Beregszászon, a Rákóczi-főiskolán tartotta éves közgyűlését a KMKSZ. Brenzovics László elnöki beszámolójában emlékeztetett: az idén 35 éves szövetséga legrégebben működő független magyar kisebbségi szervezet mind a Kárpát-medencében, mind pedig Ukrajnában. Kiemelte: a szövetséga rendkívül nehéz körülmények között is teszi a dolgát, védi és képviseli a kárpátaljai magyarság érdekeit. Brenzovics László az elért eredményekről szólva hangsúlyozta: a 2016-ban a kárpátaljai magyarok szülőföldön való boldogulása érdekében elindított anyaországi szociális, oktatási-nevelési és gazdaságélénkítő programok a háború ellenére jelenleg is folytatódnak. Az óvoda- és iskolafejlesztési program keretében több mint 100 intézmény újult meg Kárpátalján. A KMKSZ az elmúlt 35 évben a magyar kormány olyan partnerévé vált, amellyel közösen sikerült megoldani a kárpátaljai magyarság szülőföldön maradását és boldogulását biztosító gazdasági és szociális kérdéseket. Erről Szili Katalinbeszélt aközgyűlésen. A miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte: Magyarország elkötelezett a béke iránt. Hozzátette: Ukrajna Európába jutásának az egyik feltétele az, hogy az itt élő közösségek visszakapják a korábban elvett jogaikat. Bocskor Andrea, aki kárpátaljaiként Fidesz-KDNP színeiben tíz éve Európai Parlamenti Képviselő köszönetet mondott a KMKSZ-nek, a beregszászi főiskolának, a kárpátaljai szakmai és civil szervezeteknek a munkájához nyújtott támogatásért. Több külhoni magyar szervezet vezetője személyesen vett részt a közgyűlésen. Valamennyien szolidaritásukról biztosították a KMKSZ-t és a kárpátaljai magyarságot. A nemrég elhunyt Barta József helyére a közgyűlés új alelnököt választott. A küldöttek egyhangú szavazással fogadták el Brenzovics László javaslatát. Így a posztot ezután Sin József, a KMKSZ Beregszászi Járási Szervezetének elnöke tölti be, aki az alapításától kezdve a szövetség tagja. A közgyűlésen átadták a Fodó-díjakat. Pedagógus kategóriában Schink István, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója, egészségügyi dolgozóként dr. Vizáver-Zseltvay Magdolna gyermekgyógyász, a Beregszászi Családorvosi Központ korábbi főorvos helyettese, egyházi személy kategóriában Sápi Zsolt, a Badalói Református Egyházközség lelkésze vehette át az elismerést. Az idén a Fodó Sándor-ösztöndíjban Pallagi László, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai MagyarFőiskola földrajz mesterszakos VI. évfolyamos diákja részesült. A KMKSZ hűségdíját Barta Ferenc kapta, aki 1996-tól a beregsomi alapszervezet elnöke. 1996 és 2014 között, majd 2020-tól a KMKSZ választmányi tagja. A közgyűlés nyilatkozatot fogadott el, amelyben előremutatónak nevezi a 2023 decemberében az Ukrán Legfelsőbb Tanács által elfogadott, a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő törvényegyes kitételeit, mivel azok részben visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogait. Ugyanakkor a jogszabály továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja teljes mértékben a kisebbségek alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait – olvasható a nyilatkozatban.
A Rákóczi-főiskola átriumában megtartott XXXIV. közgyűlésén a KMKSZ elnöke, Brenzovics László kijelentette: „Mi békét akarunk, és emiatt azokat az erőket támogatjuk, akik arra törekszenek, hogy a háború minél hamarabb befejeződjön.” Szövetség alelnökévé a közgyűlés egyhangúlag választotta meg Sin Józsefet, átadták a KMKSZ Hűségdíját, valamint a Fodó Sándor-díjakat és a Fodó Sándor-ösztöndíjat is. A közgyűlés nyilatkozat elfogadásával ért véget.
„Harmincöt éves a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpát-medence II. világháború utáni legrégebbi független magyar érdekvédelmi szervezete. Ukrajnában is a KMKSZ a legrégebbi, folyamatosan működő nem állami szervezet” – emlékeztetett a KMKSZ elnöke beszámolója elején. A közgyűlés munkájában online részt vevő Brenzovics László elmondta: „Az elmúlt három és fél évtizedben tettünk és nem is keveset a kárpátaljai magyarság megmaradásáért és fejlődéséért.” A KMKSZ több mint három éve külföldre kényszerített és tavaly újraválasztott elnöke emlékeztetett arra, hogy 2016-ban indultak a magyar kormányzat jóvoltából azok a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány által fenntartott támogatási programok, amelyeket máig következetesen fenntartanak. Az Egán Ede-alapítvány programjai több mint tízezer kárpátaljai magyar vállalkozót segítettek, és útjára indult az óvoda- és iskolafejlesztési program is, amelynek köszönhetően több mint száz intézmény újult meg vidékünkön. A nehéz körülmények ellenére ezek a programok folytatódnak, a támogatások eljutnak a kedvezményezettekhez, és az ebből befolyó adóból jelentős mértékben részesülnek a kárpátaljai magyar kistérségi önkormányzatok is. Az elnök a gazdaságélénkítő támogatások kapcsán elmondta, hogy már újabb terveket dolgoztak ki a háború utáni időszakra. Megkezdte működését a Tiszacsomai Árpád Látogatóközpont és Lovarda, hamarosan átadják a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum új szárnyát, az idén befejezik Nevetlenfalu iskolájának felújítását, Ungvár egyik legszebb épületében új magyar líceum indulhat az idei évben, rövidesen befejeződik az új beregszászi sportcsarnok és uszoda építkezése is éppúgy, mint a péterfalvai sportcsarnok felújítása – sorolta a példákat a KMKSZ elnöke, bizonyítva, hogy a magyar kormány támogatásával, a háborús körülmények és az ellenük folyó bűnvádi eljárások ellenére is működnek a KMKSZ alapítványai, elősegítve megmaradásunkat, fejlődésünket. A Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás legnagyobb eredményének nevezte, hogy hamarosan átadásra kerül Makkosjánosi területén a hulladékfeldolgozó, amely az elmúlt évek legnagyobb beruházása volt Kárpátalján, hétmillió euró értékben.
Brenzovics kijelentette: a KMKSZ szakértőinek munkája is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évek jogszűkítésein enyhítettek, és megkezdődtek Budapesten az úgynevezett Szijjártó Péter-féle tizenegy pontról a tárgyalások. „A mi kérésünk nem változott. Szeretnénk visszakapni azokat a jogokat, amelyekkel korábban rendelkeztünk. Ennyit szeretnénk, nem többet, de nem is kevesebbet. Örvendetes az, hogy a mi álláspontunk egyezik a magyar kormány álláspontjával ebben a kérdésben” – fogalmazott. Az elnök véleménye szerint a vitás kérdéseket a legkönnyebben egy kétoldalú szerződés megkötésével lehetne megoldani, annál is inkább, mert a magyarországi ukránság száma is folyamatosan növekszik, a legutóbbi adatok szerint már több mint harmincezer. Ugyancsak megújulásra szorul az 1991-ben megkötött és a jelenlegi helyzetnek nem megfelelő konzuli szerződés is.
Az elnök elmondta, hogy a KMKSZ egyetlenként emelte fel szavát az öt kilométeres határzóna ügyében is, hisz meglátásuk szerint az intézkedés értelmetlen és nagyon megnehezíti a kárpátaljai magyarság életét. Egyben gratulált a Beregszászi Járási Tanácsnak, hogy ezt a kérdést sikerült napirendre tűzni, amit egyhangúlag meg is szavaztak.
Brenzovics László beszámolója végén köszöntötte az aznap 83. születésnapját ünneplő Milován Sándort, a KMKSZ tiszteletbeli elnökét, kijelentve: „Higgyék el, ő azon személyek egyike, akik az elmúlt évtizedekben a legtöbbet tették a kárpátaljai magyarság megmaradásáért és a KMKSZ-ért.”
A vendégek közül köszöntötte a közgyűlést Szili Katalin, a magyar miniszterelnök tanácsadója, aki a Szövetség elmúlt 35 évét értékelve a KMKSZ-t a magyar kormány partnerének nevezte, s kijelentette: „Nincs olyan háborús időszak vagy háború, amely felmentést adhat a nemzeti kisebbségek tiszteletének, jogainak a betartása alól.”
Bocskor Andrea már tíz éve képviseli a kárpátaljai magyarságot az Európai Parlamentben; az idén leköszönő képviselő köszönetet mondott a Fidesz–KDNP pártszövetségnek, hogy számunkra helyet biztosított európai parlamenti listáján, ami által a kárpátaljai magyar közösségnek a jogaiért folytatott küzdelme bekerült Ukrajna euroatlanti csatlakozási folyamatának fókuszába. Sok kárpátaljai magyar intézmény és helyi művészek váltak a képviselő asszony munkájának részeseivé, segítve azt, hogy autentikusan mutathassák be vidékünket az Európai Unió szívében, például a Brüsszeli Kárpátalja Napokon.
Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke a közgyűlést köszöntő beszédében köszönetet mondott Milován Sándor tiszteletbeli elnöknek és a KMKSZ minden egyes tagjának a magyarság megmaradásáért végzett munkájukért, köszönetet mondott a családtagjaiknak is, hisz mint fogalmazott, sokszor a családtagoktól veszik el az együtt tölthető időt, a család együtt hoz áldozatot a közösség megmaradása érdekében. Elmondta, hogy nagyon örül, hogy végre eljuthatott Kárpátaljára, hisz három évre ki volt tiltva Ukrajnából, s arra kérte a kárpátaljai magyarokat, hogy amikor annak eljön az ideje, szavazzanak a KMKSZ-re.
Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a szerb parlament képviselője szerint talán senki nem érti meg annyira közösségünket, mint a délvidéki magyarság, hisz a ’90-es években ők is háborús körülmények között éltek, megtapasztalták a kényszersorozásokat. Elmondta, Szerbiában nemcsak az ott élő magyarok, de az ott élő ukránok is megválaszthatják a saját nemzeti tanácsukat, ami nem egy civil szervezet, hanem az állam partnere, amelynek konkrét hatáskörei vannak az identitás megőrzése szempontjából fontos területeken, tehát az oktatás, művelődés, tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területén. Azt üzente az ukrán vezetés felé: „Ami a szerbiai ukránokat megilleti – azt gondolom – meg kell illesse a kárpátaljai magyarokat is.” A szerbiai magyar politikus biztosította a KMKSZ közgyűlésén megjelenteket: „Mindenben számíthatnak a vajdasági magyarokra, a Vajdasági Magyar Szövetségre a jövőben is.”
Seszták Oszkár, a Kárpátaljával szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke beszámolt a két megye közötti együttműködés eredményeiről. Emlékeztetett arra, hogy miután a magyar diplomácia küzdelmeinek is köszönhetően Ukrajna megkapta a vízummentességet az Európai Uniótól, másnap elkezdődtek a magyarellenes intézkedések. Innen kell indulni a két ország közötti bizalom újjáépítésében, ami talán a mostani kétoldalú tárgyalásokkal elkezdődött – fogalmazott a magyarországi politikus.
Dr. Zubánics László, az UMDSZ elnöke köszönetet mondott a KMKSZ-nek azért, hogy 1991. október 6-án létrehozták az országos szervezetet. Elmondta, hogy a KMKSZ közgyűlésén jelen lévők is lámpások, „hiszen az adott közösségen belül rájuk tekintenek, ők azok az igazodási pontok, amelyek mutatják, hogy itt helyben még vannak emberek, akik a közért akarnak és tudnak is tenni…” – mondta el az UMDSZ elnöke.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke – mint a KMKSZ alapító tagja – azt javasolta a Szövetség elnökségének és választmányának, hogy Bocskor Andrea európai parlamenti képviselőt érdemei elismeréseként válasszák a KMKSZ nemzetközi nagykövetévé, létrehozva az említett tisztséget.
A közgyűlésen a megszólaló vendégek mellett jelen volt még dr. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Csorba Szilárd, az Erdélyi Magyar Szövetség országos alelnöke, Kopasz József, a CSEMADOK alelnöke, Vitalij Matyij, a Beregszászi Járási Katonai Adminisztráció elnöke, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Babják Zoltán, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának elnöke, a Beregszászi kistérség polgármestere, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke, valamint az Ukrajnába akkreditált magyar külképviseletek diplomatái.
Sütő Gábor, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke bejelentette: a KMKSZ taglétszáma 2023-ban 35 050 fő volt, ez a tagság 111 alapszervezetbe tömörült. A közgyűlésen 97 alapszervezet képviseltette magát. A XXXIV. tisztújító közgyűlés hivatalos küldötteinek száma 213 fő, közülük 193 küldött jelent meg, ami 91%, tehát a közgyűlés határozatképes.
A gyűlést vezető Gulácsy Géza alelnök megköszönte a leköszönt nagyberegi alapszervezeti elnök, Vass Bertalan munkáját és köszöntötte az alapszervezet új elnökét, Juhász Edinát.
Pacuha Aranka, az ellenőrző bizottság elnöke részletesen beszámolt a KMKSZ múlt évi gazdálkodásáról, majd a közgyűlés megfelelőnek minősítette a Szövetség munkáját.
A közgyűlés napirendre tűzte az elmúlt év novemberében elhunyt Barta József ügyvezető alelnök megüresedett tisztségének betöltését. Brenzovics László javaslatára a küldöttek nyílt szavazással, egyhangúlag választották Sin Józsefet a KMKSZ alelnökévé.
A KMKSZ közgyűlése úgy döntött, hogy a Tiszacsomai Árpád Látogatóközpont működtetését egy jótékonysági alapítványra bízzák, az alapítvány igazgatói teendőivel Mester Violát bízták meg.
Dr. Jakab Lajos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke a Fodó Sándor-díjasok mellett köszöntötte a napokban 60. születésnapját ünneplő Brenzovics Lászlót, aki – mint fogalmazott – „tíz éve a KMKSZ elnöke. Ennek az évtizednek az egyharmadában szülőföldjétől távol, az anyaországból volt kénytelen irányítani a Szövetséget” – mondta el, és a KMKSZ családjának nevében egy Sárközi Kitti badalói kézműves által készített, díszes tányért ajánlott ajándékként a Szövetség elnökének.
A közgyűlés nyilatkozatot fogadott el, melynek szövegét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasta fel.
A fórum végén Milován Sándor tiszteletbeli elnök és Gulácsy Géza alelnök átadta a KMKSZ Hűségdíját Barta Ferencnek, aki 28 éve a Beregsomi Alapszervezet elnöke, 1996–2014 között, majd 2020-tól a KMKSZ Választmányának tagja.
Fodó Sándor-ösztöndíjat vehetett át Pallagi László, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 6. évfolyamos, földrajz mesterszakos diákja, a beregsomi iskola történelem–földrajz–ökológia tanára, szakszervezeti elnök, aki a Debreceni Egyetemen szerzett PhD-fokozatot.
Fodó Sándor-díjat kapott dr. Vizauer Zseltvay Magdolna beregszászi gyermekorvos, Schink István, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója, fizikatanár és Sápi Zsolt, a badalói és a macsolai református gyülekezet lelkipásztora.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 1989. február 26-án alakult Ungváron, a Kárpátalján élő magyarok kulturális, politikai és szociális érdekeit védő nemzetiségi társadalmi szervezetként. Büszkén mondhatjuk, hogy a KMKSZ nemcsak a független Ukrajna legrégebbi bejegyzett szervezete, de harmincöt évvel a megalakulása után is céljainak megfelelően működik és tevékenykedik. Mára Kárpátalján meghatározó politikai erővé vált, és számolnak vele a hatalom képviselői is.
A KMKSZ következetesen felemelte szavát az ukrajnai magyarok jogainak maradéktalan biztosítása érdekében. A Szövetség mindvégig tiltakozott a kisebbség oktatási és nyelvi jogainak szűkítése ellen. Ugyanakkor üdvözölte a 2023 decemberében az Ukrajna Legfelső Tanácsa által elfogadott törvényt, mely számos vonatkozásban a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő pozitív módosításokat irányozott elő. A törvény egyes kitételei előremutatónak tekintendők, mivel azok visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogainak egy részét, különös tekintettel az oktatásra, a nyomdai termékek előállítására és terjesztésére, valamint a médiahasználat területére. Ugyanakkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az elfogadott törvény továbbra sem engedi meg a kisebbségi nyelvhasználatot a magasabb adminisztratív egységek (járás, megye) szintjén. A jogszabály továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja a kisebbségek Alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, s nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogok teljességét.
Bízva abban, hogy e törvénymódosítás csak az első lépés a kárpátaljai magyarságot korábban megillető nemzetiségi jogok teljességének helyreállítása folyamatában, a KMKSZ továbbra is támogatja Ukrajna Európához történő felzárkózását. A KMKSZ Közgyűlése fontosnak tartja, hogy az európai integrációs jogharmonizációval megvalósuljon a kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítása, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják az Alkotmányban biztosított jogaikat. Kívánjuk, hogy Ukrajna legyen olyan európai, demokratikus jogállam, melyben tiszteletben tartják az emberi és nemzetiségi jogokat.
Szövetségünk több alkalommal fordult levélben az illetékesekhez a határsávban bevezetett tartózkodási engedélyek eltörlésével kapcsolatban az állandó jelleggel ott élő és dolgozó ukrán állampolgárok számára. Úgy véljük, hogy a bevezetett több tízezer embert érintő korlátozó rendelkezés sérti és korlátozza az alkotmányban is szavatolt szabad mozgás jogát, s károsan hat az ország gazdaságára is.
A kárpátaljai magyar közösség a háborús viszonyok ellenére is szeretne megmaradni szülőföldjén és töretlenül bízik a béke eljövetelében.
Köszönettel tartozunk az anyaország kormányának és társadalmának, valamint a határon túli magyar közösségeknek a szolidaritásért és támogatásért, mellyel nagyban hozzájárultak a háborús Ukrajna, a menekültek és a kárpátaljai magyarok túléléséhez.
A KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezete idén Técsőn tartotta meg soron következő közgyűlését, melyen Sari József elnök beszámolt az elmúlt év kihívásairól, nehézségeiről, valamint az ez évi tervekről.
A szervezet székházában megtartott gyűlés elején egyperces néma főhajtással emlékeztek a nemrég elhunyt Barta József egykori KMKSZ-alelnökről. Ezt követően Szabó Gabriella, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének alelnöke, a viski alapszervezet elnöke köszöntötte a megjelenteket.
Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke összefoglalva az elmúlt évet három fontos pontra hívta fel a megjelentek figyelmét beszámolójában. Szerinte a kultúra, az oktatás, valamint a kisebbségi érdekvédelem mentén lehet megtartani a nehézségek ellenére is a szórványban élő közösségeket. Mint fogalmazott: ebben a nagyon nehéz helyzetben egy kicsit háttérbe szorult a tevékenységük ‒ rendezvényeiket nem a megszokott módon tartották, csendes megemlékezések formájában méltatták nemzeti ünnepeinket, az emléknapokat. Ugyanakkor határozottan örülnek annak, hogy a mai közgyűlésen nagy létszám van jelen. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 35 éve létrehozott oktatási és kulturális intézményt meg kell őrizni és fent kell tartani. „Nincs más lehetőségünk, nincs más kiutunk” ‒ jegyezte meg az elnök. Beszélt a magyar újság fontosságáról is, elmondta, hogy a Kárpátalja hetilap fontos részét képezi a kárpátaljai magyarság mindennapjainak, hiszen nekünk, rólunk szól. Ezért az újságot is „meg kell tartani”.
Az elnöki beszámoló elfogadását követően Ótus László az ellenőrző bizottság beszámolóját ismertette, melyet a közgyűlés elfogadott.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, megyei képviselő felszólalásában az aktuálpolitikai helyzetről tájékoztatta a résztvevőket, kiemelve a KMKSZ-frakció tevékenységét a megyében. Megköszönte a jelenlévők munkáját, hogy igyekeznek segíteni a KMKSZ munkáját a kárpátaljai magyarság megmaradásának érdekében. Mint mondta, jelenleg egy hatalmas globalizációs átalakulás zajlik a világban, amelynek még nem látni a végét. A KMKSZ feladata továbbra is az, hogy ereje és lehetősége szerint tovább vigye a zászlót és kiálljon minden olyan ügyben, amely a kárpátaljai magyarság érdekeit szolgálja.
A beszámolókat követően lehetőség volt kérdéseket feltenni a felszólalóknak. A közgyűlésen Kocserha János, az Aknaszlatinai kistérség alpolgármestere felhívta a figyelmet a Felső-Tisza-vidéken található magyar temetőkre és sírokra. Szerinte a szórványtelepülések magyar temetőit és sírjait rendbe kell tenni, hiszen ez a történelmünk része, mely arról tanúskodik, hogy egykor ezeken a településeken is jelentős számban magyarok éltek. Hangsúlyozta a kisebb volumenű kulturális rendezvények fontosságát, hiszen a szórványközösségek is igényt tartanak rá.
A hozzászólásokat és az aktuális közösséget érintő kérdések megvitatását követően a jelenlévőket tájékoztatták a megyei közgyűlés időpontjáról, valamint lehetőség volt megtekinteni a falon kihelyezett ideiglenes tárlat keretében a Viski Kölcsey Ferenc Líceum diákjainak rajzait, melyek a környezettudatos életmódra hívták fel a figyelmet.
Megtartotta soron következő közgyűlését a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezete. A jelenlévők néma főhajtással emlékeztek meg a háborúban elesettekről, Barta Józsefről, a KMKSZ néhai alelnökéről. Sari József elnöki beszámolójában az elmúlt év kihívásait, nehézségeit, valamint a jövőbeli terveket ismertette. Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője az aktuális politikai helyzetről tájékoztatta a résztvevőket, kiemelve a megyei képviselőtestület KMKSZ frakciójának munkáját. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke felszólalásában hangsúlyozta, a nehézségek ellenére a kultúra, az oktatás, valamint a kisebbségi érdekvédelem mentén lehet megtartani a szórványban élő közösségeket. A közgyűlésen Kocserha János, az Aknaszlatinai Kistérség alpolgármestere felszólalásában a Felső-Tisza-Vidéken található magyar temetőkre és sírokra hívta fel a figyelmet. Az elszórványosodott települések temetőit rendbe kell tenni, hiszen ez a történelmünk része, mely arról tanúskodik, hogy egykor ezeken a településeken magyarok éltek. Valamint felhívta a figyelmet a kisebb formátumú kulturális rendezvények fontosságára. A közgyűlést követően a lehetőség nyílt a térség magyar közösségeinek aktuális kérdéseinek megvitatására.
Megtartotta 34. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Járási Középszintű Szervezete. A rendezvénynek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont. Az évértékelő beszámoló előtt a jelenlévők egy perces néma főhajtással emlékeztek meg a háborúban elesettekről, Barta Józsefről, a KMKSZ néhai alelnökéről. A KMKSZ idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját, ennek kapcsán Sin József, a szervezet Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének elnöke nem csupán az elmúlt év történéseit ismertette. Beszámolójában kitért mindazokra a küzdelmekre és sikerekre, amelyeket 1989 óta élt meg a szervezet. A Beregszászi Járási Középszintű Szervezet a nehéz helyzet ellenére is aktív részt vállalt a kulturális programok szervezésében, az elmúlt évben számos hagyományőrző programot támogatott Csetfalvától Haranglábig. Sin József kiemelte, ezek a programok nem valósulhatnának meg az anyaország hathatós támogatási rendszere nélkül. A jelenlegi politikai helyzet elemzésén túl, több beszámoló is elhangzott. Darcsi Karolina Beregszászi Kistérségi Tanács a KMKSZ frakciójának vezetője a képviselői csoport tevékenységét ismertette és szó esett azokról a pályázatokról is, amelyeket az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési központ bonyolított le az elmúlt időszakban.
Megtartotta soron következő, 34. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezete április 7-én.
A gyűlésre delegált küldötteket a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében köszöntötte Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke.
A Himnusz eléneklését követően a közgyűlés egyperces néma főhajtással emlékezett meg a háború áldozatairól, valamint az elmúlt évben elhunyt KMKSZ-tagokról, köztük Barta József alelnökről.
A napirendi pontok elfogadását követően elnöki beszámolójában Sin József felidézte a 35 éve megalakult Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kiemelkedő momentumait, jelentős sikereit. Ezután kitért az anyanyelvi oktatás és nyelvhasználat terén jogszűkített kárpátaljai magyar kisebbség jelenlegi helyzetére. „Köszönettel tartozunk Magyarország Kormányának a kárpátaljai magyarság melletti kiállásért, valamint a gazdasági, szociális és kulturális támogatásért. A különféle támogatások, amelyekhez hozzájutnak a kárpátaljai magyarok, Ukrajnának is hasznosak, hiszen a személyi jövedelemadóból befolyt összegek Ukrajna költségvetését gazdagítják: a tavalyi évben ez 95 millió hrivnyát tett ki” – konstatálta Sin József, hozzátéve: „A kárpátaljai támogatások célja az, hogy minél több fiatalt érjenek el, s így megerősítsék a szülőföldön megtartó erőt.”
A KMKSZ BKSZ elnöke elmondta, hogy a sikeres 2020-as önkormányzati választások után mindegyik beregszászi járási kistérségben megalakultak a KMKSZ-frakciók. „Ne feledjük: a tét ma és a jövőben is az, hogy meg tudjuk-e tartani Beregszászt a kárpátaljai magyarság székhelyeként” – fűzte hozzá. Sin József kitért arra is, hogy az orosz–ukrán háború okozta nehézségek miatt az elmúlt két év alatt a BKSZ tagsága közel ezer taggal csökkent. Aláhúzta azonban, hogy az itthon maradottaknak ki kell tartaniuk, s nem szabad elfelejteniük, hogy „Egységben az erő!”.
Az elnöki beszámoló elfogadását követően ismertette jelentését Rácz János, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke és Orosz Adél, az ellenőrző bizottság elnöke is.
A Beregszászi Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának működéséről Darcsi Karolina, a frakció elnöke számolt be, kiemelve a KMKSZ-frakciók szerepvállalását az újonnan kialakított kistérségi tanácsokban. A sokakat foglalkoztató kérdésről Darcsi Karolina elmondta: a magyar tannyelvű iskolák tekintetében a kistérségen belül lesznek változások, ugyanakkor egyetlen magyar iskolát sem kívánnak bezárni. „Bízunk benne, hogy hamarosan eljön a béke ideje, s ha majd eljön egy újabb választás, akkor legyenek itthon magyarok, akiket tudunk majd képviselni, legyenek képviselőjelöltjeink, és már ma el kell azon is gondolkoznunk, hogy hogyan hívjuk haza majd azokat a honfitársainkat, akik az elmúlt két évben elhagyták vidékünket” – hangsúlyozta.
Juhász Edina, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ beregszászi irodájának munkatársa ismertette a jelenleg folyamatban lévő, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó vállalkozások fenntartásának támogatását célzó pályázat Beregszászi járásra vonatkozó adatait, felhívva a jelenlévők figyelmét a határidőkre, valamint a póthatáridő kérelmezésének lehetőségére.
Szólt a megjelentekhez Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke is, aki elsősorban köszönetet mondott azért az áldozatos munkáért, amit az alapszervezeti elnökök végeznek ezekben az olykor rendkívül nehéz időkben. „Amikor földrengés van, akkor nehéz építkezni. Amikor földrengés van, az ember azon gondolkodik, hogy hogyan maradjon talpon. Márpedig ez a világ körülöttünk reng, s ennek része az orosz–ukrán háború, amely minket egyenesben érint” – fogalmazott az alelnök reflektálva a világban zajló geopolitikai helyzetre. „A mi dolgunk annyi, hogy megpróbálunk a saját helyünkön megtenni mindent annak érdekében, amit ránk bízott a kárpátaljai magyarság: tehát a kárpátaljai magyarság érdekeinek védelme” – tette hozzá.
Felszólalásában Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője aláhúzta: „Magyarország abban érdekelt, hogy keleti szomszédságában stabil, gazdaságilag fejlődő, demokratikus ország legyen. Ehhez álláspontunk szerint elsősorban arra van szükség, hogy mihamarabb helyreálljon a béke. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy Kárpátalját ‒ egy légitámadáson kívül ‒ elkerülték a katonai cselekmények, s még fontosabbnak tartjuk, hogy ez így is maradjon” – fogalmazott a magyar diplomata, folytatva: „Magyarország mindig jószomszédi kapcsolatokra törekedett Ukrajnával, az országot és annak lakosságát példaértékű humanitárius segítségnyújtásban részesítette, de a Magyarországra érkezett menekültek ellátásáról is gondoskodott. […] Célkitűzésünk az, hogy hosszú távon tudjunk Kárpátalján dolgozni a magyarság megmaradásáért. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a kárpátaljai magyar politikai és szakmai érdekképviseleteknek, szervezeteknek egységesen kell fellépniük, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarság erőit összefogva tudjanak cselekedni a kihívások kezelése, az elért eredmények megőrzése érdekében.”
A küldöttek ezt követően a középszintű szervezet elmúlt évi munkáját megfelelőnek minősítették, majd szavaztak egy továbbképzés időpontjának kijelöléséről is, melyet a beregszászi járási kistérségek képviselői számára szerveznének a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark területén.
A 40 küldöttből 36 fő jelent meg, így határozatképes volt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének (UKSZ) április 6-án Csapon megtartott közgyűlése.
A vendégek – Vida László, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának első beosztott konzulja, Bátori József, az Ungi Református Egyházmegye főgondnoka, az Ungvári Járási Tanács képviselője, Kántor József, az Ungvári Járási Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője, Hidi László és Palkó Katalin, a KMKSZ UKSZ alelnökei – bemutatását követően a KMKSZ Csapi Nyugdíjasklubjának kórusa Kovács Csaba kórusvezető irányításával két dalt adott elő.
A napirendi pontok ismertetése és elfogadása után a résztvevők egyperces csenddel emlékeztek elhunyt tagtársainkra, köztük Barta József alelnökre.
Balogh Lívia, a KMKSZ UKSZ elnöke beszámolója elején köszöntött mindenkit a KMKSZ 35 évfordulója alkalmából és kiemelte: nem kis kihívás ilyen vészterhes időkben megtartani a Szövetséget és biztosítani a folytonosságot. Ezt követően a világpolitikai folyamatokba adott rövid betekintést, kitért a két párhuzamos világ kiépülésére, a liberális, migránsbarát, genderérzékeny Nyugat, valamint a konzervatív, migránsmentes Kelet érték- és érdekrendjére. Úgyszintén beszélt a Magyarországon folyó MI (nemzet, család, kulturális, nyelvi, vallási közösség) és az ÉN harcára, ami ellene megy a nyugati ideológiának, ezért, mint mondotta, június 9-én újra nagy harcot kell vívni az európai parlamenti választásokon. Köszönetet mondott a 10 év után leköszönő Bocskor Andrea képviselő asszonynak, és röviden bemutatta a kárpátaljai magyarság új jelöltjét, Ferenc Viktóriát, aki az ungvári járási Palló szülöttje.
– Sajnos Ukrajna az elmúlt 2 évben háborúban áll, s a helyzet nem látszik enyhülni. A gazdasági előrejelzések egyre negatívabbak, hiszen a szükséges 72 milliárdból 36 jött be a költségvetésbe, a többi nyugati forrásokból való finanszírozás. Túlélni, ez a feladat most! Magyarország az egyedüli hang ma Európában, amely a béke oldalán áll, s mi, akik itt élünk, abban a határon túli nemzetrészben, akiknek sorsul egy háború és minden szörnyűségének az elviselése jutott, tudjuk, hogy mennyire fontos és mennyire törékeny ez a béke – jelentette ki Balogh Lívia.
Ezt követően kitért az alapszervezetben megtartott éves beszámoló közgyűlésekre. Mint mondotta, csak egy helyszínen, Szürtében nem lehetett jelen időpont-egybeesés miatt, ezért azon Hidi László vett részt.
– Általánosságban elmondhatom, hogy kétféle hangulatban zajlottak az ülések: ott, ahol többen vannak otthon – vidámabban, ott, ahol kevesen – visszafogottabban. 9 666 tagra zsugorodott a tagságunk, de sajnos ennél kevesebben vagyunk itthon. Az is befolyásolja ma a közhangulatot, hogy melyik kistérségben éli a mindennapjait a közösség.
A kistérségek és a KMKSZ-képviseletek kapcsán elhangzott, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanácsban 8 képviselőből 2 külföldön tartózkodik, 4 ellen folyt eljárás. A tragikus hirtelenséggel elhunyt Barta József helyére beiktatták Csernicskó Istvánt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát, a kapcsolattartást a frakciók között Petei Judit végzi.
Az Ungvári Járási Tanácsba bejutott 6 képviselőből 1 van külföldön. A testület alapvetően súlytalan, nincs költségvetése. Kántor József frakcióvezető elmondta: a lehetőségekhez képest aktívak, de a tanács jogköre minimalizálva van.
A Csapi kistérségben 6 képviselő jutott be a tanácsba, ez az egyetlen, ahol nem működik a frakció, kisebbségbe szorultak, 2 külföldön tartózkodik és 2 lemondott, mert ez az egyedüli kistérség Kárpátalján, ahol nem adnak kiutazási engedélyt a képviselőknek, és egészségügyi okok miatt ez szükséges volt.
A Homoki kistérségben a bejutott 3 képviselő közül mindnyájan aktívan dolgoznak. Alapvetően jól szituált a kistérség, de itt is vannak politikai torzsalkodások. Ugyanakkor mindig sikerült kiegyensúlyozni a problémákat, megfelelő a kapcsolattartás a vezetőséggel.
A Szürtei kistérségben 12 képviselő jutott be a tanácsba, 1 lemondott, 2 külföldön van. Nehézkes a kapcsolattartás az elmúlt 2 évben, minden felmerülő kérdésben külön meg kell harcolni az álláspontjukért. Másfél év után sikerült elindítani egy művészeti iskolát, amely nagyon népszerű, közel 100 gyermek jár oda. Ezért köszönet illeti Györke Róbert frakcióvezetőt és Roják Máriát.
A Nagydobronyi kistérségben olyan a kapcsolat és a munka, amilyet a választások előtt megálmodtak. Vannak problémák, de mindig sikerül a közösség javára megoldani azokat. Ez a tanács nagyszerű példa arra, hogy lehet jól végezni az önkormányzati munkát.
Balogh Lívia beszédében kitért a múlt év végén elfogadott ukrajnai törvényre – amelynek értelmében csökkent a nemzetiségi oktatás terén a jogfosztás –, valamint a nyelvhasználati lehetőségek gyakorlása terén várható gondokra, és a határ menti övezetbe történő beutazáshoz szükséges okmányok igénylésére is.
– Egy oktatási rendelet új normatívákat határozott meg az óvóhelyeket illetően: svájci norma alapján írja elő a körülményeket (szellőztető, mosdó, víz, légtérmennyiség stb). Orosz Ildikó megyei képviselő indítványozta, és a KMKSZ-frakció támogatásával benyújtottunk egy javaslatot, hogy dolgozzanak ki egy megyei programot és anyagilag támogassák az ilyen óvóhelyek kialakítását.
Az elnök asszony ezt követően kivetítőn szemléltette a tagság alakulását az elmúlt években, a megvalósított pályázatokat, a megtartott rendezvényeket, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány szociális pályázatainak eredményeit, stb.
Végezetül Reményik Sándor Az én békességem című versével zárta beszédét, megköszönte a tagság elmúlt évi munkáját, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben is számíthat a magyar közösség a helytállásukra.
Vida László felszólalásában felhívta a figyelmet a háború okozta veszteségekre, beleértve az Európában és Magyarországon kialakult helyzetet is.
– Ez bizonyos mértékben kihat a nemzetpolitikai támogatásokra is, de a magyar kormány következetesen hangoztatja, hogy a kiépített támogatási rendszerek minden nehézség ellenére fennmaradnak – jegyezte meg és köszönetet mondott mindazoknak a nagyszerű embereknek, akik több mint 25 hónapja a szülőföldjükön maradtak, dolgoznak, ha kell, segítenek magyar és ukrán embereknek akár Kárpátalján, akár beljebb az országban.
Megerősítette: Magyarország tevőlegesen is kifejezi szolidaritását a háborúban álló Ukrajna és azon belül Kárpátalja népével. Ukrajna szuverenitásáért elesett 43 magyar identitású kárpátaljai áldozat családja részesült magyarországi támogatásban. A magyar nép együttérez a sok ezer özveggyel és árvával, segítséget nyújt a sebesültek és rokkantak gyógykezelésében. Magyarország tevőlegesen hozzájárul Ukrajna energetikai biztonságának a biztosításához és az újjáépítéshez.
Az anyaországi diplomata kiemelte a két ország közötti kapcsolatok rendezésének fontosságát, kitért a magas szintű folyamatos párbeszéd eredményeire, beleértve a határforgalmi megállapodás aláírását, az anyanyelvhasználati jogok helyreállítását, és pozitívumként említette, hogy ukrán részről is egyfajta támogató hozzáállást tapasztalható.
Hidi László alelnök, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke az általa irányított szervezet programjairól számolt be, többek között a Magyarok Kenyere programról, amelynek keretében rekordmennyiségű gabonát gyűjtöttek össze a gazdák 2023-ban, valamint a „Pro Agricultura Carpatika” Gazdaasszony Tagozatának sikeres rendezvényeiről, illetve szót ejtett a gazdálkodásban tapasztalt nehézségekről.
Az ellenőrző bizottság beszámolóját Palkó Katalin tartotta meg. Medve Andrea, a fegyelmi bizottság elnöke elmondta, hogy a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetében fegyelmi ügy nem volt. A küldöttek ezt követően megfelelőnek minősítették a középszintű szervezet elmúlt évi munkáját.
A közgyűlés végén köszöntötték a kerek születési évfordulóját ünneplő Illár Lénárdot, a KMKSZ Ráti Alapszervezetének elnökét.
A közgyűlés a KMKSZ életéről Varga Szabina által összeállított kisfilm megtekintésével zárult.
A KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöksége Barta József tavaly november 24-én bekövetkezett váratlan halálát követően Kudron Zoltán addigi alelnököt bízta meg azzal, hogy ügyvezető elnökként vezesse a soron következő közgyűlésig az ugocsai középszintű szervezetet. Az április 6-án megtartott közgyűlésen két jelölt közül a nagyszőlősi Kudron Zoltánt választották ‒ titkos szavazással ‒ újabb két évre ügyvezető elnökké.
A KMKSZ nagyszőlősi székházában megtartott közgyűlés kezdetén a Nagypaládi Szatmár Énekegyüttessel közösen énekelték nemzeti Himnuszunkat a küldöttek és a vendégként meghívottak, majd az együttes magyar népdalokat énekelt.
A háború áldozatairól és az elhunyt KMKSZ-tagokról történő megemlékezést követően Kudron Zoltán ügyvezető elnök számolt be a tagságnak az elmúlt év történéseiről, többek között a KMKSZ által szervezett ünnepi megemlékezésekről és kulturális eseményekről. Az ügyvezető elnök elmondta, hogy az anyaországnak köszönhetően megkezdődhettek az egykori ugocsai megyeháza épületében működő Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Líceum felújítási munkálatai. Az iskola adminisztratív helyiségeinek felújítását a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vállalta magára, így előreláthatóan a 2024–25-ös tanévet egy belülről jelentősen megújult iskolaépületben tudják majd elkezdeni. Az ugocsai gazdák részt vettek a Magyarok Kenyere programban, októberben Salánkon tájházat avattak. Kudron Zoltán ismertette a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány nagyszőlősi irodájának elmúlt évi tevékenységét, és az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központnak a térségben zajló sikeres gazdaságösztönző tevékenységét.
Beszámolt a közgyűlésnek Pacuha Aranka, a középszintű szervezet ellenőrző bizottságának elnöke és Király Károly, az etikai bizottság elnöke, beszámolóikat a közgyűlés elfogadta.
Dr. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője biztosította a közgyűlés küldötteit arról: „Magyarország abban érdekelt, hogy keleti szomszédságában stabil, gazdaságilag fejlődő, demokratikus ország legyen. Ehhez álláspontunk szerint elsősorban arra van szükség, hogy mihamarabb helyreálljon a béke. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy Kárpátalját ‒ egy légitámadáson kívül ‒ elkerülték a katonai cselekmények, és még fontosabbnak tartjuk, hogy ez így is maradjon. Magyarország mindig jószomszédi kapcsolatokra törekedett Ukrajnával, ezt a továbbiakban is fenntartjuk, az országot és annak lakosságát példaértékű humanitárius segítségnyújtásban részesítettük…” – fogalmazott a magyar diplomata.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke elemezte az ukrajnai és világpolitikai helyzetet. Összegezve kijelentette: „Ilyen körülmények között sajnos az eddig elértek megtartása a feladatunk, mert új dolgok teremtésére most nincs idő, erő és lehetőség. A KMKSZ is egy félig-meddig konzervált állapotban van…” Az alelnök rámutatott, hogy a KMKSZ tevékenységének súlypontja áthelyeződött a kulturálisról inkább a szociális felé, hisz mostanában rendezvényeket sem lehet tartani, és egyre több a rászoruló ember, a rokkant, árva, félárva és magatehetetlen beteg. Igyekeznek a magyarországi támogatásokat úgy becsatornázni, hogy az a kárpátaljai magyarságnak hasznot hozzon.
Az önkormányzatokban zajló munkáról Hevesi Miklós, a Tiszapéterfalvai Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője, Székely Gusztáv, a Tiszaújlaki Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője, valamint Kudron Zoltán, a Nagyszőlősi Kistérségi Tanács Költségvetési Bizottságának elnöke számolt be a tagságnak.
A közgyűlés a beszámolókat követően döntött arról, hogy a KMKSZ-ben két év múlva esedékes, általános tisztújításig nem elnököt, hanem ügyvezető elnököt választ. Az ügyvezető elnöki tisztségre két jelölt is volt, a két korábbi alelnök, Kudron Zoltán nagyszőlősi alapszervezeti elnök és Hevesi Miklós szőlősgyulai alapszervezeti elnök személyében. A kettős jelölés okán titkos szavazással, 31-22 arányban, egy tartózkodással választotta meg Kudron Zoltánt a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének ügyvezető elnökévé az 54 küldött.
Papp Ferenc ungvári magyar konzul az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban tájékoztatta a jelenlévőket, válaszolva a felmerülő kérdésekre.
A megválasztott Kudron Zoltán ügyvezető elnök javaslatára megerősítette eddigi alelnöki pozíciójában a közgyűlés Hevesi Miklóst és Virág Margarétát, valamint harmadik alelnökké választotta Kalanics Évát, a KMKSZ Salánki Alapszervezetének elnökét. Továbbá a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete Elnökségének tagjává választották Kész Barnabás főiskolai tanárt.
Gulácsy Géza alelnök zárszavában kiemelte: „A KMKSZ indulásától mindvégig megpróbálta betartani a demokratikus normákat. Nem mindig úgy történik, ahogy szeretném, vagy ahogy más szeretné, de ezt el kell fogadni mindenkinek. Mert a cél az közös: »A kárpátaljai magyarság érdekeinek a védelme.«”
A közgyűlésen a megszólalók mellett vendégként jelen volt Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Petei Judit, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője és Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke.
Megtartotta közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Nagyszőlősi Járási Középszintű szervezete. A gyűlést a háborúban elesettek, a középszintű szervezet alapszervezeteinek elhunyt elnökei, valamint a KMKSZ központi szervezetének alelnöke, és egyben a Nagyszőlősi középszintű szervezet korábbi elnöke, Barta József tiszteletére egyperces néma főhajtással kezdték meg. A megemlékezést követően, Kudron Zoltán a középszintű szervezet megbízott ügyvezető alelnöke számolt be az elmúlt év történéseiről, az elért eredményekről. A beszámolókat követően a KMKSZ alapszabályzatával összhangban, a küldöttek első körben elfogadták, hogy a következő tisztújító közgyűlésig ügyvezető elnököt választanak. Ezt követően titkos szavazáson Hevesi Miklós és Kudron Zoltán között dönthettek a választásra jogosult résztvevők, akik végül döntő többségben Kudron Zoltánnak szavaztak bizalmat. A mostani hétvégén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség valamennyi középszintű szervezete megtartja a soron következő közgyűlését.
