Az Ómagyar Mária-siralom megtalálásának 100. évfordulóját méltatták Beregszászban

A Leuveni kódex 134. lapján fedezték fel 1922-ben az Ómagyar Mária-siralom c. legkorábbi ismert magyar nyelvű verset, második legkorábbi nyelvemlékünket. A Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (BKÉSZ) szeptember 7-én a mű megtalálásának századik évfordulóját méltatta Beregszászban, a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban, ahol a rendezvény fő előadója dr. Kész Margit volt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének docense.

Az Ómagyar Mária-siralom valószínűleg a XIII. század közepén keletkezett, és ugyanezen század végén másolta be egy ismeretlen személy a később Leuveninek elnevezett kódexbe. A név onnan ered, hogy a kódexet egy ideig a Leuveni Egyetem könyvtárában őrizték Belgiumban. A történelmi értékekkel bíró kódex 1982-ben került a magyar állam tulajdonába.

Az Ómagyar Mária-siralom egy magyar vallásos vers, szerzője ismeretlen. A vers műfaja planctus, azaz siralom. Szűz Mária fájdalmát írja le Jézus megkínzása és kereszthalála láttán.

A megemlékezés kezdetén Jakab Eleonóra, a BKÉSZ elnöke köszöntötte a megjelent vendégeket.

Molnár János, beregszászi római katolikus esperes-plébános köszöntőbeszédében párhuzamba állította az Ómagyar Mária-siralom megtalálását az Ószövetségben olvasható eseményekkel, amikor az izraeliták újra megtalálták a törvényt, újra felfedezték Isten szavait. Mindezek hatalmas örömmel és hittel töltötték el az emberek szívét – fogalmazott.

„Az Ómagyar Mária-siralom minden magyarul beszélő ember közkincse” – emelte ki az atya.

Ezt követően Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője köszöntötte az egybegyűlteket, aki beszédében így fogalmazott: „Mindig ráébred az ember, hogy a magyar nyelvnek milyen ősi gyökerei vannak, hiszen rendszeresen feltárjuk évszázadokra visszanyúló emlékeinket, amilyen az Ómagyar Mária-siralom is, melyet nem is oly rég, csupán száz éve ismerhetünk.”

A rendezvény folytatásában minden jelenlévőnek lehetősége volt meghallgatni az Ómagyar Mária-siralom teljes szövegét – részben az eredeti hangzásban, részben pedig mai átírásban – Gogola Anna és Gogola Éva előadásában.

A kulturális program részeként a megemlékezést Mária-énekek színesítették a beregszászi római katolikus egyházközség kórusának előadásában, Krajnik Irén harmonikakíséretével.

A továbbiakban a rendezvény fő előadója, dr. Kész Margit „vette át a mikrofont”, aki a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének docense, néprajzkutató.

Előadásában az Ómagyar Mária-siralom értelmezése és vallási jelentősége mellett szorosan kitért annak nyelvezetére és írásmódjára, hiszen – mint azt az előadásából megtudhattuk – alapmotívumai még napjainkban is sok helyen megjelennek Kárpátalján is, az egyszerű emberek ajkán élő archaikus imádságokban, illetve döccenő helyesírással még írásban is.

„Mindez azt bizonyítja, hogy az Ómagyar Mária-siralom nem egyedüli képviselője az ómagyar szövegeknek, csupán ez az egy maradt fenn számunkra ilyen jó állapotban” – emelte ki.

„Az Ómagyar Mária-siralom az élő szakrális költészetünk talán legszebb képviselője és bizonyítéka annak, hogy a magyar nyelvű vallásos középkori költészetünk virágzott” – hangsúlyozta előadásában Kész Margit.

(K. K./Kárpátalja hetilap)