Mennyiért folyik minősíthetetlen víz a csapból Csapon?

Arra a kérdésre, hogy miért folyik Csapon a mai napig minősíthetetlen víz a csapokból, évek óta nem érkezik érdemleges válasz a városvezetéstől.

Az ország legnyugatibb pontján fekvő Csapon az egyik legégetőbb probléma 2020-ban is az ivóvízellátás kérdése.

Négy évvel ezelőtt, 2016 elején a probléma kiküszöbölése érdekében az illetékesek tárgyalásokat folytattak arról, hogy a záhonyi ivóvíz-szolgáltató rendszerhez kapcsolják hozzá Csapot, így biztosítva a város jó minőségű ivóvízzel történő ellátását. Ehhez csak egy öt kilométeres szakaszon kellett volna lefektetni egy fővezetéket, amellyel összekötötték volna a két város vízvezeték-hálózatát. Ennek a megoldásnak a lehetősége egyébként már az 1990-es évek elejétől (közel harminc éve!) többször felmerült, de mindig akadt egy visszafogó erő: a víz ára.

Fontos szót ejteni arról, hogy kihez tartozik a határ menti város vízvezetékrendszere. A csapi vízvezetékrendszer az időközben részvénytársasággá alakult Ukrzaliznicja (Укрзалізниця) tulajdonában van, amely jelentősen megnehezíti a helyzetet, ugyanis a város közvetlenül nem pályázhat a rendszer korszerűsítésére.

Az akkori új városvezetés Valerij Szamardak polgármesterrel és Balogh Oszkár alpolgármesterrel az élen 2017 februárjáig folytatta a tárgyalásokat, amelyek szerint a megoldást egy közös magyar–ukrán, határon átnyúló, európai uniós forrásból finanszírozandó projekt jelentené. Az ekkor már több mint egy éve előkészítésben lévő, s a magyarországi fél által már eddig ráfordított több millió forintos projekt lényege az volt, hogy a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Győröcskei Víztelepének fölös kapacitásaiból látnák el Csapot és a környező településeket egészséges ivóvízzel. A környezetvédelmi beruházásokat is tartalmazó terveket támogatta a KMKSZ, a Kárpátaljai Megyei Tanács, minden magyarországi partnerszervezet, s a szomszédos Záhony önkormányzata is. Ám ekkor hirtelen fordulatot vettek az események: a magyarországi partnerekkel közös, február 21-i csapi tárgyaláson Valerij Szamardak polgármester és Ihor Hizsan kommunális ellátásért felelős alpolgármester új, saját tervvel állt elő, amelyben csapi kutak beüzemelése szerepelt. Ez jelentette az együttműködés végét.

2018 májusának végén a lakosság körében hatalmas felháborodást váltott ki a csapvíz elemzésének eredménye. A vizsgálat előzménye az volt, hogy egy helyi kislányt súlyos mérgezéssel szállítottak kórházba. A szülők meggyőződése volt, hogy a mérgezésnek a vezetékes víz az oka, ezért a gyerek rosszullétét követően a vizet azonnal bevizsgáltatták. Az eredmény mindenkit megdöbbentett: a vízmintában bélsarat, kólibaktériumot, higany- és arzénmaradványokat is találtak. Az eset kapcsán Csap polgármestere azt nyilatkozta, hogy képtelenek közös nevezőre jutni az Ukrzaliznicjával, ezért már megkezdték a városi vízmű megépítését, amely remélhetőleg év végére minőségi, tiszta vízzel látja majd el a lakosságot.

Most 2020-at írunk. A város csapjaiból továbbra is szennyezett, a Latorcából szüretlenül érkező, zavaros, fogyasztásra alkalmatlan víz folyik. Február 6-án a Csapi Városi Tanács honlapján is megjelent írásban tájékoztatták a lakosságot arról, hogy az Ukrzaliznicja lényegesen megemelte a központi vízellátás tarifáját a városban. A fogyasztásra alkalmatlan csapvíz ára 25,64 hrivnya köbméterenként. A szennyvízszolgáltatás ára is emelkedett: 2018 augusztusában 7,1 hrivnyáról duplájára, 14,3 hrivnyára, majd 2019 augusztusában 16,89 hrivnyára köbméterenként. Ha összesítjük a csapból folyó víz és a szennyvízelvezetés tarifáját, akkor kiderül: 42,53 hrivnyába kerülnek ezen szolgáltatások köbméterenként. A számok alapján nyilvánvalóvá válik, hogy egy csapi lakosnak többet kell kifizetnie a minősíthetetlen vízért, mint egy záhonyinak, annak ellenére, hogy Magyarországon havi alapdíjat és környezetterhelési díjat is fizetnek a felhasználók.

Ha figyelembe vesszük, hogy az iható víz beszerzése további költségekbe kerül a csapiak számára: a város különböző helyein literenként 1–1,2 hrivnyáért juthatnak hozzá (az ásványvíz még drágább), akkor rájövünk, hogy egy köbméter ivóvíz ára így 1000–1200 hrivnya, amit még haza is kell cipelni.

A csapi rendszer kiépítése még mindig rengeteg pénzbe kerül, a munkálatok haladásáról Balogh Oszkárt, a Csapi Városi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetőjét kérdeztem meg. „A márciusi tanácsülésen fogadtunk el kiegészítéseket a vízprojekthez. A parkban épülő tisztító állomás költségei az infláció és a munkabérek növekedése miatt 7 millió hrivnyával emelkedtek. 3 milliót a helyi költségvetésből különítettek el, 4 milliót várnak az állami költségvetésből az éven a fejlesztésre. Az új vízvezetékrendszer 2. ütemének az építése elindul az éven, a tervek szerint. Ez a 10 millió hrivnyás beruházás a város központjától a malomig elterülő részét öleli fel. Idén erre 3,5 millió hrivnya lett elkülönítve. A 3. ütem tervdokumentációjára 250 ezer hrivnyát terveztek a 2020-as költségvetésben. Ez az 1. ütem folytatása Tiszaásványig. Két hete a városvezetés abban reménykedett, hogy a választások előtt be tudják indítani az új vízellátást. Mennyi lesz egy köbméter víz? Erre senki nem tudott választ adni. Viszont a Vasút átadná végre a kórház épületét a városnak, és csatolnák hozzá a most működő víztisztító állomásukat és a vízvezetékrendszerüket is. Ez még egy érdekes kérdés lesz” – fogalmazott Balogh Oszkár.

Trehányság, ami zajlik: a polgármesterék saját projektjük keretében újították fel a vízvezetékrendszert; a vízvezetékek lefektetésekor nem biztosították a normális, balesetmentes közlekedést; nem gondoskodtak az útburkolat megfelelő visszaállításáról; igénytelenül rakták vissza a térburkoló és macskaköveket. A szennyvíz elvezetését egyébként szintén garantálta volna a magyar fél annak érdekében, hogy ne kerüljön tisztítatlanul a Tiszába. Ha ilyen tempóban haladunk, Európa kapujában továbbra sem lesz egyhamar európai szintű vízellátás, a parkban felépített víztisztító állomás az enyészet martalékává válik, pont úgy, mint az elődje.

A kérdés továbbra is aktuális: mikor fog tiszta és iható víz folyni a csapokból Csapon?

(Csuha Alexandra/Kárpátalja hetilap)