Interjú Dobsa Istvánnal, a KMKSZ ISZ elnökével

Magyarságunk megmaradása kis régiónkban csak akkor lehetséges, ha az itt élő fiatalok szívükön viselik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti öntudatuk sorsát. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezetének (KMKSZ ISZ) elsődleges célja az, hogy összefogja megyénk ifjúságát annak érdekében, hogy szülőföldünkön sohase haljon el a magyar szó. Erről beszélgetett a Kárpátalja hetilap újságírója Dobsa Istvánnal, a szervezet elnökével.

– A KMKSZ ISZ 2014-ben alakult újjá, augusztus 21-én tartottuk meg alakuló közgyűlésünket a beregszászi Rákóczi-főiskolán, 65, nagyrészt a Beregszászi, illetve a Nagyszőlősi járásból érkezett fiatal részvételével – pillant vissza a kezdetekre beszélgetőtársam. – Jelenleg 1100 tagot tömörítünk 45 alapszervezetben, az utóbbiak közül a legtöbb a Beregszászi járásban működik, emellett a Nagyszőlősi, az Ungvári és a Munkácsi járásban is vannak alapszervezeteink. Most azon munkálkodunk, hogy ezek a Felső-Tisza-vidéken is megalakuljanak. Az a célunk, hogy közösségünknek legyenek aktív, tettrekész, felelősségteljesen gondolkodó fiataljai, akik hozzájárulnak nemzetrészünk fennmaradásához és fejlődéséhez. Az ifjúság jelenti a jövőt, ezért nagyon fontos, hogy foglalkozzunk a kárpátaljai magyar fiatalokkal. Problémát jelent viszont, hogy éppen ez az a korosztály, melynek tagjai a leghamarabb döntenek a kivándorlás mellett, és sok jól képzett diplomás fiatal is – a jobb élet reményében – az elvándorlás mellett dönt. Mi, persze, igyekszünk úgy működni, hogy az itthon élők közül mind több fiatal – minden nehézség ellenére – örömmel csatlakozzon hozzánk, és tehetségéhez mérten segítse szervezetünk munkáját.

– A fiatalokkal való kapcsolattartásban – gondolom – komoly nehézséget okoz, hogy sokan hónapszámra külföldön dolgoznak. Az itthon maradottak mellett velük is tudják tartani a kapcsolatot?

– A nehéz gazdasági helyzet miatt nagyon sok fiatal külföldön kényszerül munkát vállalni. Ők ingáznak a külföldi munkahely és a szülőföld között, mi pedig azon vagyunk, hogy minél több szállal kapcsolódjanak szűkebb pátriánkhoz. A kapcsolattartáshoz lehetőséget nyújtanak az internetes közösségi oldalak, s a rendezvényeinkről is jó előre tájékoztatjuk őket, hogy azok időpontjára tervezzék meg a hazautazásukat. A közösség megtartása, építése csak együtt megélt élmények révén válik lehetségessé olyan rendezvények segítségével, melyeken a XXI. századi fiatalok is jól érzik magukat, közösségben, kellemesen kikapcsolódnak.

– A diplomás, illetve a nem diplomás fiatalok körében miként alakul a kitelepülők és az ingázók aránya?

– Azt érzékeljük, hogy csökken azok száma, akik végleg kint maradnak. Többségük három-öt évi külföldi munkavállalást követően, megfelelő tőkére szert téve, hazatér, s itthon vásárol vagy épít házat. A külföldre távozott friss diplomások közül azok, akik Magyarországon keresnek munkát, a végzettségüknek megfelelő állást kapnak, s ők végleg anyaországunkban telepednek le. Akik Nyugaton helyezkednek el, nem a diplomájuk szerinti állásokat töltenek be, majd hazajönnek, s valamilyen kisvállalkozást indítanak, az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programba is bekapcsolódva. A fiatal értelmiségiek közül azok vállalnak itthon a képzettségüknek megfelelő munkát, akik diplomájuk megszerzése után azonnal nálunk kapnak állást. Tíz friss diplomás közül átlagban négyen vállalnak munkát Magyarországon, hárman – átmenetileg – Nyugaton, és hárman – értelmiségiként – szülőföldünkön. Országos szinten lenne szükség olyan változásokra, hogy nálunk is emelkedjen az értelmiségi pályák presztízse. Nagyon jó viszont, hogy anyaországunk célzottan az értelmiségieknek nyújtott szociális programokkal támogatja a diplomásokat. Ami pedig a nem diplomás fiatalokat illeti, tíz főből négyen vállalnak magyarországi, hatan pedig nem anyaországi vendégmunkát, majd nagy többségük hazajön, és egyesek zöldség- vagy gyümölcstermesztéssel kezdenek foglalkozni, míg mások boltot vagy gépkocsijavító műhelyt nyitnak.

– Rátérve a KMKSZ ISZ-re: általában hány főt számlálnak az alapszervezeteik, s vannak-e alapszervezeteik ukrán többségű városokban, mint Ungvár, Munkács, Nagyszőlős?

– A taglétszám a kisebb településeken 15-20 főt tesz ki, a nagyobbakban pedig az 50-100 főt is eléri. A legnagyobb létszámú alapszervezetünk Beregszászban működik. Sajnos, Munkácson és Nagyszőlősön nincs. Az alapszervezeteinknek helyi kezdeményezésre kell létrejönniük, s legalább tíz fiatalra van szükség ahhoz, hogy megalakuljon egy új tagszervezet. Amit tehetünk, és teszünk is, hogy munkácsi, nagyszőlősi magyar fiatalokat is meghívunk a rendezvényeinkre, hogy kedvet kapjanak saját alapszervezetük létrehozására. Az aktivitást illetően kiemelném a beregszászit, mely a helyi KMKSZ-alapszervezettel együttműködve szervez rendezvényeket, s aktív a beregdédai és a szernyei alapszervezetünk is. Egyébként a tagszervezeteinknek évente legalább egy rendezvényt meg kell szervezniük.

– Milyen központi rendezvényeket bonyolít le a KMKSZ ISZ?

– A jótékonysági báloktól – a sportversenyeken át – a fotópályázatokig többféle rendezvényt is megszervezünk. Például a mezővári Suba Sándor Kispályás Labdarúgótornát, melyen a múlt ősszel tizennégy csapat vett részt. Nagy sikere van egy rendhagyó sportversenyünknek, a Rákóczi-főiskola Kölcsey Ferenc Szakkollégiuma sporttermében lebonyolított éjszakai teremfocitornánknak. Ezzel valamilyen extrém kihívás elé szerettük volna állítani a fiatalokat, és ők vállalják is, hogy megméressék az állóképességüket a délután öt órától másnap reggel hétig tartó versenyen. Volt, hogy tíz csapat is benevezett rá. Legnagyobb szabású rendezvényünk az ISZ Feszt, mely mára Kárpátalja legnagyobb könnyűzenei fesztiváljává vált. Neves magyarországi együttesek lépnek fel rajta, mint például a Halott Pénz, mely a múlt évben átvehette a Petőfi Zenei Díjat, a Kowalsky meg a Vega vagy éppen ByeAlex énekes.

– Ugyancsak a KMKSZ ISZ tevékenységéhez tartozik a vezetőképzők lebonyolítása, melyek nagy szerepet játszhatnak leendő kisebbségi politikusaink képzésében. Miként vehet részt egy kárpátaljai magyar fiatal ezeken a rendezvényeken, s hogyan zajlanak a vezetőképzők?

– 2018-ban vetődött fel ezek ötlete, hogy a közélet iránt érdeklődő fiatalok számára vezetőképzőket szervezzünk. Az első vezetőképzőt a Robert Schuman Intézettel, Bocskor Andrea európai parlamenti képviselővel és a KMKSZ-szel közösen szerveztük meg, majd remek együttműködést alakítottunk ki a Mathias Corvinus Collegiummal is. A képzés iránt érdeklődő fiatalok számára felvételi hirdetéseket jelentetünk meg, a jelentkezőkkel aztán magyarországi szakemberek folytatnak felvételi beszélgetést, illetve tesztvizsgára is sor kerül, hogy fel lehessen mérni a jelentkezők köz­ügyekben való tájékozottságát. A felvételinél előnyt jelent az angol és az ukrán nyelv ismerete, hiszen ha egy kárpátaljai magyar fiatal komolyan foglalkozni akar a politikával, mindkettőt ismernie kell. Tavaly az 56 jelentkező közül 16-an jutottak be a vezetőképzőbe. A képzések négy helyszínen folynak: Ungváron a KMKSZ székházában, Beregszászban a Mathias Corvinus Collegium első határon túli központjában, Brüsszelben az Európai Parlamentben vagy az Európai Bizottság székházában, Budapesten pedig a Mathias Corvinus Collegium budapesti központjában. A fiatalok politikusokkal találkoznak, politológusok tartanak nekik előadásokat, foglalkoznak a közügyek menedzsmentjével. Ezek során megismerkednek a pártok működésével, működtetésével, a közvélemény-kutatásokkal, vezetői készségek fejlesztésének tréningjével, tárgyalástechnikával. Mindezeken kívül a fiatalok e-learning, vagyis számítógépes hálózaton elérhető képzési forma keretében otthon is megoldanak különböző feladatokat, politikai elemzéseket készítenek, esszéket írnak. A képzések helyszíneire való utazásuk, elszállásolásuk, étkeztetésük költségeit Bocskor Andrea EP-képviselő és a Mathias Corvinus Collegium fedezi…

Reméljük, a vezetőképzések révén több kárpátaljai fiatal is otthonosabban fog mozogni a politika világában, s később a kárpátaljai magyar közösség érdekeit okosan és bátran szolgáló vezető politikusokká válnak.

(Lajos Mihály/Kárpátalja hetilap)