„Az Úr az én pásztorom” – imával és tisztelettel emlékeztek a málenkij robot áldozataira Jánosiban

A beregszászi járási Jánosiban is megemlékeztek a málenkij robot áldozatairól a sztálini lágerekbe elhurcoltak emlékművénél.

Az eseményen részt vett Bakos Erzsébet, a község elöljárója, Nagy Szabolcs református lelkipásztor, Egressy Miklós görögkatolikus parochus, a KMKSZ Jánosi Alapszervezetének képviselői, illetve minden olyan helyi lakos, aki fontosnak érezte, hogy lerója tiszteletét az elhunytak emléke előtt.

A megemlékezésen Bakos Erzsébet, Jánosi és Balazsér elöljáróasszonya köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében hangsúlyozta, hogy a málenkij robot áldozatai ártatlan emberek voltak, akiket családjaiktól szakítottak el, és akiknek szenvedései máig ható sebeket ejtettek a közösségeken. Felidézte, hogy a falvakból számos férfit hurcoltak el „kis munkára” hivatkozva, ami sokuk számára éveken át tartó nélkülözést, embertelen körülményeket és gyakran a halált jelentette. Mint mondta, a tragédia nem csupán történelem: családi emlékekben, hiányzó életekben él tovább, így kötelességünk megőrizni és továbbadni az igazságot, hogy hasonló soha többé ne történhessen meg. Köszönetet mondott mindazoknak, akik ápolják az áldozatok emlékezetét, majd arra kérte a jelenlévőket: a gyertyagyújtással és a csendes főhajtással közösen tisztelegjenek azok előtt, akik soha nem térhettek haza.

Ezt követően Egressy Miklós görögkatolikus parochus mondott imát az áldozatok lelki üdvéért. Majd Nagy Szabolcs református lelkipásztor olvasta fel a 23. zsoltárt, amely sok elhurcolt számára jelentett kapaszkodót a megpróbáltatások éveiben: „Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm (…) Ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy.”

A jelenlévők végezetül együtt imádkozták el a Miatyánkot, majd nemzeti imánk, a Himnusz eléneklésével rótták le tiszteletüket mindazok előtt, akik szenvedéseikkel és áldozatukkal örökre beíródtak közösségünk emlékezetébe.

VV