Ünnepi liturgián emlékeztek meg Szürtén államalapító Szent István királyról és a kereszténység felvételéről a helyi római katolikus templomban. A misét Pohareczky Róbert plébános celebrálta, aki kiemelte, Szent István nagysága abban rejlett, hogy hitt a kereszténység felvételében, s mindezt nem azért tette, hogy beálljon az európai királyok sorába, hanem hogy a nemzetet felemelje. Az új kenyér megszentelését követően az egybegyűltek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tagjaival közösen emlékeztek meg az államalapítóról. A településen először 1996-ban, a templom falán elhelyezett emléktáblánál tartottak megemlékezést, 2002-ben avatták fel a fából készült Szent István-szobrot, azóta itt gyűlnek össze a helyiek minden év augusztusában, hogy megemlékezzenek nagy királyunkról és az államalapításról.
Augusztus 20-a az egyik legrégebbi magyar ünnepnap: a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja, Szent István királyunk napja, melyet a kárpátaljai magyarság is minden évben méltat. Az Ukrajnában csaknem másfél éve zajló háború miatt, ahogy tavaly, úgy sajnos idén sem voltak nagyszabású rendezvények. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség mai programjainak egyik helyszíne a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark volt, amit a vidék legjelentősebb emlékhelyeként tartanak számon, hisz az itt feltárt honfoglalás kori leletek bizonyítják, hogy őseink nem csupán átvonultak a területen, hanem le is telepedtek itt. A vidék magyarságának képviselői a parkban lévő Szent István szobornál helyezték el az emlékezés koszorúit. A szórványban élő magyarság is megemlékezett államalapító Szent István királyról. Aknaszlatinán a nevét viselő római katolikus templomban lezajló ünnepi szentmisét és a hagyományos körmenetet követően az egybegyűltek megkoszorúzták a templomkertben álló Szent István szobrot. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-Vidéki Középszintű Szervezetének elnöke elmondta, hogy örül annak, hogy nem csupán az aknaszlatinai magyar közösség, de a távolabbi településen élők is megtisztelték jelenlétükkel a csendes megemlékezést. A Pro Cultura Subcarpathica államalapító Szent István királyunk 2021-ben ünnepélyes keretek között felavatott, mezőkaszonyi mellszobránál tartotta augusztus 20-ai megemlékezését. A szervezet 2015-ben épp ezen a településen indította el a nemzeti ünnepünk tiszteletére tartandó esemény sorozatát. Idén azonban a háború minden tervet felülírt. Az esemény történelmi színezetét a Beregszászi Sztyeppe Lovarda lovasai biztosították, akik korhű ruházatukkal erősítették az ősmagyar összképet. A jelenleg hatályos ukrán törvények értelmében tilos nagyobb rendezvényeket szervezni, a kárpátaljai magyarság azonban reméli, hogy jövőre már nyugalomban, vendégekkel és ünnepi műsorral tudja méltatni augusztus 20-át.
Szent István napi megemlékezést tartottak az ünnep előestéjén Guton. A településen 2000-ben állítottak emlékhelyet államalapító királyunk tiszteletére Veres Péter festőművész tervei alapján. Nagyon fontosak azok az irányelvek, amelyeket Szent István lefektetett, hiszen ezeknek köszönhetően maradhatott meg nemzetünk, itt Közép-európában, emelte ki Sin József a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének elnöke. A csendes megemlékezést és koszorúzást követően, elkezdődött az immár hagyományos Szent István torna, ahol a környező települések csapatai mérkőztek meg egymással. Az idei Szent István tornára 2 ifjúsági, valamint 6, idősebbekből álló csapat érkezett. A résztvevők között voltak a kígyósiak. A csapatkapitány, Derceni Béla szerint ez a torna nem csak a fociról, hanem a barátságról is szól. A kígyósiak nem csak a barátságos tornák állandó résztvevői, de hosszú idők óta megmérettetnek a járási bajnokságban is. Fontos, hogy a háború ellenére is szervezzünk a közösségeknek ilyen alkalmakat, amikor kicsit együtt lehetünk régi ismerősökkel, barátokkal – mondta Lokita István, a Beregszászi Járási Katonai Adminisztráció vezető helyettese. A IV. Szent István labdarúgó torna tökéletes alkalom volt arra, hogy a közösség sportkedvelői együtt emlékezzenek meg nemzeti ünnepünkről.
Államalapító szent királyunkról koszorúzással emlékeztek meg Aknaszlatinán, mivel a háború miatt a hagyományos szabadtéri ünnepség elmaradt.
Az ünnepi szentmisét Snep Román aknaszlatinai plébános Mankovics Sándor rahói plébánossal celebrálta. Szentbeszédében Mankovics Sándor atya rámutatott, hogy Szent István király álma valóra vált, ezt igazolja a ma is létező keresztény magyar állam és a történelem viharai ellenére ma is létező keresztény magyar nép. „Szent István királyunk saját életét és az országa jövőjét is Krisztusra alapozta. Nekünk is szent királyunk örökségét szem előtt tartva kell élnünk. Fontos, hogy emberként éljünk, figyeljünk egymásra, és forduljunk oda a másikhoz, keresztényként képviseljük a keresztény értékeket, és Istent állítsuk az első helyre az életünkben, magyarként merjünk álmodni, gondolkodni és imádkozni!” – fogalmazott a plébános.
Az ünnepi szentmise részeként sor került a hagyományos körmenetre, melynek során a papok vezetésével a hívek az oltáriszentséget körbevitték a templomon. A jó akusztikájú templomban igazi zenei élményben is része volt az ünneplőknek, köszönhetően a szentmisében közreműködő aknaszlatinai Bel Canto kórusnak. A szentmise végén a pápai és a magyar himnusz eléneklése után a helyi bányász fúvószenekar eljátszotta a bányászhimnuszt is, majd a hívek egy Mária-éneket énekelve vonultak ki a templomkertben álló Szent István-szoborhoz.
Államalapító királyunk szobránál Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke Magyarország Alaptörvényének előszavát idézve kiemelte: „Csak akkor emelkedett a nemzet, ha az érdekekkel szemben az értékek kerültek előtérbe. […] Szent István királyunk ünnepe minden magyar számára fontos ünnep. Számunkra különösen fontos ma, amikor a felbolydult világ értékeit kezdi veszíteni. A szent királyunk által ránk örökített értékeket tudatosítanunk kell minden magyarban, ezért ünnepeljük itt, a szórványban is Szent István napját” – jelentette ki Sari József, aki elmondta továbbá, hogy bár a Felső-Tisza-vidéken kevésbé termesztenek gabonát, ennek ellenére 770 kilogramm búzával járultak hozzá a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programhoz, ezzel is hitet téve az egységes magyar nemzet összetartozása mellett.
Kopilyák Éva, az Aknaszlatinai Bolyai János Líceum magyarnyelv- és irodalomtanára nagy királyunkat dicsőítő verset szavalt, majd a jelenlévőkkel közösen egy, az alkalomhoz illő dalt énekeltek, végül a megjelentek elhelyezték a megemlékezés virágait és koszorúit a szobornál.
Bacskai József ungvári magyar főkonzul a sajtónak elmondta: „Távol Budapesttől, a Kárpátok hegyei között, Aknaszlatinán együtt ünnepeltünk a helyi közösséggel. Itt, a szórványban felcsendültek a magyar dalok, a magyar énekek, a magyar imádság. Az itt élő magyar emberek együtt ünnepeltek ezen a napon a világ magyarságával. Ennek az eseménynek az ad még nagyobb hangsúlyt, hogy a háború napjaiban történik, amikor az országban mindenütt baj, szegénység és nyomor van. Ennek ellenére az emberek eljöttek ünnepelni, együtt imádkoztak a templomi búcsú alkalmával.”
Szedlák Gyula, a KMKSZ Aknaszlatinai Alapszervezetének elnöke kijelentette: „Augusztus 20-a a legnagyobb ünnepünk. Egy szentet tisztelünk, rá emlékezünk ezen a napon, aki egyben a magyar államot megalapító királyunk is volt. Idén rendhagyó módon ünnepelünk, mert a háborús helyzet rányomta bélyegét az események lebonyolítására. A megszokott külsőségekből sok minden elmarad, de ha körülnéznek, láthatják, hogy tele volt a templom, a nehézségek ellenére is sokan tartottuk fontosnak, hogy ma együtt imádkozzunk, és megálljunk szent királyunk szobra előtt. Örülök, hogy ilyen közösségnek lehetek a tagja.”
Tiszafarkasfalva területén található a Tiszaháti Tájmúzeum, melybe belefoglaltatik a volt Fogarassy-kastély és annak egykori kápolnája, mely ma görögkatolikus kápolnaként működik. A II. Tiszaháti Szent István-napi Ünnepséget – melynek keretében az új kenyeret is megszentelték – augusztus 19-én tartották meg a Tiszaháti Tájmúzeum és a Tiszabökényi Római Katolikus Egyházközség szervezésében
A Himnusz eléneklését, illetve Szuhanics Albert tavaly elhunyt magyarországi költő Nemzeti ünnep augusztus 20. című versének elhangzását követően Szakadáti Rita, a Tiszaháti Tájmúzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Majd átadta a szót dr. Oroszi Józsefnek, a Tiszapéterfalvai kistérség polgármesterének, aki kifejtette: kedvező külpolitikai körülmények segítették I. (Szent) Istvánt az államalapításban, melynek során a kereszténység útjára is rávezette a magyar nemzetet, a kereszténység pedig több mint ezer éven át megtartott minket, és megtart ma is. Emellett – az új kenyér ünnepe alkalmából – a kenyér fontosságára is kiért, ami – mint mondta – maga az élet.
Szűrös Mátyás beregszászi magyar konzul felidézte az államalapítás korát, amikor az addig vándorló magyarság letelepült, megváltoztatta életmódját, egyúttal pedig az eredeti vallását is. Arra emlékeztette a megjelenteket, hogy I. (Szent) István nyugati keresztény királyságot teremtett, s Európát választotta. Azóta Magyarország keresztény alapokon áll, nemzetünk keresztény kultúrával, életszemlélettel rendelkezik, s meg is kell erősíteni a keresztény alapokat, meg kell őriznünk hagyományainkat, emellett pedig Magyarországnak a szuverenitását is meg kell őriznie. Végezetül pedig felhívta a figyelmet a magyar–magyar összefogás fontosságára, s leszögezte: vigyázzunk egymásra!
Dr. Zubánics László történész, az Ungvári Nemzeti Egyetem docense, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) elnöke kifejtette: a magyarság történetében Szent István olyan kiemelkedő személyiség, akinek emléke több mint ezer esztendő elmúltával sem halványult el, sőt a mai napig időszerű és meghatározó igazodási pontot jelent. Ő volt az az uralkodó, akinek először sikerült népünket tartósan az európai fejlődéshez kapcsolni. Akkori döntését igazolta az idő, mely döntést ma sem lehet kétségbe vonni, hiszen enélkül nem állhatnánk ma itt magyarokként, és nem is emlékezhetnénk rá itt, Európa közepén, megünnepelve annak a keresztény államnak a megszületését, melynek alapjait ő rakta le. Az államalapítás előzményeiről szólva kitért István apjának, Géza nagyfejedelemnek az érdemeire, arra, hogy ő hozta meg az igazi stratégiai döntést, ő látta be, hogy nincs más választásunk, csak Európa. Géza és István elkötelezte magát a nyugati mintájú kereszténység politikai, társadalmi és államjogi berendezkedése mellett. Államférfiakként cselekedtek, mert nem azt mérlegelték, mivel uralhatják a pillanatot, hanem azt, mi a magyar nép érdeke. István – apja munkáját folytatva – keresztény, független és európai államot teremtett, mert tudta, hogy a keresztény Európa talajában csak egy keresztény állam tud meggyökerezni. Uralkodóként vasszigorral és következetesen tette meg a keresztény királyság megszervezéséhez szükséges lépéseket, de nagylelkűen gyakorolta az irgalmasságot is. Önálló államiságunknak pedig szinte minden kelléke az államalapítás időszakából eredeztethető: a hétköznapi élet szabályozásának írott jogra alapozása, az egyházi hierarchia kiépítése, az ütőképes országvédelem megszervezése, a stabil közigazgatás bevezetése.
A múltból a jelenbe térve a felszólaló leszögezte: mi itt, Kárpátalján csak akkor tudunk megfelelni az új kihívásoknak, feladatoknak, ha felelősen, együtt, közösen, igazi lokálpatriótákként keressük a kárpátaljai magyarság számára legjobb megoldásokat. Lokálpatriótákként, azaz helyi érdekeket szem előtt tartó hazafiakként számunkra a legfontosabb Kárpátalja, az itt élő emberek, magyarok és nem magyarok közösségének az érdeke, ezért a világban zajló történéseket úgy kell értelmeznünk, hogy az azokból fakadó hátrányokat kiküszöböljük, azoktól igyekezzünk megóvni a helyi társadalmat, viszont az előnyöket fordítsuk a saját közösségünk javára. Ezt követően Zubánics László hitet tett amellett, hogy a helyi társadalom vezetése, irányítása, képviselete, az önkormányzatok autonómiája csak és kizárólag a közérdek szolgálatában, a minél nagyobb közjó elérése érdekében folytatható, s kifejezte reményét, miszerint sok munkával, tisztességgel, becsülettel magunk alakíthatjuk ki azt a teret, ahol tovább építhetjük közösségünket. Majd leszögezte: nekünk ugyanazt a munkát kell folytatnunk, melyet államalapító elődeink hagyományoztak ránk, melynek alapja, hogy nem lehetünk elégedettek a tegnap sikereivel, hanem állandóan megújulva kell dolgoznunk a jövőért. Azért kell dolgoznunk, hogy kishazánk, Kárpátalja ne csak megtartsa, hanem visszahívja a fiatalokat, hiszen az ő szellemi tőkéjükre, megszerzett tudásukra itt van szükség.
Dr. Dupka György író, történész, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének (MÉKK) elnöke, a KMMI igazgatója, a Tiszabökényi Római Katolikus Egyházközség Egyháztanácsának világi elnöke és a Szolyvai Emlékparkbizottság titkára ugyancsak megosztotta gondolatait a megjelentekkel. Weinrauch Márió ferences atya, a Tiszabökényi Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Plébánia kormányzója is szólt az egybegyűltekhez. Kobrin Mihály tiszabökényi és tiszapéterfalvai református lelkész a Miatyánk alkalomhoz illő verssora – „A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma” – alapján tartott rövid szentbeszédet. Majd Kótonovics István tiszabökényi görögkatolikus áldozópap és Iván Gábor batári görögkatolikus parochus megszentelték az új kenyeret.
Az ünnepség zárásaként megkoszorúzták a tájmúzeum területén felállított, I. (Szent) István emlékére emelt kettős keresztet.
Ökumenikus liturgiával egybekötött Szent István-napi megemlékezést tartottak Tiszabökény-Farkasfalván, a Tiszaháti tájmúzeum Fogarassy-kastély parkjában lévő görögkatolikus kápolnában. Nagyné Szakadáti Rita, a múzeum igazgatója köszöntő beszédében hangsúlyozta, az idei augusztus 20-ai rendezvény egyben a békéért való imaalkalom is.
Augusztus 28-án államalapító szent királyunkról immár 25. alkalommal emlékeztek meg Szürtében a helyi római katolikus templom kertjében, s 2002-től pedig minden évben megkoszorúzzák az ott felállított Szent István-szobrot is. A hagyományosan a KMKSZ Szürtei Alapszervezete által szervezett megemlékezéssel egy napon került sor a 12 falut egyesítő Szürtei kistérség első közös falunapjára.
Braun Éva, a KMKSZ Szürtei Alapszervezetének elnöke elmondta, hogy az idei megemlékezés már a huszonötödik. Először 1996-ban, a templom falán elhelyezett emléktáblánál tartották a megemlékezésüket, 2002-ben avatták fel a fából készült Szent István-szobrot, azóta a szobornál gyűlnek össze minden év augusztusában, hogy megemlékezzenek nagy királyunkról és az államalapításról. A szoboravatás is egy falunap keretében törtét, és a sors úgy hozta, hogy most ismét egy falunap keretében emlékezhettek meg Szent István királyról – emelte ki a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke.
Pohareczky Róbert római katolikus plébános ünnepi beszédében Szent István kapcsán elmondta: „Nemzetének nem csupán politikai éleslátásával biztosított jövendőt, hanem azzal a szent élete ihlette bölcsességgel, amellyel a fiatal államot Szent Péter sziklájához erősítette.”
Kótyuk Zsolt református lelkész a Szentírás és államalapító nagy királyunk szellemében a következő életelveket javasolta hallgatóságának: „Maradjunk meg hitünkben, identitásunk megőrzésében. Neveljük a ránk bízottakat, az utánunk következő generációkat ezeknek az értékeknek a megőrzésére. Ragyogjon a hitünk példaként környezetünk és az utánunk következő nemzedékek előtt. Ha ezt megtesszük, mindent megtettünk.”
Kiss Liliána Pósa Lajos Magyar vagyok című megzenésített versét énekelte Ignácz Krisztián gitárkíséretéve, majd a helyi Csalogány asszonykórus hazafias dalokat énekelt.
A rendezvény végén dr. Ónody Rita Éva ungvári magyar konzul, Palkó Katalin, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének alelnöke, Puskár Árpád, a Szürtei kistérség polgármestere, valamint a helyi történelmi egyházak és szervezetek képviselői megkoszorúzták Szent István király szobrát.
#Niagara Falls illuminated ?⚪️? into Hungarian National colours on the occasion of 65th anniversary of the 1956 Hungarian Revolution and Freedom Fight. Touching moments w @Dr_Ferenc_Dancs and Amb @vassmari honouring our brave heroes who fought for our country’s independence???? pic.twitter.com/uEZKuR3vdi
Az államalapításra emlékeztek Szürtén, a római katolikus templom előtt felállított Szent István szobornál. A megemlékezést a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi alapszervezete rendezte.
#Niagara Falls illuminated ?⚪️? into Hungarian National colours on the occasion of 65th anniversary of the 1956 Hungarian Revolution and Freedom Fight. Touching moments w @Dr_Ferenc_Dancs and Amb @vassmari honouring our brave heroes who fought for our country’s independence???? pic.twitter.com/uEZKuR3vdi
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a megye számos településén emlékezett meg államalapító Szent István királyról.
Tiszasalamonban a helyi református templomban istentisztelettel vette kezdetét az ünnepi alkalom, majd a templomkertben folytatódott, ahol Balog Lívia a KMKSZ Ungvári Járási Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, a szövetség több mint harminc éve azon dolgozik, hogy összefogja és megerősítse a kárpátaljai magyar közösségeket.
Sislócon a római katolikus plébánián került sor a megemlékezésre, ahol többek között Molnár János, római katolikus esperes-plébános, püspöki helynök és Héder János, református lelkész kértek áldást az egybegyűltekre. A helyi iskolások pedig verses előadással kedveskedtek a megjelenteknek. Medve Andrea a KMKSZ Sislóci Alapszervezetének elnöke reményét fejezte ki, hogya mostani rendezvénnyel hagyományt tudnak teremteni a településen.
A keresztény magyar államalapítás emléknapját a kárpátaljai magyarság is nagyszabású rendezvényegyüttes keretén belül méltatta a beregszászi járási Tiszacsomán, mely esemény szervezője a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) volt, társszervezője pedig a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Az ünnepnapi program a tiszacsomai görögkatolikus templomban vette kezdetét, ahol Ihor Vozniak lembergi érsek vezetett szent liturgiát, majd a megemlékezés a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban folytatódott az ukrán himnusz meghallgatásával és nemzeti imádságunk közös eléneklésével.
A meghívott vendégek közül elsőként Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzul tartotta meg ünnepi beszédét. „Szent István király emlékezete olyan felbecsülhetetlen és egyben megtartó erő a világon minden magyar ember és közösség számára, amely mindig lelkesítette a magyarságot a történelem viharos évszázadain keresztül, a válságos pillanatokban erőt adott a talpra álláshoz, a dúlások és pusztítók után az újrakezdéshez, a romok eltakarításához, az ország újjáépítéséhez” – kezdte szavait Szilágyi Mátyás. Elmondása szerint Szent István példája történelmi tanúság minden magyar közösség számára, így a kárpátaljai magyarság számára is: a magyar nemzeteszme, a magyar kultúra, nyelv, munkaszeretet és tehetség olyan pótolhatatlan értékek, melyekre méltán lehetünk büszkék. „Az újabb magyar ezer év esélye rajtunk áll” – húzta alá a főkonzul.
Bakancsos László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségi elnökségének tagja részletes történelmi áttekintés keretében mutatta be a Szent István királyt megelőző történéseket, életét és a halála utáni következményeket. „Attila volt a nagy kezdeményező, Álmos a folytatás és a folytonosság, Árpád a törzsszövetség létrehozója, országalapító, Géza az átmenet, Szent István pedig az államszervező, a keresztyén hitet terjesztő és meggyökereztető, a római pápa által koronával és kettős kereszttel felruházott apostoli király” – szóltak a történelmi tények.
Az ünnepi beszédek sorát Juhászné Bérces Anikó Fohász Szent István királyhoz című verse szakította meg. A költeményt Balega Dávid szavalta el.
Barta József, a KMKSZ alelnöke ünnepi beszédében aláhúzta, hogy augusztus huszadikán nem csupán Szent István személyét ünnepeljük és méltatjuk, hanem azt az iránymutatást, hagyatékot és üzenetet is, amely sok évszázadon át támogató jelleggel bírt az egész magyarságot érő megpróbáltatáson és a történelem viharain keresztül. „Itt, a Kárpát-medencében a szláv és germán népek gyűrűjében, valamint azok időnkénti hullámverésében a megmaradásunkért alkalmazkodni, szabadságunkért, önállóságunkért és jogainkért küzdeni és harcolni kell, identitásunkat pedig megőrizni mindannyiunk kötelessége” – intézte a magasztos szavakat a jelenlévőkhöz az alelnök. Beszédében felhívta a jelenlévők figyelmét a szülőföldön való megmaradás mellett is. Elmondása szerint a KMKSZ, a történelmi egyházak, önkormányzatok és a magyar civil szervezetek olyan programokat valósítanak meg, amelyek lehetővé teszik a Kárpátalján élő magyarok élethelyzetének javulását, az itthon való boldogulás feltételeinek megteremtését, egy szebb jövő alapjainak lerakását, valamint közösségeink megerősítését. Köszönetét fejezte ki Magyarország Kormányának, a magyarországi önkormányzatoknak, egyházi közösségeknek, civil és karitatív szervezeteknek a meg nem szűnő támogatásért és segítségért. „Legyünk méltóak a hozzánk érkező támogatásokra!” – szólította fel a jelenlévőket az alelnök. „Amikor Szent Istvánra emlékezünk, mindig tartsuk észben és éljük meg, hogy a magyar keresztyén állam megalapítása és megszervezése, a magyar egység megteremtése és a magyar identitás kialakulása, megléte és megőrzése mind sikertörténet. Siker volt, ma is az és bízzunk benne, hogy még nagyon sokáig az is marad!” – zárta szavait Barta József alelnök.
A történelmi egyházak vezetői áldását követően a résztvevőknek lehetőségük volt elhelyezni az emlékezés koszorúit az emlékműnél.
A program következő szelvényét Orosz Ildikó, a PCS elnöke, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnök asszonya nyitotta meg. Ünnepi beszédében elmondta, hogy Szent Istvánnak köszönhetjük európai megmaradásunkat, amiért örök hálával tartozunk ősi királyunknak. „Ezért augusztus 20-án tőlünk is jár neki a vigadalom és a köszöntés” – mondta, majd mindenkinek jó szórakozást kívánt a jelenlévők számára.
Az elnök asszony ünnepi beszédét követően kárpátaljai népi együttesek vették birtokba az emlékpark szomszédságában felállított színpadot. Fellépett a Pirospántlika, a Bokréta hagyományőrző csoport, a Kék Viola néptánccsoport, a Gyöngykaláris tánccsoport és a Tüzes Liliom hagyományőrző csoport és a derceni Gyöngyösbokréta népi együttes is.
A fellépésekkel párhuzamosan a szervezők a család minden tagja számára készültek kikapcsolódási lehetőségekkel. A kézművessátraknál ingyenes foglalkozások várták az érdeklődőket, a hölgyek egyedi készítésű ékszerek közül válogathattak, míg az urak ínyenc házi pálinkákat és magyaros ételeket kóstolhattak.
A népi együtteseket a kárpátaljai Ullie zenekar fergeteges és egyben első nagykoncertje követett, akik rendkívül kellemes és egyben parázs hangulatot teremtettek. Az eseményt ünnepi tűzijáték zárta.