Az UNESCO Világörökségi Bizottsága rijádi ülésén vasárnap felvette a világörökségi listára a ciszjordániai Jerikó városa melletti Tell esz-Szultan (héberül Tel Jerikó) régészeti lelőhelyet.
Az ősi Jerikó maradványai a Krisztus előtti kilencedik évezredig nyúlnak vissza. A lelőhelyen talált koponyák és szobrok arról tanúskodnak, hogy az újkőkorszakban ott élő lakosság kultikus szertartásokat végzett, a kora bronzkori régészeti anyag pedig már a várostervezés jeleit mutatja. A középső bronzkori maradványok egy komplex társadalommal rendelkező, nagy kánaáni városállam emlékeit őrzik – olvasható az UNESCO világörökségi honlapján.
Ciszjordánia izraeli megszállás alatt áll, de Jerikó olyan részen helyezkedik el, amelyet a nemzetközileg elismert Palesztin Hatóság igazgat. Tell esz-Szultan palesztinai helyszínként került fel a világörökségi listára.
Izrael 2019-ben kilépett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből, mert azzal vádolta, hogy elfogult a kárára, és csökkenteni akarja a Szentföldhöz fűződő kapcsolatát. Izrael azt is kifogásolta, hogy az UNESCO 2011-ben államként tagjai sorába fogadta Palesztinát, noha a zsidó állam nem ismeri el államnak a palesztin területeket.
A világörökségi egyezménynek azonban Izrael továbbra is tagja, és küldöttséggel képviseltette magát a rijádi ülésen.
Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban foglalta el Ciszjordániát Kelet-Jeruzsálemmel együtt és Gázát. A palesztinok mindhárom területet saját leendő államuknak tekintik. Izrael viszont a zsidó nép bibliai és kulturális központjának tartja Ciszjordániát.
Jerikó modern városa és annak környéke a Holt-tenger közelségének és történelmi helyszíneinek köszönhetően sűrűn látogatott turisztikai központ.
Fokozott védelmet ítélt meg húsz ukrajnai kulturális örökségi helyszínnek az ott zajló háború miatt az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a kulturális javak védelmével foglalkozó bizottság csütörtöki, Ukrajna kérésére megtartott rendkívüli ülésén.
A megerősített védelem alá helyezés értelmében a vonatkozó protokoll 87 részes államának lehetősége lesz arra, hogy jogi eljárást indítson azok ellen, akik felelősek a szóban forgó kulturális javak megrongálásáért. A húsz helyszín között van Lemberg történelmi belvárosa, a kijevi Szent Szófia-székesegyház, illetve Bukovina és Dalmácia ortodox metropolitáinak székhelye is Csernyivciben.
A kulturális javak fegyveres konfliktus idején történő védelmével foglalkozó szakbizottság arról is döntött, hogy támogatni fogják az ukrajnai biztonsági erők és bírósági tisztségviselők képzését, hogy hatékonyabban tudjanak közreműködni a kulturális javak védelmében.
A bizottság nyilatkozatában elítélte, hogy az orosz rakétacsapások következtében számos nagy kulturális jelentőségű történelmi épület súlyosan megrongálódott Lembergben, Odesszában és Csernyihivben. „Másfél évvel az orosz invázió kezdete után azt látjuk, hogy aggasztó mértékben növekszik az ukrajnai kulturális örökség elleni támadások száma. Emiatt olyan intézkedésekre van szükség, amelyekkel elkerülhető lehet a visszafordíthatatlan károkozás” – fogalmazott az UNESCO.
Az ukrán külügyminisztérium a közösségi médiában tett közzé posztot az UNESCO képviselőiről, akik szombaton érkeztek Odesszába − közölte a Sky News.
A küldöttség azért van ott, hogy felmérjék a városban július 22-ről 23-ra virradó éjszaka történt orosz rakétatámadások okozta károkat, amelyekben egy civil meghalt, és 22-en megsebesültek, köztük négy gyermek.
Jelentős károk keletkeztek azon a téren is, ahol a város történelmi jelentőségű székesegyháza áll.
2023 januárjában Odessza történelmi központját az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
Many in Russia thought that the Black Sea was the water area of their power. The enemy hoped that our Navy would not be able to withstand Russian attacks. Well, the courage and skill of our warriors destroyed all these enemy hopes and drowned them in the sea.
Az UNESCO szakértői 3D-s szkennelést végeznek egy lerombolt épületről az UNESCO Világörökség részét képező Lemberg történelmi központjában – számolt be Emine Dzsaparova, az ukrán külügyminiszter első helyettese a Facebookon, tájékoztatott az Ukrinform.
„Július 11-e és 14-e között az UNESCO szakértői 3D-s szkennelést végeznek egy Oroszország által lerombolt épületen az UNESCO Világörökség részét képező Lemberg Történelmi központja épületegyüttese pufferzónájában – közölte Dzsaparova.
A miniszterhelyettes újabb háborús bűnnek nevezte a létesítmény elleni július 6-i rakétatámadást, valamint a kulturális örökség fegyveres konfliktus esetén történő védelméről szóló 1954-es hágai egyezmény Oroszország általi megsértésének. A miniszter első helyettese kiemelte, hogy a begyűjtött adatok alapján a továbbiakban meghatározhatóak az épület rekonstrukciójához szükséges források. Július 6-án éjjel Lembergben, egy lakóépület elleni rakétatámadás következtében 10 ember meghalt, további 48 ember pedig különböző súlyosságú sérüléseket szenvedett.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) nem vesz részt a kijevi barlangkolostor ereklyéinek elszállításában – közölte hétfőn Thomas Mallard, az UNESCO szóvivője.
„Az UNESCO nem vesz részt a nyilatkozatban említett kulturális értékek átszállításában” – szögezte le Mallard.
Szergej Nariskin, az SZVR igazgatója előzőleg azt mondta: az ukrán hatóságok megállapodtak az UNESCO-val arról, hogy a kijevi Pecserszka Lavra barlangkolostor keresztény értéktárgyait, köztük az ereklyéket nyugat-európai múzeumokba szállítják át, ahonnan valószínűleg nem fogják visszaszolgáltatni őket.
Nariskin szerint a kegytárgyak olaszországi, franciaországi, németországi és vatikáni múzeumokba történő átadásáról az „orosz rakétatámadásoktól való megmentés ürügyén” született megállapodás.
További támogatásáról biztosítja Ukrajnát az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) – közölte Audrey Azoulay, a szervezet főigazgatója Kijevben szerdán.
„Az UNESCO a háború első napjaitól kezdve kiáll Ukrajna mellett, hogy segítsen megóvni az ukrán nép kulturális örökségét, az oktatást, valamint az újságírok testi épségét” – mondta Azoulay az ukrán fővárosban tartott sajtótájékoztatón.
A műemlékek és a műalkotások védelmét szolgáló eszközökön kívül a szervezet távoktatás céljából vészhelyzeti terv keretében, 30 millió dollár értékben ötvenezer számítógépet szállított az országba. A szervezet továbbá védőfelszerelést is biztosított újságíróknak.
„A támogatás folytatódik és növekedni is fog 2023-ban” – tette hozzá a szervezet főigazgatója. Azoulay azt is elmondta, hogy a következő hetekben az UNESCO több mint 10 millió dollárt mozgósít az ukrán oktatás fejlesztésére. A cél elsősorban az iskolai tanulók lelki megerősítése.
Közölték, az Ukrajna elleni orosz offenzíva által okozott kár óriási. Az elkövetkező tíz évben az országnak csak a kulturális ágazatban összesen 6,9 milliárd dollárra lenne szüksége a keletkezett károk helyreállításához.
Az UNESCO közlése szerint Volodomir Zelenszkij az ország kulturális szektor rehabilitációs tervének kidolgozásában, valamint a nemzetközi szereplők koordinálásában és mozgósításában kérte a szervezet segítségét.
Nemzetközi workshopot szerveztek Varsóban az UNESCO közreműködésével, ennek során az Ukrajnával szomszédos országok bűnüldöző és igazságügyi tisztviselőit képezik ki a kulturális javak illegális kereskedelme elleni küzdelem terén.
A Rzeczpospolita című lengyel lap hírportáljának beszámolója Krista Pikkatot, az UNESCO kultúráért és vészhelyzetekért felelős igazgatóját idézi, aki szerint a februári orosz támadás óta több mint 230 kulturális létesítményt rongáltak meg vagy semmisítettek meg Ukrajnában.
Pikkat felidézte: az UNESCO felszólította a kulturális javak kereskedelmében érintett szakembereket és a nyilvánosságot, hogy tartózkodjanak a kulturális javak beszerzésétől, amennyiben alapos okuk van feltételezni, hogy e javakat ellopták vagy illegálisan exportálták Ukrajnából. „A közös erőfeszítések ellenére a helyzet nagyon nyugtalanító” – hangsúlyozta az igazgató.
Katarzyna Zalasinska, a lengyel kulturális és örökségvédelmi tárca által felügyelt Nemzeti Örökségvédelmi Intézet igazgatója kiemelte: az Ukrajna területén folytatott háború a világ kulturális örökségére jelent fenyegetést, ezért a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) az illegális kereskedelem által érintett ukrán kulturális javak úgynevezett vöröslistáját tette közzé. A lista információs forrást nyújt a vámszolgálatoknak is azon műtárgyakról, amelyeket a leginkább érint az illegális kereskedelem – tette hozzá Zalasinska.
Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter a rendezvény szerdai megnyitóján Lengyelország tapasztalatát emelte ki a háborús vesztességek kezelésében. Rámutatott: a második világháborúban becslések szerint több mint 500 ezer műalkotás veszett oda a lengyel gyűjteményekből, 22 millió könyvet és mintegy 40 kilométernyi levéltári iratanyagot is elveszettnek tekintenek.
A pénteken véget érő háromnapos képzéseket az UNESCO és a lengyel Nemzeti Örökségvédelmi Intézet társszervezésében tartják. A varsói kulturális minisztérium közleménye szerint a kiképzésben lengyel, szlovák, magyar, román és moldovai tisztviselők vesznek részt.
Előadásokat ukrán művészettörténészek és régészek, az Interpol, az UNESCO, a Vám Világszervezet (WCO) és az ICOM szakértői tartanak, valamint a lengyel ügyészség, a rendőrség és a határőrség képviselői is.
FOX EXCLUSIVE: Video shows the plane carrying 90-100 Ukrainian soldiers landing at Fort Sill regional airport to begin training on the Patriot missile system this week at Fort Sill, Oklahoma @WestfallAustinpic.twitter.com/z46YaPzzOF
Russia brought war back to Europe, but Ukraine keeps fighting back. Glad to announce to PM @Denys_Shmyhal that EU Military Assistance Mission #EUMAM will train additional 15.000 Ukrainian soldiers, taking the total number of EUMAM trained personnel to 30.000. (1/2) pic.twitter.com/cLTspN6MBz
Wysunięte dowództwo @VCorps USA, funkcjonujące w 🇵🇱od 2020 r., otrzymało nazwę „Camp Kościuszko" w lipcu 2022. Jego głównym zadaniem jest koordynacja działań i nadzór nad siłami lądowymi USA w Europie oraz współpraca i synchronizacja działań sił amerykańskich z wojskami NATO. pic.twitter.com/A2CxivuCks
— Ministerstwo Obrony Narodowej 🇵🇱 (@MON_GOV_PL) March 21, 2023
Háborús bűnnek számít a krími múzeumi tárgyak „evakuálása” Oroszország területére, mert így tervezik az értékek elszállítását.
Az orosz hatóságok „kimenekítés” ürügyén kirabolhatják Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek intézményeit és a krími múzeumokat – számolt be a Kulturális Minisztérium.
A kulturális minisztérium véleménye szerint a Krími Autonóm Köztársaság múzeumi tárgyai Oroszország területére történő „evakuálásra” vonatkozó terve előírja a legértékesebb tárgyak, többek között a nemesfémekből készült régészeti leletek sürgős elszállítását.
„A kulturális értékek tömeges »kimenekítése« Ukrajna területéről az orosz megszállók által arányos lesz a múzeumok a második világháború idején való kifosztásával, és ennek megfelelően kell minősíteni. Az Oroszországi Föderáció intézkedései sértik a nemzetközi jogot, és mind az agresszor állam felelősségét, mind pedig az érintettek büntetőjogi felelősségét vonják maguk után nemzeti és nemzetközi szinten” – áll a közleményben.
A Kulturális Minisztérium felszólítja a UNESCO-t és nemzetközi partnereit, hogy akadályozzák meg a nemzetközi jog újabb megsértését az agresszor állam részéről, és tagadják meg az együttműködést az orosz múzeumokkal és más intézményekkel. Tegyék meg a megfelelő intézkedéseket a kulturális értékek illegális kereskedelme és az agresszor állam által illegálisan eltulajdonított értékek legalizálása ellen, többek között az Oroszország által a megszállt területeken 2013 után végzett ásatások során szerzett leletek kapcsán.
Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete szakértőket kért fel, hogy támogassák Ukrajnát a világörökségi nevezés benyújtásában, hogy azt az UNESCO világörökségi bizottsága sürgősen elbírálhassa – közölték azután, hogy a szervezet főtitkára, Audrey Azoulay fogadta Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális minisztert kedden Párizsban, a szervezet székhelyén.
Az UNESCO közölte: azt szeretné, ha a műemlék épületeiről, továbbá a nevezetes Patyomkin-lépcsőről híres Odessza óvárosát a már a világörökségi listán szereplő kijevi és lembergi műemlékekkel együtt a veszélyben lévő világörökségi helyszínek listájára kerülne.
Odessza mindössze néhány tíz kilométerre fekszik a frontvonalról, és már több tüzérségi támadás is érte. 1899-ben felavatott szépművészeti múzeumának nagy üvegmennyezetei és üvegablakai például már megsemmisültek egy július 24-ei orosz támadásban.
Az UNESCO – mint közölte– anyagilag segíti a szépművészeti és a modern művészeti múzeumban a háború kezdete óta keletkezett károk felszámolását, pénzt ad arra is, hogy szakembereket vegyenek fel a gyűjtemények megvédésére, helyszínen használható védelmi eszközöket vásároljanak, műkincseket digitalizáljanak.
A szervezet közleménye szerint az UNESCO már eddig is hétmillió euróval támogatta az ukrajnai műemlékek védelmét a háborús károktól.
More good news. #Spain increasing its supply of air defenses to #Ukraine. It's training of 🇺🇦 military on the Aspide anti-aircraft missile system finishes tomorrow (first pic). And today #NATO announced Spain will also provide 4 Hawk missile launchers. https://t.co/L22CfCPZPfpic.twitter.com/vTrGFiXjup
Many in Russia thought that the Black Sea was the water area of their power. The enemy hoped that our Navy would not be able to withstand Russian attacks. Well, the courage and skill of our warriors destroyed all these enemy hopes and drowned them in the sea.
Az ukrán borscsot az UNESCO felvette a sürgős védelemre szoruló világörökség listájára, a borscsért vívott ukrán-orosz háborúban Ukrajnáé a győzelem – jelentette be pénteken Olekszandr Tkacsenko kulturális és információs miniszter Facebook-oldalán, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Tkacsenko azt írta: „az ukrán borscs főzési kultúrája a Kulturális Minisztérium, Marina Szobotyuk szakértő és Jevhen Klopotenko sztárszakács kezdeményezésére került fel az UNESCO listájára.” Mint emlékeztetett rá, „a borscsért már a háború előtt elkezdődött a csata. És bármennyire is állította Masa Zaharova, hogy „a szakácskönyveket betiltották, az étel receptjét pedig titokban tartották és tilos főzni”, és a mi borscsunk egyébként a „szélsőségesség és a nácizmus megnyilvánulása”, ez a „szélsőséges megnyilvánulás” immár hivatalosan is ukrán, és hivatalosan az UNESCO védelme alatt áll.”
A hírportál emlékeztetett rá, hogy 2021 márciusában a Kulturális Minisztérium egy jelölési dossziét nyújtott be az UNESCO-hoz megfontolásra az „Ukrán borscs készítésének kultúrája” címmel, javasolva az ukrán borscs felvételét a világörökségi listára. A kérdést 2023-ban kellett volna mérlegelni az UNESCO részéről, de Oroszország Ukrajna elleni agressziója fenyegetést jelent az ukrán kulturális örökségre, közte a borscsra. A nemzetközi szervezet ezért úgy döntött, hogy az ukrán jelölést felteszik egy másik listára: a sürgős védelemre szoruló szellemi kulturális örökség UNESCO-listájára.
„Szívesen megosztjuk a borscsot és annak receptjeit minden civilizált országgal. Sőt a civilizálatlanokkal is, hogy legyen náluk legalább valami fényes, ízletes és ukrán. De ne feledjék, és legyen biztosak benne, hogy ahogy a borscsért folytatott háborúban, úgy ebben a háborúban is győzelmet fogunk aratni” – mutatott rá Olekszandr Tkacsenko.
