Újabb könyve jelent meg Tetyana Literátinak Városi helyhatóság címmel

Tetyana Literáti kárpátaljai újságíró, helytörténész több éve ír cikksorozatot a régi Ungvárról, az ott élt személyiségekről, az épületek történetéről, mely cikkek közel 6 év folyamán a Pro Zahid hírportálon és az Uzshorod hetilapban jelentek meg rendszeresen ukrán nyelven. A legérdekesebb elbeszéléseket magyar fordításban is olvashatják az Ungvár múltja iránt érdeklődők a Kárpátalja hetilapban és annak internetes oldalán.

A nagy érdeklődésre való tekintettel Tetyana Literáti könyv formájában is megjelenteti a múltba röpítő történeteket, melyeket a levéltárakban végzett alapos munka és az érintett személyek leszármazottaival folytatott számos beszélgetés, visszaemlékezés előz meg. Első ukrán nyelvű könyve Elvesztett Ungvár. Valós történetek címmel 2017. decemberében látott napvilágot, majd 2018 májusában megjelent a második Elvesztett Ungvár. Séta az óvárosban című kötet. Ezt követően 2020-ban anyaországi finanszírozással sikerült a magyar olvasókat is megörvendeztetni Literáti Tetyana ungvári újságíró Elvesztett Ungvár című cikksorozatából összeállított kötettel. A Múltidéző séta Ungváron című kötet válogatás a magyar vonatkozású cikkekből. Tavaly júliusban Szakmák és iparosok címmel látott napvilágot a népszerű helytörténeti témákkal foglalkozó újságíró harmadik ukrán nyelvű könyve.

Idén pedig az olvasó kezébe foghatja a negyedik ukrán nyelvű könyvét, amely a Városi helyhatóság címet kapta. A 190 oldalas kiadvány Ungvár XIX–XX. század eleji városvezetésének múltjába enged betekintést. A 27 elbeszélést tartalmazó kiadvány megismerteti az olvasót az 1872–1944 között tevékenykedő 19 bíróval és polgármesterrel, s bemutatja azokat a családokat, akiknek a története egybeforrt a városéval.

A könyv ünnepélyes bemutatójára szombaton délután a Boksay József Kárpátaljai Szépművészeti Múzeum nagytermében került sor. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Kuti László, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának első beosztott konzulja, aki köszöntőjében kiemelte:

– Aki nem ismeri a múltját, az nem érti meg a jelent. Ebben segít nekünk Tetyana hatalmas munkája. Megmutatja nekünk, hogy Kárpátalján és itt, Ungváron több évszázadon keresztül hogyan éltek együtt különböző nemzetiségű, vallású emberek. Hálásak vagyunk Tetyanának azért, hogy ezt a hatalmas munkát elvégezte, ezt a közös kincset mindannyiunk kincsévé tette. Az ő munkájának az eredménye, hogy most már nem elvesztett Ungvárról, hanem talán lassan jól ismert Ungvárról beszélhetünk – zárta gondolatait Kuti László és gratulálok az újabb könyvhöz, s további sikereket, sokszínű munkát kívánt Tetyana Literátinak.

A szerző elmondása szerint az információt nem volt könnyű összegyűjteni, az ungvári polgármesterek utódai többnyire külföldön élnek, a szomszédos Magyarországtól és Szlovákiától kezdve egészen a távoli Venezueláig.

A könyvben szereplő városvezetők közül csupán két személy leszármazottjai élnek Ungváron. A bemutatóra mindkét család eljött: Ungvár tizennegyedik polgármesterének, Hrabár Konsztantinnak az unokája, Hrabár Katalin, illetve Fülöp Andrea és Hrabár Miron dédunokák, valamint a város tizenhatodik polgármesterének, Gaár Ivánnak az unokája Gaár Mária, illetve Gaár Julianna és Neupauer Sándor dédunokák és családtagjaik.

Az idős hölgyek visszaemlékezései révén mintegy időutazásban lehetett részünk. Felidézték nagypapájuk alakját, az akkori életüket, majd az elvesztésüket követő nehézségeket, mindazokat a megpróbáltatásokat, nélkülözéseket, amelyek akkoriban sok kárpátaljai magyar család osztályrészéül jutottak.

Annak ellenére, hogy a szerző attól tartott, hogy ez a kiadvány kissé szárazabb, mint a korábbiak, az írások olvasmányosak, a honismeretei kutatásokat illusztrációk, fotók és levéltári okmányok másolatai gazdagítják Olekszij Mehela szerkesztésében és tördelésében. A hozzátartozók hálásan megköszönték Tetyana Literátinak az érdekes és tartalmas írásokat, amelyeket olvasva még ők is sok újat megtudtak az egykori családfőről. Bátran ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik érdeklődnek Ungvár múltja iránt.

(Rehó Viktória/Kárpátalja hetilap)