.
A rendezvény ezután az épület nagytermében folytatódott, ahol Ukrajna himnuszának és a magyarok nemzeti imádságának eléneklésével kezdetét vette a tanévnyitó, melynek elején a jelenlévők egyperces néma főhajtással adóztak az agresszor elleni harcokban elhunyt áldozatok emlékének.
Elsőként Gulyás Gergely, Magyarország Miniszterelnökséget vezető minisztere mondott ünnepi beszédet, melyben megköszönte Viktor Mikita kárpátaljai kormányzónak, hogy személyes jelenlétével is megmutatja annak horderejét, hogy „a magyarok és az ukránok közötti együttműködés milyen fontos egy ilyen nehéz időszakban”. A magyar nemzetrészek közül ma a legnehezebb helyzetben a kárpátaljai közösség van. A mai találkozás üzenete egyértelmű: „Magyarország támogatja Kárpátalját, mindig, mindenkor és mindenhol támogatja az itt élőket, támogatja a kárpátaljai magyarságot, az alapvetői jogaik biztosítását, a nyelvhasználati jogaik visszaszerzését” – jelentette ki a miniszter, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy az intézmény és a képzési központ új épülete megnyithassa kapuit.
„Magyarország elítéli az orosz agressziót, elítéli Ukrajna szuverenitásának és területi épségének megsértését” – szögezte le Gulyás Gergely. Beszédében emlékeztetett arra, hogy a háború kitörése óta folyamatos Ukrajna, ezen belül megkülönböztetetten Kárpátalja anyagi támogatása: Magyarország élen jár a humanitárius segítségnyújtásban, melynek értéke a háború kezdete óta meghaladta a 35 milliárd forintot. A magyar karitatív szervezetek több ezer tonna adományt juttattak célba Ukrajnában mintegy 10 milliárd forint értékben, emellett a magyar állammal együttműködve biztosították több tízezer Ukrajnából érkezett menekült befogadását, és több mint egymillió menekült áthaladását Magyarország területén – fogalmazott a miniszter.
A magyar–ukrán bilaterális kapcsolatokról szólva kiemelte: Magyarország számára fontos a jószomszédi viszony, „Ukrajna barátja szeretne lenni”, de ezt ma „a gesztusok egyoldalúsága, szándékos félreértések és a magyar közösség jogait sértő lépések nehezítik”. Miközben Ukrajna alappal sérelmezi a nemzetközi jogra hivatkozva a szuverenitása megsértését, aközben „figyelmen kívül hagyja a területén élő nemzeti kisebbségeket megillető alapvető jogokat és nemzetközi normákat a nyelvhasználat, az anyanyelvi oktatás, a jelképhasználat területén” – tette hozzá Gulyás Gergely.
Az ukrán zászló alatt – többek között a 128. különálló hegyi rohamdandárban – szolgáló és Ukrajna szabadságáért harcoló, életüket feláldozó magyarok kiérdemelték, hogy az ország sajátjaként tekintsen rájuk, a magyar közösség tagjaira, és visszaadja nekik mindazt, amit tőlük elvett, „mindenekelőtt az anyanyelv szabad használatát mindenütt, de különösen az oktatásban” – hangsúlyozta a miniszter.
Kárpátalján az elmúlt évszázad különösen sok szenvedést hozott magyaroknak és ukránoknak egyaránt. Két világháború, a sztálinizmus és a szovjet időszak szenvedései alatt a legfőbb célkitűzés a megmaradás volt. Ukrajna Oroszország általi megtámadása visszahozta ezen idők szenvedéseit. „Közös felelőssége magyaroknak és ukránoknak, hogy végre eljöjjön a béke ideje, és ha a béke ideje eljön, akkor olyan jövőt teremtsünk az itt élőknek, ahol az élet értelme több lehet, mint a fizikai megmaradásért vívott harc” – szögezte le Gulyás Gergely.
Az MCC új épületének megnyitása már a háborút követő szebb jövő előkészítése – mondta Gulyás Gergely, akinek szavai szerint az MCC „egyedülálló lehetőséget nyújt tehetséges fiataloknak 10 éves kortól a doktori iskola befejezéséig a Kárpát-medencében és Magyarországon egyaránt; megóvja a fiatal generációt korunk legveszélyesebb tévedésétől, a céltalan individualizmustól; az egyént segíti azáltal, hogy közösséget hoz létre: közösséget, amelynek közös gyökerei, valódi értékei, a nehéz időben is jövőre mutató tervei vannak”.
„Imádkozzunk és dolgozzunk azért, hogy a háború minél előbb véget érjen, és a béke minél hamarabb beköszönthessen” – zárta köszöntőjét a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője felszólalásában elmondta: a háborús nehézségek a mindennapokra is rányomják bélyegjüket, ezért sok támogatásra van szüksége nemcsak a Kárpátalján élő közösségeknek, hanem az egész országnak. Ezzel egyidejűleg megköszönte Magyarország támogatását és az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítségét. Az itt élő különböző nemzeti közösségek nélkül Kárpátalja sohasem lenne olyan, amilyennek ismerjük ‒ fogalmazott a megye vezetője, hozzátéve: „Itt ezer éve élnek együtt békében, toleránsan az emberek, és mindent meg fogok tenni azért, hogy ez a jövőben is így legyen.”
„Az MCC a Kárpát-medence legnagyobb tehetséggondozó intézménye, amely rendkívül fontosnak tartja, hogy minden tehetséges diákot a szülőföldjéhez lehető legközelebb támogasson tehetsége kibontakoztatásában” – kezdte köszöntőjét Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója. Mint elmondta, amikor az MCC hat évvel ezelőtt elindította első külhoni képzését éppen itt, Beregszászban, akkor nemcsak a magyar tehetséggondozás történetében indult el egy új fejezet, hanem a kárpátaljai fiatalok életében is. Egy olyan központ jött létre, amely kifejezetten a tehetséges diákok lehetőségeinek megsokszorozását tűzte ki célul itt, helyben. A főigazgató felidézte a kezdeti időszakot, mely mára olyan nagymértékű fejlődésen ment keresztül, hogy jelenleg 234 diákkal foglalkoznak a beregszászi központban. Az eredményért köszönetet mondott a helyi képviselet vezetőjének és minden munkatársának a kitartó és áldozatos munkájukért. Hozzátette: mint egy nagy család tagjai, az MCC mind a 7 300 diákja szívén viseli az itt élők sorsát. Emlékeztetett arra, amikor a háború kitörése után néhány nappal diákkezdeményezésre adománygyűjtésbe kezdtek, hogy minél gyorsabban juttassanak el konkrét segítséget a rászoruló családoknak. A gyűjtés azóta is folyamatos, az MCC összetartó közössége pedig továbbra is aggodalommal figyeli a tudósításokat – fűzte hozzá Szalai Zoltán. „Abban reménykedünk, hogy az élet minél előbb visszaáll az eredeti medrébe. […] Beregszász városa, a helyi magyarság és a Mathias Corvinus Collegium közös erőfeszítésének, összefogásának eredményeként minden körülmény adott ahhoz, hogy a 2023/2024-es tanévet bizakodással és várakozással kezdhessük meg. Biztató az is, hogy diákjaink a tanévet immáron egy új, felújított épületben, az egykori Fehér Kő épületében kezdhetik meg. Nagy öröm számunkra, hogy újra közösségi céloknak ad otthont ez az egykor mozgalmas és vidám időket megélt épület. Bízom benne, hogy a Fehér Kő legendáját az MCC új tartalommal tölti meg és a központ nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a kárpátaljai közösség a szülőföldjén őrizze meg kultúráját, és tehetséges fiataljain keresztül építse jövőjét is” – jelentette ki az MCC főigazgatója.
Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere gratulált az MCC vezetőinek, hogy a város szívében található, mintegy húsz éven át porosodó épületet – mely egykor Beregszász egyik patinás objektumának számított – újra élettel töltik meg.
„Én vagyok a legszerencsésebb ezen a világon, hiszen én vagyok az, aki első pillanattól kezdve láttam azt, hogy egy picinyke magból hogyan épül és nő ki az a gyökér, ami olyan tartós és erős, hogy a mai napon ezt megélhetjük együtt” – mondta ünnepi beszédében Dobsa Beáta, az MCC Beregszászi Képzési Központjának vezetője hangsúlyozva, hogy ezekben a nehéz időkben nagyon fontos, hogy erős gyökerekkel rendelkezzünk, hiszen csak így tudunk érvényesülni az életben. Ennek táptalaját igyekszik biztosítani az MCC közössége is. „A Mathias Corvinus Collegiumnak kitüntetett szerepe van a kárpátaljai magyarság életében és a szülőföldön való megmaradásért folytatott küzdelemben. Intézményünk kiállását és sziklaszilárd elhatározását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a nehéz idők ellenére is arra törekszik, hogy sokkal több diákkal, még több lehetőséggel, még nagyobb kapacitással egy új helyszínen, új termekkel, új programokkal várja a kárpátaljai közösséget” – szögezte le Dobsa Beáta.
A köszöntőket követően Fábián Jázmin, az MCC Beregszászi Képzési Központjának első regisztrált diákja szólt a jelenlévőkhöz, s diáktársaihoz intézve szavait így fogalmazott: „Légy a világon bárhol, barátom, ha MCC-s voltál, vagy, vagy leszel, mi egy család vagyunk.”
A rendezvény végén Zán Fábián Sándor református püspök és Demkó Ferenc görögkatolikus püspöki helynök Isten áldását kérte az új tanévre, a gyerekekre, hazánkra és a jelenlévők életére.
