592 elsős hallgatóval indul a tanév a Rákóczi-főiskolán

A hagyományokhoz híven a beregszászi református templomban került sor október 7-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) tanévnyitó ünnepségére. Vidékünk kiemelkedő felsőfokú oktatási intézményében összesen 592 elsős diák kezdte meg a 2022–2023-as tanévet alap-, illetve mesterképzésben.

Az elsősök számára nagy jelentőséggel bíró ünnepség a történelmi és nemzeti lobogók, valamint a főiskola zászlajának behozatalával és elhelyezésével vette kezdetét. A jelenlévőket ezután Csernyiga Gyula, a Beregszászi Református Egyházközség lelkipásztora köszöntötte Pál apostol filippiekhez írt leveléből vett igeszakasszal.

A Himnusz, valamint Rákóczi imájának eléneklése után Csernicskó István, a II. RF KMF rektora köszöntötte az egybegyűlteket. „Háború van, érezzük mindannyian, a frontvonaltól távol is, s mi mégis azért gyűltünk itt ma össze, hogy együtt ünnepeljünk, és együtt reméljünk mielőbbi békét” – kezdte beszédét a rektor. Milliók kényszerültek elhagyni otthonaikat, mások fegyvert ragadtak és harcba indultak, míg mások segítő kezet nyújtanak. A II. RF KMF a háború első napjaitól kollégiumaiban menekültek százainak adott otthont, akik közül néhányan még ma is náluk húzzák meg magukat.

A tanévzáró ünnepség óta eltelt néhány hét történéseit összefoglalva Csernicskó István ismertette az elért eredményeket, az oktatók kimagasló szakmai sikereit, az intézmény felszereltségének további bővítését. Kiemelkedő esemény, hogy ma délelőtt olyan együttműködési megállapodásokat írtak alá partnereikkel, a Debreceni, a Miskolci és a Nyíregyházi Egyetemmel, amelyek révén kettős okleveles képzésben vehetnek részt az erre vállalkozó hallgatók, ami azt jelenti, hogy – a tanulmányi követelmények sikeres teljesítése esetén – a képzés végén a hallgatók két oklevelet vehetnek majd át: egyet itt, Ukrajnában, a főiskolán, a másikat pedig Magyarországon, a partnerintézményben – a fiatalok tehát párhuzamosan szerezhetnek meg két felsőfokú diplomát.

„A legnagyobb teljesítménynek és eredménynek azonban nem az eddig elhangzottakat tartom, hanem azt, hogy a háborús viszonyok ellenére a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bizonyította, hogy él és élni akar, s éppen ezért jelenléti oktatással kezdtük el a 2022/2023-as tanévet” – jelentette ki Csernicskó István. A rektor elmondta továbbá, hogy az elmúlt tanévben megszerzett nemzetközi intézményi akkreditáció mellett újabb szakok indítását engedélyeztették, ezáltal az idei felvételi kampányban az alapképzésben 4, a mesterképzésben pedig 3 új képzési programra várták a jelentkezőket, így összességében az alapképzésben 16, a mesterképzésben pedig 10 képzésre hirdettek felvételt. „Nyilván nemcsak ennek az eredménye, hogy idén rekordszámú jelentkezőt regisztráltak a felvételi irodában, de mi nagyon örülünk annak, hogy összesen 1 500 felvételi kérelem érkezett a 26 meghirdetett képzési programunkra. Ennél is jobban örülünk annak, hogy – a pótfelvételi eljárást is figyelembe véve – összesen 475 elsőéves iratkozott be az alap-, illetve 117 a mesterképzéseinkre” – konstatálta a statisztikát a rektor, rámutatva: mindez azt jelenti, hogy a tanévet nappali és levelező tagozaton összesen 1 296 hallgató kezdte el az intézmény falai között. „Az eddigi eredményeink, az itt velünk együtt ünneplő elsőévesek választása és bizalma mind-mind erőt és hitet ad ahhoz, hogy reménykedjünk a békében, és bízzunk a kemény munka sikerében” – szögezte le ünnepi beszédében Csernicskó István.

Menczer Tamás, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében elismerően szólt a Rákóczi-főiskoláról, mely „az ország területén dúló háború közepette nemcsak az oktatás magas színvonalát tudta fenntartani, hanem emellett részt vett a menekültek segítésében, étkeztetésében, elszállásolásában és humanitárius segítség közvetítésében is” – fogalmazott.

„Elismeréssel és hálával tartozunk a főiskola fáradhatatlan munkájáért, amellyel hozzájárul a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség megmaradásához, életkörülményeinek és életszínvonalának javításához, az értelmiségi és tudományos közösség utánpótlásához, valamint a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatási intézmények szakemberhiányának mérsékléséhez” – húzta alá a magyar diplomata.

A magyar kormány célja, hogy meghatározott nemzetpolitikai irányelvek alapján segítse a magyar nemzeti azonosságtudat megerősítését, az összmagyarság kulturális, nyelvi értékeinek megőrzését, és támogassa a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulását, s ezen célok megvalósításáért mindent meg is tesz – jelentette ki Menczer Tamás. Az államtitkár hangsúlyozta: „A kárpátaljai magyar közösség jövője, megmaradása szempontjából lényeges és megkerülhetetlen kérdés az anyanyelvű iskolahálózat létének kérdése. Az anyanyelvű iskola az anyanyelvi kultúra és a nemzeti identitás őrzője, formálója. Az anyanyelvi kultúra és az iskolarendszer megőrzése a kárpátaljai magyar közösség megmaradásának egyik záloga. Úgy véljük, hogy elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a nemzeti kisebbségek tanulják anyanyelvüket, és anyanyelvükön tanulhassanak az oktatás minden szintjén.”

Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét, s az elsők között nyújtott segítséget Ukrajnának a háború kitörését követően. Magyarország az ukrajnai humanitárius krízishelyzetre reagálva eddig példátlan, az ország történelmének legnagyobb humanitárius akcióját indította el. „Ahogy eddig is támogattuk Ukrajnát, úgy a jövőben is jó szomszédként fogunk segítséget nyújtani. […] Magyarország érdeke a háború mielőbbi lezárása, valamint egy stabil, fejlődő és békés Ukrajna, amely jogbiztonságot nyújt minden állampolgárának nemzetiségtől, etnikumtól és anyanyelvtől függetlenül” – szögezte le Menczer Tamás.

A tanévnyitó az elsőéves hallgatók ünnepélyes fogadalomtételével folytatódott. Az eskü szövegét Zán Fábián Balázs első évfolyamos angol szakos hallgató olvasta elő diáktársainak. Az eskütételt követően Orosz Ildikó elnök és Csernicskó István rektor kézfogásukkal az intézmény diákjaivá avatták a szakonként felvonuló hallgatókat.

Az ismert diákhimnusz, a Gaudeamus igitur eléneklése után az elsősöket Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára köszöntötte. Beszédében kiemelte Magyarország nagymértékű, az oktatásra, az oktatók munkájának, valamint a diákok tanulmányainak folytatására irányuló támogatását. „Amikor a főiskola vezetése úgy döntött, hogy idén ősszel jelenléti formában kezdi meg az oktatást, ezt a folyamatot is segítettük. A mai nap két egyedi felsőoktatási kezdeményezést indítottunk útjára, segítve ezzel mind a kárpátaljai magyar, mind az ukrán hallgatóknak. Mindkét kezdeményezés alapja a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kiválósága” – húzta alá Hankó Balázs, reflektálva a délelőtt aláírt együttműködési megállapodásokra.

„Kiemelt stratégiai célunk a külhoni felsőoktatás fejlesztése és ezáltal is a magyar nemzet megerősítése, a külhoni magyarság támogatása. Ennek kiemelt pontja, hogy a magyarság körében a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők aránya haladja meg az adott ország részarányát, s a külhoni hallgatók meghatározó többsége magyar identitású egyetemeken tanuljon, és a magyar felsőoktatási intézmények váljanak a külhoni magyarság kulturális-gazdasági életének szervezett központjává. A beregszászi főiskola ennek a példának a legerősebb megtestesítője” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Már hagyománnyá vált az is, hogy a tanévnyitó ünnepségen adják át a főiskola által 2014-ben alapított Rákóczi-díjat, amelyet minden évben az önálló kárpátaljai magyar nyelvű felsőoktatás létrejötte, megmaradása és fejlődése szempontjából döntő szerepet vállaló személyeknek ítélnek oda, akik erkölcsi kiállásuk, anyagi támogatásuk révén jelentősen hozzájárultak több ezer kárpátaljai magyar fiatal képzéséhez, ezzel is segítve boldogulásukat szülőföldjükön. A díj odaítélésének az is szempontja, hogy olyan személy kapja, aki a magyar nemzetért és annak kárpátaljai közösségéért személyes kiállásával és tevőlegesen is sokat tett, ezért ez a díj nemcsak egy intézmény, hanem a kárpátaljai magyarság legmagasabb kitüntetésének számít. A főiskolai tanács határozata értelmében a díj anyaországi kitüntetettje 2022-ben Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának egykori vezetője, Martonvásár polgármestere. Szabó Tibor a kezdetektől fogva szakmai tapasztalatával segítette a főiskola megalapítását, mindig szívügyének tekintette az intézmény működését, a kárpátaljai magyarok sorsát. Mivel a kitüntetett személyesen nem tudott részt venni az ünnepségen, a Rákóczi-díjat egy későbbi időpontban veszi át.

A Rákóczi-díj kárpátaljai kitüntetettje idén Gulácsy Géza, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség alapító tagja, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. Gulácsy Géza a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány kuratóriumi tagjaként közreműködött a főiskola létrehozásában. Ő dolgozta ki az intézmény első alapszabályát. Mindig szívügyének tekintette a főiskola sorsát, és ma is kiáll az intézmény érdekei mellett.

A főiskola belső kitüntetéseit immár negyedik alkalommal adták át. A Tomcsányi Hűségdíjjal Beregszászi Anikót, a Filológia Tanszék vezetőjét, valamint Lizák Katalin tanszékvezető-helyettest tüntették ki az intézményben eltöltött több mint két évtizedes kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként. A Rákóczi-főiskoláért Emlékérmet idén Turjanica Jurijnak, a Filológia Tanszék nyugalmazott docensének ítélték, az Ukrán Tanszéki Csoportban végzett eredményes és áldozatos munkája elismeréseként. A Rákóczi-főiskola kiváló dolgozója elismerést 2022-ben Répásy Ildikó nyerte el, aki 1999 novemberétől az intézmény könyvtárosa, majd könyvtárvezetője.

„Az ember legvégső mértéke nem az, hogy mi mellett áll ki a kényelem és a komfort idején, hanem hogy mi mellett áll ki a kihívások és a viták idején” – kezdte ünnepi beszédét Martin Luther Kinget idézve Orosz Ildikó, a II. RF KMF elnöke, hozzátéve: az eltelt hónapokban a kárpátaljaiak, a „magyarok közössége »itthon« és »otthon« egyaránt bizonyította legvégső mértékét, a nehéz helyzetben egy közösség részeként, annak érdekeit szolgálva cselekedett”. Beszédében köszönetet mondott az önzetlen segítségért, a támogatásért, melyet a magyar közösségektől, testvérintézményektől, civil szervezetektől, a magyar államtól kaptak.

A bizonytalanság ellenére „tenni kell a dolgunkat, mert nemcsak egy háborúval lehet tönkretenni egy országot, hanem a tudás hiányával is. […] Intézményünkben már az alapításkor a minőségi oktatást tűztük ki célul, amit követünk azóta is, s amit immár országon belül és annak határain túl is elismernek. Ennek bizonyítéka az intézmény nemzetközi akkreditációja. Ezt a hozzáállást várjuk el önöktől is, kedves diákok” – emelte ki Orosz Ildikó, s az elsősökhöz szólva így folytatta: „Reményeink szerint minél hamarabb, de egyszer csak véget ér ez a háború is, és akkor önökre hárul majd az a feladat, hogy a háború okozta károkat felszámolják, újjáépítsék az országot.”

A 2022–2023-as tanév nem lesz egyszerű feladat, ugyanis nem tudjuk, mi vár ránk. Albert Einstein iránymutató gondolatából – „Az összevisszaságban találd meg az egyszerűséget, a hangzavarban a harmóniát. A nehézségek közt mindig ott van a lehetőség” – erőt merítve azonban az elnök asszony aláhúzta: „Keressétek a lehetőséget!”

Az ünnepség zárásaként a történelmi egyházak képviselői áldást kértek a főiskolára, annak minden munkatársára és hallgatójára, majd a jelenlévők elénekelték a Szózatot.

Csuha Alexandra
Kárpátalja hetilap