Középpontban Kárpátalja turisztikai életének fejlesztési lehetőségei

A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) és a Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás ViaTisa elnevezésű határon átnyúló közös projektje keretében Kárpátalja turisztikai életének fejlesztési lehetőségei és kitörési pontjai címmel szerveztek szakmai konferenciát Tiszacsomán október 27-én.

A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark Látogatóközpontjában megtartott rendezvényt Mester András, a KMTT elnöke nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy a konferencia része az augusztusban elindított ViaTisa nevezetű képzéssorozatnak, mely egy európai uniós pályázat keretében valósul meg. A képzések a kárpátaljai turizmusban szereplőknek segítenek abban, hogy minél jobban fel tudjanak készülni a turisták fogadására – fogalmazott Mester András. „Egy olyan időszakot élünk, ami a felkészülés időszaka, mindenki reménykedik abban, hogy a háborúnak minél hamarabb vége lesz, és újra turisták jönnek majd Kárpátaljára, akár hosszabb időre is. Addig szakmailag fel kell készülnünk, hogy legyenek olyan szakembereink, akik tudják a belföldi és a külföldről érkező turistákat fogadni, illetve legyenek olyan attrakcióink, amelyeket meg tudunk nekik mutatni” – szögezte le a KMTT elnöke, hozzátéve: „Jó úton haladunk, s ez a konferencia is reményt ad arra, hogy lesz még nálunk turizmus, és amikor újra beköszönt a béke, tudunk majd nyugodtan dolgozni.”

Marianna Hotra, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal Turisztikai és Üdülési Főosztályának vezetője reményét fejezte ki, hogy ismét feléled a turizmus Kárpátalján. Mint mondta, támogatnak minden olyan törekvést, amely ennek elérésére irányul, beleértve ezt a projektet is. „Várjuk a győzelmet és a turistákat a világ minden részéről” – emelte ki.

„Az Európai Unió egyik sajátossága, hogy etnikailag sokszínű” – fejtette ki Csizmadia Alexandra, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának külgazdasági attaséja, aki elmondta: a HUSKROUA-projektek nagyban hozzájárulnak a különböző nemzetek összekovácsolásához, valamint a helyi jelentőségű programok megvalósításában is jelentős szerepet játszanak, emellett megerősíti, hogy a partnerek mindig számíthatnak az Európai Unióra és Magyarországra. „Kárpátalja megye turizmusának központi gondolata az egészségre és kultúrára, valamint a természeti szépségre és az épített vallási, illetve történelmi értékekre épül. Kárpátalján a turizmus – főleg a jelenlegi háborús időben – sok kihívással küzd. Az ezekre adandó megfelelő válasz komplex megoldást kell, hogy adjon. A mai esemény bizonyítja, hogy négy ország együttműködik, tud és akar együttműködni, és bár mindenki a saját nyelvén kommunikál, mégis megértjük egymást” – mutatott rá a diplomata.

Trieb Gergely beregszászi magyar konzul felszólalásában emlékeztette a jelenlévőket: a jelenlegi időszakra jellemző nehéz helyzetben „mindig üdítő színfolt az olyan közösség, ahol a béke keresése, az összefogás és az együttműködés kap vezető szerepet”. Mint fogalmazott: „A négy EU-s határ – a lengyel, a szlovák, a magyar és a román – mentén fekvő Kárpátalja földrajzi helyzete, valamint történelmi és társadalmi hagyományai, soknemzetiségű léte eleve arra teszi képessé, alkalmassá és elhivatottá a régiót, valamint az itt élő embereket, hogy összefogjanak, együttműködjenek – legyen szó politikáról, gazdaságról, oktatásról, kultúráról vagy éppen turisztikáról.”

Tarpai József, a KMTT alelnöke felidézte az alkalmat, amikor 2014-ben egyik napról a másikra a vidékünkre látogató turisták száma jelentősen megcsappant, s a turizmussal foglalkozó kárpátaljai szakemberekkel úgy határoztak, összeülnek egy tanácskozásra. Ennek eredményeként jött létre a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács. „Úgy gondolom, attól függetlenül, hogy ennyi csapást mértek ránk a koronavírussal és a háborúval, nekünk valamilyen jövőképet kell felfestenünk, s létre kell hoznunk olyan dolgokat, amelyek nemcsak szó, mely elszáll, hanem fizikai attrakciók, melyek maradandóak” – hangsúlyozta reflektálva a szintén ezen a napon átadott Tiszacsomai Jurtamúzeum létrehozására, valamint a nagymuzsalyi és salánki tájházak kialakítására és a Viski Tájház fejlesztésére.

A konferencia keretében szó esett olyan témákról, mint a történelmi-kulturális turizmus mint a közösségek kulturális örökségének népszerűsítési eszköze, a sztereotípiák ledöntése és a helyi termelők támogatása; a résztvevők eszmecserét folytattak a vendéglátóegységekben tapasztalható háború okozta változásokról, vázolták a Beregvidék borturizmusának jelenlegi helyzetét, valamint érintették a turisztikai nevelés a szakoktatásban témakört.

(CsA/Kárpátalja hetilap)