Kedden visszatért a Földre a SpaceX űregységével az a két amerikai asztronauta, akik a tervezett nyolc nap helyett közel kilenc hónapig tartózkodtak a Nemzetközi Űrállomáson. Küldetésük a Starliner meghibásodása miatt húzódott el – számolt be az Index.
A két asztronauta, a 62 éves Butch Wilmore és az 59 éves Suni Williams azért érkeztek még 2024 június 5-én a Nemzetközi Űrállomásra, hogy egy új űrhajót, a Boeing Starliner nevű űrjárművét teszteljék és a járművet összekapcsolják az űrállomással. A Boeing űregysége már az út során rendellenességeket mutatott, héliumszivárgást észleltek és a manőverező rakéták sem működtek megfelelően. Ennek következményeképp az asztronauták biztonsága érdekében a visszatérésüket elhalasztották, így az eredetileg 8 naposnak tervezett misszió 9 hónapra nyúlt.
Butch Wilmore és Suni Williams kedden két másik asztronauta társaságában a tervezettnek megfelelő helyen, Florida közelében az Amerikai-öböl (korábbi nevén Mexikói-öböl) területén érte el a felszínt a Dragon űregységben a kijelölt időpontban, keleti parti idő szerint este 5 óra 57 perckor.
Congratulations to the @SpaceX and @NASA teams for another safe astronaut return!
Az indulás eredetileg kijelölt napja szerda volt, de az időjárási körülmények miatt a Nemzetközi Űrállomásról való lekapcsolódást egy nappal korábbra hozták. Az asztronautákat szállító űrkapszula csaknem 17 óra alatt tette meg a világűrben keringő állomás és a Föld felszíne közötti utat.
A két űrben rekedt asztronauta kimentését már régóta tervezték, tavaly szeptemberben a SpaceX legénysége két főből állt, és az őket szállító Dragon űrkapszulán fenntartottak két ülést. A SpaceX 9 legénysége, az amerikai Nick Hague és az orosz Alekszandr Gorbunov, valamint a két további amerikai asztronauta távozását az űrállomásról az tette lehetővé, hogy a múlt hétvégén megérkezett az új legénység – két amerikai, egy orosz és egy japán űrhajós –, őket szintén a Dragon űrkapszula szállította. A visszaút eredetileg februárban történt volna meg, de műszaki okok miatt el kellett halasztani az indulást.
Elon Musk, a SpaceX tulajdonosa a közelmúltban arról nyilatkozott, hogy saját űrhajóegységeit már tavaly felajánlotta a NASA két asztronautájának gyorsabb kimentésére, de az akkori adminisztráció ezt elutasította. Donald Trump elnök hivatalba lépését követően, január végén közölte, hogy arra kérte Muskot mint elnöki tanácsadót, hogy segítsen a két asztronauta visszajuttatásában.
Musk az X-en köszönte meg a SpaceX-nek és a NASA-nak az asztronauták sikeres visszatérését a Földre, a megérkezés pillanatáról a SpaceX tett közzé videót.
[type] => post
[excerpt] => Visszatért a Földre a SpaceX űregységével az a két amerikai asztronauta, akik a tervezett nyolc nap helyett közel kilenc hónapig tartózkodtak a Nemzetközi Űrállomáson. Küldetésük a Starliner meghibásodása miatt húzódott el.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1742383920
[modified] => 1742379512
)
[title] => 8 nap helyett majd 9 hónapot töltöttek az űrben – visszatért a földre a két „fentrekedt” asztronauta
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=235913&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 235913
[uk] => 235998
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 235917
[image] => Array
(
[id] => 235917
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif
[original_lng] => 20148
[original_w] => 1280
[original_h] => 720
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif
[width] => 150
[height] => 84
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif
[width] => 1280
[height] => 720
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif
[width] => 1280
[height] => 720
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/visszatert-ausztronautak.avif
[width] => 1280
[height] => 720
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1742406459:2
[_oembed_273975bb088f4d85fb50260c557daba5] =>
Congratulations to the @SpaceX and @NASA teams for another safe astronaut return!
Útnak indította helyi idő szerint pénteken az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és a SpaceX űrkutatási vállalat a Crew-10 nevű misszióját, amelynek keretében négy űrhajóst juttatnak el a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hogy leválthassák az ott már kilenc hónapja veszteglő asztronautákat.
A SpaceX Falcon 9 rakétája a floridai Kennedy Űrközpontból indította útnak a Crew Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint vasárnap hajnalban dokkolhat a Nemzetközi Űrállomáson.
Az űrkapszulában az amerikai Anne McClain és Nichole Ayers, a japán Onisi Takuja és az orosz Kirill Peszkov utazik – közölte a NASA. Butch Wilmore és Suni Williams tavaly a Boeing Starliner új űrkapszulájában érkezett a Nemzetközi Űrállomásra egyhetes űrbéli tartózkodásra készülve. A Starliner végül technikai okok miatt személyzet nélkül tért vissza a Földre, és a két űrhajós visszatérésének időpontját elhalasztották.
A NASA végül úgy döntött, hogy az Elon Musk tulajdonában levő SpaceX űrkutatási vállalat űrhajójával térhetnek vissza 2025 elején.
A kínai kormány hivatalosan is közzétett álláshirdetéseket, melyekkel újoncokat akar toborozni új bolygóvédelmi alakulatába. Ez az egység nem egy újabb űrügynökség lenne, hanem arra készülne fel, ha egy aszteroida becsapódna a Földbe, és elszabadulna a káosz. Már a bolygóvédelmi alakulat elképzelése is heves reakciókat váltott ki, nem csak a kínaiakból.
Kína olyan tevékenységbe kezdett, amit eddig csak sci-fikben láthattunk: megkezdte egy bolygóvédelmi alakulat toborzását. A kínai kormány azért indította el a programot, mert a NASA bejelentette: 2,3 százalék az esélye annak, hogy 2032-ben aszteroida csapódhat a Földbe. A Kínai Nemzetvédelmi Tudományos, Technológiai és Ipari Hivatal (SASTIND) a héten közzétett álláshirdetései fiatal, lojális, repüléstechnikai mérnöki, nemzetközi együttműködési és aszteroidafelismerési területen jártas diplomásokat keresnek.
A hét elején a WeChat platformon közzétett hirdetések 16 álláslehetőséget soroltak fel a SASTIND-nál, köztük három az új bolygóvédelmi alakulat pozíciói voltak. A hirdetések széles körű online vitát váltottak ki a fiatalok körében – különösen abban a korosztályban, amely 2023-ban rekordmagas munkanélküliséggel küzdött. „A Föld tőletek hármótoktól függene. Nem stresszes ez egy kicsit?” – kérdezte egy felhasználó. „Ha sikerül, hős leszel, aki megmenti a világot. De ha elbuksz, senki sem fog megbüntetni, hiszen szó szerint senki sem maradna” – szólt egy népszerű komment a Weibón.
Kína űrkutatási ágazata rohamosan fejlődik, és nem világos, hogy a toborzást kifejezetten a 2024 YR4 felfedezése váltotta-e ki. Andrew Jones, a SpaceNews Kína űrszektorára szakosodott tudósítója szerint a toborzás időzítése véletlen egybeesés lehet a 2024 YR4 felfedezésével, és az állások valószínűleg Kína már meglévő bolygóvédelmi törekvéseinek kiegészítésére szolgálnak.
A hirdetésekhez mellékelt munkaköri leírások szerint az alakulat főként nemzetközi együttműködésre, valamint új és kísérleti technológiák tervezésére fog összpontosítani. A bolygóvédelmi alakulat állásait úgy jellemezték, mint „a Föld-közeli aszteroidák megfigyelésével és korai előrejelzésével kapcsolatos kutatásokat”, és a jelentkezőknek legalább mesterfokozattal kellett rendelkezniük
asztrofizika,
földi és űrkutatási technológia,
illetve repüléstechnikai tudományok területén
– írja a The Guardian. „Ez magába foglalja a földi és lehetséges űrbeli megfigyelő- és figyelmeztető rendszereket, valamint olyan intézkedések tesztelését, mint a kinetikus becsapódók, amelyek megváltoztathatják a fenyegető aszteroidák pályáját” – mondta Jones a kínai bolygóvédelmi programról.
Lehet értelme egy bolygóvédelmi alakulatnak?
Egy olyan aszteroida eltérítése, mint a 2024 YR4, kulcsfontosságú cél Kína űrkutatási fejlesztéseiben, beleértve a NASA által 2020-ban végrehajtott kettős aszteroidaeltérítési teszt (DART) megismétlését. A DART-küldetés során egy űrszondát ütköztettek egy Dimorphos nevű, 160 méter hosszú aszteroidával, sikeresen eltérítve annak pályáját. Az Európai Űrügynökség később egy másik űrszondát indított az ütközés hatásainak megfigyelésére és elemzésére.
Kína saját aszteroidaeltérítési tesztjére is készül: 2027-ben egy kisebb, 2015 XF261 nevű aszteroidát céloz meg.
Azonban Harrison Agrusa, a Cote d’Azur Obszervatórium bolygókutatója szerint aggályok merültek fel a célpont kisebb méretével kapcsolatban. „A DART-küldetésből szerzett tapasztalatok alapján egy hasonló becsapódó küldetés egy sokkal kisebb célpontra valószínűleg teljesen szétzúzná azt” – mondta Agrusa. Szerinte azonban nem kell túlzottan aggódni a 2024 YR4 miatt, mivel több ország és űrkutatási szervezet is közösen dolgozik rajta: „tudjuk, hogy képesek vagyunk eltéríteni egy ilyen aszteroidát, ahogyan azt a DART-küldetés is bizonyította. Ezért ezt az aszteroidát nem kell félni, csupán tanulmányozni és megérteni kell.”
Tehát valójában van már a Földnek állandó bolygóvédelmi alakulata a különböző űrügynökségek formájában, Kína viszont nemcsak a megelőzés miatt állítaná fel a csoportot, hanem az esetleges becsapódás után káosz kezelése miatt is. Ez viszont valószínűleg nem 2032-ben fog megtörténni.
Kína már így is bezavarhat a NASA terveibe
A NASA 2027-ben, közel ötven év után újra embert akar küldeni a Holdra. Az elmúlt években rengeteg információt osztottak meg az Artemis-program terveiről, melynek fő célja egy újabb sikeres holdra szállás, valamint egy állandó, tartós holdbázis kiépítése. Eközben Kína is tervezi saját holdra szállását, ez pedig jelentősen megnehezítheti a NASA dolgát, és még heves vitákat szülhet. Ha Kína is landolni tud a Holdon, rögtön kialakulhat egy területi vita a NASA-val. Hasonlóan a NASA-hoz, Kína is szeretne holdbázist építeni, ehhez viszont egyértelműen ki kell majd jelölni a munkaterületeket.
A NASA szerint 2032-re érheti el a Földet a tavaly decemberben felfedezett, 2024 YR4-re keresztelt aszteroida. Az ügynökség vizsgálatai alapján a becsapódás veszélye kizárható, azonban ennek növekedése valószínű, ha további részletek tisztázódnak.
Egy akár 300 láb átmérőjű aszteroida csapódhat a Földbe 2032-ben. Bár a NASA szerint az ütközés esélye rendkívül alacsony, ennek valószínűsége az űrkő hetekkel ezelőtti felfedezése óta nő – számol be az NBC News.
A NASA a múlt héten közölte, hogy jelenleg 2,3 százalékos (vagyis 1 a 43-hoz) esélye van annak, hogy a 2024 YR4 névre keresztelt aszteroida 2032. december 22-én eltalálja a Földet. Bár még kicsi a valószínűsége, ez csaknem megduplázódott az ügynökség január végi 1,2 százalékos eredeti becsléséhez képest.
Akkor a NASA azt mondta, hogy „egyetlen másik ismert nagy aszteroidának sincs 1 százaléknál nagyobb becsapódási valószínűsége”.
Az ügynökség szerint a becsapódás veszélye végül kizárható, azonban az is lehetséges, hogy tovább növekedik a valószínűsége, amint több részlet tisztázódik.
A NASA becslései szerint az aszteroida 130 és 300 láb közötti átmérőjű. Ha eltalálná a Földet, akkor valószínűleg nagy sebességgel, megközelítőleg 38 000 mérföld per órás sebességgel csapna be.
Egy ekkora űrkő valószínűleg lokális károkat okozna, de nem fenyegetné az egész bolygót vagy az emberiséget, mint ahogy az történhet, ha egy sokkal nagyobb aszteroida ütközik a Földdel.
Az aszteroidát először Chilében, 2024. december 27-én észlelték, azóta vizsgálják földi teleszkópokkal az űrkőzetet. Várhatóan áprilisig továbbra is látható lesz a földi obszervatóriumok számára, s 2028 júniusáig annyira elhalványul, hogy nem lehet majd látni.
With Christmas Eve just around the corner, many children might be hoping to spot Santa flying overhead. But NASA has now warned that reindeer won't be the only things soaring above Earth in the coming days. Tonight, a massive… pic.twitter.com/7CM8pvLvbq
A NASA obszervatóriuma által készített felvételek sorozata megmutatta, hogyan alakul ki és tűnik el egy sziget, amely a Kumani Bank nevű, víz alatti iszapvulkán kitörése után jelent meg.
Az információt a NASA Földmegfigyelő Obszervatóriuma közölte.
A sziget az iszapvulkán aktivitása következtében alakult ki, amely a Kaszpi-tenger partján, Azerbajdzsán közelében található, mindössze 25 kilométerre a parttól. A Landsat szatellitjei által készített képeken világosan látszik, hogy 2022 végén a vulkán helyén nem volt látható szárazföld, de 2023 elején megjelent a sziget.
Valószínűleg január 30. és február 4. között alakult ki, és mérete akár 400 méterre is nőhetett. Azonban kevesebb mint két év alatt a sziget teljesen eltűnt. Ez csupán egy a vulkán nyolc kitöréséből, amelyek az 1861-es évtől kezdődtek.
A legnagyobb sziget a térségben 1950-ben alakult ki, és 700 méter széles, valamint 6 méter magas volt.
[type] => post
[excerpt] => A NASA obszervatóriuma által készített felvételek sorozata megmutatta, hogyan alakul ki és tűnik el egy sziget, amely a Kumani Bank nevű, víz alatti iszapvulkán kitörése után jelent meg.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1737667980
[modified] => 1737561766
)
[title] => Megjelent egy sziget a Kaszpi-tengeren, majd pedig el is tűnt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=230221&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 230221
[uk] => 230164
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 230165
[image] => Array
(
[id] => 230165
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/photo-2025-01-21-15-45-25.jpg
[original_lng] => 14977
[original_w] => 900
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/photo-2025-01-21-15-45-25-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/photo-2025-01-21-15-45-25-300x150.jpg
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/photo-2025-01-21-15-45-25-768x384.jpg
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/photo-2025-01-21-15-45-25.jpg
[width] => 900
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/photo-2025-01-21-15-45-25.jpg
[width] => 900
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/photo-2025-01-21-15-45-25.jpg
[width] => 900
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/photo-2025-01-21-15-45-25.jpg
[width] => 900
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1737554566:5
[_thumbnail_id] => 230165
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1949
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_a8ad8e6880668d1ae3c623a91c07b3f7] =>
[_oembed_time_a8ad8e6880668d1ae3c623a91c07b3f7] => 1737554568
[_oembed_c559bf7eb89b1e09c09c39578407027e] =>
[_oembed_time_c559bf7eb89b1e09c09c39578407027e] => 1737554568
[_oembed_399ad795235db89e01f77babb17efbf2] =>
[_oembed_time_399ad795235db89e01f77babb17efbf2] => 1737554568
[_oembed_f9ae9abb0d4fce11c520b492a5fcd1c5] => {{unknown}}
[_algolia_sync] => 831911649002
[_oembed_273975bb088f4d85fb50260c557daba5] =>
Congratulations to the @SpaceX and @NASA teams for another safe astronaut return!
Kína szerint két űrhajósuk a héten világrekordot jelentő, több mint kilenc órás űrsétát hajtott végre – közölte a kínai űrhivatal. A Reuters értesülései szerint Cai Xuzhe és Song Lingdong kedden, a Tiangong űrállomás külsején végzett munkával döntötte meg a NASA korábbi, 2001-ben felállított rekordját, melyet James Voss és Susan Helms tartott – az új kínai rekord legalább négy perccel hosszabb ideig tartott.
A Sencsou-19 küldetés űrhajósai speciális Feitian űrruhát viseltek, s számos feladatot elvégeztek az űrállomás külsején, többek között űrszemét elleni védőberendezéseket szereltek fel. Wu Hao, a Kínai Asztronauta Kutató és Kiképző Központ munkatársa szerint az űrhajósok „sikeresen teljesítették az összes tervezett feladatot, és rendkívül lelkesek voltak”.
Az űrséták történetében az első ilyen küldetést 1965-ben az egykori Szovjetunió hajtotta végre. Azóta Oroszország és az Egyesült Államok több száz űrsétát hajtott végre, javarészt a Nemzetközi Űrállomáson végzett munkák során, például napelemek telepítése és kutatási feladatok elvégzése céljából. Kína első űrsétájára 2008-ban került sor.
Mint ismert, Kína 2021-ben sikeresen juttatta el első marsjáróját a vörös bolygóra, és elsőként gyűjtött kőzetmintákat a Hold túlsó oldaláról a Csang’e-6 küldetés során. Peking már korábban is jelezte, célja, hogy 2030-ra űrhajósokat juttasson a Holdra, így az Egyesült Államok után a második ország lenne, mely emberes küldetést hajt végre a Holdon.
Mindemellett Kína egy nemzetközi holdkutató bázis létrehozását is tervezi a Hold déli pólusán, amihez már számos ország csatlakozását kérte. Ez a projekt a NASA Artemis programjával is versenyez, melynek célja, hogy az amerikai űrhajósokat ismét a Holdra juttassa, az 1972-es Apollo-misszió óta először.
Ismét meghosszabbították a NASA két, egyelőre hazatérni képtelen űrhajósának küldetését. A két asztronauta, Butch Wilmore és Suni Williams tavaszig biztosan az űrben marad, ugyanis a NASA következő, négyfős legénységének indulását is elhalasztották. Ők március végén kelhetnek leghamarabb útnak.
A Boeing Starliner még június 5-én indult útnak a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ahová másnap meg is érkeztek. Az út során azonban komoly problémákat észleltek az űrkapszula hajtóműrendszerében. Bár eredetileg csupán egy hetet maradtak volna fenn a NASA űrpilótái az űrállomáson, tartózkodásukat folyamatosan meg kell hosszabbítani. Kedden ismét új dátumot közöltek a hazatérésükkel kapcsolatban.
A NASA űrhajósai továbbra sem térnek haza
A 9.news.com.au arról számolt be, hogy ismét kitolták hazatérésük időpontját. Korábban a Boeing visszautasította azt a vádat, miszerint a két asztronauta űr-hajótörött lenne, állításuk szerint bármikor visszatérhettek volna a Földre. Most azonban ismét elnapolták a hazaindulás időpontját.
Úgy néz ki, március végén vagy áprilisban érkezhetnek majd meg az ISS-re azok az asztronauták, akikkel hazatérhetnek.
Indulásuk sem volt zökkenőmentes
Mint arról korábban már beszámoltunk, az űrben fogollyá vált két asztronautának már az indulása sem volt problémamentes. A felszállást korábban kétszer is el kellett halasztani, majd amikor végre sikerült, az űrállomás felé haladva héliumszivárgást észleltek. A manőverezésüket segítő 28 hajtómű közül öt elromlott. Miután küldetésük tesztrepülés, a NASA szerint nem szokatlan, hogy nem minden megy úgy, mint a karikacsapás. Sérült kapszulájuk 2024 szeptemberében tért vissza, nélkülük, a két űrhajós pedig még biztosan az űrben tölt 3-4 hónapot
A Voyager–1 űrszonda csaknem fél évszázada deríti fel a mélyűrt és a helioszférán túli csillagközi teret, valamint küldi a Földre az adatokat elemzésre, de az idő már igencsak megette a jármű alkatrészeit. Egyre több a kommunikációs hiba, ám a szakemberek folyton találnak valami kreatív megoldást, amivel ismét működésre bírják az „utazót”. Jelenleg épp egy 15 éve nem használt rádiósávon érték el a 24 milliárd kilométerre bolyongó szondát.
A 47 éves Voyager–1 űrszonda újra kapcsolatban áll a NASA-val – de még nem került ki a bajból –, miután egy műszaki hiba miatt napokig tartó kommunikációs zavar támadt a csillagközi űrben több milliárd kilométerre lévő történelmi szondával.
A Voyager–1 most egy olyan rádióadót használ, amelyre 1981 óta nem támaszkodott, hogy kapcsolatban maradjon a földi csapattal, amíg a mérnökök azon dolgoznak, hogy megértsék, mi volt a hiba – írta meg a CNN.
Ahogy az 1977 szeptemberében indított űreszköz öregszik, a csapat lassan kikapcsolja az alkatrészeket, hogy energiát takarítson meg, így a Voyager–1 24 milliárd kilométer távolságból egyedi tudományos adatokat küldhet vissza a Földre. A szonda a legtávolabbi űrszonda a Földtől, amely a helioszférán – a Nap mágneses mezőiből és részecskéiből álló, a Plútó pályáján jóval túlnyúló buborék – túl működik, ahol műszerei közvetlenül a csillagközi térben végeznek mintavételeket.
Az új probléma egyike azon gondoknak, amelyekkel az öregedő űreszköz az elmúlt hónapokban megküzdött, de a Voyager csapata folyamatosan kreatív megoldásokat talál, hogy a legendás felfedező tovább száguldhasson kozmikus útján a feltérképezetlen területekre.
Egy apró rádióhiba
A mérnökök időnként parancsokat küldenek a Voyager–1-nek, hogy kapcsolja be néhány fűtőberendezését, és melegítse fel azokat az alkatrészeket, amelyek az évtizedek alatt sugárzáskárosodást szenvedtek – mondta Bruce Waggoner, a Voyager-küldetés biztosításáért felelős vezetője.
A hő segíthet visszafordítani a sugárzás okozta károkat, amelyek rontják az űreszköz alkatrészeinek teljesítményét – mondta.
Az üzeneteket a NASA Pasadenában (Kalifornia) található Jet Propulsion Laboratory (NASA Sugárhajtás Laboratórium) misszióirányító központjából továbbítják a Voyagernek az ügynökség Deep Space Network hálózatán keresztül. A Földön található rádióantennák rendszere segíti az ügynökséget a Voyager–1-gyel és ikerszondájával, a Voyager–2-vel, valamint a Naprendszerünket kutató más űreszközökkel való kommunikációban.
A Voyager–1 ezután műszaki adatokat küld vissza, hogy megmutassa, hogyan reagál a parancsokra. Egy üzenet, egy út megtétele körülbelül 23 órát vesz igénybe.
Amikor azonban október 16-án parancsot küldtek a fűtőberendezésnek, valami beindította az űrszonda autonóm hibavédelmi rendszerét. Ha az űrhajó a szükségesnél több energiát vesz fel, a hibavédelmi rendszer automatikusan lekapcsolja a nem létfontosságú rendszereket, hogy energiát takarítson meg.
A csapat akkor fedezte fel a legutóbbi problémát, amikor október 18-án nem tudta érzékelni az űrszonda válaszjelét a Deep Space Networkön keresztül. A Voyager–1 évtizedek óta használja két rádióadójának egyikét, amelyet az általa használt frekvencia alapján X-sávúnak neveznek. Eközben a másik, más frekvenciát használó, S-sávnak nevezett adót 1981 óta nem használják, mert annak jele sokkal halványabb, mint az X-sávé.
A mérnökök azt gyanítják, hogy a hibavédelmi rendszer csökkentette az adók által visszaküldött adatok sebességét, ami megváltoztatta a Voyager–1 által a Deep Space Network monitorjai számára megosztott jel jellegét. A Voyager–1 csapata végül később, október 18-án a Deep Space Network által fogadott jelek átvizsgálásával lokalizálta a szonda válaszát.
Október 19-én azonban úgy tűnt, hogy a Voyager–1-gyel való kommunikáció teljesen leállt.
A csapat úgy véli, hogy a hibavédelmi rendszer ráadásul még kétszer működésbe lépett, ami kikapcsolhatta az X-sávú adót, és az űrszondát a kevesebb energiát használó S-sávú adóra állította át – közölte a NASA.
Lesz megoldás?
Bár a Voyager–1 csapata nem volt biztos abban, hogy a gyenge S-sávú jelet az űrszonda Földtől való távolsága miatt észlelni lehet, a Deep Space Network mérnökei mégis megtalálták. A csapat egyelőre addig nem küld parancsot a Voyager–1-nek, hogy újra bekapcsolja az X-sávú adót, amíg ki nem derül, mi indította el a hibavédelmi rendszert, ez pedig hetekig is eltarthat. A mérnökök óvatosak, mert meg akarják állapítani, hogy az X-sáv bekapcsolása nem jár-e potenciális kockázatokkal.
Ha a csapat újra működésre tudja bírni az X-sávú jeladót, a készülék képes lehet olyan adatokat továbbítani, amelyekből kiderülhet, mi történt – mondta Waggoner.
Közben a mérnökök október 22-én üzenetet küldtek a Voyager–1-nek, hogy ellenőrizzék, működik-e az S-sávú adó, és október 24-én visszaigazolást kaptak. De ez nem olyan javítás, amire a csapat túl sokáig szeretne támaszkodni. „Az S-sávú jel túl gyenge ahhoz, hogy hosszú távon használjuk” – mondta Waggoner.
Eddig a csapat nem tudta használni a telemetria (az űreszköz állapotáról szóló információk) lekérdezésére, nem is beszélve a tudományos adatokról. De lehetővé teszi, hogy legalább parancsokat küldjünk, és megbizonyosodjunk arról, hogy az űreszköz még mindig a Föld felé irányul – tette hozzá.
Ez az adókapcsoló csak egyike a számos innovatív ötletnek, amellyel a NASA idén a hosszú életű küldetés kommunikációs kihívásainak leküzdésére törekedett, beleértve a régi hajtóművek beindítását, hogy a Voyager–1 antennája továbbra is a Föld felé irányuljon, és megoldást talált egy számítógépes hibára, amely hónapokra elhallgattatta a szonda Föld felé továbbított tudományos adatfolyamát.
A NASA közel ötven év után 2026-ban újra holdraszállást tervez, ezúttal pedig sokkal komolyabb munkálatokba akar kezdeni. Az Artemis III. program tervei között szerepel, hogy a Holdon olyan bázisközpontot építsenek ki, melyről a NASA képes lesz missziókat indítani a Marsra. A távlati tervekbe azonban bezavarhat, hogy Kína is meg szeretné vetni a lábát a Holdon, így az űrügynökségek kénytelenek lesznek együttműködni egymással, ha el akarják érni céljaikat.
A NASA 2026-ban, közel ötven év után újra embert küld a Holdra – ezt elképzelést az űrügynökség lassan már valós tényként kezeli. Az elmúlt években rengeteg információt osztottak meg az Artemis-program terveiről, melynek fő célja egy újabb sikeres holdraszállás, valamint egy állandó, tartós holdbázis kiépítése. Ha mindez sikerül a NASA-nak, akkor új korszak kezdődik az űrkutatásban, de most már az amerikai űrügynökség nem lesz egyedül: Kína is tervezi saját holdraszállását, ez pedig jelentősen megnehezítheti a NASA dolgát, és még heves vitákat szülhet.
Az Egyesült Államok 1969-ben kitűzte zászlóját a Holdon, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy területileg birtokolná az égitestet. A nemzetközi Hold-egyezmény szerint a Holdat kizárólag békés célra lehet használni, valamint a felszíne és természeti kincsei az emberiség közös örökségét alkotják – tehát nem kisajátítható. Ez az egyezmény addig nem is okozott gondot, ameddig csak a NASA volt képes leszállni a Holdon.
Ha Kína is landolni tud a Holdon, rögtön kialakulhat egy területi vita a NASA-val.
Bill Nelson, a NASA vezérigazgatója nemrég beszélt az Artemis III. terveiről. és kitért Kína céljaira, valamint az ország űrprogramjával való együttműködésre is. Amikor a Space.com megkérdezte, hogy voltak-e az Egyesült Államok és Kína között egyeztetések a Hold déli pólusának közös felfedezéséről, Nelson annyit mondott: „A válasz egyszerű: nem.” Ezzel pedig megerősítette, hogy a két fél között még várhatók nézeteltérések, amint a kínaiak is landolnak a Holdon.
NASA vs. Kína: ki hol fog dolgozni?
„Volt néhány egyeztetésünk a Mars körüli pályák összehangolásáról, ez néhány éve történt” – nyilatkozta Nelson, hozzátéve, arra számít, hogy a jövőben hasonló egyeztetések lesznek a Holdra irányuló küldetésekkel kapcsolatban is, különben ez meg fogja nehezíteni az egymás melletti munkát. „Feltételezem, hogy lesznek egyeztetések a Hold körüli pályák összehangolásáról, de ezek eddig még nem történtek meg. Ami a Hold déli pólusát illeti, ez még eldöntésre vár” – mondta Nelson.
Hasonlóan a NASA-hoz, Kína is szeretne holdbázist építeni, ehhez viszont egyértelműen ki kell majd jelölni a munkaterületeket.
Ha minden jól megy, a NASA már négy éve lesz jelen a Holdon, mire a kínai asztronauták megérkeznek. Ez hatalmas előny, ugyanis mire Kína megérkezik a Holdra, a NASA már rég lefoglalhatja magának a legkedvezőbb kutatási helyszíneket, elkezdheti a holdbázisok és a FLOAT holdvasút építését, és elfoglalhatja a kényelmes keringési pályákat.
A NASA – valamint a vele együttműködő Axiom Space és SpaceX – nem titkolt célja, hogy a Holdat használják kiindulópontként a Mars-expedíciókhoz, ugyanis a Hold gyengébb gravitációja sokkal kedvezőbb egy űrrakéta indítására.
A valódi nehézség az, hogy miközben az Artemis-egyezmény partnerei valószínűleg közös szabványokat és interfészeket követnek a felszerelések tekintetében, Kína és partnerei eltérő szabványokat használnak majd, ami technológiai problémákat okozhat, ha az egyik fél a másiknak segíteni akar.
Így jutunk el újra a Holdra
Az Artemis-programmal kapcsolatban Nelson kijelentette, hogy a SpaceX sikeres Starship tesztrepülése október 13-án – amely magában foglalta a Super Heavy rakéta első fokozatának látványos elkapását az indítótoronnyal – előrelépés az Artemis III. ütemterve szempontjából. A küldetés 2026 szeptemberére van kitűzve, de az amerikai Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2023. decemberi jelentése szerint valószínűleg késni fog. A NASA a SpaceX Starshipjét választotta az Artemis-program első, ember által vezetett holdra szálló egységének.
A vasárnapi SpaceX-teszt eredményei alapján úgy tűnik, hogy nagyon jól haladnak, és természetesen ez fogja meghatározni az Artemis III. leszállásának időzítését – mondta Nelson, majd megerősítette: „A vasárnapi teszten minden a terv szerint haladt.”
Ami pedig az űrruhákat illeti, a Prada és az Axiom Space szerdán felfedte együttműködésük gyümölcsét: az új űrruhát, amelyben 2026 szeptemberében közel ötven év után újra ember lép a Hold felszínére. A NASA új űrruhája az Axiom Extravehicular Mobility Unit nevet kapta, az előzetesen bemutatott prototípus végleges változata számos fejlesztést tartalmaz, a legfeltűnőbb, hogy már nem fekete, hanem fehér az alapszín.
A ruha fehér, szürke páncélzatszerű betétekkel a térdnél és könyöknél, piros csíkokkal és egy fényes ezüst sisakkal.
A tervezés fő célja az volt, hogy a ruha rugalmas legyen, alkalmas különböző testalkatú férfiak és nők számára, ugyanakkor esztétikus is legyen.
Minden eddiginél tisztább felvételt készített a Perseverance marsjáró a vörös bolygóról. Mint kiderült, a Marson rengeteg kékes színű szikla található, amelyek az égitest korai kérgének maradványai lehetnek. Ezenkívül a NASA robotja egy nagyon különös objektumra is felfigyelt, amelyhez hasonlót még nem láttak a bolygón.
A Perseverance rover folyamatosan teszi meglepőbbnél meglepőbb felfedezéseit a Marson, most olyan kék színű sziklatömbökről lőtt képeket, amelyek egy ősi, kiszáradt tómederben találhatók. A vulkanikus eredetű bazaltkőzetek egy fehér, pettyes sziklát vettek körül, amelynek összetétele olyan egyedi, hogy ahhoz hasonlót még a NASA tapasztalt szakemberei sem láttak korábban az égitesten. Az amerikai űrkutatási hivatal tudósai a Yellowstone Nemzeti Parkban található hegy tiszteletére „Mount Washburnnek” nevezték el ezt a sziklás mezőt.
A Perseverance marsjáró – amely tulajdonképpen egy autó méretű mobil laboratórium – 2021 februárja óta vizsgálja a Jezero-krátert. Ez a hely 3,7 milliárd évvel ezelőtt egy hatalmas tó volt, amelynek pereménél egy ősi folyó torkolatvidékének nyomai láthatók. A tóba ömlő folyók olyan finomszemcséjű homokot és iszapot szállítottak a Jezeroba, amelyek képesek megőrizni egykor élt lények fosszíliáit.
Ezért a kutatók azt remélik, a Jezero-kráterben rálelhetnek az ősi marsi élet nyomaira.
A Mars felszínén látható kékes-fekete kőzetek többsége bazalt. „A Mars nagyrészt a földi bazaltokhoz hasonló kőzetekből, úgynevezett tholeiitekből áll. Ilyen kőzetek alkotják egyébként a Földön a legtöbb óceáni szigetet, óceáni hátságot, illetve az üledékek által eltemetett tengerfeneket” – mondta dr G. Jeffrey Taylor, a Hawaii Egyetem geológusa.
Mi lehet az a furcsa szikla, amelyet a NASA marsjárója lefényképezett?
A kékes kőtenger közepéből kiemelkedő furcsán fehér, pettyes szikla azonban még a Perseverance marsjáró küldetéséért felelős kutatókat is meglepte. A rover Mastcam-Z kamerájával készítettek róla nagy felbontású képet, majd a SuperCam nevű műszerrel elemezték kémiai összetételét.
A komplex vizsgálat kiderítette, hogy a fehér szikla valójában anortozit, amely a bazalthoz hasonlóan vulkanikus eredetű, de sokkal több szilícium-dioxidot tartalmaz. A Marson eddig még nem találtak ilyen jellegű kőzetet.
A különleges kőtömb a kutatóktól az Atoko Point nevet kapta.
Az anortozit további elemzése választ adhat arra is, hogy miként kerülhetett az Atoko Point a Jezero-kráterbe.
