Száz éve, 1921. szeptember 12-én született Stanislaw Lem lengyel író, a tudományos-fantasztikus irodalom klasszikusa.
Stanislaw Herman Lem Lwówban (Lemberg) született, elmondása szerint valójában szeptember 13-án, de babonaság miatt szeptember 12-ét írtak az anyakönyvébe. Apja nyomdokain haladva orvosnak készült, de szülővárosában megkezdett tanulmányait félbeszakította a második világháború. A német megszállás alatt autószerelő-segédként és hegesztőként dolgozott, részt vett az ellenállásban. 1946-ban a repatriálási program keretében családjával Krakkóba telepítették, ahol a Jagelló Egyetem orvosi karára járt, de diplomát nem szerzett, hogy ne kelljen katonaorvosként szolgálnia. Abszolutóriummal a zsebében császármetszéseknél segédkezett, tudományos kutatói munkát vállalt, és szabadidejében írogatott. Hét nyelven – lengyelül, németül, angolul, franciául, ukránul, oroszul és latinul – beszélt.
Íróként nyilvánosan 1946-ban mutatkozott be, a Nowy Swiat Przygód folyóirat folytatásokban közölte Ember a Marsról című első regényét, a Tygodnik Powszechny katolikus hetilapban versei, novellái jelentek meg, és elkészült Az átszellemülés kórháza című regénye is, de ezt a cenzorok csak évekkel később engedték megjelentetni. Első sikerét 1951-ben az Asztronauták című kommunista utópiával aratta, 1955-ben jelent meg a Magellán-felhő című regénye. 1957-ben adta ki a Csillagnaplót, amelyben egyik legismertebb hőse, Ijon Tichy kozmikus űrutazó bolygóközi kalandjait írta meg, két évvel később az Éden című regénnyel és az Invázió az Aldebaranról című elbeszélés-gyűjteménnyel jelentkezett.
Alkotói pályája legtermékenyebb szakaszában, 1961-ben vetette papírra a Visszatérést és a Solarist, minden idők egyik legsikeresebb sci-fi regényét, amelyet később sokan feldolgoztak. 1972-ben Andrej Tarkovszkij, harminc évvel később Steven Soderbergh is megfilmesítette. Lem maga nem rajongott műveinek filmre viteléért, Tarkovszkij adaptációját egyenesen űrbeli Bűn és bűnhődésnek nevezte, a 2002-ben George Clooney főszereplésével elkészült Soderbergh-féle változatot pedig – a forgatókönyv ismeretében – már meg sem nézte. A Solarist 2015-ben Párizsban Fudzsikura Dai zeneszerző feldolgozásában operaként is bemutatták.
Stanislaw Lem nevéhez fűződik a jövőkutatás alapműve, az 1964-es Summa Technologiae is. Ebben kifejtette, hogy párhuzamosan két evolúció is zajlik: egy biológiai és egy technológiai. Ez utóbbit már az ember indította az útjára. A szerző az úgynevezett technoevolúció erkölcsi aspektusaira keresett válaszokat. Foglalkoztatta az a kérdés is, hogy milyen legyen a föld összjövedelmének igazságos elosztása, és már 1964-ben látta azt is, hogy az orvostudomány sikerei révén a halálozás csökkentésével a világ népessége egyre tovább fog élni, a csecsemőhalandóság csökkenésével pedig hatalmas arányú gyarapodásnak fog indulni. Úgy gondolta, hogy az életkörülmények javulásával a technológia az élet elsekélyesedésének eszközévé válhat, valamint a tömegkommunikációs eszközök a szellemi javak engedelmes megsokszorozóiból – ahogy fogalmazott – „kulturális selejttermelőkké” silányulhatnak.
Az Intellelektronika című fejezet például arról szól, hogy a tudomány mítoszai, az elektrokrácia veszélyei, a kibernetika és a szociológia, az elektronikus agyak hitei, illetve magával az információval járó kihívások milyen jövőt sejtetnek. A Summa Technologiae egy másik, a fantomológiáról szóló része a természetben elő nem forduló, mesterségesen kreált modellekről szól, s Lem (digitális) „világok teremtéséről” és információk tenyésztéséről, illetve az automatikus „univerzális plagizátorról” is értekezett, kimondva, hogy ezek algoritmusok. Szerinte ez elvezet minket a kiborgizálás és az önfejlődésű gépek korszakához is.
Lem tehát kritikus volt a technológiai fejlődéssel szemben, hiszen még azt is felvetette, hogy egy olyan civilizáció, amelyben a technológia révén mindenki egyéni szükségletét kielégítik, egyszerűen a második kőkorszakba juttatja a tagjait, hacsak nem eléggé fejlett a társadalom. Tőle származik az az elgondolkodtató mondat az 1955-ben megjelent, Magellán-felhő című művéből, hogy: „Adj meg az embernek mindent, amit csak kíván, s boldogtalanná teszed!”
1965-ben megjelent Kiberiáda szatirikus-humoros novellagyűjteményben a robotok világába kalauzol el bennünket. Az 1968-as Pirx pilóta kalandjai izgalmas elbeszéléskötet, amelyből 1972-ben Pirx kalandjai címmel magyar tévésorozat is készült Kazán István és Rajnai András rendezésében, Papp János főszereplésével. E korszakának záró remeke Az Úr hangja című regény, ebből 2018-ban Pálfi György forgatott filmet, az eredeti mű gondolatvilágát adaptálta egy ma játszódó, családi krimi keretei közé.
A sci-fi irodalom történetét Lem A tudományos-fantasztikus irodalom és a futurológia című esszékötetben foglalta össze. 1987-ben, Béke a földön című regénye megjelenése után bejelentette: szépírói pályáját befejezettnek tekinti, a továbbiakban csak esszéket és tanulmányokat publikál.
Élete végén a jövőfilozófia, a nanotechnológia, a világmindenség hallgatása, a tudomány végső lehetőségeinek kérdései, és az általa fantomatikának nevezett virtuális valóság foglalkoztatta.
A műfajt a klasszikus irodalom szintjére emelő író kritikával szemlélte saját és írótársai munkásságát is, így történhetett meg, hogy az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Szövetsége (SFWA) 1973-ban tiszteletbeli taggá választotta, majd később az amerikai szerzőtársait érintő kemény hangú bírálata miatt kizárta soraiból.
A század legnagyobb elméi között számon tartott író könyveit 50-nél több nyelvre fordították le, és a világon több mint 45 millió példányban adták el, pedig műveinek más nyelvekre való átültetése egyedi szóalkotásai, neologizmusai miatt sosem volt könnyű feladat. Az angolszász nyelvterületen elért nagy sikerében jelentős szerepet játszott rátermett fordítója, Michael Kandel amerikai műfordító és sci-fi író, aki tökéletes érzékkel találta meg a lengyel szójátékok és a nehezen lefordítható eszköznevek angol megfelelőjét.
Lem a szükségállapot 1981-es kihirdetése után elhagyta Lengyelországot. Előbb ösztöndíjjal Nyugat-Berlinbe ment, majd 1983-ban Bécsbe költözött, ahonnan 1988 őszén tért vissza Krakkóba, sosem vándorolt ki nyugatra. Sem a kommunista, sem pedig a nyugati ideológiákat nem fogadta el. Kevesen tudják, hogy Lem jóbarátja egy bizonyos Lolek becenevű lengyel volt, aki Karol Józef Wojtylaként látta meg a napvilágot, és később II. János Pál pápaként vonult be a történelembe.
Munkásságának elismeréseként Franz Kafka-díjjal, Krakkó díszpolgári címével tüntették ki, a lengyel kultúrának tett szolgálataiért 1996-ban megkapta a Fehér Sas érdemrendet, 2001-ben az Arany Jogar kitüntetést.
2006. március 27-én Krakkóban halt meg, nevét a csillagok között a 3836-os kisbolygó őrzi. Születésének 100. évfordulóját Lengyelországban Stanislaw Lem évvé nyilvánították.
109 kids. 109 kids have been killed by Russians since the day one of full-scale Russian invasion of Ukraine.
Empty prams on Rynok Square today symbolize the lives of little angels. They are now defending Ukraine’sky instead of decisive actions of the world. pic.twitter.com/x4sIs8fAbh
At the Medyka border in Poland I met families who fled the war in Ukraine, leaving loved ones behind, with no idea when they will be able to return home. I’m so impressed w/@refugees representatives & how committed they are to supporting people on their journeys.#WithRefugeespic.twitter.com/buxUIIqilU
President Volodymyr Zelensky visited veterans at a hospital in Lviv, where he arrived on Aug. 18 for a meeting with Turkish President Recep Tayyip Erdogan and the United Nations Secretary-General Antonio Guterres.
Egy sereg, a maga idejében még sci-finek tűnő, filmekben megálmodott technológia ma már a mindennapi életünk része, köszönhetően a mesterséges intelligenciának. A valósággá vált fikciókat a november 30-án, 18 órától online, ingyenesen megtekinthető Future Talks powered by MVM talk show apropóján szemezgetett a Világgazdaság.
Az eseményen Neil de Grasse Tyson és a tudomány más sztárjai mondják el, hogyan változtatja meg életünket a technológia.
1. Robotkar
Az Én, a robot főszereplőjének, Del Spooner nyomozónak a keze egy autóbalesetben sérül meg olyan súlyosan, hogy művégtagot kap. Egy kibernetikus program keretében nem csak valósághű kezet, hanem bordákat és tüdőt is beültetnek neki. Del Spooner magabiztosan lő és verekszik a protézissel, a hatás kedvéért pedig fenyegető, kék villámokat szór a keze, amellyel a betont is behorpasztja. A valóságban ma már olyan művégtagok is léteznek, amelyek képesek egyszerűbb mozdulatokra, szorításra és elengedésre, a kézfej forgatására, kézfogásra és szorításra is. Mesterséges intelligencia segítségével, ismétléses tanulással lehet megtanítani őket arra, hogy az agy által küldött parancsokat a test izommozgásaiból észlelve teljesítsék. Sőt, az Elon Muskhoz köthető OpenAI – Dactyl robotkeze maga tanulja meg és alkalmazza az emberihez nagyon hasonló mozgásformákat, akár még a Rubik-kockát is képes kirakni.
2. Önvezető autók
A Knight Riderben Michael Knight először a rádiót kereste KITT műszerfalán, amikor a mesterséges intelligencia megszólította: „Mit szeretnél hallani?”. Michael pánikba esett, de a későbbiekben tanúi lehettünk a hangvezérelt működésnek, önvezetésnek, és akár az autó teljes átváltozásának is. A leginkább szívhez szóló szál mégis Michael és KITT barátsága, és az autó fejlődése az emberi érzelmek monitorozása terén.
A Knight Rider után több, mint harminc évvel ma már sok autó felismeri a közlekedési táblákat, autópályán képesek követni a sávot és tartani az optimális távolságot az előző autótól. A Tesla már elkezdte a teljes önvezetés tesztelését is, és bár az ötös szintű önvezetés ma még távoli cél, egyre több hétköznapi autó kezd hasonlítani ebből a szempontból a Knight Industries Two Thousandre.
3. Robotpincérek
A Vissza a jövőbe 2. részében Marty McFly betér a kávézóba, hogy igyon egy Pepsit, amellyel egy robot szolgálja ki. A robotpincéreket ma már egyre több helyen alkalmazzák, ezen a téren Kína jár az élen. A robotok több feladatkört is ellátnak: egy részük üdvözlő személyzet, mások felszolgálnak vagy szórakoztatnak. A mesterséges intelligencia segítségével a robotok képesek az alapszintű kommunikációra, felveszik a rendelést, a számukra kialakított mágneses pályán vagy kerekeken tudnak haladni, és a fel is szolgálják az ételeket. Hollandiában már kifejezetten a társadalmi távolságtartásra használnak robotpincéreket a koronavírus miatt.
4. Okos otthon
Miután Joanna Eberhart elveszíti vezető pozícióját a tévécsatornájánál, családjával egy kisvárosba költözik. Stepfordban minden és mindenki tökéletes, így az új otthonuk is – intelligens házvezérléssel és robotkutyával. A stepfordi feleségek okosházai érintőképernyős biztonsági vezérlővel rendelkeznek, amely figyelmeztet, ha elfogyott a hűtőből a narancslé és még a lakók vizeletét is elemzi. Napjaink valóságának otthonait a mesterséges intelligencia sokrétűen támogathatja. Az egyik legfontosabb alkalmazási terület a biztonság: az arcfelismerő algoritmusok megbízhatóan azonosítják a házba érkezőket, jelzik az idegenek jelenlétét. Elemzik a felhasználó alvási szokásait, ami alapján képesek beállítani az optimális hőmérsékletet, vagy javaslatot tesznek a pihenés hatékonyságának javítására.
5. Virtuális társ
A nő (Her) című film főszereplője, Theodore új operációs rendszert telepít a számítógépére, amely a cselekmény előrehaladtával virtuális asszisztensből szerelme tárgyává válik. A filmben a rendszert megalkotó cég azzal reklámozza a terméket, hogy az nem csupán mesterséges intelligencia, hanem egy személyiség: Samantha, aki folyamatosan tanulva fejlődik. Másodpercek alatt értelmez és csoportosít e-maileket vagy olvas el egy könyvet, miközben a férfi érzéseihez, vágyaihoz is kiválóan alkalmazkodik. Hasonló „hölgyek” ma már sokunk telefonjában és otthonában megtalálhatók: Siri, Alexa, Cortana vagy a Google Asszisztens hívásokat kezdeményeznek, üzeneteket küldenek, megmondják a pontos időt, a hőmérsékletet, a naplemente időpontját vagy egy étel kalóriaszámát.
Yesterday, @elonmusk broke news that the first human patient implanted with Neuralink appears to have fully recovered and is able to control a computer mouse just by thinking.
A major step toward enabling patients with motor impairments to communicate with the world.
