Két kárpátaljai vonatkozású könyvet mutattak be a Rákóczi-főiskolán

november 8-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének szervezésében mutatták be a tanszék nagyszabású, összefoglaló monográfiáját, a Kárpát-medence földrajza – Természet, társadalom, gazdaság, néprajz című kötetet a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében. A könyv egyelőre csak elektronikus formában érhető el. Ugyancsak ezen az alkalmon mutatta be dr. Ferenc Viktória a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának kiadványát, a Közoktatási kör(tér)kép című tematikus atlaszát, melyet Tátrai Patrikkal, Rákóczi Krisztiánnal és Marton Jánossal közösen készített.

A főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának olvasótermében megtartott könyvbemutatón megjelenteket Fodor Gyula rektorhelyettes köszöntötte, közöttük Gyebnár Istvánt, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivőjét és Albertné Simon Edina ungvári magyar konzult.

Orosz Ildikó, a főiskola elnöke köszöntőbeszédében elmondta, húsz éve szorgalmazza, hogy a főiskola oktatói írjanak egy a Kárpát-medencét minden fontosabb tudomány szemszögéből bemutató könyvet, amely végre elkészült. A kötet egyelőre csak elektronikus formában olvasható, a főiskola honlapjáról letölthető. A tanszék munkatársait arra biztatta, hogy pályázat útján szerezzék meg a kinyomtatáshoz szükséges forrásokat és tegyék nagyszerű, átfogó munkájukat könyv formájában is elérhetővé.

A könyv szerkesztője és egyben egyik szerzője dr. Molnár József docens, a főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének vezetője elmondta, hogy a trianoni békediktátum 100. évfordulóján kezdtek bele szerzőtársaival a nagyszabású munkába, s hogy 2012-ben már egy hasonló tartalmú és című kiadvány már született, de annyiban más a mostani koncepciója, hogy kevésbé szakmai nyelvezettel, az érdeklődők szélesebb köre számára készült. Bevallott céljuk volt, hogy részévé válhat a térség felsőoktatási intézményeiben oktatott Kárpát-medence földrajza című kurzus oktatásának, illetve az iskolákban tanított néprajz ajánlott irodalmának is szánják. A kötet 22 fős szerzői gárdáját nagyrészt a Rákóczi-főiskola tanárai alkotják, de neves anyaországi szakemberek is vállalták egy-egy fejezet megírását, illetve a lektorok is jó nevű magyarországi szaktekintélyek: dr. Kiss Tímea (Szegedi Tudományegyetem) és dr. Pénzes János (Debreceni Egyetem). A fő fejezetek a földrajzi munkákban megszokott módon tárgyalják a Kárpát-medencét – természeti viszonyok, népesség, települések, gazdaság, és ami szokatlan a földrajzi munkákban, van egy a medence néprajzi változatosságát bemutató fejezet is, amelynek részeként dr. Csernicskó István rektor a Kárpát-medence nyelvi változatosságait is bemutatja.

A Kárpát-medence természeti viszonyait bemutató fejezetet dr. Gönczy Sándor, a főiskola docense mutatta be, a népesség- és településföldrajzi fejezetet a szerkesztő, dr. Molnár József mutatta be, a Kárpát-medence gazdasága című részt dr. Fodor Gyula, a főiskola rektor-helyettese mutatta be, míg a medence néprajzi tájait és etnikai csoportjait bemutató fejezetet dr. Kész Margit, a főiskola docense, néprajzkutató mutatta be. A lektorok közül dr. Pénzes János, a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézete Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszékének egyetemi docense grandiózus munkának nevezte az elkészült, 501 oldalas könyvet, amelyet közérthető nyelvezete miatt a felsőoktatásban tanuló fiatalok mellett minden érdeklődő figyelmébe ajánlott.

A könyvbemutatón a Rákóczi-főiskola egykori végzőse, a főiskolához ma is számos szállal kötődő, Magyarországon élő dr. Ferenc Viktória bemutatta az idén, Budapesten megjelent Közoktatási kör(tér)kép című tematikus atlaszt, amely a négy legnagyobb lélekszámú külhoni (romániai, szlovákiai, szerbiai és ukrajnai) magyar közösség anyanyelvi oktatásának helyzetét mutatja be az oda járó diákok létszámadatain, illetve azok 2010-es években bekövetkezett változásán keresztül. Az atlasz újdonsága, hogy egyrészt térképen ábrázolja az egységes, a közoktatás minden szintjére kiterjedő, összehasonlítható adatokat, másrészt ismerteti az adatokból kirajzolódó folyamatokat – különös tekintettel a kérdés demográfiai és általános társadalmi hátterére. A munka leghangsúlyosabb része az a 90 térkép, amely a magyar óvodás gyerekek és iskolai tanulók létszámára, beiskolázási arányára vonatkozó információkat települési és regionális szinten ábrázolja. A térképeket kiegészítik, értelmezésüket segítik, a folyamatokat magyarázzák a szöveges részek, továbbá a mellékletben elérhetők a részletes adatok táblázatok formájában is.

A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának kiadványaként, a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent atlaszból kiolvasható érdekességként a kárpátaljai részért felelős Ferenc Viktória kiemelte, hogy a Kárpát-medence többi határon túli régiójával ellentétben, Kárpátalja az egyetlen régió, ahol nőtt a magyar óvodákba és iskolákba íratott gyerekek száma az elmúlt évtizedben. Ezzel unikálisak vagyunk a többi történelmi régió között. Leginkább a mára nyelvi szórványvidéknek számító városainkban, de más szórványvidékeinken is javuló tendencia jellemzi a magyar tannyelvű intézmények beiskolázási arányait, ezek ellentétes tendenciák a többi Magyarországtól elcsatolt területen megfigyelhetőhöz képest. Kárpátalján az elmúlt tíz évben még olyan is előfordul, hogy egy-egy településen élő magyar gyerekek több mint 100%-a magyar intézménybe jár, azaz nemcsak a magyar szülők íratják gyermekeiket magyar intézménybe, hanem mások is. Mindezek részleteiben nagyon érdekes összehasonlításokra adnak lehetőséget, az atlasz az érdeklődők számára online formában is hozzáférhető.

(Badó Zsolt/Kárpátalja hetilap)