Gyorsan változik Ukrajna éghajlata

Ukrajna kontinentális éghajlata eltűnik, helyet adva a Földközi-tengerhez hasonló feltételekhez. Amikor az elmúlt heti áradások közel 300 várost és falut öntöttek el Nyugat-Ukrajnában, Denisz Smihal miniszterelnök az árvizet a 1990-es évek óta a legrosszabbnak nevezte. Az éghajlatváltozás az egyik oka annak, hogy ez megtörtént. A katasztrófa mértékét és az árhullám sebességét az illegális fakitermeléssel is összefüggésbe hozták – állítja a BBC.

„Ez a patak annyira kicsi volt, hogy át lehetett lépni. El sem tudtam elképzelni, hogy ilyen pusztító árhullámmá válik” – mondta Pavlo Huculjak, egy kárpátaljai falu lakosa. A folyó vízszintje 3 méterrel emelkedett, majd a patak elpusztította az utcákat, hidakat, gátakat és az emberek vagyonát. Körülbelül 500 kilométernyi út sérült meg, és néhány út teljesen tönkrement. A katasztrófa következményeinek elhárítása folyamatban van, Kijev több millió hrivnyát különített el az újjáépítésre. De ez csak növeli Ukrajna gazdasági terheit, amely már idén elvesztette GDP-jének 8%-át.

A tudósok szerint Ukrajnában nagyon gyors éghajlatváltozás van folyamatban, amire senki sem készült fel: sem a kormány, sem a lakosság. „Ukrajnában nincs tél. Általában már nincsenek egyértelműen évszakok. A nyár nagyon forró lett. Nagyon sok heves esőzés van, amikor az egész havi norma két nap alatt leesik” – magyarázta Okszana Mariszkevics, a Kárpátok Ökológiai Intézetének tudósa. Az ukránok számára meglepetés volt, hogy a kontinentális éghajlat eltűnt, helyette egy olyan van kialakulóban, amely inkább a Földközi-tengerhez hasonlít. A időszaki erős szél, a száraz időszakok és a heves esőzések normákká válnak. Erdőtüzek és homokviharok egyre gyakrabban fordulnak elő az ország északi részén, a hegyekben pedig áradások.

2001 óta az erdőirtás a Kárpátokban megháromszorozódott, mondta Dmitro Karabcsuk aktivista a BBC-nek. A miniszterelnök pedig arról biztosít, hogy az erdőirtás az elmúlt öt évben az egyötödével csökkent. A környezetvédők szerint azonban inkább a csökkenő piaci keresletnek köszönhető, mint a körültekintő kormánypolitikának. Független szakértők szerint az Ukrajnában a fakitermelés mintegy harmada illegális. És a Kárpátok szenvedik meg leginkább ezt a tevékenységet. Karabcsuk szerint senki sem regisztrálja az illegális fakitermelés mértékét a Kárpátokban. De sok hegyen már foltokban nincs fa. A Kárpátokban kivágott fákat gyakran exportálják. A brit Earthsight szervezet 18 hónapot nyomozott az illegális fakitermelés ügyében Ukrajnában, és megállapította, hogy az ukrán faárut az IKEA svéd bútoripari óriásüzem vásárolta román közvetítőkön keresztül. Illegálisan kivágott fákat használnak a vállalat néhány híres termékének gyártására. Az IKEA a múlt héten kijelentette, hogy tisztában van az illegális fakitermelés globális problémájával, és független ellenőrzést indított az Ukrajnából fát szállító hálózataiban.

Karabcsuk szerint az erdőirtás a Kárpátokban még pusztítóbbá teszi az árvizeket. „Az erdők több vizet vezetnek a talajba. Ha vannak fák, a víz lassabban folyik le” – magyarázta a szakértő. A régiókban a lakosság, ahol nincs sok munkavállalási lehetőség, a fakitermelést jó megélhetési lehetőségnek tekinti. De most már észrevették, hogy ez mennyire befolyásolhatja a helyi közösséget. A folyóparton elhagyott rönk áradásokhoz vezettek. Pavlo Huculjak szerint ez súlyos kárt okozott. „Most megértem, miért fontos a folyó tisztítása és fák ültetése” – mondta a BBC-nek. A problémát súlyosbítja az a tény, hogy a korábbi árvizek tanulságait nem vonták le. Az 1998-as nagyszabású katasztrófa után Ukrajna bevezetett bizonyos megelőző intézkedést. Okszana Mariskevics tudós azonban meg van győződve arról, hogy azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a Tisza vízgyűjtőjében kellett végrehajtani, csak 10-20% -a valósult meg.

UNIAN