Az esőzések miatt, jókora csúszással került sor arra a kárpátaljai közös akcióra, amely által végre sikerült megtisztítani a Borzsa folyó kovászói szakaszát a felgyülemlett hatalmas szemétszigettől és fahordaléktól.
A programban két állami szerv és egy civil szervezet vett részt. Az esemény létrejöttét a Kárpátaljai Megyei Tanács Regionális Fejlesztési és Határon Átnyúló Együttműködési Ügynöksége (továbbiakban Együttműködési Ügynökség) támogatta, a Beregszászi Járásközi Vízgazdálkodási Főosztály és a Viktor Bucsinszkij vezette Színes Tartályok Ökológiai Mozgalom társadalmi szervezet összefogásával. A munkálatok során 500 kilogramm üveg, 30 mᵌ fa és 40 mᵌ műanyag került ki a folyóból, amit a parton szelektáltak és elszállítottak. Az egész napos akcióról Viktor Bucsinszkijt kérdeztük.
– A takarítást eredetileg szeptember 19-re terveztük, viszont az akkori hatalmas esőzések miatt nem tudtunk kimenni a partra a nehéz technikával. Ma gyönyörű idő volt. Két állami szervvel közösen végeztük a munkát. A beregszászi vízügyesek feladata az volt, hogy a folyóból kiemeljék a nagy területen összegyűlt fahordalékot, illetve a különböző fajtájú hulladékokat. A Színes Tartályok Ökológiai Mozgalom feladata volt ezeket a parton szétválogatni, hogy minél kevesebb kerüljön a lerakóba. Az Együttműködési Ügynökség pedig támogatást nyújtott a munkához, kiszállította a résztvevőket a helyszínre, biztosította a nehéz technikát, a darut és a traktort. Összesen 40 ember vett részt a munkálatokban. Korábban már beszéltem arról, hogy a ma megvalósult modellt − amelyet Magyarországon láttam, Vásárosnaményban a legutóbbi Tisza-takarításnál – szeretném bevezetni Ukrajnában, hogy az állami szervek, illetve a civil ökológiai mozgalmak közösen végezzék Kárpátalja környezetvédelmében a munkát. Ebben az évben még egy alkalommal szeretnénk megvalósítani egy ilyen akciót, ugyanis a kifeszített szemétfogó hálóhoz év végéig még rengeteg szemét fog érkezni.
A folyó ezen szakaszát nagyon nehezen lehet megközelíteni, daru nélkül semmihez nem tudtunk volna kezdeni. Ezenkívül csónakokra is szükség volt, hogy a vízügyesek közelebb tereljék a szemetet, mert a daru nem ér át a folyó túlsó partjára.
Jelenleg az a baj, hogy csak Kovászónál van felhelyezve szemétfogó háló. Itt tudjuk csak befogni a sok hulladékot. Továbbá nem messze a hálótól felfelé a folyón már védett terület helyezkedik el, amit szintén nem tudunk megközelíteni. Ezért az Együttműködési Ügynökséggel azt tervezzük, hogy Ungváron összehívunk egy kerekasztal-megbeszélést, melyen arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy Kárpátalja minden járásában legyen egy, a Színes Tartályokhoz hasonló civil szervezet, hogy ezekből a munkálatokból mindenki vegye ki a részét. Emellett az erdészeket is szeretném felkérni, hogy tartsanak velünk, hiszen az nem megoldás, hogy egy védett területen nem tudjuk elvégezni a megfelelő környezetvédelmi munkát, mert nem nyúlhatunk egy növényhez vagy fához, viszont a szemetet meg bent hagyhatjuk. Jöjjenek az erdészek is velünk, kerítsék körbe azokat a szektorokat, fákat, amelyeket nem szabad bántani. Mi pedig gond nélkül elvégezzük a ránk szabott feladatot.
Nagyon fontosnak tartom még, hogy köszönetet mondjak a magyarországi támogatóinknak. Egyikük Telekes Attila, a TasysDesign tulajdonosa, aki különböző pólókat gyárt, az egyik közülük a Save River and Lake (Mentsd meg a folyót és a tavat) feliratú, illetve a Színes Tartályok logója is rajta van, és minden eladott póló árából 500 forinttal járul hozzá a kárpátaljai folyók takarításához. Támogatóink még a Hard Core Chili forgalmazói, Fodor Béla és Tóth József. Ők az eladott – a Tisza Szelleme nevű – szószok árából 300 forinttal járulnak hozzá a kárpátaljai környezettisztításhoz. Velük úgy ismerkedtünk meg, hogy megnézték a Tisza nevében című filmet, és a látottak alapján eldöntötték – Ljasuk Dimitry filmrendező közreműködésével −, hogy szeretnék támogatni a Színes Tartályok Ökológiai Mozgalmon keresztül a folyók megmentését. Ezúton is még egyszer hatalmas köszönet nekik!
Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén a Diageo és a PET Kupa közös Call-Action programjának köszönhetően – közölték az MTI-vel a szervezők a folyók világnapja alkalmából hétfőn.
A közlemény szerint Kárpátalján a hulladékszállítás bonyolultsága, vagy annak teljes hiánya miatt körülbelül hárommillió tonna kezeletlen hulladék halmozódott fel. A régió kitettsége és terhelése a háborús helyzet miatt tovább nőtt. A szemét jelentősen szennyezi a mellékfolyókat és a Tiszát, amelynek folyásiránya Magyarországra viszi a hulladékot, súlyos természeti károkat okozva – tették hozzá.
Fotó: bdpst24.hu
A Call-Action program egy kétéves együttműködésben támogatja a hulladékgyűjtési és hulladékfeldolgozási képesség növelését, emellett a Tisza tisztítását. A kezdeményezés első lépése a hulladékgyűjtési kapacitás növelése volt, hiszen Ukrajnából és Romániából évente csaknem tízezer tonna szemét érkezik a folyón Magyarországra.
Ábrahám Gergely, a Diageo kelet-európai vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója a közlemény szerint elmondta, hogy a Call-Action első hét hónapjában összegyűjtött és feldolgozott 280 tonna hulladékkal a kétéves program 690 tonnás vállalásának 40 százalékát teljesítették.
A hulladékfeldolgozási kapacitás támogatása is nagy szerepet kapott az első hónapokban, az új villástargoncáknak köszönhetően már több mint száz tonna hulladékot dolgoztak fel az elindulás óta.
Bitter Zsuzsanna, a program koordinátora hozzátette: összesen több mint huszonegy települést, huszonkilenc iskolát, és több mint hatvanezer lakost és diákot vontak be a PET Kupa által kezdeményezett programba, emellett két hulladékfogó hálót is kiépítettek a Latorca folyón, amely tíz tonna szemét begyűjtését tudja segíteni.
Április végén a Call-Action kezdeményezői Dinnyéshát közelében közösen takarítottak ki egy erősen szennyezett ártéri területet, ahol száz zsáknyi, nagyjából hatszáz kilogrammnyi hulladék gyűlt össze.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén a Diageo és a PET Kupa közös Call-Action programjának köszönhetően – közölték az MTI-vel a szervezők a folyók világnapja alkalmából hétfőn.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1664226900
[modified] => 1664211989
)
[title] => Magyarországi szervezetek közreműködésével közel 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza kárpátaljai forrásvidékén
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=119914&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 119914
[uk] => 119986
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 119916
[image] => Array
(
[id] => 119916
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix.jpg
[original_lng] => 107936
[original_w] => 600
[original_h] => 400
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/upietaix.jpg
[width] => 600
[height] => 400
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1664221111:8
[_thumbnail_id] => 119916
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2462
[translation_required_done] => 1
[_oembed_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] =>
[_oembed_time_1adbda8ca221248f1b24bf103eabc14a] => 1664216132
[_oembed_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] =>
[_oembed_time_f63bad14ba68eed53426d6db843b28c6] => 1670401457
[_oembed_72029f94e9dd8f8b718c789a551cb3de] =>
Az óceán hulladéktól való megszabadításán dolgozik egy nonprofit szervezet, a technológia már túl van egy sikeres tesztelésen.
A nagy Csendes-óceáni szemétfolt felszámolására kifejlesztett új technológia kipróbálása alatt 29 tonna műanyag hulladékot gyűjtöttek össze a Csendes-óceánból.
Boyan Slat az egyik szemétgyűjtő hajó prototípusával 2016-ban Fotó: Michel Porro / Getty Images Hungary
Az Ocean Cleanup nevű nonprofit szervezet több héten át dolgozott a küldetésen. A projektet vezető Boyan Slat elmondta: a sikeres teszt bizonyítja, hogy a technológia működik, az óceánokat meg lehet tisztítani a szeméttől.
A projekt sikeréről írt Twitter-üzenetében hangsúlyozta, hogy a 29 tonnányi szemét begyűjtése azt mutatja: idővel akár a nagy Csendes-óceáni hulladékfoltot is fel lehet számolni.
A System 002 elnevezésű kísérleti rendszert júliusban indították útnak Kanada nyugati partjáról, hogy elkezdje a hulladék begyűjtését a Hawaii és Kalifornia között elterülő nagy Csendes-óceáni szemétszigetből.
A tudósok becslése szerint a szemétszigetet több mint 1,8 milliárd műanyagdarabka alkotja, súlya mintegy 80 ezer tonna lehet. A szemétszigetet az óceáni áramlatok sodorták össze.
A System 002 két hajóból áll, amelyek egy 800 méter hosszú, a tengerbe három méterre lenyúló hálót húznak át lassan a műanyagban fuldokló területeken. A hálóban összegyűlt hulladékot időről-időre begyűjtik, szortírozzák és partra szállítják, ahol újrahasznosítják.
A Jennynek becézett eszköz a tervek szerint csütörtökön ismét útnak indul. Közben már készül a System 003 is, ami a mostaninál háromszor nagyobb, így növekedhet a műveletek hatékonysága és teljesítménye.
A begyűjtéssel ötévente meg akarják felezni a Csendes-óceánban lévő hulladék mennyiségét.
Norvégia nyugati partjainál háromnapos szemétgyűjtő akciót tartottak a United World College Red Cross Nordic tanulói. Több mint 1000 kilogramm műanyag-hulladékot szedtek össze Florø közelében.
A Loyal nevű 150 éves vitorláson laktak, és azzal érték el a szárazföldről megközelíthetetlen partrészeket.
„Szeretnék segíteni a környezetvédelemben. Még akkor is, ha nem sokat tudunk tenni, és ha még sok is a szemét ott kint, úgy érzem, sokkal jobb, mint csak otthon ülni, és szomorkodni, hogy mi történik az óceánokkal” – mondta Poór Petra, az iskola egyik magyar tanulója.
A világon évente mintegy 8 millió tonna műanyag-hulladék kerül a tengerekbe, melyet az áramlatok részben a partra sodornak.
„Különböző osztályokkal és önkéntesekkel sokszor mentem már hulladékgyűjtésre. Nem mindig ilyen szép hajóval, hanem autóval, gyalog, sőt kajakkal is. Megpróbáljuk tudatosítani mindenkiben, hogy a műanyag-hulladék ma a világ leggyorsabban növekvő környezeti problémája. Nagyon fontos nekünk, hogy megmutassuk, milyen nagy probléma ez, és nem csak itt, Norvégiában” – magyarázta Roger Auset projektvezető.
A műanyag-hulladék nagy része nem a partmenti falvakból származik, hanem a lazactenyésztésből és a halászatból kerül a vízbe Norvégiának ezen a részén, és a Golf-áramlat sodorja a partra.
Russian oligarch’s yacht stuck in Norway as suppliers refuse to refuel. Fuel sellers in Narvik say they will not sell to crew of Ragnar, which is owned by Vladimir Strzhalkovsky. https://t.co/u0pClijjT4
The temperature-controlled route, which is two miles long, is carefully lit and features sculpture to help travellers forget they are under a mountain.
⚡️100 Ukrainian soldiers arrive in Norway for training.
One hundred Ukrainian military personnel arrived in Norway on April 24 for a four-week training in military medicine, sharpshooting, and team leadership, Norwegian Armed Forces reported.
A Föld 180 országában 50 millióan ragadtak szombaton kesztyűt, seprűt és lapátot világszerte, hogy a Takarítási Világnapon megtisztítsák a környezetüket. A csaknem 20 éve indult kezdeményezéshez évről évre egyre többen csatlakoznak abból a célból, hogy szeptember harmadik szombatján tegyenek valamit a környezet megszépítéséért.
Rómában például a Tevere folyó partjára összpontosítottak az önkéntesek, akiknek célja az volt, hogy megtisztítsák városuk ikonikus vizét a műanyag- és üvegpalackok, szatyrok és egyéb hulladékoktól. De nem csak Olaszország az egyetlen, ahol a Takarítási Világnap alkalmából kesztyűt és szemeteszsákot ragadtak az emberek.
Szarajevóban a hideg, esős idő ellenére is önkéntesek tucatjai kezdték megszépíteni a várost. Parkokban, a folyóparton, valamint a város mellett magasodó, korábban olimpiai helyszínként szolgáló hegyen is aktívan tevékenykedtek.
A Dél-Afrikai köztársaság fővárosán átfutó folyóban összegyűlt hulladék nem csupán esztétikai szempontból jelent problémát. A helyi közösség ivóvize is innen származik, így számukra létfontosságú a víz megtisztítása.
Afrika északi részén, Szenegálban is hatalmas gondokat okoz a rossz hulladékgazdálkodás. A homokos tengerpart csodálatos látványát szeméthegyek csúfítják el. A Takarítási Világnap alkalmából a szenegáli fiatalok és gyerekek is a partra sereglettek, hogy összeszedjenek annyi szemetet, amennyit csak tudnak.
Az első világnapot az ENSZ környezetvédelmi hatósága hirdette meg 1992-ben. Az ötletet egy észtországi csoport vitte tovább 2008-ban, és onnantól kezdve futótűzként terjedt a kezdeményezés szerte a világon.
2019-ben már 180 ország csatlakozott a mozgalomhoz, amelynek keretében több mint 21 millióan fogtak össze a bolygó megtisztításáért.
A kezdeményezés nem csupán a környezet védelmére hívja fel a figyelmet. Céljai közé tartozik a pozitív változás megteremtése is az emberi összefogáson keresztül.
Civil összefogással megtisztították a Fekete-Tisza egy kőrösmezői szakaszát. Az akciót Franc Béla helyi aktivista kezdeményezte. A szemétszedésben részt vettek kőrösmezői lakosok, többek között a nagyközség elöljárója, valamint a Tisza hulladékszennyezésének felszámolására létrejött magyarországi kezdeményezés, a Pet Kupa tagjai is.
A napokban került megrendezésre Kárpátalján a Duna-nap, Kovászón, a Borzsa folyó mentén. Az elmúlt évben a pandémia miatt elmaradt az esemény, azonban idén végre sor kerülhetett rá.
A rendezvény fő célja, hogy megtisztítsák a Borzsa medrét a hulladéktól. A szemétszedéshez a helyi aktivisták, valamint a tűzoltóság, a vízforrások állami ügynöksége, a megyei adminisztráció munkatársai, valamint a Tisza Vízgyűjtő Gazdálkodás Igazgatósága (BUVR) is csatlakozott. A résztvevők két helyen is hálót húztak ki a folyóban, mely rengeteg szemetet fogott fel. A hulladékot speciális járművek segítségével emelték ki a folyómederből.
A 150 köbméter fa és 100 köbméter hulladék feldolgozásra kerül. Szerhij Benes, a BUVR vezetője elmondta, hogy a hulladék többsége műanyag flakon.
A Borzsa a Tiszába ömlik, a Tisza pedig a Duna folyóba. A Borzsa-parti rendezvényen kívül más településeken is hasonló eseményekre került sor. A Duna-nap keretein belül a gyerekekről sem feledkeztek el, akik számára vetélkedőt szerveztek A folyód története címmel.
A kommunális hulladékot évtizedek óta közvetlenül a falu szélére, a temetőbe vezető út mellé hordják az ungvári járási Eszenyben. A helyi tanács időközönként buldózerekkel az úttól távolabbra tolatta a szemetet. A közigazgatási reform keretében, megszűnt a helyi tanács, Eszeny a Csapi kistérség része lett, a szemétkezeléssel pedig így alig foglalkoznak. Az eszenyiek kénytelenek voltak szemétben gázolva kikísérni szeretteiket utolsó útjukra, a helyi temetőkertbe, ugyanis az egyre növekvő szeméthalom az eső és a szél hatására lassan belepte a temetőbe vezető út egy részét is.
Ezt az áldatlan állapotot elégelte meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Eszenyi Alapszervezete és Bálint Evelin KMKSZ-es helyi képviselő, akiknek kezdeményezésére a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezete megkérte Kopács Viktor vállalkozót, hogy erőgépével próbálja az úttól távolabb tolni a nagy mennyiségű kommunális hulladékot. Illetve az alapszervezet az úton maradó szemét eltakarítására szólította fel az eszenyieket május 14-re, péntekre szemétszedési akciót hirdetve.
Balogh Lívia megyei képviselő, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke elmondta: „Huszonhat éve hordják ide az Eszenyben keletkező háztartási hulladékot. Az utóbbi időben viszont a község legnagyobb problémájává vált az, amit a temető irányába láthatunk. Nemcsak itt, a szeméthegyek melletti utcában élők életét keseríti meg ez a helyzet, nagyon sok eszenyi lakos segélykérését olvashattuk különböző közösségi portálokon. Bálint Evelinnek, a Csapi Kistérségi Tanács KMKSZ-es képviselőjének kezdeményezésére kerestük a lehetőségét annak, hogy miként tudnánk segíteni a probléma megoldásában és megszüntetésében. El kell mondanom, hogy amit ma csinálunk, az csak tűzoltás jellegű, hosszabb távon Eszenyben civilizált módon kell megoldani a hulladékkezelés kérdését. A helyi elöljárónak Valerij Szamardak polgármesterrel együtt minél előbb véget kell vetnie az itteni áldatlan állapotoknak. Ez nem lenne megoldhatatlan, hisz Csapnak van szemétlerakója, ott el lehetne helyezni az Eszenyben keletkezett hulladékot is, ahogy oda tudják szállítani Técsőről is a szemetet. Arra kérném az eszenyi lakosokat, hogy erre buzdítsák Eszeny elöljáróját” – fogalmazott Balogh Lívia.
Bálint Evelin, a Csapi Kistérségi Tanács képviselője tudósítónknak hozzáfűzte: „A Facebookon hirdettük meg, május 14-re, 9 órai kezdettel a szemétszedési akciónkat. Kértük az eszenyi embereket, hogy jöjjenek és együtt próbáljunk tenni környezetünkért. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a vállalkozónak, aki segít nekünk, illetve minden eszenyi lakosnak, akik vették a fáradságot és eljöttek, hogy szebbé tegyük környezetünket.”
Molnár Lívia, a KMKSZ Eszenyi Alapszervezetének elnöke és férje, Molnár Gyula, a helyi középiskola tanára élen járt a szervezésben.
Egyre több helyi lakos érkezett, akik zsákokba szedték a buldózer után az úton maradt szemetet. Még az időjárás is kegyes volt az eszenyiekhez, hisz a munka kezdetekor a borús időjárás véget ért, és kisütött a nap.
Kopács Viktor vállalkozó, a Homoki Kistérségi Tanács KMKSZ-es képviselője azt is vállalná, hogy földdel letakarja az elterített szemetet, de annak csak akkor lenne értelme, ha több hulladékot már nem vinnének oda.
Nagy Béla, akinek a házától néhány méterre kezdődik a szeméthegy, elmondta, hogy nyáron egyre elviselhetetlenebb itt a bűz, ami a közelben élők számára nemcsak kellemetlenséget okoz, hanem az egészségükre is káros lehet. Szerinte szégyen Eszenyre és az eszenyiekre, ami a temetőbe vezető út mellett van.
Balogh Oszkár, a Csapi Kistérségi Tanács KMKSZ-es frakciójának vezetője hozzáfűzte: „Az önkormányzatunk vezetői 40 ezer hrivnya prémiumot kaptak decemberben a Csap városból és hét faluból álló kistérségünk problémáinak kezeléséért. Amikor rákérdeztem a tanácsülésen, elmondták, hogy Huszton még ennél is több prémiumot fizettek ki. Nem vitatom, és senkitől sem sajnálom a prémiumot, de gondolom, Huszton csináltak is érte valamit. Itt a hosszú távú megoldás az lenne, ha nem kerül ide több szemét, hanem inkább a csapi lerakóba. Hogy lesz-e változás, holnap kiderül, hisz szemételszállítási nap lesz Eszenyben. Remélem, azt a szemetet már nem ide öntik, az út mellé” – fogalmazott a frakcióvezető.
