A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány („GENIUS” JA) immár hetedik alkalommal szervezett tudományos vitadélutánt május 16-án. A fórumnak a főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának központi olvasóterme adott otthont.
A „GENIUS” JA az Ukrán Tudomány Napjához igazodva évről évre megszervezi a Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferenciát (KTDK), amelynek előestéjén tartják meg a tudományos vitadélutánt.
A rendezvényen megjelenteket a szervezők nevében Váradi Natália, a „GENIUS” JA igazgatója köszöntötte. Kiemelte, hogy „a vitadélutánok alkalmat adnak arra, hogy figyelmet szenteljünk történelmi nagyjainknak, gyökereinknek, hagyományainknak, nemzettudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző, minket megerősítő szellemi értékeinket, kutatási eredményeinket, tehetséggondozó programjainkat”. A tudományos vitadélután célja, hogy minél szélesebb ismeretekkel rendelkezzenek a kárpátaljai felsőoktatásban tanuló hallgatók, hiszen fontos, hogy rálátásuk legyen a világban zajló folyamatokra, problémákra, kihívásokra, lehetőségekre, kutatási szakterületekre és hogy találkozzanak elismert neves szakemberekkel – tette hozzá.
A vitadélután témája minden évben igazodik az adott év jeles évfordulóihoz. Idén Váradi-Sternberg János tanár, tudós, helytörténész születésének 100. évfordulójáról, a málenkij robot 80. évfordulójáról, valamint az 1999-ben a főiskola bázisán létrehozott Limes Társadalomkutató Intézet 25. évfordulójáról emlékeznek meg.
„A tudomány az a közös szál, amely az emberiség előtt álló legkomolyabb kihívások, köztük az éghajlatváltozás, a gazdasági egyenlőtlenség, a korosodó népesség, a migráció, a fiatalok munkanélkülisége, vagy az energia- és élelmiszer-biztonság megoldásában a politikai színtér szereplői számára kapaszkodót jelent” – szögezte le Trieb Gergely beregszászi magyar konzul, hozzátéve: „Az egyetemes tudáskészletben meghatározó arányt képvisel a magyar elme produktuma. A XX. századot a magyarok készítették elő Budapesten – hangzott a szállóige a múlt században. Hiszen meghatározó számítástechnikai, atom-, űrkutatási és gyógyszerészeti találmányok is köthetők a magyar lángelmékhez” – húzta alá a diplomata, reflektálva többek között Neumann Jánosra, az első számítógép megalkotójára, Bíró Lászlóra, a golyóstoll feltalálójára, Rubik Ernőre, a hatszínű bűvös kocka megálmodójára, Szent-Györgyi Albertre, a C-vitamin felfedezőjére, Semmelweis Ignácra, a gyermekágyi láz okának felfedezőjére. Amit ők alkottak, az magyar „termék” is: tükrözi a sajátosan magyar gondolkodást, a világnézetet, a ránk, magyarokra jellemző kreativitást, állhatatosságot – tette hozzá Trieb Gergely, folytatva: „A magyar tudós különleges bölcsőbe születik. Örökül kapja az egyedülálló magyar nyelvet, az abból adódó egyedi gondolkodásmódot, a magyar észjárást, inspirálja őt a gazdag magyar kultúra és a csodálatos Kárpát-medencei környezet. A mostani nehéz időkben életünknek számtalan területét kell újragondolni. Ebben segíthet nekünk a tudomány világa és annak eszköztára: fogódzót ad az útkeresésben, irányt mutat az új utak felfedezésében.”
Köszöntőjében Kozma Tamás, a Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programjának professor emeritusa a társadalmi innováció fontosságát hangsúlyozta, hiszen – mint fogalmazott – a társadalomból, a résztvevőktől származó kezdeményezések adják a legnagyobb inspirációt. „Ugyanis ez egy olyan közösség, amelynek tagjai egymástól tanulhatnak. Egy tudományos közösséget formálva a saját társadalmunkat formáljuk, s a tudományos közösség formálása pedig nem megy tudomány nélkül, ezért közösen kell dolgozni a projekteken ahhoz, hogy a közösség – melynek tagjai vagyunk – eszmét tudjon cserélni” – mondta.
„Ma a KTDK felvezető napja van. A KTDK egy regionális elődöntője az Országos Tudományos Diákköri Konferenciának, amely olyan mozgalom, ahol a kutatás és a tehetséggondozás szorosan összekapcsolódik” – konstatálta Csernicskó István, a II. RF KMF rektora, aki örömét fejezte ki, amiért vidékünkön sokan kapcsolódnak ehhez a „mozgalomhoz”.
Az alkalom szüli nemcsak a tolvajt, de a tudóst, a tehetséges művészt, az olimpiai bajnokot is, tehát azt a lehetőséget, hogy a tehetségét mindenki az érdeklődésének megfelelően tudja kibontakoztatni – fogalmazott köszöntőjében Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke. Ezért a fiatalok számára meg kell teremteni a megfelelő alkalmat a bemutatkozásra, ahol a szakemberek észreveszik a tehetségüket, majd lehetőséget kell biztosítani a tehetségük kibontakoztatásához – szögezte le, hozzátéve: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és alintézményei ezt a célt szolgálják.
A köszöntőket követően kárpátaljai és Magyarországról érkezett elismert kutatók és szakemberek tartottak rendkívül tartalmas előadásokat. A hallgatóságot nagyrészt a Zrínyi Ilona Kárpátaljai Magyar Szakkollégium és a Kölcsey Ferenc Szakkollégium ösztöndíjasai, a XVIII. Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferencia résztvevői, valamint az intézmény hallgatói, fiatal kutatók alkották.
Május 10-én második alkalommal tartottak nyílt napot a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A rendezvény célja, hogy az érdeklődők betekintést nyerhessenek a felsőoktatási intézmény és a hozzá tartozó egységek életébe, valamint tájékoztatást kapjanak a 2024. évi felsőoktatási felvételi eljárásról.
A hallgatóknak lehetőségük nyílt megismerkedni a főiskola mindennapjaival és tájékozódhattak a karok munkájáról, megismerkedtek a tanszékek oktatási programjaival, pedagógusaival.
Tóth Attila, a Felvételi Bizottság titkára bemutatta a jelenlévőknek a karok képviselőit és ismertette a rendezvény programját, ezt követően tájékoztatta a résztvevőket a 2024-es felvételi szabályokról.
Minden tanszék felkészült a leendő hallgatókkal való találkozásra, és érdekes programokkal várták a végzősöket. A nyílt napon először vettek részt óvodások is, a szervezők szerint nem lehet elég korán elkezdeni a felsőoktatási intézmény látogatását: kézműves foglalkozással, interaktív játékokkal, népi foglalkozásokkal és mesesarokkal készültek számukra.
József Attila születésnapján a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet ismét meghirdette a Vers a tér(b)en névre keresztelt villámcsődületet, angolosan flash mobot. A magyar költészet napján több mint félezer fiatal szavalta együtt Váci Mihály Még nem elég című versét Beregszászban, a Rákóczi-főiskola átriumában.
A szervezők nevében Molnár Krisztina köszöntötte a megjelenteket, a háború miatt Beregszász főteréről a főiskola belső terébe kényszerült rendezvényük kapcsán elmondta, hogy Kárpátalja legkülönbözőbb részeiről, 25 magyar iskolából, több mint 500 diák és kísérőik jelentek meg az eseményen, hogy április 11-én, pontban 11 óra 11 perctől közösen szavaljanak. A PCS civil szervezet 2015-ben indította el versmondó flash mobját, azzal a céllal, hogy az adott évben jubiláló magyar kötő egy versét közösen szavalják el. 2024-ben, tizedik alkalommal, a száz éve született Váci Mihály Még nem elég című költeményét emelték ki a remekművek sorából.
„A költészet egy olyan híd, amely összeköti a múltat a jelenünkkel és megvilágítja az utat a jövő felé. A szavak ereje által képesek vagyunk átérezni a mások által megélt érzéseket és tapasztalatokat. Kívánom, hogy legyen a költészet mindig része életünknek és inspiráljon bennünket a szépség, az emberség és az álmok felé vezető úton. Kellemes rímelést kívánok mindenkinek” – fogalmazott köszöntő beszédében Jusztin Miklós beregszászi magyar konzul.
Orosz Ildikó, a PCS és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke emlékeztette a fiatalokat arra, hogy számunkra, kárpátaljai magyarok számára a magyar költészet napja több mint egy versünnep. „A kommunizmus idején, amikor a Szovjetunióhoz tartozott ez a terület, a nemzeti és vallási ünnepeinket nem volt szabad ünnepelni. Egy volt, amit lehetett ünnepelni, a költészet napját. Ekkor fogalmazhattunk meg minden olyan magyar nemzeti és vallási gondolatot, amelyre máskor nem volt módunk” – idézte fel az elnök asszony, hogy miért is volt annyira fontos Kárpátalján április 11., a magyar költészet napja, és miért annyira fontos ez az ünnep számunkra ma is.
Váci Mihály Még nem elég című költeményét először Orbán Viktória, a Rákóczi-főiskola filológus hallgatója, a PCS munkatársa szavalta el, majd vele együtt minden jelenlévő együtt mondta a jól ismert verssorokat.
A közös versmondást követően a résztvevők számára kihelyezett Váci Mihály portré körüli, fehér papíron hagyhatták a jelenlévők a kézjegyüket, emlékként.
A villámcsődület végén az X-Faktor tehetségkutató műsorból ismert Beretka Ádám énekelt általa megzenésített Radnóti-, Petőfi- és József Attila-verseket, valamint saját szerzeményeit.
A programja végén a fiatalokkal hosszasan fényképezkedő, szelfiző Beretka Ádám tudósítónknak elmondta, hogy először lépett fel megzenésített verseket felvonultató előadással, inkább klubkoncertekre, fesztiválokra szokták hívni. Saját dalai mellett eddig csak egy verset zenésített meg, Petőfi Sándor Szeptember végén című versét, amivel tavaly nyert a Petőfi Felhő pályázaton. A többi énekelt vers mind a mostani, beregszászi fellépésre készült. Ádám elárulta: „Most úgy néz ki, hogy több versmegzenésítést is fogok készíteni, mert tetszik ez az irány. Egyébként saját dalokkal foglalkozok. Nagyon örülök az itt, Beregszászban megtapasztalt szeretetteljes fogadtatásnak. Örömmel jöttem Beregszászba, mert úgy gondolom, hogy a szeretet, a mély szövegek, gondolatok nagyon fontosak a mai világban, pláne egy háborús országban.”
A villámcsődületet követően a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszéke is szervezett az átriumban egy költészetnapi megemlékezést. Csordás László, a Magyar Tanszéki Csoport oktatója Weöres Sándort idézve elmondta, hogy 10‒12 éves korunkig mindannyian költők vagyunk, a legtöbb ember ekkorra veszíti el költői vénáját. Azok, akik nem hajlandók elveszíteni, közülük kerülnek ki később a költők és az értő versolvasók. Az ezt követő, a tanszék által összeállított zenés verses montázs az élet és a felnőtt lét fontos dolgait igyekezett megragadni Reményik Sándor, Juhász Gyula, József Attila és más ismert költőink versei alapján.
Az esemény végén sor került a Filológia Tanszék és a Hallgatói Önkormányzat által meghirdetett versíróverseny eredményhirdetésére. A zsűri döntése értelmében 1.Vári Vivien Csendre várva, 2. Radvánszky Ágoston Jobbá leszel, 3. Fancsik Eszter Kárpátok ábc-je című versét sorolták az első három helyre, a díjazott fiatal költők el is szavalták versüket.
A Rákóczi-főiskola a Tulipán Tanoda – Magyar Népművészeti Iskola közreműködésével húsvéti foglalkozást tartott a főiskola átriumában, melynek célja, hogy a hallgatók és a gyakorló óvodapedagógusok közösen vegyenek részt a játék hagyományok megélésében a kézműves foglalkozáson. A népi játékok között vannak olyanok, amelyek az egész Kárpát-medencében ismertek, viszont vannak kárpátaljai kuriózumok is, amelyeket meg kell őrizni. Ilyenek a dobronyi játékok is, amelyeket közösen elevenítettek fel. A foglalkozáson csaknem 100 fiatal vett részt.
A Rákóczi Napok rendezvénysorozat keretén belül adták át a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Felnőttképzési Központja által lebonyolított nyelvtanfolyamok végzőseinek a képzés sikeres teljesítését igazoló tanúsítványokat március 25-én.
Az átadóünnepség résztvevőit elsőként Váradi Natália, a II. RF KMF Felnőttképzési Központjának vezetője köszöntötte. Manapság már elengedhetetlen az idegen nyelvek elsajátítása a mobilitás és a kultúrákon átívelő kapcsolatok megteremtéséhez, valamint a kölcsönös megértés elősegítéséhez. Legalább egy idegen nyelv ismeretét napjainkban nem csupán a diploma követeli meg, hanem már egyfajta létszükségletté vált – fogalmazott.
Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke és Csernicskó István, az intézmény rektora köszöntötte a jelenlévőket, gratulált az elért eredményekhez és további sikereket kívánt számukra.
A II. RF KMF Felnőttképzési Központja szervezésében a 2023–2024-es tanévben is zajlottak nyelvtanfolyamok. Az angol, magyar, ukrán, valamint német alap- és középszintű nyelvi képzések 2023. október 7. és 2024. február 29. között valósultak meg, melyekre előzetesen 175 fő jelezte részvételi szándékát. A foglalkozások 8 kis létszámú csoportban zajlottak, 7 szakképzett tanár bevonásával. A megfelelő módszerek kiválasztása fontos szerepet játszik az idegennyelv-oktatás tekintetében, ezért a szakemberek a legoptimálisabb módon határozták meg azokat a diákok már meglévő nyelvismeretéhez igazodva.
A sikeres szóbeli és írásbeli vizsgákat követően 67-en kapták kézhez a kétnyelvű, ukrán–magyar tanúsítványt: angol nyelvből 26-an, német nyelvből 4-en, ukrán nyelvből 22-en, míg magyar nyelvből 15-en. Számukra Váradi Natália, Orosz Ildikó és Csernicskó István adták át a képzések elvégzését igazoló dokumentumot.
A főiskola 2016 óta együttműködésben áll a Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Központ, ECL Nyelvvizsga Központjával. Az intézmények megállapodásának értelmében így már Beregszászban is lehetőség nyílt nemzetközi nyelvvizsga-bizonyítványok megszerzésére. A rendezvény végén 3-an vették át a középfokú, B2 szintű angol nyelvtudást igazoló nemzetközi nyelvvizsga-bizonyítványukat.
A Vérke-parti városban a főiskola épületében gyülekeztek az 1848–49-es magyar forradalomról megemlékező magyarok, ahol az eseményeket felidéző, azok üzenetét tolmácsoló beszédek elhangzását követően kivonultak a főtérre, és megkoszorúzták Kossuth Lajos emléktábláját a felsőoktatási intézmény külső falán, majd Petőfi Sándor emléktábláját az egykori Arany Oroszlán Szálló falán, végül Petőfi szobrához vonultak. A szobor koszorúzásával és a Himnusz eléneklésével ért véget a megemlékezés.
A Rákóczi-főiskola átriumában nagy tömeg gyűlt össze és énekelte közösen nemzeti imánkat. Azt követően Molnár Biankának, a főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete 3. évfolyamos, számvitel és adóügy szakos hallgatójának a nemzeti ünneppel kapcsolatos szónoklatát hallhattuk.
„Immár 176 év választ el bennünket 1848 hőseitől, de a szabadságvágy, függetlenség, bátorság és a hazaszeretet eszméje, az eszmék melletti határozott kiállás semmit sem változott. Tudjuk, hogy a magyar nép sorsának alakításában mindenekelőtt magunkra számíthatunk. Nem várhatjuk másoktól gondjaink megoldását” – kezdte ünnepi beszédét dr. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője, aki felolvasta Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének a külhoni magyarokhoz címzett ünnepi köszöntőlevelét.
Molnár Ferenc, a Kölcsey Ferenc Szakkollégium vezetője, a Rákóczi-főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének oktatója ismertette az 1848-as forradalom pesti eseményeit, valamit az akkori nemzetközi helyzetet. Kitért az 1848-as események helyi fogadtatására is: „Az országgyűlésben zajló vitákban, az új törvények meghozatalában a négy vármegye (Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros) követei is részt vettek. A hírek – néhány napos késéssel ugyan – ide is eljutottak és felbolygatták a helyi közéletet. Az áprilisi törvények alapjaiban változtatták meg az addigi feudális berendezkedést. Az országos események kicsiben itt is lezajlottak. Megtörténtek a megyei, illetve országgyűlési választások, összeírták a nemzetőrségre alkalmasakat. A kortárs Lehoczky Tivadartól tudjuk, hogy Munkács polgárai már március 18-án olvasták a Nemzeti dal szövegét, és ezen a napon a városban megjelentek azok a falragaszok is, melyek a pesti forradalomról tudósítottak. Bereg vármegyében megalakultak az első nemzetőregységek, kezdetben Munkácson, Tarpán, Beregszászban, Nagyberegen és Mezőváriban” – tudhattuk meg Molnár Ferenctől. Beregszász akkori helyzetét jellemezve elmondta: „Az 1848-as forradalom előestéjén Beregszász megyeszékhely és járási központ egyben, lakossága 3 463 fő. A Bereg vármegyei vezetés a reformkor késői szakaszában elköteleződött a reformtörekvések mellett, és támogatta az ellenzéki politikát. Ezért nem meglepő, hogy az 1848. márciusi pesti eseményeket Beregszászban is kitörő örömmel fogadták. Március 20-án a városban megyei gyűlést hívtak össze, ahol kijelentették: »Bereg megye meggyőződött arról, hogy az átalakulás nehéz munkáját be kell végezni.«” A forradalomról elsőként 1849. március 15-én emlékeztek meg a városban.
Ferku Szilveszter, a Rákóczi-főiskolai Filológiai Tanszékének munkatársa gitáron eljátszotta és elénekelte a Nemzeti dalt, majd minden jelenlévő kivonult Beregszász főterére, ahol elsőként megkoszorúzták a főiskola homlokzatán Kossuth Lajos emléktábláját és elénekelték a Kossuth-nótát. Az ünneplők tovább mentek az egykori Arany Oroszlán Szállóhoz, melynek falán az Ortutay Zsuzsa és Horváth Anna által készített Petőfi-emléktáblánál is elhelyezték koszorúikat. A beregszászi megemlékezés a Petőfi-szobor megkoszorúzásával és a Himnusz eléneklésével ért véget, délután pedig a KMKSZ szervezésében a főiskola átriumában közel háromszázan nézték meg Rákay Philip Most vagy soha! című filmjét.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) diákjai személyesen is megismerhették Horvátország kijevi nagykövet asszonyát. Anica Djamić a főiskolán Horvátország harmincéves függetlenségi törekvéseiről, valamint a délszláv háborúról tartott előadást.
A Rákóczi-főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének szervezésében létrejött rendhagyó előadáson az intézmény nemzetközi kapcsolatok, társadalmi kommunikáció és regionális tanulmányok szak hallgatói vettek részt. A program elején Maruszinec Marianna, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék docense köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követően a horvát nagykövet asszony előadása következett. Anica Djamić kérdésünkre elmondta: „Elsősorban országunk függetlenségéről beszéltem, azokról az eseményekről, amelyek miatt mi sem kerülhettük el a háborút a kilencvenes években. Ebből a szemszögből sok hasonlóságot látunk Ukrajna és Horvátország között. Azokat a nemzetközi viszonyokat mutattam be, amelyek országomat is belekényszerítették egy háborúba, majd a háború végét követő eseményekbe.” Mint fogalmazott, ez egy üzenet akart lenni ukrán barátainknak, vagy egy példa, hogy mi lehet az ő küzdelmüknek is a vége. A nagykövet asszony azt is elmondta, hogy 2019 óta tölti be a nagyköveti posztot Kijevben, így pontosan ismeri a háború előtti és az azóta kialakult viszonyokat. „A háború előtt úgy véltem, hogy nem találják saját magukat, és önbizalom hiányban szenvednek az ukránok, a háború miatti kiállásuk viszont példaértékű, az az önbizalom, amellyel kiállnak függetlenségükért, az teljes mértékben megerősítette önazonosságukat” ‒ fogalmazott a nagykövet.
Csatáry György, a II. RF KMF Történelem- és Társadalomtudományi tanszék vezetője az előadást követően megjegyezte: „Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a nagykövet asszony ellátogatott a főiskolánkra. Egy évvel ezelőtt indítottunk a főiskolán nemzetközi kapcsolatok szakot, ezért sokat jelent egy diplomata személyes látogatása. Anica Djamić előadásában beszámol azokról a nemzetközi kapcsolatokról, melyek kulturális és gazdasági szempontból nagyon fontosak egy ország életében. Diákjaink számára kiemelt szempont, hogy megismerjék a diplomácia világát, s szeretnénk, ha a gyakorlatukat a konzulátusokon töltenék majd el. Mi pedig azon dolgozunk, hogy minél több diplomata látogasson el hozzánk.”
Az előadás végén a diákok személyesen is feltehették kérdéseiket a nagykövet asszonynak.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatás és pedagógiai tudományok, valamint számvitel és adóügy szakos hallgatói ünnepélyes keretek között vehették át a sikeres államvizsgák és az akkreditáció után mesterszakos diplomáikat.
Az ünnepségnek a Perényi Kultúrkúria adott otthont. Az eseményen Csernicskó István, a főiskola rektora köszöntötte a hallgatókat. Több szempontból is történelmi eseménynek nevezte a diplomaátadó ünnepséget. Mint fogalmazott, most első ízben került sor arra, hogy keresztfélévben végzett hallgatók a tavasz első napján vehették kézbe okleveleiket. Két új mesterképzési program első végzőseit köszönthették. Hiszen eddig ezeken a szakokon még nem adhattak ki okleveleket, mivel teljesen új, 2022-ben indult képzések voltak. De a helyszín is rendhagyó volt, hiszen a 300 éves Perényi-kúria első alkalommal adott otthont a főiskola diplomaátadó ünnepségének, ahol 17 fiatal végzős kapott mesterképzési oklevelet. A rektor elmondása alapján ezek a fiatalok már rendelkeztek alapképzéssel, volt, akinek már más mesterképzési diplomája is volt.
Bacskai József ungvári magyar főkonzul köszöntőjében kiemelte: „A mai diplomaosztó jelképes, hiszen amikor a világ globális kihívásokkal, feszültségekkel telített, rámutat arra, hogy a szülőföldön maradás a mai világban sokkal fontosabb értékké vált, mint volt a korábbi évtizedekben.” A főkonzul köszönetet mondott mindazoknak, akik itthon maradtak, tanultak, tanítanak, jövőt építenek a háborús körülmények ellenére is.
A végzős hallgatók nevében Dávid Alexandra oktatás és pedagógiai tudományok szakon végzett diplomás köszöntötte az egybegyűlteket. A fogadalomtétel szövegét Márkus Noémi számvitel és adóügy szakon végzett hallgató olvasta fel. Ezt követően ünnepélyes keretek között dr. Csernicskó István rektor és dr. Orosz Ildikó, a főiskola elnöke adta át az okleveleket. Orosz Ildikó a hallgatókhoz szólva Máté evangéliumának szavait idézte: „»Istennek minden lehetséges…« Ha mi is hisszük, hogy annak, amibe belekezdtünk, van értelme és ereje, akkor minden lehetséges. Ez a mai nap is arról tanúskodik, hogy minden lehetséges, hiszen Isten segítségével, a belé vetett hittel jutottunk el idáig.” Mint mondta, azoknak sikerül előbbre jutni, akik hiszik, hogy valami lehetséges, és nemcsak a saját képzeletükben hoznak létre előremutató, optimista képeket, hanem másokat is erre sarkallnak.
A program zárásaként a történelmi egyházak képviselői Isten áldását kérték a végzős hallgatókra. Az ünnepséget a Nagydobronyi Alapfokú Művészeti Iskola citeraegyüttese, a Dobronyi Rózsák, valamint Bobály Sámuel, Dankai Nikolett és Seres Leila, a Beregszászi Kodály Zoltán Zeneiskola tanulóinak zongorajátéka tette emelkedettebbé. Az esemény a Szózat eléneklésével ért véget.
Megtartotta idei első nyílt napját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) február 23-án. Az intézmény átriumában több száz továbbtanulni szándékozó fiatal gyűlt össze, akik találkozhattak és beszélgethettek a különböző szakok oktatóival, s részletes tájékoztatást kaptak a főiskola és a hozzá tartozó egységek életéről.
Az érdeklődőket elsőként Tóth Attila, a felvételi bizottság felelős titkára köszöntötte, aki át is adta a szót Orosz Ildikónak, a II. RF KMF elnökének. „Felsőoktatási intézményünk Ukrajnában akkreditált, de az állam által nem támogatott, alapítványi, magán státusszal rendelkező főiskola. Ez azt jelenti, hogy anyagi támogatásunkat Magyarországról kapjuk, emellett az ukrán törvényeknek megfelelően dolgozunk. A főiskolát kárpátaljai magyar szervezetek – a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a Kárpátaljai Református Egyház – hozták létre, s a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány munkájának köszönhetően a magyar állam tartja fenn. Jelenleg az oktatás ingyenes, s a hallgatóink ösztöndíjban is részesülnek” – emelte ki Orosz Ildikó, hozzátéve: „A felsőoktatásról szóló törvénynek megfelelően igyekszünk megteremteni minden olyan lehetőséget, ami az önök számára fejlődőképességet tud adni. Nemcsak szakmát tanulhatnak itt, hanem műveltségi alapot is tudnak szerezni, melyhez széles körű lehetőségeket biztosítunk” – beszélt a főiskola fő törekvéseiről az intézmény elnöke.
Csernicskó István, a II. RF KMF rektora rámutatott a képzési programok sokszínűségére, hiszen az alapképzés szintjén 17, míg a mesterképzés szintjén 10 szakra kívánnak idén felvételt hirdetni, emellett 3 új szakkal – angol–német, angol–magyar és ukrán–magyar tolmácsképzés – bővül az intézmény képzéskínálata. A rektor arra biztatta a jelenlévőket, hogy jelentkezzenek a nemzeti multitesztre, sok sikert kívánt annak teljesítéséhez, majd emlékeztette a tanulókat arra, hogy mindezek után szeretettel várják őket a felvételi időszakban.
Fodor Gyula és Rácz Béla rektorhelyettesek a tanulás melletti lehetőségekről tájékoztatták a jelenlévőket. Fodor Gyula tudományos és minőségbiztosításért felelős rektorhelyettes ismertette az intézmény infrastruktúráját, valamint a főiskolai hallgatók rendelkezésére álló számos lehetőséget, melyek között kitért a külföldi részképzések részleteire, a mobilitási programokra, amelyek lehetőséget adnak a diákoknak a külföldön történő tanulásra. Rácz Béla oktatási-módszertani rektorhelyettes rámutatott az intézmény sokrétűségére, s felhívta a figyelmet a nyelvek tanulásának fontosságára. „Ingyenes fakultatív nyelvi kurzusaink lehetőséget adnak arra, hogy a világ különböző nyelveit elsajátíthassák, emellett lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a tudásáról mindenki azon a nyelven számolhat be, amelyiken a legbiztosabbnak érzi magát” – húzta alá, majd szót ejtett az ún. kettős képzésekről is, mely „egy olyan lehetőség, amikor egy adott szakon két intézményben tanulnak: a főiskolán, illetve egy magyarországi egyetemen; vagyis ha sikeresen elvégzik ezt a képzést, egyszerre két diplomát kapnak – egy ukrajnait és egy magyarországit –, ami jelentős mértékben bővíti a továbblépési lehetőségeiket”.
Soós Katalin, a II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézetének igazgatója és Kóré Dóra, a Kárpátaljai Magyar Líceum igazgatója röviden bemutatták a két intézményt. Ezekről részletes tájékoztatást az általuk szervezett nyílt napokon kaphatnak az érdeklődők. A Felsőfokú Szakképzési Intézet március 20-án tartja idei első nyílt napját.
Ezt követően Tóth Attila a felvételi eljárás várható menetéről adott tájékoztatást, azt azonban kiemelte, hogy a főiskola vezetősége még várja ennek kapcsán az Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma által meghatározott végleges változatot. Tóth Attila ezután bemutatta a tanszékek vezetőit, valamint ismertette a különböző szakokat.
Végül a diákéletről és annak szépségeiről számolt be röviden Szabó Levente, a Hallgatói Önkormányzat elnöke.
Ezt követően az érdeklődők körbejárták a főiskola épületét és annak egységeit, s informálódhattak a különböző tanszékek nyújtotta lehetőségekről.
Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának kezdeményezésére 2021-ben létrejött egy Ukrán‒Magyar Oktatási Tárcaközi Munkacsoport, melynek eredményeként a kárpátaljai magyar iskolák számára olyan középiskolai óratervek születtek, melyben elegendő óraszám jut az ukrán mellett az anyanyelvre és az idegen nyelvre is.
A Munkacsoport negyedik ülésére 2023. szeptember 15-én került sor, ahol jelen volt ukrán részről többek között Orosz Ildikó, az oktatási bizottság és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Maruszinec Marianna, a Megyei Állami Közigazgatás oktatási főosztály vezetője, magyar részről Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémia (MDA) elnöke, valamint Grexa Liliána, az Ukrán Nemzetiségi Parlamenti Szószólója, hisz a Magyarországon élő kisebbségek szószólót delegálhatnak, aki a megfelelő mennyiségű szavazat megszerzését követően mandátummal rendelkezik.
A jelenlévők ennek kapcsán találkoztak a Budapesten élő ukrán kisebbség képviselőivel, akik az ottani oktatási helyzetről számoltak be, valamint azzal a kéréssel fordultak az ukrán delegáció tagjaihoz, hogy lehetőség szerint juttassanak el hozzájuk ukrán nyelvű tankönyveket. Az eltelt idő alatt Maruszinec Marianna közben járásával sikerült 520 darab tankönyvet összegyűjteni, melyeket a Rákóczi-főiskola közreműködésével Bárány Erzsébet, a Filológia Tanszék Ukrán Tanszéki Csoportjának docense és Maruszinec Marianna adott át Grexa Liliánának 2024. február 7-én. A tankönyveket az Ukrán Országos Önkormányzat (UOÖ) igény szerint osztja majd szét az oktatási intézmények között.
