„Határai csak az országnak vannak, a nemzetnek nincsenek”

Az egykori máramarosi koronavárosban, Visken csöndes koszorúzás keretében méltatták a nemzeti összetartozás napját s emlékeztek meg a trianoni békediktátum aláírásáról, amelynek következtében egy egészen új határokkal rendelkező Európa jött létre, szétszakítva ezáltal több milliónyi magyar lelket.

A Magyar Országgyűlés 2010. május 31-től június 4-ét a nemzeti összetartozás napjának tekinti, ezáltal is erősítve magyar közösségeinket, hiszen „határai csak az országnak vannak, a nemzetnek nincsenek”. Azonban mindmáig jelen van a történelmi múlt fájdalmának hozadéka is közösségeink életében, amikor egyik pillanatról a másikra szakadtak szét családok, közösségek, életek a nagyhatalmak tollvonásainak következtében, figyelembe nem véve emberek millióinak sorsát. Ma, amikor a nemzeti összetartozásba kapaszkodva a leghányattatottabb sorsú elszakított kárpátaljai magyar közösség emlékezik, hasonló nehézségeket él meg, hiszen közösségek, családok szakadtak szét, üldöztetnek a háború árnyékában. Azonban minden nehézség ellenére a maroknyi kárpátaljai magyarság erős sziklaként őrzi őseitől örökölt hagyományait, kultúráját, múltját és jelenét, együtt emlékezik a nemzettel a kárpátaljai magyarság Ungvártól Rahóig, és reménykednek egy csendesebb, békésebb létben.

Ennek a reménységnek adtak hangot a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Viski Alapszervezetének tagjai, akik a helyi református templom kertjében gyülekeztek és helyezték el az emlékezés koszorúit az udvarban található emlékműnél.

Szabó Gabriella, a KMKSZ Viski Alapszervezetének elnöke hangsúlyozta: nagyon fontos minden éven megemlékezni az összetartozás napjáról. „Sajnálatos és szomorú az az esemény, amely 1920-ban történt, mert szétdarabolták anyaországunkat, nemzetünk egy része más országok fennhatósága alá került. De mindezek ellenére is láthattuk, hogy van remény, hiszen a fiatalabb generációk is itt vannak, ami arról tanúskodik, hogy van jövőnk. Ezek a fiatalok átélik mindazokat a történelmi eseményeket, amelyek minket körülvesznek, amelyek minket táplálnak, és amelyekből a jövőnket alakíthatjuk” – fogalmazott az elnök.

Dr. Gyebnár István beregszászi magyar ideiglenes ügyvivő konzul beszédében kiemelte: „104 év telt el azóta, hogy a magyarságra lesújtott nemzeti történelmünk legsötétebb napja. 1920. június 4-én zúgtak a harangok, a magyarok pedig csendben álltak öt percig. A veszteséget egyetlen magyar sem tudta feldolgozni.” Hozzátette: 2010 óta a trianoni gyásznap, a magyarság részekre szakításának emléknapjából a nemzeti összetartozás napjává emelkedett. Fontos, hogy aki magyarnak született, megmaradhasson magyarnak, akkor is, hogyha a szülőföld a politikai földrajz vagy közigazgatás szempontjából nem Magyarországon található. A magyar kormány igyekszik mindent megtenni és segíteni a kárpátaljai és külhoni magyarokat, hogy megmaradhassanak kultúrájukban, nyelvükben, hagyományaikban.

Varenka Renáta, a Viski kistérség alpolgármestere köszöntőjében elmondta: a trinoni döntést követően Kárpátalja és az itt élő magyarság egy új, kihívásokkal teli korszakba lépett. Bár elszakadtunk az anyaországtól, de soha nem veszítettük el identitásunkat, kultúránkat, és összetartozásunk érzését. „Ma, visszatekintve az elmúlt időszakra, kijelenthetjük, hogy megmaradtunk és vagyunk még” – tette hozzá.

A köszöntő gondolatokat követően a helyi iskola növendékei verssel és énekkel színesítették a megemlékezést, valamint a koszorúk elhelyezése alatt a viski református gyülekezet énekkarának szolgálata tette meghitté az eseményt. A program végén a jelenlévők elénekelték nemzeti imádságunkat.

(Várady Enikő/Kárpátalja hetilap)