Két amerikai szövetségi bíró beismerte, hogy mesterséges intelligenciát használtak bírósági határozatok előkészítése során

Két amerikai szövetségi bíró beismerte, hogy munkatársaik mesterséges intelligenciát használtak olyan bírósági határozatok megfogalmazásához, amelyeket Chuck Grassley, a Szenátus Igazságügyi Bizottságának elnöke „hibásnak és pontatlannak” nevezett, számolt be a Reuters.

Grassley hivatala által október 23-án közzétett levélben Henry Wingate szövetségi bíró Mississippi államból és Julien Xavier Niles bíró New Jersey államból azt nyilatkozta, hogy két külön ügyben a határozatok nem estek át a szokásos felülvizsgálati eljáráson a közzétételük előtt. Mindkét bíró azt mondta, hogy további ellenőrzéseket végeznek a felülvizsgálati folyamat javítása érdekében.

Niles newarki bíró elmagyarázta, hogy az értékpapír-ügyben hozott határozattervezetet „tévedésből – emberi hiba miatt – tették közzé, és azonnal visszavonták, miután felhívták rá a figyelmét”. Azt mondta, hogy egy jogi egyetemi gyakornok engedély nélkül használta az OpenAI ChatGPT-jét egy tanulmány elkészítéséhez. Az incidens után a bíró írásos szabályzatot vezetett be a mesterséges intelligencia használatára vonatkozóan, és megerősítette a belső dokumentum-felülvizsgálati folyamatot.

Wingate bíró levelében azt írta, hogy Jackson ügyében az asszisztense a Perplexityt „eszközként használta az ügyben nyilvánosan elérhető információk összefoglalására”. A bíró szerint a határozattervezet nyilvánosságra hozatala „emberi felügyeleti hiba” volt. Wingate ezután visszavonta és felülírta az eredeti végzést a polgárjogi ügyben, „technikai pontatlanságokra” hivatkozva. Chuck Grassley szenátor arra kérte a bírákat, hogy tisztázzák, használtak-e mesterséges intelligenciát a határozatok megfogalmazásakor, miután a felek ügyvédjei ténybeli hibákról és súlyos pontatlanságokról számoltak be a szövegekben.

Grassley október 24-i nyilatkozatában megköszönte a bíráknak, hogy elismerték hibáikat, és felszólította az amerikai igazságszolgáltatást, hogy dolgozzon ki egyértelműbb szabályokat a mesterséges intelligencia használatára vonatkozóan.

„Minden szövetségi bírónak és az igazságszolgáltatásnak, mint intézménynek a felelőssége biztosítani, hogy a generatív mesterséges intelligencia használata ne sértse a peres felek jogait, és ne zavarja az ügyek tisztességes tárgyalását” – hangsúlyozta.