„Itt a farsang, áll a bál” – hagyományőrző foglalkozás a Nagyberegi Tájházban (videó)

A farsanghoz kapcsolódó hagyományok szerte a Kárpát-medencében változhatnak, de általában a mulatság, a jelmezes felvonulások, a farsangi bálok és az ünnepkörhöz tartozó ételek elkészítése jelen van a különböző tájegységek szokásaiban. A kárpátaljai magyarok számára is fontos a hagyományápolás. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet rendszeresen szervez kisebbeknek és nagyoknak egyaránt az éppen aktuális ünnepkörhöz kapcsolódó foglalkozásokat a Nagyberegi Tájházban, mely idén „Látópont” nevet kapott. A Magyar Közösségépítők Értékközössége Egyesület érdemesnek találta az intézményt arra, hogy bekerüljön a vendégek által szívesen látogatott helyszíneket tömörítő Kárpát-medencei hálózatba. Az év első foglalkozására a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképző Intézetének óvodapedagógia szakos hallgatói látogattak el. A diákokat interaktív és tanulságos programokkal várták a tájházban, ahol a fánksütés és a kézműves foglalkozások mellett a farsanggal kapcsolatos télűző hagyományokat is felelevenítették. A mostani program menetét múzeumpedagógiai oktatásként építették fel. Ennek megfelelően a fiatalokat megismertették a vidékre leginkább jellemző szokásokkal, de egy tájházi séta keretében volt alkalmuk körbejárni az épületet és szemügyre venni annak hagyományos felosztását és berendezését. Mint a legtöbb ünnepi időszaknak, így a farsangnak is megvan a maga örökzöld ínyencsége, ami nem más, mint a fánk. Ezért a finomság elkészítése sem maradhatott ki a programból. A lányok többsége természetesen már ügyesen mozog a konyhában, de ilyen helyszínen talán még érdekesebb is a sütés-főzés. Amíg kint sültek a fánkok, addig a foglalkoztató teremben fakanálbábok készültek. Tekintettel arra, hogy a mostani vendégek leendő óvodapedagógusok, olyan játék babákat alkottak, amelyeket a későbbiekben akár a munkájuk során is felhasználhatnak. Természetesen volt példa is számukra, azonban a kivitelezés teljes egészében a fantáziájukra lett bízva. Itt a farsang, áll a bál – írja Gazdag Erzsi egyik versében. A tájházat sem kerülhette el egy kisebb mulatság, hisz az alkotó munkát követően medvetáncoltató farsangi játékot tanultak meg Kokas Erzsébet által. A lányok nagy élvezettel vetették magukat az előadásba és öltötték magukra a medve vagy a cigányasszony jelmezt. A kárpátaljai magyar közösség számos kulturális és hagyományos vonást őrzött és őriz meg, amelyek segítenek megerősíteni a helyiek magyar identitását. A hagyományőrzés és a szokások ismerete és tisztelete erős hidat képez őseink és a jövőbeni generáció között.