Népviseleti kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

A magyar kultúra napja alkalmából szerveztek népviseleti kiállítást a Munkácsy Mihály Magyar Házban január 21-én. Az eseményen az érdeklődők a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja viseletvarró tanfolyamának vizsgamunkáit, valamint egyéb különleges, a Kárpát-medence magyar viseletkincsének egy-egy gyöngyszemét, illetve a kárpátaljai vidék más nemzetiségeinek viseleteit tekinthették meg az érdeklődők.

A kiállítás többnyire a kárpátaljai magyarság egy-egy településének rekonstruált viseleteit, ezen felül a Kárpát-medence magyar tájegységeinek gyöngyszemeit mutatja be, valamint a mostani alkalom kiegészült a Munkácsi Állami Egyetem egyéni tárlatának ruszin és hucul nemzetiségek viseleteivel. Mindemellett megtekinthetőek voltak Danku Margit csuhéfonó kézműves alkotásai is, valamint több, a Bereg vidékre jellemző beregi szőttes is alkotta a most elkészült kiállítást.

A program elején Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Kiemelte: a magyar kultúra napja a magyarság egyik legkiemelkedőbb eseménye. Fontos, hogy legyen olyan sziget, mint a magyar ház, ahol találkozhatunk és ápolhatjuk kultúránkat. Köszönjük a Hagyományok Házának a megkeresést, hogy bemutathatjuk ezt a kiállítást itt, Munkácson is.

Csizmadia Alexandra ungvári magyar konzul, külgazdasági attasé elmondta: Kárpátalján az elmúlt évek során egyre több néptáncegyüttes jött létre a magyar kormány támogatása által. A mozgalom fejlődésnek indult, melyhez elengedhetetlen volt, hogy az együttesek megfelelő viseletekkel rendelkezzenek. A Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja látva a hiányt, viseletvarró tanfolyamot indított kárpátaljai varrónők számára, hogy megfelelő szakmai képzés keretében sajátíthassák el a helyes viseletek elkészítését. A konzul asszony beszélt arról is többek között, hogy a magyar kormány továbbra is igyekszik segíteni és támogatni a kárpátaljai magyar kultúrát.

„A falvakban éppen kivesző népi kultúra anyanyelvünk mellett a másik olyan alap, amelyet minden eszközzel élőformájában kell megőriznünk” ‒ emelte ki ünnepi beszédében Vörös Zsuzsanna, a Hagyományok Háza Hálózati referense. A Hagyományok Háza Hálózat építése 2017-ben indult el, és együttműködve a civil szervezetekkel, intézményekkel egyik fő célja a népművészeti hagyományok továbbörökítése mellett a magyar‒magyar kapcsolatok erősítése. A Hagyományok Háza hálózati tevékenysége által nemcsak országos, de nemzeti szintű tevékenységet végez. Az elmúlt öt év eredményeként a hálózati referens megjegyezte, hogy a Hagyományok Háza hálózat határon túli fiókhálózatai mind a Kárpát-medencei kulturális örökség megőrzésében, mind hagyományaink továbbéltetésében kulcsszerepet játszanak.

Kopriva Attila, a Kárpátok Kultúrájáért és Művészetéért Egyesület elnöke, a kiállítás kezdeményezője köszöntőjében megjegyezte: a népművészet és annak nyomai genetikai kódként hagynak nyomot magunk után. Az elnök örömét fejezte ki, hogy a kiállítás közös alkotásokat, mutat be, amelyben a magyar viseletek mellett ruszin és hucul nemzeti viseleteket is láthattak.

Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja vezetője elmondta: „26 évvel ezelőtt, amikor elindítottuk a péterfalvai népzene- és néptánctábort, nem gondoltuk, hogy a kezdeményezés majd egy ilyen hálózattá nő. De a Hagyományok Házának köszönhetően mindez megvalósulhatott. Kárpátalja számára egy nagy lehetőség, hogy mi is felkerülhettünk a Hagyományok Háza Hálózatának palettájára. A hálózat tevékenységének egyik nagyon fontos része a kárpátaljai pedagógusok képzése. Az elmúlt öt év alatt több képzést szerveztünk, amely lefedi a népművészet különböző ágazatait. A viseletvarró tanfolyam célja az volt, hogy a gyerekek számára elinduljon az igényes viseletek beszerzése is.”

A kiállítást részletesen Tajti Erzsébet népi iparművész, a Hagyományok Háza szakelőadója mutatta be. A bemutatón nemcsak az egyes tájegységek különleges viseleteiről lehetett hallani, de az oktató beszámolt arról is, hogy a kárpátaljai varrónők hogyan birkóztak meg egy-egy feladattal a viseletek elkészítése, rekonstruálása során.

A köszöntőgondolatokat követően az ungvári Csüllő néptáncegyüttes nagydobronyi táncokat adott elő, a kiállítás hangulatának megalapozását a Csipkés együttes zenészei és Pál Lajos népzenész biztosította.

A program Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja szakmai koordinálásával és a Csoóri Sándor Alap támogatásával valósult meg.

(ev/Kárpátalja hetilap)