Közvélemény-kutatás: A demokrácia számára a legnagyobb fenyegetést a világon nem Oroszország vagy Kína, hanem az USA jelenti

A szociológiai kutatások néha teljesen kiszámíthatatlan tendenciákat vagy az aktuális problémáinak jelenlegi állapotát mutatják ki. Egy érdekes közvélemény-kutatás (a Demokráciák Szövetsége Alapítvány megbízásából – 53 ország, ötven ezer válaszadó), amely a G7 külügyminiszterei, két év után először személyes londoni találkozójának volt szentelve, újra megerősítette a világ lakossága nagyobb részének elkötelezettségét a demokratikus értékek mellett – számolt be a The Guardian kiadvány.

Azonban azon államok számára, amelyek a demokrácia elkötelezettjeinek és az autokratikus rendszer elleni harcosoknak kiáltották ki magukat, ugyanezen közvélemény-kutatás eredményei azt mutatták, hogy sokan nem Kínában vagy Oroszországban, hanem a „világdemokrácia fellegvárában”, az USA-ban látják a demokrácia legfőbb veszélyét.

És ha 2020-ban a demokratikus és kevésbé országokban a lakosság egyaránt elégedett volt kormánya intézkedéseivel a világjárvány elleni küzdelemben (70%), egy év elteltével a kevésbé demokratikus országokban 65%-ra, a demokratikusabbaké pedig 51%-ra esett vissza a kormányok népszerűsége. Például Európában ez a szám 45%, Ázsiában pedig 76%.

A felmérés legszembetűnőbb eredménye az, hogy az 53 ország válaszadóinak csaknem fele (44%) viszont amiatt aggódik, hogy az Egyesült Államok fenyegeti országa demokráciáját. A kínai befolyástól való félelem mértéke viszont csak 38%, Oroszország más országok ügyeibe való beavatkozásának mértéke pedig 28%.

Érdekesség, hogy a múlt év óta az Egyesült Államok befolyása az országok demokráciájára világszerte jelentősen megnőtt: +6-ról +14-re. Ez a növekedés különösen magas Németországban (+20) és Kínában (+16). Ezen kívül azok az országok, amelyek lakossága különösen fél az Egyesült Államok befolyásától, odasorolják Oroszországot és Kínát is.

A válaszadók csaknem fele (48%) úgy véli, hogy a nagy technológiai vállalatok ereje veszélyezteti országuk demokráciáját. A demokratikus országok közül ez a probléma az USA-ban a legelterjedtebb (a válaszadók 62%-a), de más országokban is nő a fenntartás a technológiai óriásokkal szemben, ami a közösségi hálók szigorúbb szabályozását támogatók számának növekedésében tükröződött vissza. 

Érdekes megemlíteni, hogy Norvégiában, Svájcban és Svédországban a szavazók biztosak abban, hogy országuk demokratikus, de Kína lakóinak 71%-a is ebben a tudatban él. Oroszországban pedig a lakosság csupán 33%-a tartja demokratikusnak országát. Lényeges, hogy Joe Biden demokrácia csúcstalálkozója tervének támogatottsága minden országban magas, Kínát és Oroszországot kivéve.

„Ez a felmérés azt mutatja, hogy a demokrácia még mindig él az emberek fejében és elméjében. Most ki kell lépnünk a COVID-19 világjárványból, több demokráciát és szabadságot biztosítva azoknak az embereknek, akik azt akarják, hogy országaik még demokratikusabbá váljanak… Az országok vezetőinek ezt figyelembe kell venniük, és ennek megfelelően kell cselekedniük”, jegyezte meg Anders Fog Rasmussen, a Demokráciák Szövetsége Alapítvány vezetője, egykori NATO főtitkár és dán kormányfő.

„Az amerikai történelem során először esett egybe mind a négy, a világ demokráciáit fenyegető tényező: politikai polarizáció; konfliktus a politikai közösség teljes jogú tagját illetően; a gazdasági egyenlőtlenség növekedése; és a hatalom koncentrációja a nemzet vezetőjében. A történelem azt mutatja, hogy az amerikai demokrácia instabil ezen fenyegetésekkel szemben”, írták Suzanne Mettler és Robert Lieberman a „Négy fenyegetés: Újra válságban az amerikai demokrácia” című könyv szerzői.

Mindezt már tükrözik az USA-ban az idén végzett közvélemény-kutatások. A demokraták 89%-a úgy vélte, hogy Donald Trumpot azonnal ki kellett zavarni a Fehér Házból, miután megpróbálta megrohamozni a Capitoliumot, a republikánusok 87%-a nem értett egyet. Ugyanakkor a republikánusok 73%-a úgy vélte, hogy a Trump által elveszített választásokat meghamisították, a demokraták 93%-a pedig meg volt győződve arról, hogy minden tisztességesen zajlott. Donald Trump négy éves elnöksége jelentős hatással volt az amerikai társadalomra és USA felfogására a világban, és több mint valószínű, hogy Joe Biden vezetésével az Egyesült Államoknak sikerül visszaszereznie a világ „demokratikus értékei őrének” képét. Joseph Biden demokrata elnöki ciklusa kezdetén az amerikaiak mindössze 31%-a gondolta azt, hogy képes lesz egyesíteni a nemzetet, ugyanakkor 56%-a vélte azt, hogy a szakadék egyre mélyebb lesz. Van min elgondolkodni…

NEWSMAKER