Csendes megemlékezés a tiszaújlaki Turul-emlékműnél

Csendes koszorúzással emlékezett meg a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség július 16-án a tiszaújlaki Turul-emlékműnél.

A kárpátaljai magyarság a koronavírus-járvány kitöréséig minden évben nagyszabású rendezvény keretében méltatta a Rákóczi-szabadságharc 1703. július 14-én lezajlott első kuruc győzelemmel végződött ütközetét, mely komoly szerepet játszott II. Rákóczi Ferenc mozgalmának kiteljesedésében. Bár a pandémia azóta elmúlt, egy sokkal rosszabb jelenre ébredtünk egy reggel, mely sok tízmillió ember életét változtatta meg. Az emlékezés a békés, boldog időkben is nagyon fontos, egy háborúban pedig különösképpen releváns.

A hagyományokhoz hűen megkoszorúzták Esze Tamás kuruc brigadéros emléktábláját a Tiszaújlak központjában álló egykori Sóház épületénél. A helyszínen Bencze Rudolf, a KMKSZ Tiszaújlaki Alapszervezetének elnöke röviden felidézte a Rákóczi-szabadságharc helyi vonatkozású történéseit, szót ejtve arról az 52 tiszaújlaki lakosról, akik csatlakozva a mozgalomhoz, szintén részt vettek a Habsburg abszolutizmus ellen vívott első jelentős csatában. Az ő emléküket őrzi az Esze Tamás emléktáblája alatt elhelyezett márványtábla.

A résztvevők ezután a Tisza partjánál – a 320 éve zajlott csata helyszínén – gyülekeztek. Az itt található dombtetőn nyúlik a magasba az az obeliszk, melynek tetején áll szárnyait széttárva a szabadságot jelképező turulmadár. Az első turulmadaras emlékoszlopot 1903-ban emelték, azt azonban a szovjet hatóságok lerombolták. A kárpátaljai magyarok 1989-ben visszaállították a Turul-emlékművet és újraavatták a szobrot.

A koszorúzás előtt a jelenlévők egyperces néma főhajtással emlékeztek az orosz‒ukrán háború áldozataira.

A rendezvényen Schreiner Sándor tárogatóművész Rákóczi-kori dallamokat adott elő, valamint a benei fiatalokból álló csoport verses-énekes összeállítással tette meghitté azt.

Az emlékezés és a tisztelet koszorúinak elhelyezését követően a sajtónak Barta József, a KMKSZ alelnöke nyilatkozott. „Ez volt a nyolc évig tartó szabadságharc első győztes ütközete, amelyben vállvetve és hősiesen küzdöttek együtt magyarok és ruszinok. Erre a hősies küzdelemre sajnos ma is szükség van. Az orosz agresszió miatt a keleti és déli fronton kárpátaljai magyarok százai és több ezer kárpátaljai ukrán és ruszin vív véres küzdelmet, háborút Ukrajna szuverenitásáért, területi integritásáért. Nagyon bonyolult és nehéz időket élünk. A jelen viharait és megpróbáltatásait, kihívásait csak igen erős gyökérzettel lehet túlélni és átvészelni. Ezért kell emlékeznünk! Ezért kell a múltba gyökereznünk, hogy erős gyökérzettel rendelkezzünk, és ebből levonni a tanulságokat és erőt meríteni” – hangsúlyozta Barta József, hozzátéve: „Csak a hitben erős, odaadó, kitartó, áldozatvállaló és kellő bátorsággal és bölcsességgel rendelkezők biztosíthatják Kárpátalján a közösségnek a megmaradását. Ez egyre nehezebb lesz, mert létszámunkban megcsappantunk, erőnkben és minőségünkben meggyengültünk, de azért még vagyunk, és ha össze- és kitartunk, küzdünk és dolgozunk, akkor meg is fogunk maradni!”

A KMKSZ alelnöke arra is emlékeztetett, hogy a turulmadár a magyarok számára a szabadság szimbóluma, ezért aki ilyen emlékművet rombol, az a szabadság ellen lép fel.

(Csuha Alexandra/Kárpátalja hetilap)