A KMKSZ beregszászi közgyűlése: „ … komoly erőt képeznek a kárpátaljai magyarok”

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Alapszervezete augusztus 28-án tartotta meg éves közgyűlését.

A rendezvényt Molnár D. István helyi alapszervezeti elnök nyitotta meg az elmúlt év beszámolójával, melyben kitért az alapszervezet – a pandémia miatt szűk körben – hagyományosan megrendezett alkalmaira, megemlékezéseire. A továbbiakban megköszönte a jelenlévőknek, hogy elősegítették a KMKSZ jó szereplését a múlt évi helyhatósági választásokon, beszélt a közigazgatási reformról, illetve a szeptember elején érkező tanszercsomagok szétosztásáról az iskolások számára. A Magyarok Kenyere programról elmondta, hogy a városi alapszervezet több mint 800 kg búzával járult hozzá a kezdeményezéshez. Ezenkívül médiahasználati felmérést is készítettek annak céljából, hogy milyen mértékű az igény a lakosság részéről az optikai internet bevezetésére a KMKSZ támogatásával.

Ezt követően Lőrinc Lajos, az alapszervezet pénzügyi titkára, illetve Tótin Viktória, az etikai bizottság elnöke tartották meg beszámolójukat.

Darcsi Karolina, a kistérségi tanács KMKSZ-frakciójának elnöke elmondta, hogy a közigazgatási reform révén 14 település csatlakozott a városhoz, így létrejött a kistérség, viszont a KMKSZ jó választási eredményeinek köszönhetően, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) képviselőivel együttműködve a legmeghatározóbb politikai erőt töltik be a kistérségi tanácsban. „A kistérség megalakulásával a munkakörök, illetve feladatok is bővültek, hiszen most már nem csupán a város, hanem az ahhoz csatlakozott települések minden problémájára nekünk kell megoldást találnunk – magyarázta a képviselő. Majd hozzátette: „a működésünkhöz nem kaptuk meg az államtól a megfelelő támogatást, így jelenleg kissé kaotikus a helyzet, főleg a falusi közintézmények tekintetében. Azonban nem szabad elengednünk a falvaknak sem a kezét, így igyekszünk minden igényt kielégíteni. Nagyon fontos, hogy a kistelepülések is megkapják azokat a közszolgálati funkciókat, amelyek egy településen elengedhetetlenek pl. a falugondnok kérdése.” Számos, a magyarsághoz köthető emlékmű létrehozását szeretnénk megvalósítani a falvainkban, melyeket kezdeményeztük is a kistérségi tanácsban. Továbbá Beregszász városában is elindultak azok a fejlesztések – szennyvízcsatorna, vízelvezetés stb. –, amelyek nélkülözhetetlenek a város működéséhez. A magyar állam támogatásával, illetve a KMKSZ, valamint a Rákóczi-főiskola koordinálásával több projekt is elindult: a városi uszoda megépítése, az egykori 2. számú városi iskola épületének helyreállítása, ahol a Rákóczi-főiskola szakképző intézete kap helyet. Elmondhatjuk, hogy Beregszász vált a kárpátaljai magyarság oktatási és kulturális élet központjává – fogalmazott Darcsi Karolina. A jövőre nézve megemlítette, hogy állami támogatás hiányában nagyon sok problémával kell majd szembenéznie a kistérségnek, főleg a falusi oktatás tekintetében, emellett a kivándorlás is súlyosan érinti a régiót, valamint a földtulajdonból adódó kérdésekkel és a szemét megfelelő elhelyezésével is meg kell majd küzdenie a közösségnek. Mindezeket figyelembe véve a KMKSZ képviselői minden tekintetből megfelelően mérlegelt döntést fognak hozni, illetve igyekeznek megoldást találni az említett kérdésekben mind a város, mind a falvak tekintetében.

Gyebnár István beregszászi magyar konzul felszólalásában elmondta, hogy szemmel láthatóak és tapasztalhatóak a városban az elmúlt időszak fejlesztései, melyek örömmel töltik el. Gratulált a KMKSZ-nek a választáson elért jó eredményekhez: „Ez is bizonyítja, hogy komoly erőt képeznek a kárpátaljai magyarok. A magyar kormány továbbra is önök mellett fog állni, elkötelezett az együttműködésben a további fejlesztésekben, támogatásokban” – hangsúlyozta a konzul.

Sin József, a KMKSZ Középszintű Szervezetének elnöke beszélt a jelenleg az országgyűléshez benyújtott, a több állampolgárságot magában foglaló és ratifikáló kétféle törvénytervezetről, a térségben működő közoktatási intézmények magyar állam általi támogatásairól, az ukrán bel- és külpolitikáról Kárpátalja tekintetében, a nagymuzsalyi aranybánya újraindításának jelenlegi helyzetéről, lehetőségeiről, a hulladékfeldolgozásról, a Vérke rendbetételéről, a városi ivóvíz tisztaságának helyreállításáról. Beszédében érintette a határátkelőkön való, olykor 6-8 órás vagy akár hosszabb sorban állást/átkelést, amire minden rendelkezésre álló eszközzel megpróbálnak a jövőben megoldást találni. A megyében zajló politikai eseményeket is vázolta, amelyek az elmúlt időszakban pozitívan érintették a KMKSZ megyei tanácsi frakcióját. Kifejezte nemtetszését és tiltakozott a KMKSZ jótékonysági alapítványai, illetve a KMKSZ elnöke, Brenzovics László ellen felhozott koholt vádak ellen, amelyeket az ukrán hatóságok a mai napig nem tudtak bizonyítani.

Ezt követően Majorosi Györgyöt, a KMKSZ oszlopos tagját köszöntötték a jelenlévők 75. születésnapja alkalmából, majd közösen elénekelték nemzeti imádságunkat.

(Dankai Péter/Kárpátalja hetilap)