XXV. Anyanyelvi Irka-tábor Aknaszlatinán
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség gyermeklapja, az Irka a szórványban élő gyerekek számára szervez anyanyelvi tábort immáron 25 éve. Kezdetben és hosszú éveken át Punykó Mária szervezte ezeket a táborokat midig előbb a szórványvidéken, az ott élő magyar vagy magyarul is tanuló gyermekek számára. Aztán volt, hogy a tábor a Rákóczi-főiskolán vagy a Nagyberegi Református Líceumban kapott helyet, és idén, a 25. jubileumi tábor ismét visszaköltözött a szórványba, az Aknaszlatinai Bolyai János Líceumba.
„Idén 30 gyerekkel táboroztunk együtt. Az Anyanyelvi Irka-tábor célja, hogy élő magyar nyelvi közeget teremtsen azon gyerekek számára, akik nem magyar többségű településen élnek, de felmenőik között vannak magyarok, és/vagy magyar nyelvű iskolába, vasárnapi iskolába járnak. Bustyaházáról, Técsőről és Szolyváról is érkeztek zömmel elemi iskolás gyerekek, de volt néhány aknaszlatinai gyerkőc is” – mondta Espán Margaréta, a tábor szervezője. Már a tábor kezdetén négy csoportra osztottuk a gyerekeket, a délelőtti órákban két csoport kézműveskedett egy főiskolás gyakornokkal, míg a másik két csoportnak Szokolova Henrietta szolyvai tanítónő tartott magyar mint idegen nyelv foglalkozásokat. „Furcsának tűnhet, hogy egy nyári táborban tanórákon vesznek részt a gyerekek, de ez nem egy hagyományos értelemben vett tanóra, mivel a kb. 60 perces foglalkozás, melyen mindennap részt vettek, teljes egészében játékos formában valósult meg” – avatott be a részletekbe Margaréta.
A délutáni órákban Farkas Fiú Szamanta aknaszlatinai angoltanár tartott kézműves-foglalkozásokat, melyeken a gyermek megtanulhatta az adott anyag magyar megnevezését, színét, formáját, állagát, illetve a foglalkozáshoz szükséges eszközök nevét. A délutáni órákban sportvetélkedő volt, az esti órákban pedig animációs filmeket nézhettek, de volt just dance is.
„Hagyományosan a tábor utolsó estéjén Ki mit tud?-ot szervezünk. Itt mind a négy csapat bemutatta az általuk készített plakátot, elmondták az indulójukat, táncot készítettek. A tábor zárásaként névre szóló oklevelet kaptak a résztvevők, illetve egy ismeretterjesztő albumot, melynek címe: Kajla 7 határban.
Azt tapasztaltuk, hogy azok a gyermekek, akik nehezen oldódnak fel, nehezen szólalnak meg magyarul, napról napra felszabadultabbak, nyitottabbak lettek, magyarul is egyre többet kezdtek beszéltek” – mondta el lapunknak Espán Margaréta.
(Tóth János/Kárpátalja hetilap)
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás