Szalagavató a Bátyúi Líceumban

Az idő múlása mindannyiunkat magával ragad, de csak a jelentős mérföldköveknél érezzük igazán a pillanatok súlyát. November 29-én a Bátyúi Líceum végzős diákjai is egy ilyen különleges pillanatot éltek át. A szalagavató ünnepségen tizenhét fiatal mellkasára került fel a zöld szalag, amely egyszerre szimbolizálta a fiatalság ünneplését és a búcsút. Az esemény emlékeztetett arra, hogy életük egy fontos fejezete hamarosan véget ér, és új kihívások várnak rájuk az érettségi, a továbbtanulás vagy a munka világában.

Baraté Béla igazgató nyitóbeszédében a diákok közös élményeire, küzdelmeire és sikereire emlékezett vissza, amelyek az iskolai évek alatt formálták őket. „Lezárul egy szakasz, a gondtalan kisdiákból érett felnőtt lesz” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az érettségi pillanata nemcsak az iskolai élet végét jelenti, hanem egy új, komolyabb fejezet kezdetét is. Bár a jövő tele van bizonytalansággal, az igazgató arra bátorította a diákokat, hogy ne veszítsék el a reményt, és soha ne hagyják abba a céljaik és álmaik követését. „A jövő bizonytalan, de kell, hogy terveket szőjetek, hiszen boldogabb az az ember, aki rengeteg álma közül csak egyet is megvalósít, mint az, akinek nem volt egy sem” – zárta gondolatait, hangsúlyozva, hogy az álmok és a kitartó munka vezethetik őket a siker felé.

Az ünnepség a diákok lenyűgöző keringőjével kezdődött, amely az elegancia és a fiatalság lendületének tökéletes harmóniáját tükrözte. Ezt követően Séra Viktória, a Bátyúi Kistérség Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportügyi Osztályának vezetője köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében Nógrádi György szavait idézve hangsúlyozta, hogy „az élet gyorsvonat, amely mellett elszáguldhatunk, ha nem figyelünk”. Arra buzdította a fiatalokat, hogy értékeljék az időt, és azt azokkal töltsék, akik igazán fontosak számukra.

Kacsó Géza református lelkipásztor a Példabeszédek könyvéből idézett, hogy emlékeztesse a diákokat a legnagyobb biztonságra, amit Isten jelenlétében érezhetnek. „Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet” – hívta fel a figyelmet, hogy bár a felnőtté válás útja tele lehet kihívásokkal, soha ne feledkezzenek meg Isten, tanáraik és szüleik szerető támogatásáról. A lelkipásztor arra is buzdította őket, hogy őrizzék szívükben a szülőföld iránti szeretetet.

A végzősök a stafétát a tizedikeseknek adták át, akik ünnepi műsorral búcsúztatták őket. A végzős diákok megható verses-dalos előadással mondtak köszönetet tanáraiknak, szüleiknek pedig egy-egy fehér rózsával fejezték ki hálájukat a támogatásért.

Sütő Magdolna osztályfőnök szavai mélyen megérintették a jelenlévőket. Az osztályt „szétszórt gyöngyszemeknek” nevezte, akikből közösen fűztek gyöngysort az évek alatt. Sajnos az országban zajló helyzet miatt ez a gyöngysor kicsit hiányos, hiszen sok diák szétszóródott már nagyvilágban. Bátorította őket, hogy valósítsák meg álmaikat, érjék el céljaikat, és soha ne feledjék a gyökereiket, melyek mindig otthont adnak nekik. Füzesi Magda szavaival: „Ez a föld sorsod és hazád, szerelmed, hited, menedéked.” Visszavárunk benneteket – zárta gondolatait az osztályfőnök.

Az ünnepség közös gyertyagyújtással zárult, ami szimbolikusan világította meg a jövő útját, amelyen a diákok most reménnyel és hittel indulhatnak el.

(DA/Kárpátalja hetilap)