Miért nem tudják a latin-amerikai országok legyőzni a koronavírust?

Még hét hónappal az első megerősített koronavírus fertőzés esetét követően Latin-Amerikában vannak a világ legrosszabb, a megbetegedések előfordulási mutatói. Számos ország kormányának nem sikerült csökkentenie a Covid-19 fertőzések és elhalálozások számát. Brazília, Peru, Mexikó, Kolumbia és újabban Argentína is az első tízben vannak, ahol a legnagyobb a betegek száma. Chilével, Bolíviával és Ecuadorral együtt ők alkotják a világ 12 országából azt a 8-at, ahol a legmagasabb, az egy főre jutó halálos kimenetelű esetet regisztrálták.

Ezen régió államaiban kétségtelenül meg vannak az előfeltételei annak, hogy gyorsan terjedjen a világjárvány. Európához, Óceániához, Ázsiához vagy Afrikához képest Latin-Amerikában urbanizáltabb a lakosság, ezért a koronavírus könnyen terjedt a brazíliai Sao Paulo-ban és Buenos Airesben, a perui Limában és a mexikói Mexikóvárosban. A sűrűn lakott területek, a több generáció egy lakásban való élése akadályozta meg a társadalmi távolságtartásra vonatkozó intézkedések bevezetésének kísérleteit.

Ezenkívül, ezekben az országokban magas az anyagi egyenlőtlenségek szintje, az egészségügyi ellátás egyenlőtlenül oszlik el, a szociális garancia rendszere korlátozott. Sokan kénytelenek dolgozni a túlélésért, ezért minden nap megsértik a karantént.

Az Egyesült Államokhoz hasonlóan az ország vezetésének kaotikus intézkedései is szerepet játszottak, különösen Brazíliában, a szkeptikus Jair Bolsonar és a mexikói Andres Manuel Lopez Obrador révén.

Kolumbiában több ezer underground partit szerveztek júliusban, emiatt hirtelen megnőtt a betegek száma. Peru egyik városának polgármestere folyamatosan megsértette a karantént, részeg partikat szervezett, sőt halottnak tettette magát, így próbálta elkerülni a felelősségre vonást. Ugyanakkor Brazíliában, ahol csaknem 4,4 millió fertőzöttet és 135 000 halálesetet regisztráltak, tömve voltak a strandok, tele voltak vendégekkel a bárok és kávézók, és tömegesen hanyagolták a védőmaszkok viselését.

A kritikusok szerint a latin-amerikai vezetők meggondolatlan és néha érthetetlen döntései „hozzájárultak” a régió nehéz koronavírus-helyzetéhez. A mexikói kormány, ahol ma majdnem 680 000 fertőzött van és 72 000 az áldozatok száma, kijelentette, hogy ilyen hatalmas számú fertőzés oka „az ország mérete”.

Jelenleg Peruban a legnagyobb a világon az egy főre jutó halálos kimenetelű esetek száma, és amiatt, hogy kevés tesztet végeznek el, a közel 740 000 fertőzöttről és 31 000 áldozatról kiadott hivatalos adatok sem fedhetik a valóságot. Elemzők becslései szerint a fertőzések száma elérheti a 7 milliót.

Ezek a nagy számok szinte „sarokba szorították” az országot, mivel Martin Viscarra elnök határozottan korai és szigorú karantént vezetett be, amely súlyosan károsította Peru gazdaságát. A korlátozások továbbra is fennállnak, de a szegénység, a több évtizedes elégtelen egészségügyi finanszírozás és az, amit a kritikusok a kormány „stratégiailag téves számításoknak” neveznek – rendőrségi és katonai felügyelet, a kapcsolattartók felfedésének hiánya, a lokális karantén és az információs stratégia – nagyon negatív hatással voltak a koronavírus elleni küzdelemre. Ugyanakkor Peruban kialakulóban van az alkotmányos válság, múlt pénteken az ország parlamentje megszavazta az elnök felelősségre vonása folyamatának elindítását a hatalommal való visszaélés kapcsán.

Alberto Fernandez argentin elnök még márciusban szigorú általános karantént vezetett be, lezárta a határokat, leállította a más országokkal való és az országon belüli közlekedést, és követelte, hogy az emberek vonuljanak karanténba. Eleinte úgy tűnt, hogy a stratégia működőképes: a vírus átterjedt Buenos Aires szegény és sűrűn lakott nyomornegyedeire, ahol a lakosság nem engedhette meg magának a szabályok betartását, de az országos mutató viszonylag alacsony maradt Brazíliához, Chiléhez és Peruhoz képest, ami emelte az elnök renoméját.

Bizonyos értelemben Fernandez stratégiája túlságosan is sikeresnek bizonyult, és akkor az ellenzék, a társadalom egy része valamint a sajtó nyomást gyakorolt rá, hogy enyhítse a korlátozásokat. Májusban a gyermekek hétvégén egy órát sétálhattak, júniusban a „kötelező karanténba vonulást” a „kötelező társadalmi távolságtartás” váltotta fel. A karantén továbbra is fennmaradt a fővárosban és annak külvárosában, de a helyi hatóságok megengedte, hogy számos üzlet és edzőterem folytassa működését.

Júliusban megkezdődött a korlátozások feloldásának új szakasza, de a hónap végére Buenos Airesben, a középosztály lakta negyedekben jelentősen megugrott a fertőzöttek száma, majd a vírus átterjedt az egész tartományra. Ugyanakkor a fővárosban továbbra is működnek bárok és a kerthelyiséggel rendelkező éttermek. A maszkok nyilvános helyeken kötelezőek, de ezt a szabályt gyakran megsértik. Az ország vezetése azt állítja, hogy az elhalálozás továbbra is viszonylag alacsony (csaknem 580000 fertőzött és majdnem 12 halálos kimenetelű eset).

Az erőfeszítések ellenére, leküzdeni a Covid-19 járványt a régióban még mindig lehetetlennek tűnik, és Latin-Amerika továbbra is ennek a negatív besorolásnak az „élén” áll.

NEWSMAKER