Mezőváriban immáron negyedik alkalommal szervezték meg a Cseperedő Táncosok és Zenészek Találkozóját. A program ötletgazdája és szervezője a Borzsavári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet. A projekt célja: a népzenével, néptánccal foglalkozó fiatalok közösségének erősítése. Az alkalomra érkezett néptánccsoportok több mint száz résztvevője népviseletbe öltözve vonult át a Nemzet Házából a református templomba, ahol rendhagyó, zenés istentiszteleten vettek részt a helyi gyülekezettel közösen. Nagyon fontos a fiatalok számára a közösségi élet, és hisszük azt, hogy egy ilyen találkozó csodálatos alkalom az evangélium átadására, fogalmazott Menyhárt István, a mezővári református gyülekezet lelkipásztora. A nap folyamán a fiatalok különböző kézművesfoglalkozásokon vettek részt, majd a közösen elfogyasztott ebédet követően a házigazda mezővári Cseperedő hagyományőrző együttes által meghívott tiszacsomai Bokréta Hagyományőrző, benei Gyöngyvirág, valamint badalói Levendula tánccsoportok előadásai következtek. Az elmúlt évek viszontagságai és nehézségei ellenére kitartottunk és nem törtünk meg, hangsúlyozta Kovács Erika, az idén megalakulásának 5. évfordulóját ünneplő Cseperedő hagyományőrző együttes énektanára. A benei Gyöngyvirág néptánccsoport másodízben vesz részt a néptáncosok találkozóján. Idén egy dél-alföldi tánccal érkeztek Mezőváriba. A tiszacsomai Bokréta Hagyományőrző néptánccsoport állandó résztvevője az idén negyedik alkalommal megrendezett népzenei fórumnak. Az ilyen alkalmak közösségformáló erővel bírnak, hangsúlyozta Reskó-Pap Angéla, a csoport vezetője. Az egész napos program fénypontja a szülőkkel közös táncház volt. A IV. Cseperedő Táncosok és Zenészek Találkozója a Csoóri Sándor program és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.
Élőzenés táncházra gyűltek össze szombat délelőtt a helyi táncoslábú fiatalok a község kultúrházának előcsarnokában.
Reskó-Papp Angéla, a tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport vezetője újságírónknak elmondta, az alkalmon nemcsak a helyi gyerekek vesznek részt, ugyanis a szomszéd településről, Badalóból is érkeztek táncosok. „Szerintem óriási jelentőséggel bír, hogy az ifjúság az ilyen összejöveteleken megismerkedik egymással, kapcsolatok alakulnak ki – hiszen ez a célja a táncházaknak: amellett, hogy a jelenlévők megtanulják a magyar néptáncok jellegzetes lépéseit, egymást is megismerik, barátságok kötődnek, s szerintem nincs ennél fontosabb egy ilyen alkalmon” – fogalmazott.
A talpalávalót a BorzsaVári Népi Zenekar biztosította, melynek tagjai legutóbb tavalyelőtt jártak a helyi középiskolában a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja által meghirdetett, táncházak lebonyolítását célzó kezdeményezés kapcsán, ezúttal pedig a Csoóri Sándor Program jóvoltából érkeztek a kultúrházba.
Kovács Sándor, a BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet elnöke, a 2009-ben megalakult BorzsaVári Népi Zenekar vezetője elmondta, hogy első alkalommal 2017-ben hirdettek táncházat, s azóta, immár hét éve folyamatosan zajlanak az alkalmak szerte a környező falvakban. A táncház iránti szeretetük, a bennük lakozó lelkesedés elmondása szerint azonban sokkal korábban bontakozott ki bennük. Már 2011-ben a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán fél éven keresztül heti rendszerességgel tartottak táncházat. „Mint pedagógus tudom, hogy valamivel össze kell tartani a csapatokat, az iskolában a tanulókat, a faluban az utcák közötti kapcsolatot a gyerekek között. Így arra gondoltam, hogy valahogyan meg kell fogni őket, s ezt az utat láttam olyannak, ami eredményt hozhat” – magyarázta Kovács Sándor, folytatva: „A tánc a lányokban a nőiességet, a kecsességet mélyíti el vagy éppen hozza ki belőlük, a fiúk esetében pedig az erősséget, a vagányságot, vagy például a verbunknál az erőfitogtatást. Hiszen minél figurásabban tud az adott ember táncolni, annál nagyobb tekintélye volt régen is – ezt szerettük volna egy kicsit eléjük tárni” – tette hozzá.
„A néptánc nem egy ciki dolog, hiszen vannak mondanivalói, van egy személyiségformáló hatása is az emberre, ezen felül pedig a kapcsolatok kialakításában is nagy szerepet játszik, gondoljunk csak a páros táncokra. Régen a fiúk a verbunkkal mutatták meg a lányoknak, hogy kik is ők, aztán pedig a lányok a karikázóban vagy a leánytáncokon válaszoltak az előre kiszemelt ifjúnak, hogy márpedig őt ő nézte ki magának. Gyakorlatilag ezek azok a dolgok, amelyek arra ösztönöztek, hogy valamit el kell kezdeni, s mivel zenészek vagyunk, próbáltunk erre az oldalra »húzódzkodni«. Tudjuk azt, hogy jelenleg nehéz időket élünk, s nekünk ezt úgy kell csinálni, hogy később is tudjuk folytatni” – fogalmazott a népzenész.
A tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport több éve részt vesz a néptáncegyüttesek szakmai fejlődése érdekében létrehozott mentorprogramban, melynek keretében magyarországi néptáncpedagógusok tanítanak néptáncokat a helyi gyerekeknek. A foglalkozásokon az élő zenét a BorzsaVári Népi Zenekar szolgáltatja. A csoport már elsajátította a szatmári, a viski és a nagydobronyi táncok lépéseit és koreográfiáját. A mostani táncházi alkalmon a bemelegítő lépések után szatmári táncokat és nagydobronyi táncot gyakoroltak.
Említésre méltó továbbá, hogy májusban közel ezer résztvevővel rendezték meg a XVI. Krétakör Művészeti Versenyt a kelet-magyarországi Leveleken. A néptáncosokat is felvonultató megmérettetésen több kárpátaljai csapat is részt vett, köztük Tiszacsoma, Bene, Sárosoroszi, Mezővári és Huszt egyesített tánccsoportja, a TiszaBorzsa táncegyüttes, mely a BorzsaVári Népi Zenekarral közösen lépett színpadra és varázsolta el a közönséget.
A BorzsaVári Népi Zenekar a tiszacsomai alkalom után Benében és Mezőváriban invitálta táncházba a fiatalokat.
Színvonalas gálakoncerttel zárta a tanévet a Beregszászi Rezeda Folkműhely június 16-án. A rendezvénynek a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház nagyterme adott otthont.
Az alkalomra érkezett vendégeket elsőként Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője köszöntötte. A Rezeda Folkműhelyben Várady Enikő és Orosz Péter vezetésével folyó művészeti tevékenység célja, hogy a felnövekvő gyermekek minél szélesebb körben ismerjék meg a magyar népzene és néptánc, a népi kultúra csodálatos világát, s egy életre kötelezzék el magukat a magyarság értékei mellett – fogalmazott ünnepi beszédében a diplomata. „A népzene, a néptánc és a népi kézművesség, az ősi mesterségek ápolása olyan fontos célkitűzés, amely jelentős mértékben hozzájárul a kárpátaljai magyarság kultúrájának megőrzéséhez, a hagyományok ápolásához” – hangsúlyozta Gyebnár István, így folytatva: „Minden tájegységnek megvan a maga sajátos, csak rá jellemző népművészeti hagyománya, amelyek követése a közösségek fontos összetartó ereje, kovásza. A hagyományokhoz kapcsolódó kulturális értékek ápolása és bemutatása teszi az egy területen élő embereket igazi közösséggé.” A konzul kiemelte továbbá, hogy a magyar kormány fontos célja, hogy segítse a magyar nemzeti azonosságtudat megerősítését, a magyarság kulturális és nyelvi értékeinek megőrzését, valamint támogassa a magyarság szülőföldjén való boldogulását. „A háború következményeinek enyhítésével egyidejűleg mindent megteszünk ezen nemzetpolitikai célok megvalósításáért, annak a lehetőségnek a biztosításáért, hogy a kárpátaljai magyar közösség minél nagyobb számban megmaradjon. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítását kiválóan szolgálja a Rezeda Folkműhelyben folyó munka” – adott hangot meggyőződésének a diplomata.
„Mi, kárpátaljai magyarok bizakodó lelkületű és hangulatú emberek vagyunk, hiszen a háború és a nehéz körülmények ellenére számos rendezvényt szervezünk megyeszerte” – emelte ki köszöntőjében Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, hozzátéve: ez arról tanúskodik, hogy az itt élő magyarság hisz a szebb jövőben, melynek egyik alappillére a békés együttélés. „Ahhoz, hogy igazán higgyünk a kárpátaljai magyarság megmaradásában, az kell, hogy gyermekeink megtanuljanak, elsajátítsanak és átéljenek mindent, ami úgy kezdődik, hogy népi vagy folk” – szögezte le Sin József, megköszönve a Rezeda Folkműhely vezetőinek kitartó munkáját.
Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója felszólalásában az összefogás fontosságát hangsúlyozta: „Az összefogás minden körülmény között elvárható emberi magatartás. De különösen elvárható, sőt szükséges hadiállapot idején, amikor minden az ellen dolgozik, hogy ez az összefogás ember és ember között megszülessen. Így igaz az összefogás szükségessége a kultúrát művelő intézmények és egyesületek között is. Mi beregszászi színházi alkotóként nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy más előadó-művészeti intézménnyel szoros kapcsolatot ápoljunk. Így van ez évek óta a Sodró Együttessel, a Kárpátalja Néptáncegyüttessel és már a Rezeda Folkműhellyel is” – mondta. A beregszászi színház történetében ez a fajta összefogás más előadó-művészeti ágazattal – akár néptáncot művelő közösségekkel – nem újkeletű. „Mindig örülünk, amikor más irányból érkezik előadóművész hozzánk, akivel együtt ünnepelhetünk, együtt méltathatjuk az előadó-művészetet. Ezen törekvésünket a jövőben sem szeretnénk feladni” – húzta alá a színházigazgató.
„A tanévzáró gálakoncert egyfajta ünnep is egyben, egy olyan ünnep ez, amelyen hálával tekintünk vissza az elmúlt hónapokra, hogy Isten segítségével befejeztük ezt a tanévet, s minden nehézség ellenére tudtunk dolgozni” – szólt a jelenlévőkhöz Várady Enikő, a Beregszászi Rezeda Folkműhely vezetője, aki mindenekelőtt köszönetet mondott a szülőknek az évről évre beléjük fektetett bizalomért, a támogatóknak – köztük Magyarország Kormányának –, hogy nem engedik el a kezüket, valamint a Folkműhelyben oktatóknak az áldozatos munkáért. „Nem volt könnyű évünk, de lassan, együtt túl leszünk rajta. Talán a nehézségekben egy biztos pont lehet nemzeti hagyományunk, hiszen aki ennek a forrásnak a vizét issza, annak nemcsak szíve vágyik vissza közösségéhez, de megtanulja az évek során elfogadni és tolerálni a mellette és vele élő más kultúrákat is. Kimondottan fontos ez számunkra, kisebbségi létben élők számára, hiszen sokszínű nemzeti kultúrák között élünk, s jelenleg egy olyan világban, ahol a toleranciára, egymás elfogadására, megértésére mindennél nagyobb szükség van” – fogalmazott Várady Enikő, majd Kodály Zoltán egy gondolatát idézte: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” A Rezeda Folkműhelyben immáron kilenc éve azon dolgoznak, hogy a magyar népművészet ne csak ismert, hanem beszélt nyelvvé váljon az ott tanuló diákok számára. Elmondható, hogy nagy utat jártak be az elmúlt kilenc évben, de a nehézségek ellenére is igyekeztek színvonalas oktatást nyújtani, élményt és közösséget teremteni.
Összegezve az elmúlt tanévet a folkműhely vezetője elmondta: az állandó alkalmak mellett sikeresen megtartották hagyományőrző rendezvényeiket is, köztük a közös szüretelést, farsangot, valamint a karácsonyi foglalkozásokat, ahol a népzene és néptánc mellett rendszerint kézműves-foglalkozásokkal és népmesékkel is várták a gyerekeket. Sosem maradnak el ezekről az alkalmakról az élőzenés táncházi foglalkozások sem. Több meghívásnak is eleget tettek, így a tanulók Magyarországon, Erdélyben, Felvidéken, valamint Kárpátalja több településén felléptek. A Rezeda Folkműhely növendékei kiemelkedő sikereket értek el Kárpát-medencei, országos és megyei szakmai versenyeken egyaránt, de emellett a kikapcsolódásra is volt idő, így számos táborban és tanulmányúton vettek részt. Beszédének végén Várady Enikő megjegyezte: a folkműhely egyfajta utánpótlás-nevelésként is szolgál a vidéken jelenleg működő egyetlen félhivatásos felnőtt táncegyüttesnek, a Kárpátalja Néptáncegyüttesnek.
A köszöntőket követően a Rezeda Folkműhely növendékei léptek színpadra, akik az Impressziók egy felvonásban című gálakoncertjükben mutatták be az elmúlt tanév megfeszített munkájának gyümölcsét, melyet odaadással, kitartással és lelkesedéssel tártak a nézők elé. A néptáncosok, cimbalmosok, citerások és népi vonós hangszeren játszó diákok közös műsorában a nagydobronyi, a szatmári, a galgamenti, a dél-alföldi, a bogyiszlói, a mezőföldi, a szilágysági, a zsibai, a bukovinai, a bodrogközi és a tövisháti tájegységek táncaival, valamint zenéivel kápráztatták el a közönséget.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány május 25-én tizedik alkalommal rendezte meg a „Szól a fülemüle!” Kárpátaljai Népzenei és Néptánc Tehetségkutatót. Az eseményt tíz éve indították el azzal a céllal, hogy a fiatalok megismerkedjenek a népzene és néptánc világával, és bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak a kárpátaljai műhelyek, művészeti iskolák és tanodák számára.
Az elmúlt tíz évben a „Szól a fülemüle!” verseny a viszontagságos idők ellenére sem maradt el, és egyre népesebbé vált. Az idei, jubileumi eseményre rekordmennyiségű, 86 produkció nevezett. A mostani alkalommal is nívós magyarországi zsűri értékelte a produkciókat, akiket a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja biztosított a rendezvény szakmai partnereként. A hangszeres zsűri tagjait voltak: Berta Alexandra, a Hagyományok Háza népzenei szakelőadója, Junior Príma díjas előadóművész, népzenetanár, a Hagyományok Háza Hálózat mentorprogramjának oktatója, a Pengetős Trió formáció tagja; Albert Sándor Szilárd hegedűművész, a Nyíregyházi Egyetem Népzene Tanszékének egyetemi tanársegédje, a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium hegedűtanára; Margetán Máté zenepedagógus, népi fúvós, népzenei tanszakvezető ‒ Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola, a Magyar Állami Népi Együttes tagja; Pál Lajos népzenész, zenetanár, karnagy, a 25 éve működő péterfalvai, nemzetközivé vált Ének-, Zene-, Néptánc- és Kézművestábor alapítója, szakmai vezetője, Ukrajna Érdemes Népművelője, a Magyar Kultúra Lovagja, Magyarország Érdemes Művésze, Artisjus és Európa-díjas muzsikus; Unger Balázs cimbalomművész, népzene-pedagógus, a Népművészet Ifjú Mestere, Fonogram díjas népzenész, a Cimbaliband zenekar alapítója, művészeti vezetője. A néptánc kategória zsűrijét alkották: Bistey Attila Örökös Aranysarkantyús táncos, a Népművészet Ifjú Mestere, néptáncpedagógus; ifj. Zsuráfszky Zoltán Örökös Aranysarkantyús, Junior Prima díjas néptáncos, Harangozó Gyula-díjas koreográfus és a Népművészet Ifjú Mestere díj tulajdonosa, továbbá a Magyar Állami Népi Együttes táncművésze és koreográfusa, a Százszorszép Táncegyüttes művészeti vezetője; Mikulics Ádám, a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium Táncművészeti Tagozatának pedagógusa, a Magyar Táncművészeti Egyetem Néptánc Tanszékének óraadó oktatója; Margetán-Gál Bettina táncművész, táncpedagógus, a Magyar Állami Népi Együttes táncosa, a Budapest XVII. kerületi Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola néptánctanára.
Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója köszöntőjében megjegyezte: „A népzene egy nemzet lelke, második anyanyelve, de szíve is, hiszen szívből és szívhez szól. A népzene és népdal együtt születik a néppel, és árnyékként követi azt történelme során, ezért ha meg akarunk ismerni egy nemzetet, akkor mindenekelőtt meg kell néznünk népi kultúráját, népi hagyományait.” Az igazgató beszámolt arról, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva idén rekordmennyiségű produkció és gyermek jelentkezett: 391 fiatal 86 produkcióját lehet majd megtekinteni.
Papp Ferenc ungvári magyar konzul ünnepi köszöntőjében elmondta: „Minden tájegységnek megvan a maga sajátos, csak rá jellemző hagyománya, amelynek követése a közösségek fontos összetartó ereje” – hívta fel a figyelmet a diplomata, aki szerint a hagyományok ápolása és továbbadása teszi az egy területen élő embereket igazi közösséggé. Mint mondta: „Nagyon fontos kinevelni a jövő generációját, akik hordozói és ismerői ennek a kultúrának, hiszen ők lesznek azok, akik majd továbbadják népi örökségünket.”
A jubileumi esemény megnyitóján Orosz Ildikó, a verseny ötletgazdája, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke hangsúlyozta: „Aki ismeri saját kultúráját, az a máséban is fel tudja ismerni az értéket. Különösen fontos ez azon a területen, ahol mi élünk. Sajnos mára már eltűnőben vannak hagyományaink: tollfosztók, fonók, lekvárfőzések. Ez az esemény alkalmat ad a találkozásra, az inspirációra a gyerekek számára, amivel készülhetnek egy éven át és elsajátíthatják magasabb színvonalon népi kultúránkat.”
Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátaljai Kirendeltségének vezetője visszaemlékezve a kezdetekre kiemelte: a határon túli területek közül Kárpátalján fejlődött az elmúlt évek közül a legdinamikusabban a népművészeti oktatás. Örömmel konstatálta, hogy ma már azok a pedagógusok is elhozzák tanítványaikat a versenyre, akik egykor maguk is versenyzők voltak. Szerinte a kárpátaljai emberek nap mint nap ‒ reagálva a kihívásokra ‒ megélik a csapatépítést, meg tudnak újulni, ebből adódóan is sikeres ez a program. Kiemelte, hogy a kezdetektől jó az együttműködés a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvánnyal, amit a rendezvény sikere is bizonyít. „Azt kívánom, hogy a »Fülemüle« még nagyon sok évig szóljon” – hangsúlyozta a kirendeltség vezető.
A köszöntéseket és a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány köszönő okleveleinek átadását követően megkezdődött a verseny párhuzamosan két helyszínen a Rákóczi-főiskolán. A jubileumi esemény színvonalát a Kárpátalja Néptáncegyüttes Utazás a Kárpát-medencében című előadása emelte.
A tehetségkutatóra az autentikus magyar népzene, néptánc bármely tájegységéhez kötődő produkcióval lehetett jelentkezni két korosztályban (6‒11 és 12‒17 éves), négy kategóriában: hangszeres szólista, hangszeregyüttesek, táncospárok/szóló táncos, néptáncegyüttesek. A zsűri értékelése alapján a következő eredmények születtek:
Hangszeres szólista 6‒11 éves korosztály
Kiemelt arany I. hely: Körözsi András
Kiemelt arany II. hely: Balogh Máté
Kiemelt arany III. hely: Fudella Csenge
Hangszeres szólista 12‒17 éves korosztály
Kiemelt arany I. hely: Jőrös Ádám
Kiemelt arany II. hely: Botos Diána
Kiemelt arany III. hely: Makó Jázmin
Hangszeregyüttes 6‒11 éves korosztály
Kiemelt arany I hely: Dobronyi Rózsák
Kiemelt arany II. hely: Kisgejőci Tulipán Tanoda citeraegyüttese
Kiemelt arany III. hely: Tücsök zenekar
Hangszeregyüttes 12‒17 éves korosztály
Kiemelt arany I. hely: Rezeda Band
Kiemelt arany II. hely: Mezővári Harmonikások
Kiemelt arany III. hely: Viski Banda
Táncos szólista/táncospár 6‒11 éves korosztály
Kiemelt arany I. hely: Ljahovics Vszevolod
Kiemelt arany II. hely: Tóth Noémi és Paszerbovics Emir
Kiemelt arany III. hely: Kossey Péter
Táncos szólista/táncospár 12‒17 éves korosztály
Kiemelt arany I. hely: Csizmadia Márk
Kiemelt arany II. hely: Pércsi Márton
Kiemelt arany III. hely: Jancsik Szilveszter és Móricz Viktória
Néptáncegyüttes 6‒11 éves korosztály
Kiemelt arany I. hely: Cseprente Néptáncegyüttes
Kiemelt arany II. hely: Ungvári Tulipán Néptánccsoport
Néptáncegyüttes 12‒17 éves korosztály
Kiemelt arany I. hely: Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes
Kiemelt arany II. hely: Viski Szivárvány táncegyüttes – nagy csoport
Kiemelt arany II. hely: Reménység Néptáncegyüttes
Kiemelt arany III. hely: Eszenyi Ritmus Néptáncegyüttes
Kiemelt arany III. hely: Napsugár Hagyományőrző Gyermekcsoport
Kiemelt arany III. hely: Téglási Orchidea Néptáncegyüttes
A rendezvény oklevél-, emléklap- és tallérátadóval zárult. A zsűri a népzene- és néptáncoktatókat is értékelte. Pedagógiai különdíjban részesült Mészár Katalin, Kurendás Szilvia, Becske Adrienn, Botos Boglárka, Várady Enikő és Orosz Péter. Valamennyi versenyző az általa bemutatott produkció alapján arany, ezüst és bronz minősítést szerzett.
Közel ezer résztvevővel rendezték meg a kelet-magyarországi Leveleken a 16. Krétakör Művészeti Versenyt. A néptáncosokat is felvonultató megmérettetésen több kárpátaljai csapat is részt vett. A szervezők célja az volt, hogy őrizzék és népszerűsítsék a magyar néphagyományokat, valamint a modern művészeti ágakat is bemutassák.
Május 4-én mintegy 140 gyerek részvételével ünnepelték a Táncház Napját a Nagydobronyi Magyar Házban.
A Hagyományok Háza az első táncház megrendezésének 52. évfordulóján ország- és világszerte ismét számos programmal várta mindazokat, akiket már magával ragadott a népzene és a néptánc sodró világa, és azokat is, akik csak most szeretnének belekóstolni a magyar kultúra ezen értékeibe. A Táncház Napja program ünnepléséhez csatlakozott a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja (HHHK) is, s a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetével együttműködve rendezték meg a közösségerősítő alkalmat ezúttal Nagydobronyban.
Az anyanyelv, a magyar kultúra és az elődeink által ránk hagyott hagyományok megőrzése és továbbadása a felnövekvő nemzedék számára rendkívül nagy jelentőséggel bír – emelte ki köszöntőjében Papp Ferenc ungvári magyar konzul. „A mai rendezvény célja a magyar néptáncnak és az ezzel együtt járó magyar népzenének mint nemzeti értékeknek a bemutatása és életben tartása. A mai esemény is azt bizonyítja, hogy fontosak a közösségi terek, fontos, hogy intézményesen lehet tanulni a magyar népi kultúrát” – szögezte le a magyar diplomata, hozzátéve: kiemelten lényeges egy olyan generáció kinevelése, amely életének a magyar népi kultúra, a hagyományok és a népi örökség őrzése szerves részét képezik. Felszólalásának végén Papp Ferenc köszönetet mondott azoknak a helyi intézményeknek, szervezeteknek és ezek vezetőinek, pedagógusainak, akik a nehézségek ellenére is nagy odaadással végzik felelősségteljes munkájukat, hiszen nekik köszönhetően zajlik vidékünkön a népzene- és néptáncoktatás, a magyar népművészeti értékek és a népi hagyományok átörökítése.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke köszönetét fejezte ki a rendezvény fő szervezőinek, akiknek ezúttal az Ung-vidékre esett a választásuk, amikor elhatározták, hogy ismét megszervezik a Táncház Napját Kárpátalján. „Mindannyiunk közös akaratából, közös hitéből épülhet fel a legszebb, ami megtörténhetett velünk most itt, az Ungvári járásban: a gyermekek magyar viseletben, ha akár stilizált viseletben is, de büszkén néptáncolnak, énekelnek népdalokat, és képviselik azt a kulturális értéket, amelyért mindannyian dolgozunk” – emelte ki. Balogh Lívia elmondta, hogy azok a közös kezdeményezések, amelyek a magyar kultúra átörökítésében, megmentésében és továbbéltetésében az elmúlt 15–20 évben megfogalmazódtak az ungvári járási közösségekben, mára látszódnak beérni. „Az, hogy ma ezt a magyar intézményt a népviseletbe öltözött gyerekek kacaja tölti meg, mindannyiunk számára visszacsatolás, hogy igenis érdemes munkálkodni” – konstatálta, megosztva személyes észrevételét: hosszú idő után először egy nap erejéig a jelenlévők talán visszakaphatták a járvány és a háború előtti élet hangulatát.
Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere köszönetet mondott a szervezőknek és a résztvevőknek azért, hogy ebben a bizonytalan helyzetben jókedvet és örömöt varázsoltak a község központjában található Magyar Házba. Ezzel a rendezvénnyel „erőt és hitet adunk az itt élőknek a kitartáshoz” – fűzte hozzá.
„A mai napon világszerte megmozdul az összmagyarság. A Táncház Napját minden év május első szombatján szervezik meg, igazodva az 1972. május 6-i időponthoz, amikor is az első táncházat tartották a budapesti Liszt Ferenc téri Könyvklubban” – idézte fel a közelmúltban Táncház Érmével kitüntetett Várady Enikő néptáncos, a Kárpátalja Néptáncegyüttes igazgatója. A HHHK kulturális szervezője elmondta, hogy immáron harmadik alkalommal szervezték meg Kárpátalján a Táncház Napját, mellyel csatlakoztak a Hagyományok Háza összmagyarságot megmozgató programjához. „Az elmúlt években Visken és Nagyberegen szerveztünk hasonló alkalmat, azonban a járvány és a háború miatt az utóbbi években ezeket nem sikerült megtartani. A Hagyományok Háza Hálózat különböző mentorprogramokat tart Kárpátalja-szerte, így az Ung-vidéken is, s nagyon örülünk, hogy ezekből a táncegyüttesekből közel 140 gyereket szólítottunk meg ma” – szögezte le.
Nagydobronyban a Táncház Napját viseletkiállítással, kárpátaljai táncházi zenészek és a Kárpátalja Néptáncegyüttes itthon maradt tagjainak kulturális műsorával, valamint élő zenés táncházzal méltatták.
A szebbnél szebb népi viseletekből álló kiállítás anyagát Tajti Erzsébet viseletkészítő, népi iparművész, a Hagyományok Háza ruhaipari szakoktatója mutatta be. A Nagynyárádi Kékfestő Műhelyben készült kékfestők felhasználásával varrt újragondolt, ma is hordható ruhák mellett a leírások és elmondások alapján készített fehér és fekete nagydobronyi öltözetek kaptak helyet, melyek mellett megtekinthető nagydobronyi menyasszonyi öltözet és menyasszonyi koszorú is, valamint három viski parasztpolgári viselet, illetve egy-egy ajaki, valamint nagypaládi viselettanulmány, melyek mind a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja szervezésében 2021-ben Visken megtartott viseletvarró képzésen elkészült munkák.
A részletes bemutatót követően a kárpátaljai táncházi zenészek – a Sodró népi együttes, a Csipkés zenekar és a Viski Fricskák egy része –, valamint a Kárpátalja Néptáncegyüttes Utazás a Kárpát-medencében című kulturális műsorát élvezhették az egybegyűltek. Az előadást Tövishátról, Szilágyságból hozott koreográfiával nyitották, zenekari számban átutaztak Rábaközre, majd egy egypáros szólótáncban visszajöttek Gömörre, ezután Tyukodról, Szatmárról hoztak egy koreográfiát, majd elutaztak Bukovinába, ahonnan szintén egy szólótáncot mutattak be, innen a zenekar Magyarbődre, a Felvidékre is elkalauzolta a közönséget, mely végül hazai, nagydobronyi táncokat láthatott.
A zenészek és táncosok vastapssal jutalmazott koncertjét követően a vendégek a helyi jellegzetes ételek világába kaptak betekintést. Az asztalról nem hiányozhatott a vasárnapi ebédek kötelező fogása, a töltött káposzta (tormalevélbe töltött kukoricadarás töltelékkel, friss káposztalevélbe töltött reszelt tarhonyás töltelékkel, valamint a hagyományos, sokak által ismert rizses, vagdalt húsos töltelékkel), a paprikás-tejfölös, zsírral és zöldhagymaszárral ízesített újkrumpli, az ecetes lé (a sertés belsőségéből készült savanykás, habart leves), valamint a desszert, a fekete torta (égetett cukor, olaj, liszt és dió felhasználásával készült nagydobronyi édesség).
A délután további részében táncházra invitálták a megjelenteket, akik először tövisháti, szilágysági tánccal ismerkedtek Torma István és Takács Dóra vezetésével, majd Orosz Péter és Várady Enikő a nagydobronyi táncok koreográfiáját mutatta be a fiatal táncosoknak. A két táncház között Balogh Marianna, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi ének szakos hallgatója nagydobronyi népdalokat tanított.
A színes program és a gyerekek visszajelzései alapján elmondható, vidékünk Kárpát-medence-szerte is kiemelkedő rendezvénnyel kapcsolódott a Táncház Napja ünnepléséhez.
A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja immáron harmadik alkalommal szervezte meg a kezdő néptánc pedagógusok módszertani képzését a kárpátaljai táncoktatók és a néptánc iránt érdeklődők számára. A program nagy népszerűségnek örvendett az előző időszakokban is, ami jól mutatja azt, hogy mennyire fontos a kárpátaljai magyar közösségnek a hagyományápolás. A szervezők célja, hogy a képzés segítségével enyhítsék a háború miatt kialakult káderhiányt vidékünk településein, valamint, hogy olyan tanárokat neveljenek ki, akik az autentikus kárpátaljai táncokat, mint például a dobronyit, is jól ismerik. A néptánctanár képzés is beleilleszkedik abba a rendszerbe, amit a Hagyományok Háza Hálózat kidolgozott. Ez által a táncon túl, népzenét, népi éneket valamint hagyományőrző kézműves oktatókat is palléroznak. A képzést ezúttal is a vidéken már jól ismert nyíregyházi Antal Dóra és Antal Roland néptánc pedagógusok, a Nyíregyházi Tánctanoda alapítói, művészeti vezetői, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja mentorprogramjának mentorai vezették, akik egyben a módszertani képzés tananyagának kidolgozói is. A képzés, mint halhattuk május 11- én zárul, ahol a sikeresen vizsgázók elismerő oklevélben részesülnek.
A Hagyományok Háza Kárpát-medencei hálózati munkájában Erdély kiemelt szerepet kapott. Színvonalas rendezvényekre, serény munkára emlékezik vissza Tóth János, az Intézmény hálózati és társadalmi kapcsolatokért felelős szakmai vezetője.
„Minden év végén általában úgy kezdjük a beszámolót: ’mozgalmas évet zártunk’, most sem teszünk másként: az elvégzett feladatok száma és minősége ez elmúlt évben is kiemelkedő volt. Annak ellenére summázhatjuk így, hogy a gazdasági helyzet nem mindig támogatta a teljes tevékenységi kört.
Erdély egy országnyi terület, tömbmagyarsága még mindig meghatározó a Kárpát-medencei magyarság életében. Emellett a szórvány is nagyon fontos számunkra. Jelentős programokkal támogattuk a szülőföldön maradást és az identitás megőrzését. Kiemelt partnerünk az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, testvérként tekintünk rájuk, szervezéseink jelentős részét az ő közreműködésükkel bonyolítottuk le. Különösen fontos az együttműködésünk nagyobb, országos jelentőségű programok megvalósításában. Itt térek ki a képzések, az oktatás, s azok akkreditációjának területére. Felhívom a figyelmet a Kárpát-medencei Kultúrpajta- és Tündérkert-hálózat programjaira, amik megvalósításában ugyancsak példás a közös munka.
Tevékenységünket segíti az Erdély területén működő tizenkét partner-szervezet: a régiókban helyismeretükkel tűnnek ki, s közreműködésük elengedhetetlen. Kiemelném közülük a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványt, Szatmárnémetiben a Borókagyökér Egyesületet, valamint Sepsiszentgyörgyön a Guzsalyas Alapítványt.
Számos programunkkal már hagyományt teremtettünk, itt térnék rá a táncháztalálkozókra, a nagyobb fesztiválon való jelenlétünkre, s a Mikházi szabadegyetemre, amit évek óta az Alapítvánnyal közösen valósítunk meg, s aminek hatása már túlmutat Erdély határain. A kisebb találkozók, konferenciák is jelentősek, hiszen a ’végvárakról’ hívjuk meg az egyesület vezetőket. Ezeken az összejöveteleken mind a gyakorlati kérdések, mind pedig az új irányvonal, és a támogatási formák is szóba kerülnek.
Az elért eredményeink ez évben is köteleznek minket: folytatjuk a hálózat építését, s törekszünk arra, hogy egy nagyobb eseményen való részvételünket a helyi szervezőkkel koordináljuk. Itt említhetem a nagyváradi Csillagocska Alapítványt: aktivitásuk a Fekete-Körös völgyében előremutató. A határon átnyúló együttműködésekre is külön figyelmet fordítunk, példaként a Bihari Népművészeti Egyesülettel való közös munkánkat hozhatom fel, őket a nagyszalontai Sinka István Kézműves Körrel kötöttük össze sikerrel.
A szervezéseket elkötelezett munkatársakkal valósíthatjuk meg: magam is legalább húsz alkalommal jutottam el rendezvényekre, tárgyaltam partnerekkel. A munka idén sem lesz kevesebb, de felkészültünk rá: hiszen küldetést teljesítünk.”
Megtartotta hagyományos karácsonyi félévzáró ünnepségét a Beregszászi Rezeda Folkműhely. Az eseményen idén is megható műsorral készült a folkműhely apraja-nagyja. A meghitt pillanatok mellett a felkészítő tanárok táncban és zenében hozták közelebb a karácsonyi ünnepkör üzenetét.
Az esemény elején Várady Enikő, a Beregszászi Rezeda Folkműhely igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, köszönetét fejezte ki a szülőknek és a magyar kormánynak, hogy segítik és támogatják munkájukat. Mint fogalmazott: „A mai estén szeretnék a hála szavával élni elsősorban a szülők felé, akik támogatása nélkül nem tudnánk végezni a munkánkat; másodszor hálásak lehetünk, hogy az idei év – a nehéz körülmények ellenére – valamelyest már könnyebb volt, hiszen volt áram és víz, így emberi körülmények között tudtunk újra dolgozni.” A folkműhely vezetője elmondta, hogy a gyerekek lázasan készültek a karácsonyi műsorra, hiszen van közöttük olyan diák is, aki most lép először közönség elé.
Gyebnár István, a Beregszászi Magyar Konzulátus ideiglenes ügyvivője köszöntőjében elmondta: a magyar kormány kiemelt figyelemmel tekint a Beregszászi Rezeda Folkműhelyben zajló munkára, és nagyra értékeli azt a szakmai tevékenységet, melyet az itt dolgozó oktatók fejtenek ki. Hiszen ők azért tesznek nap mint nap, hogy megszerettessék a magyar népi kultúrát a gyermekekkel.
Marosi István, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium vezetője házigazdaként megjegyezte, nagy örömmel tölti el intézményüket, hogy a Rezeda Folkműhely már nem első alkalommal hozta el félévzáró karácsonyi műsorát a kollégiumba. Mint fogalmazott: a görögkatolikus egyházi hagyományok alapvetően a népi énekekre, a népi hagyományokra épülnek, és a mi magyar kultúránk is nagyon közel áll ehhez. „Amikor Krisztus megszületésének ünnepére készülünk, akkor ez a mai délután is nagyon sokat segít abban, hogy elcsendesüljünk, és testünk-lelkünk felkészüljön a befogadásra.”
Az ünnepi köszöntéseket követően a folkműhely diákjainak megható műsora következett, melyben kicsik és nagyok varázsoltak meghitt pillanatokat. A műsor során a Bimbócska csoport mezőföldi ugrós táncokat és kántáló énekeket adott elő, míg a nagycsoport nagydobronyi táncokkal lépett fel, majd a jól ismert Diótörő mesevilágát a bukovinai székelység táncaival elegyítve keltették életre. A zenész és énekes szekció vonósai, cimbalmosai és citerásai a Kárpát-medencére jellemző különböző kántáló énekeket mutatott be.
A diákok felkészülését a táncban Orosz Péter és Várady Enikő, míg a vonós hangszereken Vámosi Csaba, cimbalmon Kurendás Szilvia, citerán és népi énekekben Simon Sarolta segítette. A program során a koreográfia zenei kíséretét a Sodró zenekar szolgáltatta kiegészülve a folkműhely ügyes kis prímáspalántáival.
A rendezvény végén a diákok közös kántáló énekkel is készültek, majd előadták Ady Endre Kis, karácsonyi ének című versének megzenésített változatát is. Ezt követően a gyermekek kisebb ajándékcsomagban is részesültek a Jézuskának és Varga Sándor FIFA-menedzsernek köszönhetően.
A program támogatója a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. voltak.
Közel 350 gyermek táncolt és zenélt a kilencedik alkalommal megrendezett „Szól a fülemüle!” ‒Kárpátaljai Népzenei, Néptánc Tehetségkutató alkalmával. Az eseményre szerte a megyéből érkeztek versenyzők, számos kárpátaljai folkműhely, tanoda, művészeti iskola, néptáncegyüttes képviseltette magát.
A korábbi évektől eltérően az idén egyfordulós versenyre 71 produkció érkezett. A szervező „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány ebből adódóan az eseménynek helyet adó II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületének két külön szintjén bonyolította le a rendezvényt. Míg az átriumban a táncos lábú ifjak mérték össze tudásukat, addig az Esztergom teremben a népzenét szerető muzsikus palánták mutatták be tehetségüket a különböző népi hangszereket megszólaltatva.
A versenyre a 6 és 17 év közötti korosztály jelentkezését várták hangszeres szólista, hangszeregyüttes, táncos szólista és táncospár, valamint néptáncegyüttes kategóriában. A tehetségkutatón induló versenyzőket idén is neves anyaországi zsűri pontozta a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja jóvoltából. Hangszeres szólisták és hangszeregyüttesek kategória zsűritagjai voltak: Albert Sándor Szilárd, hegedűművész, a Nyíregyházi Egyetem Népzene Tanszékének egyetemi tanársegédje, a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium hegedűtanára; Berta Alexandra, a Hagyományok Háza népzenei szakelőadója, Junior Príma díjas előadóművész, népzenetanár, a Hagyományok Háza Hálózat mentorprogramjának oktatója, a Pengetős Trió formáció tagja; Pál Lajos népzenész, zenetanár, karnagy, a kárpátaljai magyar népzene-, néptáncoktatás elindítója, a 25 éve működő, ma már nemzetközivé vált Tiszapéterfalvai Népzene-, Néptánc- és Kézművestábor alapítója, Ukrajna Érdemes Népművelője, Magyarország Érdemes Művésze; Unger Balázs, cimbalomművész, népzenepedagógus, a Cimbaliband alapítója, vezetője.
Táncospárok és néptáncegyüttesek kategória zsűritagjai: Bistey Attila, Örökös Aranysarkantyús táncos, a Népművészet Ifjú Mestere, néptáncpedagógus; Papp Judit okleveles néptánctanár, a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium Táncművészeti Tagozatának néptáncoktatója, Örökös Aranygyöngyös Táncos; Tiszai Zsuzsanna táncpedagógus, koreográfus, a Debreceni Hajdú Táncegyüttes vezetője, az Örökség Népművészeti Egyesület észak-alföldi régiójának elnöke. A hálózat jóvoltából a magyarországi Flaskba Banda, valamint a BorzsaVári népi zenekar élőzenei kíséretét is igénybe vehették a versenyzők produkcióik során.
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivő konzulja köszöntőjében hangsúlyozta a népzene, a néptánc, a népi mesterségek ápolása és gyakorlása olyan fontos célkitűzés, amely jelentős mértékben hozzájárul a kárpátaljai magyarság kultúrájának megőrzéséhez, a hagyományok ápolásához. Minden tájegységnek megvan a maga sajátos hagyománya, amelyek követése a közösségek fontos összetartó ereje, kovásza. A magyar kormány fontos célja, hogy segítse a magyar nemzet és a magyarság kulturális, nyelvi értékeinek megőrzését, valamint támogassa szülőföldön való boldogulásának megmaradását. „A háború következményeinek enyhítésével egyidejűleg mindent megteszünk ezen nemzetpolitikai célok megvalósításáért, annak a lehetőségnek a biztosításáért, hogy a kárpátaljai magyar közösség minél nagyobb számban megmaradjon anyanyelvükön való oktatáshoz, nyelvhasználathoz fűződő jogaik minél szélesebb körben érvényesüljenek”‒ jegyezte meg a konzul.
Az ünnepélyes megnyitó alkalmával Orosz Ildikó, a verseny ötletgazdája, a Rákóczi-főiskola elnöke Füzesi Magda nagyberegi költőnő gondolatait idézve megjegyezte: „Bár a földet nem kaptuk mind vissza, de a kultúrát nem lehetett elvenni tőlünk. A mai rendezvénynek is az a feladata, hogy ezt a kultúrát megőrizzük és továbbadjuk, hogy száz év múlva is virágozzon ezen a vidéken a magyar kultúra. […] Azt kívánom, hogy minél mélyebben ismerjétek meg saját kultúrátokat, ezáltal tiszteljétek másokét is, s Kárpátalja a béke szigetének maradjon meg.”
Pál Lajos a zsűri nevében köszöntve a versenyzőket, s megjegyezte: „Közel harminc évvel ezelőtt kezdtük el együtt Orosz Ildikóval a kárpátaljai népzeneoktatást. Hálás köszönet a pedagógusoknak és szülőknek, hogy a nehézségek ellenére is ennyi gyermek ma megjelent ezen az eseményen.”
Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátaljai kirendeltségének vezetője köszöntőjében kiemelte: „A népművelő közösségeinkre nagy szükség van a jelenlegi nehéz időszakban. Az elmúlt három hétben a kárpátaljai művészek mind a Hagyományok Házában, mind a Nemzeti Színházban hatalmas művészeti produkciókat mutattak be, amire méltán lehetünk büszkék.” A hálózat vezetője köszönetét fejezte ki a magyarországi mentoroknak, zsűritagoknak, akik szeretettel jönnek és segítenek a helyi közösségeknek.
A köszöntőgondolatokat követően megkezdődött a verseny, amelyen a táncos és zenész palánták bemutatták népi kultúránk színes örökségét.
A zsűri értékelése alapján a tehetségkutató eredménye a következő lett kategóriánként:
Hangszeres szólista: I. hely: Jőrös Ádám ‒ Viski Folkműhely, II. hely: Seres Cintia ‒ Nevetlenfalui Művészeti Iskola, III. hely: Tudósi Patrik ‒ Viski Folkműhely.
Hangszeregyüttesek (6‒11 éves korosztály): I. hely: Dobronyi Rózsák ‒ Dobronyi Tulipán Tanoda, II. hely: Tücsök Zenekar ‒ Verbőci Tulipán Tanoda, III. hely: a Kisgejőci Tulipán Tanoda Citeraegyüttese.
Hangszeregyüttesek (12‒17éves korosztály): I. hely: Körözsi Band ‒ Beregszászi Rezeda Folkműhely, II. hely: Bukovinai Csapat ‒ Viski Folkműhely, III. hely: Viski Harmonikások ‒ Viski Folkműhely.
Táncos szólista és táncospár: I. hely: Pércsi Márton és Nagy Eszter ‒ Beregszászi Rezeda Folkműhely, II. hely: Csizmadia Márk ‒ Ungvári Csüllő Néptáncegyüttes, III. hely: Kocsányi Dániel ‒ Ungvári Csüllő Néptáncegyüttes.
Néptáncegyüttesek (6‒11 éves korosztály): I. hely: Cseprente Néptáncegyüttes ‒ Ungvár, II. hely: Viski Szivárvány Táncegyüttes Kis Csoportja ‒ Viski Folkműhely, III. hely: Tiszapéterfalvai Tulipán Néptáncegyüttes Kis Csoportja.
Néptáncegyüttesek (12‒17 éves korosztály): I. hely: Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes, II. hely: Kék Viola Néptáncegyüttes ‒ Mezőgecse, III. hely: Eszenyi Ritmus Néptáncegyüttes
A győztes produkciók az alábbi különdíjakban részesültek:
Bistey Attila zsűritag felajánlása 4 x 5000 forint: Pércsi Márton és Nagy Eszter számára, a nagydobronyi táncok hiteles és stílusos előadásáért; Cseprente Néptáncegyüttes részére, a nyírségi gyermekjátékok élményszerű és lelkes előadásáért; Botos Diána számára, a mezőföldi dallamokért; Kalotaszegi csapata részére a kalotaszegi muzsikáért.
Unger Balázs zsűritag felajánlása: fellépési lehetőség 4 cimbalmos számára a felkészítő tanárokkal együtt 2024. január 13-án a Galgamenti Népzenészek Újévi Koncertjén (ingyenes utazás, szállás, étkezés): Mester Mirjám, Pupcsik István ‒ felkészítő tanár Kurindás Szilvia; Rozsi Sándor és Botos Diána ‒ felkészítő tanár Becske Adrienn.
Tiszai Zsuzsanna zsűritag felajánlása 2 x 5000 forint előadói különdíj: Bereczky Tamás és Komáromi Levente részére. Az Örökség Nemzeti Gyermek és Népművészeti Egyesület díja 2 x 30 000 forint a Cseprente Néptáncegyüttes részére a nyírségi gyermekjátékok élményszerű és hiteles előadásáért; Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes részére a Szilágysági regrutabál c. koreográfia kimagasló előadásáért.
A Debreceni Hajdú Táncegyüttes felajánlása Tiszai Zsuzsanna jóvoltából 3 x 15 000 forint pedagógiai különdíj Botos Boglárka, Várady Enikő és Orosz Péter pedagógusok számára. A kategóriák első helyezést elért produkciói ötezer hrivnya pénzjutalomban részesültek a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány által, valamint a BorzsaVári népi zenekar felajánlásából Keresem az Álmot c. CD-jutalomban.
