Rezeda-farsang Beregszászban

A Beregszászi Rezeda Folkműhely diákjai farsang alkalmával a különböző népek és nemzetiségek hagyományaival és kultúrájával ismerkedtek. A folkműhely oktatói – idén rendhagyó módon – a magyar népszokások mellett a világ népeinek viseletét és táncait is megismertették a farsangolókkal.

A február 17-ei eseményen a műhely diákjai kisebb műsorral készültek, a különböző csoportok bemutatták egymásnak az elmúlt időszakban elsajátított népi játékokat, táncokat, népdalokat. Ezt követően görög, kelta és belga táncokkal ismerkedtek a fiatalok, majd ügyességi játékok és parasztolimpia várta a lelkesedő nemzetek „nagyköveteit”, hiszen a farsangi jelmez témája a különböző népek viselete volt.

A farsangi szokások nemcsak a magyar folklórhagyományokban lelhetők fel, hanem Európa számos országában, valamint a tengerentúlon is. Persze országonként eltérő hagyományjegyekkel bír az bajor-osztrák eredetű farsang szó, a latin országokban karneválként jelenik meg, azonban jelentése mindkettőnek ugyanabban gyökerezik, ami nem más, mint a húshagyókedd. Ez a kifejezés nemcsak a magyar nyelvben, de több ország nyelvében is a farsangot jelölő kifejezés alapjául szolgál. A Föld különböző országaiban zajló farsangi ünnepségeknek van egy közös vonatkozása, mégpedig a megjelenési formájuk ezeknek a tél végi ünnepi vigasságoknak: maszkos, álarcos, jelmezes. A magyaroknál a busó maszkok a legnépszerűbbek, az olaszoknál a velencei karneválban ismert jelmezesek, míg a braziloknál szintén különböző jelmezeseket láthatunk a karnevál során. A farsangi időszak egyben a tél végét és a tavasz kezdetét, a bőség és a termékenység időszakának kezdetét is jelölte, amelynek eredete az ókori pogány hiedelemvilágra vonatkoztatható vissza, azonban mégis beépült az egyetemes keresztény kultúrkörbe is, hiszen vízkereszttől húshagyókeddig tart.

A Rezeda farsangi mulatságának programjáról Várady Enikő, a Rezeda Folkműhely vezetője elmondta: „A farsangi mulatságot már hagyományos programként szervezzük meg évről évre a műhely fiataljai számára. Célunk azon túl, hogy a fiatalokat megismertetjük a farsangi szokáskultúrával, egyfajta nevelési forma is, hiszen a műhely kicsinyei és nagyjai ilyenkor tudnak igazán együtt lenni egy közösségként. A hétköznapok során nincs lehetőség arra, hogy megismerjék egymást a különböző csoportokba járó fiatalok. Ilyenkor arra is törekszünk, hogy az élmények mellett egy igazi közösségé kovácsoljuk őket, amihez viszont elengedhetetlenek a személyes, közös játékszerű élmények megélése. Az esemény során a tanárokkal is a megszokottól kicsit eltérőbb formában találkoznak, hiszen ilyenkor mi is jelmezbe öltözünk, és részt veszünk a programokban velük együtt. Bár nincs könnyű helyzetben a korlátozások miatt a mi munkánk sem, de igyekszünk minden lehetőséget megragadni, hogy a fiatalok számára közösségi alkalmakat teremtsünk, hiszen az egyre individuálisabbá váló társadalomban mindezekre nagy szükség van. Idén kicsit túlléptünk a magyar hagyományokon, és megismerkedtünk a világ más népeinek farsangi szokásaival, ugyanis számtalan más országban is jelen van ez az ünnep.”

Az alkalom során számtalan ötletes jelmez kelt éltere: japán gésán, mexikói őslakosokon át, az európai és ázsiai nemzetek színes kavalkádjával bezáróan. A legötletesebb jelmezek viselői értékes ajándékokkal gazdagodtak. A farsangi mulatság során lehetőség volt tombolára is, melynek nyereményeit a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete biztosította.

Az élőzenei kíséretet a Sodró együttes biztosította, akik által a hagyományos magyar néptánc sem maradt el a palettáról.

(kővári, Kárpátalja hetilap)