Nem szakad meg a hagyomány – disznótor Tiszacsomán (videó)

A kora hajnali még kissé fagyos időben az ügyes kezű böllérek már perzselik is a több mint két mázsás sertést, hiszen a nap folyamán a színtiszta hús disznóból finomabbnál finomabb ételek készülnek majd. A disznóvágásokat hagyományosan mindig a téli hónapokban tartották, mivel a hús hosszabb ideig eláll a hideg időjárásnak köszönhetően. Az év elején még a nagyböjti időszak kezdete előtt minden alapanyagot igyekeztek felhasználni és a kamra is megtelt füstölt húsokkal. A kárpátaljai magyar közösség, ezen belül a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a háború előtt rendszeresen rendezett nagyobb kulturális eseményeket, ünnepeket és fesztiválokat, ahol bemutatták a magyar néptáncokat, zenét, a hagyományos ételeket és más kulturális elemeket. Ezek a felvételek még 2022-ben, alig néhány héttel a háború kitörése előtt készültek az elmúlt évtizedek alatt a már nemzetközi hírnévre szert tett Mezőgecsei Böllérversenyen, ahol ismert böllérekkel, tapasztalt szakácsokkal és a különböző kézműves portékáikat kínáló árusokkal találkozhattak az idelátogatók, akik mindemellett belekóstoltak a helyi gasztronómia világába is. A nagy múltú böllérnap folytonosságát a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség mégsem szerette volna megszakítani, ezért idén helyettesítő programként szűk körben töltöttek el egy disznótoros napot Tiszacsomán, a Honfoglalási Emlékpark területén. Az alap ötlet az volt, hogy Kárpátalja minden magyarlakta vidékéről csapatokat hívnak, akik elkészítik az előzetesen megbeszélt ételkülönlegességeket. A disznóvágás mindig egyfajta közösségi esemény volt, ahol a helyiek összegyűltek, hogy együtt dolgozzanak a sertések levágásán és azok feldolgozásán. Igazi magyaros hagyomány, ahol mindig az együtt töltött idő, a finom ételek, a jó italok és a remek hangulat a mérvadó. Bár manapság Kárpátalján is egyre kevesebben tartanak háznál sertést, a legtöbb faluban még mindig fontos esemény a disznótor. Az ungvári járás nagy létszámú csapattal érkezett, amíg a fiúk a kolbász töltéssel voltak elfoglalva, addig a Pro Agricultura Carpatika Gazdaasszony Tagozatának szakácsnői már a köröm- és csülökpörköltet készítették. A friss alapanyag mellé hoztak magukkal még néhány csülköt, hiszen a most levágott disznónak csak négy lába van. A szokások generációról generációra való átadása segít a kulturális identitás és a helyi hagyományok megőrzésében. Ezen felül a különböző tájegységek gasztronómiai szokásait is fontos megismerni, hiszen az ételek elkészítési módja, fűszerezése is változhat. A Felső-Tisza-vidéki csapat például a csak Técsőre jellemző káposztalevest készítette el. Toros káposzta szinte majdnem minden csapat kondérjában rotyogott, de az ugocsaik szerint az általuk készítettnek nincs párja. A szervezők szerint a céljukat elérték, hiszen senki sem távozott éhesen. Felelevenítették a disznótoros hagyományokat, megkóstolták egymás ételeit, italait, ugyanakkor találkozásokra és beszélgetésekre is alkalmat teremtett ez a nap, amire ugyancsak nagy szükség van a mostani nehéz időkben. Kárpátalján a disznóvágásnak még mindig komoly hagyománya van, a már több mint 15 éves böllérverseny mindig olyan évindító eseménynek számított, ami kivétel nélkül mindig jó hangulatban telt, hiszen zenével és táncos produkciókkal is színesítették a programot. Ez az esemény nem csupán az élelem előállítására, hanem a közösségek szorosabbra fűzésére szolgált. Az ételkészítés, az együtt töltött idő, és a közös étkezés olyan pillanatokat teremtett, amelyek emlékezetesek és kötelék teremtők. Idén, ha csupán szűk körben is, de felejthetetlen élményeket szereztek a résztvevők, akik természetesen reménykednek abban, hogy hamarosan ismét érkezhetnek majd böllérek, szakácsok, kukták az Kárpát-medencéből.