Nyelvtudományi együttműködés határok nélkül – jubileumi konferencia Ungváron

Az Ungvári Hungarológiai Központ november 13–14-én rendezte meg a nemzetközi tudományos jubileumi konferenciáját, amely immár a 20. volt a sorban, és Lizanec Péter professzor születésének 95. évfordulója előtt tisztelgett. A neves kutató az ukrán–magyar nyelvi kapcsolatok és a kárpátaljai magyar nyelvjárások egyik legkiemelkedőbb szaktekintélye volt. A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány közreműködésével, Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával létrejött tanácskozáson a Debreceni Egyetem, a prágai Károly Egyetem, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem, az Ungvári Nemzeti Egyetem oktatói, valamint a Hungarológiai Központ kutatói is részt vettek.

Berta Eleonóra, a Központ igazgatója a megjelenteket üdvözölve bemutatta a meghívott vendégeket – Papp Ferencet, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulját, Spenik Sándort, az UNE Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet igazgatóját, Ljáh Sándort, a megyei tanács nemzetiségi és vallásügyi főosztályának vezetőjét – és méltatta Lizanec Péter professzor tevékenységét.

– Kárpátalján, Ukrajnában, Magyarországon, sőt a többi szomszédos országban sokaknak ismerősen hangzik a professzor neve, hiszen olyan tudományos munkát tett le az asztalra, ami követendő példa, de megelőzni nagyon nehéz lenne – jegyezte meg az igazgató asszony és kiemelte Lizanec Péter emberi nagyságát, aki gerinces, szavatartó, szavahihető és kettős mércét nem ismerő személyiség, családias légkört teremtett az általa 65 évig vezetett tanszéken és a hungarológiai intézetben, amit harmadik gyermekének tart.

Ljáh Sándor köszöntötte a konferencia résztvevőit, és úgyszintén méltatta az idén 95. életévét betöltött ismert nyelvtudós tevékenységét, aki a filológusok számos nemzedékét nevelte ki, és fundamentálisan hozzájárult a magyar nyelv, irodalom, folklorisztika fejlesztéséhez Kárpátalján.

– Lizanec Péternek számos monográfiája, szótára, tankönyve és segédkönyve jelent meg, sok száz tudományos-gyakorlati rendezvényt szervezett és inspirált. Ez a konferencia a soknemzetiségű Kárpátalján rendkívül aktuális. A történelmileg kialakult soknyelvűség, az etnikai sokszínűség a mi előnyünk, megőrzése, fejlesztése és a társadalom összefogása a külső agresszorral szemben kulcsfontosságú napjainkban – emelte ki a főosztályvezető, és szimbolikusnak nevezte, hogy a konferencia a magyar nyelv napján zajlik, sok sikert kívánt a 37 éve létrehozott Hungarológiai Központ munkájához.

– Ez az esemény nemcsak az egyetem, de az egész régió tudományos életének fontos mérföldköve, hiszen összehozza azokat a kutatókat, tanárokat és diákokat, akik elhivatottan dolgoznak a magyar nyelv, kultúra, történelem és a nemzeti kapcsolatok tanulmányozásán. A tudomány elősegíti a párbeszédet, a megértést és az igazság közös keresését. Meggyőződésem, hogy a mai konferencia termékeny eszmecserék, új gondolatok és projektek színtere lesz, amelyek tovább erősítik a magyar–ukrán tudományos együttműködést – hangsúlyozta Spenik Sándor, s érdekes vitákat és új tudományos, baráti kapcsolatokat kívánt a résztvevőknek.

A plenáris ülésen négy előadást hallgathattak meg a jelenlévők elismert tudományos szaktekintélyektől: dr. Bartha Elek professzor: Deszakralizációs folyamatok és identitás dekonstrukció kisebbségi térségekben (Debreceni Egyetem); dr. H. Tóth István: Kis ballada (Károly Egyetem, Prága); Okszana Tihovszka, az UNE Ukrán Irodalom Tanszékének professzora: A hősök metaforikus beavatásának sajátosságai a magyar mesékben (Ritka szépségű magyar népmesék c. gyűjtemény); dr. Zubánics László: A „nagy háború” az ukrajnai (magyar és ukrán) tankönyvekben (Ungvári Nemzeti Egyetem).

Ezután a konferencia négy szekció – nyelvtudományi, irodalomtudományi, etnográfiai és történelmi – keretében zajlott. Összesen 35 előadás hangzott el jelenléti és online formában magyar, ukrán és angol nyelven. A rendezvény kerekasztal-megbeszéléssel zárult, ahol a résztvevők megosztották nézőpontjaikat, elmondták saját tapasztalataikat a felvetett témákban, kiemelték a szakmai kapcsolatépítés és a tudományos együttműködés fontosságát.                    

(Rehó Viktória/Kárpátalja hetilap)